Cserfekvési templomrom

Cserfekvés - egy százéves falu eltűnése

Éppen 100 éve 1924-ben engedélyezte a belügyminiszter a somogyi Hosszúvíz és Cserfekvés puszták kisközséggé alakulását ideiglenesen Cserfekvés néven. 1925-ben az állandó elnevezése Hosszúvíz lett. 1930-ban a két települést együttesen 325-en lakták. Cserfekvést pedig 1931-es források szerint majdnem százan. 2024-ben Cserfekvés temploma romos, az összedőlés szélén áll, őslakos már nem él a településen, néhány nyugalmat kereső betelepülő alkotja az állandó lakosságot, nagyjából 4-5 ház lakott.

Cserfekvési templomrom

Milyen utat járt be az egykor iskolával, templommal, tejcsarnokkal és bolttal rendelkező település a 20. században a szinte teljes elnéptelenedésig? Érdekes történet a falupusztulásról.

20. században elhagyott települések Magyarországon

Az elhagyott településekről legtöbbeknek talán egy vadnyugati, ördögszekerek járta főutca ugrik be, pedig hazánkban is találni szép számmal elnéptelenedett falvakat. Korábban a somogyi Sörnyepusztáról és elhagyott templomáról, illetve Veim-pusztáról írtunk már. Cserfekvés közelében állt Virágospuszta, Háromház, Kak, amelyek gyakorlatilag szinte teljesen eltűntek a térképről.  De kezdjük az elején.

A rom északi irányból

A templomhajó belseje 2024-ben

Cserfekvési templom dél felől a három ablakkal

Cserfekvés születése

Hosszúvíz környéke a 19. században Hunyady (nem az a Hunyadi) birtok volt, és a gyenge, homokos, néhol mocsaras földeken dohányt termesztettek. Ezután a repce termesztés, majd a libatenyésztés jelentette a környékbeliek megélhetését. 1873-ban már említik Cserfekvést, mint tanyát. A név eredetéről azt tartják, hogy egy csertölgyes irtáson sokáig otthagyták a kivágott fatörzseket fekve, így lett a tanya neve Cserfekvés. Ez nem is olyan elképzelhetetlen, hiszen a terület maga erdős, csertölgyek ma is találhatók a környéken, és az, hogy egy tanya egy irtás területén létesül nem szokatlan esemény.

A templom mögött épült egy vadászles

A torony tetőzete már nagyon rossz állapotban van

A nyugati oldalhoz épült vadászles közelebbről

A toronyablakon át látható gerendák

1924-ben tanyából kisközséggé alakult, a források szerint valamikor a 20-as években épülhetett harangtornya, amely a mai templom tornyával azonos. A 20-as évekből a templomtól kicsit délre találunk még egy emléket, mégpedig egy kőkeresztet, amelyet Lehner Mátyás és Vadál Katalin emeltettek 1926-ban. Hosszúvíz település arculati kézikönyve szerint helyreállításáról nem kívánnak gondoskodni a helyiek, és helyi védelemre sem ajánlott, ahogy a temető düledező kőkeresztje sem.

A templomhoz közeli kereszt 1926-ból

A templom építési idejéről nem sok adatot találunk. A következő hírünk egy 1944-es újságcikkben bukkan fel. „Műkedvelő előadás Cserfekvéspusztán. A Mesztegnyő községhez tartozó Cserfekvés pusztán a levente fiúk és lányok nagysikerű műkedvelő előadást rendeztek. Színre került a Rózsamajor virága című 4 felvonásos színmű. A derék leventék az előadás jövedelmét az épülő kápolna költségeire fordítják.”  Egy jóval későbbi, 2016-os cikkben Paár Károlyné nyilatkozta, hogy férjével ők voltak az elsők, akik 1955-ben esküdtek a templomban. Tehát a templomhajó építését 1944 és 55 közé tehetjük. Elvileg a háború után éptették fel a helyiek, mindenfajta külső segítség vagy támogatás nélkül. Oltárképe és berendezése csak ezután lett. A helyi plébános elkerült Karmacsra (melynek izraelita temetőjéről írtunk korábban), és az ott felújított templom régi berendezését adományozta a cserfekvési egyháznak.

"Korai lenne még elsiratni"

Az 1970-es években a templomban még hetente miséznek. Két újsághírt is kapunk a településről 1971-ben. Az egyikben Pár Károlyné boltvezető nyilatkozik (feltehetően azonos a korábban említett Paár Károlynéval, de itt elírhatták a nevét). 38 házból 9 már üresen áll, a településre napi 25 db Somogyi Néplap érkezik. A gyerekek iskolába már Mesztegnyőre járnak. A másik cikkben Paár Károly szavait olvashatjuk. A cím beszédes: „Korai volna elsiratni!” – Paár Károly arról számol be, hogy levelezett lapokkal, minisztériumokkal, de mégsem sikerült elérni, hogy aszfaltozott út vezessen Cserfekvésre. Ez 2024-ben sincs másképp. Az út helyenként homokos, másutt murvás, esetleg saras, gödrös. 1968-ban bevezették az áramot a faluba, házhelyeket még mértek ki, de Marcaliban a járásnál már nem adtak ki építési engedélyeket. A falu egy része a helyi TSZ-ben dolgozott, de például a gyerekek iskolába járása, egyeseknek a munkába járás, a nagyobb városok megközelítése nem volt triviális. Ebben az időben messze nem volt mindenkinek autója. Érdekes, hogy 1971-ben a tanács vásárolt egy TV-t, hogy az iskola épületében tudjon TV-t nézni az is, akinek nem volt saját készüléke. Magyarországon hivatalosan 1957 ót van TV sugárzás. Paárék ekkor már úgy nyilatkoznak, hogy épül a házuk Marcaliban, hamarosan otthagyják a cserfekvési ingatlanjukat, amelynek eladása ekkor már gyakorlatilag kilátástalan.

A torony aljában üresen álló szoborfülke

A torony alján nyíló bejárat részlete

A cserfekvési toronytetőn még dacol a kereszt az idővel

Az utolsó házasságkötésre a 80-as években került sor a cserfekvési templomban. 1986-ban már arról olvasatunk, hogy a templom harangját elvitték Mesztegnyőre, a faluház előtt van kiállítva egy fa haranglábon. A templom a végelszámolt TSZ területén áll, az épület kivett gazdasági épületként szerepel a földhivatali bejegyzésekben. A termelőszövetkezet megszűntével elárverezték, 2007-ben magántulajdonba került. Felmerült, hogy a település vagy az egyház visszakaphatja, de a földhivatali adatok szerint 2011 óta ugyanaz a magánszemély szerepel a templom és a cirka 600 négyzetméteres terület okiratain egyedüli tulajdonosként.

Cserfekvési templom 2014-ben

A cserfekvési templomrom 2024-ben

A Cserfekvési templomrom leírása

Az épület nagyjából kelet-nyugati tájolású, apszisa a középkori hagyományokkal ellentétben nyugat felé néz. Tornya, a korábban épített, ma egy nagy repedéssel el is vált a hajótól, keleten helyezkedik el. Déli falon három nagy ablakot találunk. Az épületből gyakorlatilag minden mozdíthatót elvittek már néhány csekély padmaradványtól eltekintve. A falakat összefirkálták, a tető valószínűleg hamarosan be fog szakadni, rossz állapotban van. A templommal szembeni ház sárga oromfala még áll. Bár a cserfekvési kápolna építészetileg nem mondható jelentősnek, története figyelemre méltó, tipikus példája a 20. századi magyar falvak pusztulásának. A templom megmaradásához sok pénzre, vagy valamiféle csodára lenne szükség. Talán már elsiratni is késő.

Az oltár

A keleti bejárat az apszis felől

A déli fal ablakai belülről

Kapui Ferenc

Fényképek a Cserfekvési templomromról (Márián Gábor)

A képek legtöbbje 2024-ben készült. Jártunk a romnál 2014-ben is, a 14-es képeknél zárójelben feltüntetjük az évszámot.

A toronybelső faszerkezete (2014)

A templomhajó padmaradványokkal és ágakkal (2014)

Egy rendhagyó "hívő" (2014)

Cserfekvési templom dél felől (2014)

Cserfekvési templom dél felől (2024)

Egy kút vízzel (2014)

Megmaradt kútkáva (2014)

Épületrom a templom közelében

A templommal szembeni ház homlokzata

Épületrom az elhagyott pusztán

A Cserfekvési templomrom megközelítésa Google térképen

A romhoz több úton is el lehet jutni, figyelembe kell venni, hogy rossz, saras idő esetén nehézségekbe ütközhetünk. Autóval mi a térkép szerinti Hosszúvíz felőli megközelítést javasoljuk, kevesebb gödörrel járt, mint a Mesztegnyő felőli. Libickozma és Nagybajom felől egy szakasz olyan gödröket tartalmazott (2024 tavaszán), hogy azt sima gépkocsival mi járhatatlannak ítéltük.

Források

Budapesti Hírlap, 1925. november 45. évfolyam 262. szám 9. oldal

Hosszúvíz településképi arculati kézikönyv, készült: 2017. évben

Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 12. Somogy megye (1997)

Somogyi Ujság, 1944. április 26. évfolyam 93. szám 3. oldal

Somogyi Hírlap, 2016. 27. évfolyam 161. szám 5. oldal

Somogyi Néplap, 1971. 27. évfolyam 139. szám 8. oldal

Szabad Föld, 1971. 27. évfolyam 29. szám 2. oldal

Szabad Föld, 1986. 42. évfolyam 5. szám 12. oldal

Uj-Somogy, 1931. 13. évfolyam 112. szám 2. oldal

Vasárnap, 1924. január-június 5. évfolyam 19. szám 7. oldal

Veimpuszta, az eltűnt település

Veimpuszta, elhagyott település a Bakonyban

Magyarországon a török korban sok település elnéptelenedett. Sokan meghaltak vagy elmenekültek a törökdúlás következtében, és bizony számos település akadt, amely nem települt újra. De a települések elnéptelenedése, kiürülése bizony nem csak a hódoltság időszakára korlátozódik Magyarországon. Tűntek el falvak a 20. században, vagy éppen szemünk előtt tűnnek el ma is. Ilyen település részben Sörnyepuszta, Béndekpuszta vagy Zsörk. De mostani cikkünkben Veimpusztáról, az egykoron Nagyesztergár szomszédságában álló bakonyi településről ejtünk szót.

Veimpuszta impozáns magtára

Mit tudunk Veimről?

Ha Veim nevét említjük, egyszerre két terület is eszünkbe juthat. Az egyik hely Nagyasztergár határában álló kereszt közvetlen környéke, a másik az egykori magtár épület romjainak környezete. Előbbi lehetett a középkori Veim helye, utóbbi pedig az új, feltehetően a törökdúlás után újraalapított Veim. A két lokáció egymástól kb. 2 km-re helyezkedik el, nézzük előbb a középkori Veimet.

A magtár mellett látszik egy villanypózna már vezeték nélkül

Egy őszi kép tavaszias hangulatban

A magtár északi homlokzata

Kép nyugat felől a magtárra

Veim a középkorban

Az egykori templomocska helyén, illetve attól pár méterre észak felé ma egy emlékkereszt és egy ismertetőtábla tájékoztat bennünket arról, hogy egykoron itt templom állhatott. Az épület falai a föld alatt rejtőznek, de a kis dombból kiemelkedő földkupacok érzékeltetik a középkori, feltehetően egyhajós, keletelt kis falusi templom egykori fekvését. Egy 1478-as adat alapján tudjuk, hogy kőből épült, fa toronnyal. Feltehetően XII. vagy XIII. századi román templomocska lehetett. Ottjárttunkkor éppen összetalálkoztunk egy jelenleg Nagyesztergáron élő lokálpatrióta párral, akik meséltek kicsit a település történetéről. Az úr, sajnos a nevét nem tudjuk, állíttatta az emlékkeresztet, és ők gondozgatják a távolabbi, újkori temető megmaradt sírjait is. Ő mesélte, hogy rendszerváltás előtt a falak csekély darabjai még látszódtak itt, de a környékbeli fiatalok a dombos terepet crossmotorozásra használták, az épített emlékek és azok környéke részben sérült. 

Emlékkereszt a középkori templom helyén

A Magyarország Régészeti Topográfiája ír arról, hogy az ominózus domb peremén és oldalán sok Árpád-kori és későközépkori edénytöredéket: cserép bogrács-, fazék-, földfesték díszítésű korsó- és fültöredékeket találtak. Ezt a lelőhelyet a középkori Veim falu helyével azonosíthatjuk. 

A falut egy pápai tizedjegyzékben, az 1330-as években említik először írott források. Veim falu János nevű papja 1333-ban 40 kisdénár pápai tizedet fizetett. Feltételezhető a település személynévi eredete, Weni György neve alapján előfordulhat, hogy már 1394-ben a cseszneki várbirtokhoz tartozónak vélhetjük. Feltehetően, bár oklevelekkel nem igazolhatóan a bakonyi erdőispánsághoz, majd a Csákok birtokaihoz tartozhatott. Veimet 1478-ban már bizonyíthatóan a cseszneki uradalomhoz számítják, 1488-ban 23 Ft adót fizettek lakosai. 

A török kor itt is megtette hatását, Veim demográfiája az 1500-as években masszív csökkenést mutat. 1536-ban 8 és fél a portájából 5, 1542-ben 5 és fél, 1559-ben 2 az adózó, 1570-ben már a töröknek is adóznak. 1588 után az adóösszeírásokban nem szerepel, pedig a település feltehetően már a hódoltság korát követően újratelepült. 

Ismertetőtábla a veimi templomromnál

Az 1860-as években Rómer Flóris is járt a környéken, és Pusztaszentegyház néven dokumentálta az akkor még a föld felszínén is látszódó romot. Helyi kalauzunk megmutatta, hogy a templomocska alatti meredélyben forrás fakad. A környéken korábban habarcsos kövek és embercsontok is látszódtak, napjainkban már nem. Kincskeresők több ízben turkáltak a falak és a temetőkerítés környékén. Feltehetően a domb alatt, a templom közelében lehetett egy középkori temető is, magán a dombon pedig valószínűleg a II. világháború német és magyar áldozataiból is temettek. A szovjet hadak 1945. március 22-23-án érték el a térséget, itt húzódott egy bakonyi védvonal, ami igyekezett lassítani az előretörést. A védekező német és magyar egységek katonáit és civil férfiakat is mészároltak le az oroszok a környéken, a közeli Olaszfaluban 32 ártatlan fiatal civil férfit végeztek ki, akiket eltemetni is csak később engedtek. Feltehetően erre a dombra is temettek magyar és német katonákat, és talán civileket az elbeszélés szerint. Napjainkban a templomromnál évente a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én misét tartanak emlékezve az egykori településre.

Veimpuszta az újkorban

A település valószínűleg újratelepült a hódoltság után, és feltehetőleg már nem a régi helyén, hanem arrafelé, ahol ma Veim egykori magtárának épületének romjait találjuk. Veim a 20. század első felében lakott volt, 1966-ban még az áramot is bevezették, napjainkban is láthatóak a területen villanyoszlopok. Sőt, a vezetéskes víz is bevezetésre került. Elemi iskolája is volt a településnek. A 60-as években még közel 200-an lakták Veimet, a 70-es évek végére szinte teljesen elnéptelenedett. A szocializmus központosítási törekvéseit viszont már nem tudta átvészelni a falu. A lakosság egy jelentős részét a szomszédos Nagyesztergárra és a környék falvaiba költöztették.

Ajtónyílás a magtáron

A természet visszahódítja az elhagyott területet

Egykori ablaknyílás

A magtár belülről

A magtár fala az országos kéktúra útvonaláról

Napjainkban Veim egyik utcáján az országos kéktúra útvonala halad át. Az út mentén állnak az egykor 4 szintes magtár ma romjaiban is impozáns falai. Információink szerint a magtár leégett, ez okozta pusztulását. Az épület környékén a földön téglanyomok, épületmaradványok láthatóak. Közel a magtárhoz az erdőben található Veimpuszta temetője, elsősorban 20. századi sírokkal. Mi találtunk 1908-ra és 1962-re dokumentált temetkezést. Érdekesek azok a 20. század jellemzően első felében állított sírkövek, amelyeken a felirat egy enyhén süllyesztett mezőben szerepel. A sírkövek, ahol megvannak, jellemzően kicsik, nem sugallnak városias gazdagságot, de tisztességgel állítanak emléket az itt elhunytaknak. A kis erdőrészletben rejlő temető atmoszférája sajátos, ha erre járunk, érdemes meglátogatni, és akár itt is megemlékezni Veim egykori lakóiról.

Veim puszta temetője

Felújított temetői kereszt

Több régebbi síron is látható a bemélyített szövegmező

Erdei temető, tavasszal az elmondás szerint hóvirágok borítják.

Régi sír Veimen

Veimpuszta Google térképen

Forrás

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

Badacsonytomaji izraelita temető

Rejtőzködő zsidó temető Badacsonytomajon

A romok mellett előszeretettel keresünk fel régi temetőket is a Balaton környékén. Jóval többnél jártunk, mint amennyit a blogon dokumentáltunk eddig, és ez nem csak a temetőkre, de a romokra is áll. A Google térképét böngészve 2023-ban figyeltem fel a „Badacsonytomaji zsidó temető” feliratra, amely nem kis meglepettséget okozott számomra, ugyanis korábban sosem hallottam róla. A dolgot még érdekesebbé tette, hogy a 90-es évek végének és a 2000-es évek elejének nyarain meglehetősen sokat tartózkodtam anyai nagyszüleim egykori nyaralójában, amely mindössze 500 méterre feküdt a temetőtől légvonalban. Nem is kellett több hozzá, 2023 nyarán felkerekedtünk, és meglátogattuk a térképen jelzett helyet.

Badacsonytomaji izraelita temető

A térkép az egykori Eszterházy Csángó-pince melletti úton vezetett be minket. Amikor vonalba értünk, a földút mellett leparkoltuk a kocsit, és kisebb akadályba ütköztünk. Az út mellett egy mélyebb, gyomos árok húzódik, amelyen át kell vágni, mire az ember kis bolyongással a dűlőn egy akácosban találja magát. Nyáron elég sok a csalán, és bőséges az aljnövényzet, de kis keresgélés után néhány álló és néhány ledőlt sír nyomaira bukkanhatunk. Akadnak héber és magyar feliratos sírok is. Néhányon ki tudtuk olvasni az évszámot, az egyik sír egy 1887-es temetkezés mementója. Több elhagyott és több kitisztított Balaton-felvidéki temetőnél jártunk, de talán ez tűnt a legelhagyatottabbnak az összes közül. Mi kb. 7-8 sírkő maradványát tudtuk beazonosítani. Ezek közül 4 állt.

Héber-magyar feliratú sírkő 1910-ből

Egy héber feliratú sír

Forráskutatásnál rátaláltunk Oberlander Báruch írására, amely röviden megemlékezik a temetőről. Más, érdemi és bőséges forrást nem nagyon leltünk fel. Badacsonytomajban van a MAZSÖK szervezet üdülője. A Lauder iskola növendékei megtisztították 2019-ben a sírok környékét, ők megtalálták Oberlander Chánáé (1842–1888) jó állapotban lévő sírját, mi sajnos nem, lehet, hogy ottjártunkkor eltakarta már az aljnövényzet.

Egy 1887-es temetkezés mementója

Több sírkövet még ennél is jobban benőtt a növényzet

Badacsonytomaj zsidóságáról nem sok adatot találtunk. Az bizonyos, hogy voltak befolyásos zsidó emberek, akik Badacsonytomajhoz kapcsolhatóak. Például Freund Ferenc, aki a badacsonyi bazaltbánya tulajdonosa volt a 20. század elején. A településen nem élt nagy diaszpóra, 1910-ből 56 főnyi a létszám, 1941-ben már csupán 9. Feltételezhetjük, hogy a temető sem volt nagy.

Egy mára teljesen lekopott feliratú sírkő

Aki nem riad meg a kicsit kalandosabb megközelítéstől, annak ajánljuk a badacsonytomaji izraelita temető meglátogatását.

Cikk: Kapui Ferenc
Fotók: Márián Gábor

A Badacsonyi zsidó temető a Google térképen

Források

Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon

A temetőről a zsido.com honlapon

Varga István: Adalékok a zsidóság fonyódi történetéhez

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.