2013/07/27

Tihanyi barátlakások (Tihanyi-félsziget)

A tihanyi barátlakások története (Kapui Ferenc)


Tihany és a Tihanyi-félsziget a Balaton igazi ékszerdoboza, megannyi látnivalója között találjuk a tihanyi barátlakások épületegyüttesét. A levendulamezők, az apátság, a gejzírkúpok és két Árpád-kori templomromja, az apáti templomrom és az újlaki templomrom mellett méltó helyet foglalnak el ezek a régi időkben készített remetelakok.

Sziklába vájt barlanglakás, balra két szűk ablak-, jobbra egy ajtónyílással.

Tihanyi barátlakások


A tihanyi barátlakások a X-XI. század környékén keletkeztek, bizánci rítusú szerzetesek (tévesen baziliták) lakták azokat a XIV. századig. Feltehetően I. András királyunk (1046-1060) telepítette ide őket a Kijevi Nagyfejedelemség területéről, ahol ő maga is élt, és maga is felvette a keleti rítusú keresztény hitet. Felesége, Anasztázia királyné is innen származott. A királyi pár szobrát megcsodálhatjuk az apátság közelében. I. András alapította a Tihanyi-apátságot is, halála után a tihanyi altemplom lett végső nyughelye is.

I. András király és Anasztázia

Bár a barátlakásokat remetebarlangként is emlegetik, fontos tudni, hogy ezeket nem a természet, hanem
emberkéz alkotta, így nem nevezhetők igazából barlangoknak. Érdekesség, hogy az épen maradt három remetelak Közép-Európa egyetlen épen maradt remetetelepe. 1913 óta lehet az üregeket megközelíteni kényelmesen, ekkor készült el a hozzájuk vezető ösvény. Bél Mátyás, 1737 körül még 10 remetelakásról beszélt, Dornyai Béla az 1942-es ásatás során 9 cellát és 8 kisebb  fülkét említett. 1983-ban Eszterhás István az úgynevezett Leánylakásokkal együtt 7 üreget azonosított, ezek szintén a remetelakhoz tartoztak.

Ma 3 barátlakás maradt meg csupán épségbe, és még kettőnek a nyomai kivehetők. Homoktufitba vájták az üregeket, némelyikük több helyiséget is magában foglalt. De a telepen akadt kápolnaként és ebédlőként használt üreg is. Az 1984-es feltárások során emberi csontvázak is kerültek elő a cellákból.

Pusztulásuk főként sziklaomlásoknak, földcsuszamlásoknak tudható be. Valószínűleg ez okozta a barátlakások elhagyását már a XIV. században is, de későbbi földcsuszamlásokból több is akadt. A legutóbbi 1952-ben tépázta meg a remetelakokat. Legutóbbi állagmegóvásuk 1994-ben történt, ekkor újabb külső falakat kaptak, ezzel stabilizálták az üregeket. 1868-ban Rómer Flóris még külső támfalakkal ábrázolta a barátlakásokat, ezeket feltehetően az emberi vandalizmus pusztította el, elhordták építkezésekhez.

Tihanyi barátlakás

A tihanyi barátlakásokat több okból is érdemes felkeresni. Egyrészt csodálatos túraút vezet hozzájuk, több helyen kiemelkedő balatoni panorámával. Másrészt egyedüli építészeti értéket képviselnek egész Közép-Európában. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk ezt a kirándulást.

Még több képértkövessétek a Balatoniromok Instagramm csatornáját!



Fényképek a tihanyi barátlakásokról (Márián Gábor)


Lépcső az egyik barátlakáshoz 

Stabilizáló pillérek

Az egyik barátlakás

Barátlakás felülnézetből

Eredetileg is fel volt falazva a barlangok előtere,
de ezek a falak XX. századiak

X. századi összkomfort

Jól megfigyelhetők a kőzetrétegek

Az egyik beomlott üreg

Itt is barátlakás lehetett

A legnagyobb remetelak

Remetelak belsőtér

Remetelak belső helyiségekkel

Kőkorszaki szakikat idéző hangulat

Kőzetrétegek a tihanyi barátlakások felett

A tihanyi barátlakások megközelítése


A barátlakások a Balaton északi partján, Veszprém megyében, a Tihanyi-félszigeten találhatóak. Többfelől is megközelíthetjük azokat, akár a parti útról, de mi a tihanyi Árpád utcából sétáltunk el a romokhoz. Az Árpád utca végén tábla jelzi a Tihanyi Óvár sáncait, és a Barátlakásokat. A zöld jelzésen kell sétálnunk kb. fél órát, az útról megcsodálhatjuk a Külső-tavat, a Balatont, a Füredi-öblöt, és a környező, fantasztikus környezetet. Először az Óvár sáncaival találkozhatunk, amelyek kb. 1,5-2 méter magas töltésre emlékeztetnek. Tovább a zöld jelzésen enyhén lefelé ereszkedve elérjük a barátlakásokat, tovább haladva a Balaton partja felé. Még lejjebb elérjük a ma is csörgedező Ciprián-forrást. 

Ciprián-forrás

Ha valakinek van kedve, a túra előtt megmászhatja a nemrég rendbe hozott Kálvária-dombot is. A Balaton környéki kálváriákról írtunk egy átfogóbb cikket, amelyben bővebben is mesélünk a korábban elpusztított, de napjainkra rendbe hozott tihanyiról is. Művészetileg is fantasztikus az ember méretű, megfeszített Krisztus szobor a két latorral, a kilátás is csodása Tihanyi Bencés Apátságra, és fantasztikus a nyugalom odafent. Tihanyban aránylag nehéz eltévedni, a jelzőtáblák kellő sűrűségben lettek kihelyezve, nagyon hasznosak.


Tihanyi barátlakások (Tihanyi-félsziget) nagyobb térképen való megjelenítése

További tihanyi látnivalók a tihanyi kálváriával


A felújított kálvária (útba ejthető a barátlakások felé)

Krisztus a kereszten

A tihanyi apátság a kálváriától

A dombtetőn a tihanyi óvár sáncai láthatók
(ezt egy szemközti dombról fotóztuk,
a barátlakások felé útba esik)

Füredi-öböl a tihanyi barátlakások felé menő útról

A Tihanyi-félsziget további látnivalói, amelyekről írtunk



Felhasznált irodalom


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2013/07/16

Szent Balázs templomrom (Szentantalfa)

A Szent Balázs templomrom rövid története (Kapui Ferenc)


A Szent Balázs templomrom csodálatos környezetben, álló toronnyal, sok épen maradt falrészlettel és egy érdekes, titokzatos történettel lesi a Nivegy-völgy felett elnyújtózva a tájat.

Szent Balázs templomrom épületének falai észak-kelet  felől fotózva, jobbra toronnyal

Szent Balázs templomrom


Kövessétek Instagram csatornánkat még több képért!


Szent Balázs templomron, a Nivegy-völgy neves látnivalója


A templom építését a XII-XIII. századra teszik, az egyik forrás említ egy XII. századi, fából épült elődöt is. A torony és a hozzá tartozó hajó a korai, román maghoz való későbbi gótikus hozzáépítés, feltehetően a XIII. század második negyedéből. A templomhoz kripta és sekrestyekápolna is épült, a torony felőli oldalon háromnyílású kegyúri karzat látható. Román kori szentélye kívül négyszögletes záródású, belül íves, hasonlót  Zánkán láthatunk, a ma is álló templomnál. Íves kapuzatát érdemes megcsodálni a templom előtt álló fügefák árnyékából.

Kilátás a Szent Balázs templomromtól a Balatonra, balra a rom, középen a tó
Festői kilátás a rom közeléből a Balatonra


Szentbalázs falut először 1333-34-ben említik, papját Jakabnak hívják, káplánja János. Érdekes, hogy Pelárgus János 1872-es rajzán a torony bejárat felőli oldalán még kereszt alakú ablakot ábrázol, a déli falon pedig három résablak található. Ez analógiát mutat a közeli felsődörgicsei templomrommal, ahol a nyugati falon kereszt alakú ablakot, a délin pedig három résablakot találunk. Kozák Károly tanulmánya szerint mindkettő Szentháromság szimbólum, Felsődörgicsén az ablakok a keresztelőmedence helyét jelölték. Hasonló, kereszt alakú toronyablak volt megfigyelhető a révfülöpi Ecsér falu templomromján, illetve a déli fal három résablaka is stimmel. A török időkben néptelenedett el a település, a templomot is ekkor hagyhatták el. 1962-ben a romok közül előkerült egy késő gótikus/korai reneszánsz pasztofórium is, amit akkor a Keszthelyi Múzeumba szállítottak. A romot 2001-2002-ben részlegesen helyreállították. Mi 2009-ben látogattuk meg, akkor azért a felújítás után érzékelhettünk némi állagromlást. A romot szeretnénk meglátogatni mostanában, sajnos a 2009-es emlékek kicsit megkoptak, és a források még az épület részeinek tájolásában is sokszor ellentmondásosak, jó lenne egy tudatosabb szemlélődés erejéig visszatérni. Megéri meglátogatni a romot, hiszen a panoráma is csodálatos mellőle, a Szent Balázs-hegyről.

A Szent Balázs templomrom titokzatos története


A források felmérése közepette találtam egy cikket az mno.hu-n, amiben arról írnak, hogy a Szent Balázs templomrom története elég furcsa fordulatot vesz a XX. században. A magyar forrás Lanz Györgyként említ egy embert, akit a modern kori templomos rend megalapítójaként aposztrofál. Az illető Jörg Lanz von Liebenfels, eredeti nevén Adolph Joseph Lanz osztrák okkultista filozófiával foglalkozó, a Wikipédia szerint szélhámos. Egy biztos, nehéz definiálni személyiségét. Elméleteiből később a német nemzetiszocializmus is táplálkozott. 1918-ban Magyarországra érkezett, lelkes antikommunistaként, aktívan fellépett a forradalmi rendszer ellen. És itt jön az érdekesség, 1926-ban állítólag megvásárolta a Szent Balázs templomromot, amibe be is költözött, és kisebb átalakításokat végzett, a tornyot és a nagyobb hajó egy részét lakhatóvá tette, az épületet nyári rezidenciaként is használta. 1925-ben a Balaton-felvidéken, 1937-ben Szentendrén alapított "fiókszervezeteket" az új templomos rend számára Magyarországon. Sajnos a magyar források elég homályosak, és kicsit össze-vissza kezelik ezt a történetet. Ha valaki rendelkezik plusz infóval az esetről, vagy hiteles forrással, az nagyon szuper lenne. Egy biztos, 1933-ban Magyarországról Svájcba költözik Liebenfels. Hogy a romot mikor hagyták el teljesen, azt nem tudni. Érdekes lenne kideríteni a teljes történetet.

Ha a környéken járunk, érdemes felkeresni a közeli herendi templomromot is. Ez a Herend nem a porcelánjáról ismert Herend, hanem egy elpusztult középkori falu, amelynek nyomát egy kis csalitosban templomának szerény falmaradványai őrzik.

Fényképek a Szent Balázs templomromról 2009 (Márián Gábor)



Csodálatos panoráma a Balatonnal a romtól


A templom a szentély oldala felől

Falmaradványok

A torony belülről

A Szent Balázs romok

Falrészletek

A torony ablakai

Kígyószisz ostromolja a falakat

Felújítás után...

Falmaradványok

A templombelső

Sokat látott falak

Szent Balázs templomrom

Csodálatos látvány

Falmaradványok

Egy beépített, faragott kő

Befalazott kapu

Falfestmény maradvány

A torony alatti boltozat

A torony és pár lépcső

Faragott kövek

A karzat alatt

Kapubéllet

Kapubéllet részletek

Az íves kapu kívülről

Kapubéllet részlet

A kapuzat és pár fügelevél

A rom szemből fügefákkal

Impozáns falak

Kereszt az egykori szentély vonalában

A torony a templom felől

Torony és falak

A Szent Balázs templomrom megközelítése Google térképpel


A Szent Balázs templomrom a Balaton északi partján, Veszprém megyében, Zánkától nem túl messze található a Szent Balázs hegyen. Ha a Nivegy-völgyben Szentantalfa felől haladunk Óbudavár irányába, balra ágazik le egy műút Balatoncsicsó felé. Ezzel szemben, azaz nekünk jobbra pedig egy földút. Jobbra kell fordulnunk, és kb. 2 km-t kell megtennünk a földúton. Nem tegnap jártunk arra, de emlékeink szerint akkor nem nagyon volt kitáblázva. A rom környezete akkor tiszta volt, könnyű volt észrevenni az útról.


Szent Balázs templomrom (Szentantalfa) nagyobb térképen való megjelenítése


Felhasznált irodalom

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!