Csobánc vára (Kapui Ferenc)
Hogy miért is ez az egyik kedvenc várromunk Csobánc vára a Balaton-felvidéken? Egyrészt bizton állíthatjuk, hogy innen nyílik az egész környék egyik legszebb, legteljesebb panorámája, pedig ez a vidék nincs híján a szép kilátásnak. Másrészt izgalmas története is magával ragadó, tudomásunk szerint Csobáncot egyszer sem tudták bevenni a törökök, pedig próbálkoztak többször is, a sokszor maroknyi magyar védősereg ellen tudott állni a jelentős fölényben lévő oszmán csapatoknak. Szóval, bármi is legyen a látogató motivációja, akár a szép kilátás, akár a történelem, egy sétát mindenképpen megér a Csobánc-hegy turistáknak már koránt sem bevehetetlen emelkedője.
 |
Csobánc vára a tanúhegyekkel |
Csobánc várának története
Csobánc, a kezdetek, a vár alapítása, vár a török kor előtt
A kész várról 1270-ben tesz említést egy oklevél, de feltételezhetjük, hogy 1250 körül hozzáfogtak építésének. Az 1300-as években a Rátót nembéli Gyulaffy-család tulajdona, feltehetően ők építtették. 15 faluból álló birtokuk központja is egy ideig Csobánc vára. A nemzetség ekkoriban már jelentős, országos tisztségeket töltött be. A vár első ismert ura Gyulaffy Demeter, első várnagya Csaba mester, 1489-től pedig Tóti Domonkos.
1490-ben, Mátyás király halála után Habsburg Miksa betörései fenyegették Magyarország nyugati részét, Kinizsi Pál utasítására Csobáncot elkezdték megerősíteni. A veszélyt minden alappal jól érezték a döntéshozók, a Balaton vidékét 1543-ban éri el az első török támadási hullám, Fehérvár eleste után. Csobánc hamarosan végvárrá vált a Török Birodalom határán.
Csobánc bevehetetlen vára, a török kor és a Rákóczi szabadságharc
1552-ben elesett a környék legjelentősebb vára, Veszprém. A Habsburgok elrendelték a környék kisebb várainak megerősítését, így Csobáncét is. 1554 novemberében támadást is intéznek az oszmánok a csobánci vár ellen, de nem sikerül bevenni azt.
A környéket nem csupán a törökök sanyargatták, de jellemző volt ebben a zavaros időszakban, hogy a magyar várkapitányok is önkényeskedtek a környék lakóival és egymással szemben. 1559-ben Magyar Bálint emberei elfogtak egy hajdút, aki a Gyulaffyakhoz tartozott, nomen est omen Pribék Mihálynak hívták. Gyulaffy László fegyvereseivel megpróbálta kiszabadítani, megrohanta a szigligeti várat, ahol Magyar Bálinték fogva tartották a katonát. Az akció több halálos áldozattal járt. 1559-ben is sor került egy török ostromra, de ezúttal sem övezte siker a próbálkozást. Persze valamilyen szinten érthetőek voltak a rabló kicsapongásai. Az új határterületek nemessége jellemzően elvesztette birtokainak egy részét, a jobbágyak sokszor magyar és török kettős adóztatás alá kerültek. Így az elszegényedett nemesek, várurak egy része katonai erejére támaszkodva, portyázva próbálta fenntartani magát és embereit a zavaros időkben.
A várat több török támadás is érte az időszakban, de bevenni nem tudták az Oszmán Birodalom katonái. 1561-ben a szomszéd, hegyesdi vár elesett, melynek török urát
Gyulaffy László, Csobánc hős kapitánya párbajban győzte le, mint arról
Hegyesd váráról írt bejegyzésünkben szólunk. 1562-ben visszafoglalták Hegyesdet, többek között a korábbiakban említett konfliktusok ellenére
Magyar Bálinttal. A kapitány több magyar vár visszavételében jeleskedett, hőstettei miatt és győztes párbajai révén az ellenségtől kiérdemelte a "
magyar Achilles" nevet.
1664-ben a szentgotthárdi csatát elvesztő sereggel vonuló török utazó,
Evlija Cselebi kétszer is elhalad Csobánc alatt, és meg is említi leírásaiban.
"Égig érő magas hegytetőn, igen erős, négyszögletű vár volt ez. Mikor a mi hadseregünk elvonult mellette, ötven ágyúlövést tettek. A vár bástyáit és ormait keresztes zászlók díszítették." A török csapatok ekkor nem támadták meg Csobáncot. Az ágyúlövés funkciója amúgy nem csupán az oroszlán bajszának cibálása volt. Az úgynevezett hírlövés intézménye egyfajta információt is szolgáltatott a szomszédos, közeli váraknak, hogy ellenséges csapat közeleg.
1669-ben a várat Esterházy Pál vette meg a Gyulaffyaktól. A török kiűzése után itt katonáskodott Béri Balogh Ádám. 1672-ben Csobánc szerepelt a felrobbantásra ítélt várak sorában, de a szabadságharc miatt ez elnapolásra került. 1705-ig császári kézen volt az erősség, amit Domonkos Ferenc és Kisfaludy László vezetésével a kurucok megszereztek. 1707. február 25-én Rabutin császári tábornok mintegy 1000 fős serege vonult el a vár alatt. Rájuk a védők ágyúlövéseket adtak le, mire a sereg egyik hadoszlopa ostrom alá vette a várat, de a kb. 60 fős védősereg, 30 gyalogos hajdú és még 30, a várba menekült kardforgató Szász Márton vicehadnagy vezetésével hősies kitartása megakadályozta Csobánc elestét. A császáriak mintegy 350-370 főt vesztettek, a maroknyi védővel szemben, homloklövést kapott az ostromot vezető Kreutz ezredes, de jelentősek voltak a veszteségek kuruc oldalon is, Szász Márton is elesett. 1708-ban erősen romosnak írják le a várat. A 1709-ben azonban császári kézre került, és feltehetően robbantásokkal lerombolták, hogy ne legyen többé erős, védhető pont, 1722-ben már biztosan lerombolt várként említik.
Csobánc jelene
A későbbiekben többek között Rómer Flóris bencés szerzetes, a magyar régészet atyja is említi, kutatja, felméri 1861 körül. 1953-ban állagmegóvó munka illetve régészeti feltárás is folyt a vár területén. 2004 óta többé-kevésbé folyamatosan zajlanak munkálatok a Csobánc Váráért Alapítvány és lelkes önkéntesek jóvoltából, melyeknek eredményei a több évet felölelő fotósorozatunkon is szépen megmutatkoznak. Szívderítő élmény látni, hogy egy helyi kezdeményezés milyen nagyszerű dolgokra képes. És mennyi környékbeli rom megérdemelné, hogy kicsit nagyobb figyelmet áldozzanak neki a helyiek.
A csobánci vár leírása
Giulio Turco 1569-es leírásából tudjuk, hogy a vár nem foglalta el fénykorában sem a Csobánc-hegy teljes fennsíkját, csak kb. a negyedét. A fennsíkon nagy, tojás alakú gödröket ábrázolt, amelyek feltehetően az ostromgépek felállítását akadályozták. A fennsík domborzatán ma is fellelhetők furcsa, gödörszerű képződmények. Nyugat és dél felől a meredek bazaltszirtek nyújtottak védelmet. Északon és keleten mély árok védte a várat. A vár nagyjából kör alakú volt, kb. 35 méteres átmérővel, a kiszolgáló épületeket belülről a várfalhoz tapasztották. A bejárat délnyugaton helyezkedett el, a kapuzat köveinek egy részét megtalálták. A kaput kapuszoros és farkasverem erősítette. Az öregtorony impozáns, 14×14 méteres külső méretű, 3 méter falvastagságú szerkezetével a fennsík felőli támadástól védte a várat. Ez lehetett Csobánc legkorábbi, XIII. században épített része, a körfalat csak a XIV-XV. században emelték. A megtalált, reneszánsz stílusú kövekből arra következtethetünk, hogy az öregtorony legfelső szintjét reneszánsz stílusban építtethették át a Gyulaffyak. A várat palánksor is erősítette kívülről.
Ma elsősorban az öregtorony egy része, illetve a köralakú fal támpilléreinek maradményvai láthatók a várból, illetve a tojásdad alakú gödrök és a várárok mélyedései ismerhetők fel.
Kilátás a Csobánci vártól
Szép időben belátni az egész Tapolcai-medencét, Szigligetet, megannyi tanúhegyet, a hajdani
hegyesdi vár kúpját. A távolban felsejlik Sümeg sziluettje, és nem utolsósorban a Balaton és a túlparton a Fonyód fölé magasodó dombok. Csobánc tetején nincs jelentős fás növényzet, így a kilátást semmi sem zavarja. (A vár mögötti földsáncon 1878 környékén még orgona, liliom és zsálya nyílt, ezeket a kultúrnövényeket az egykori várlakók kultúrnövényeinek hisszük.) Másrészt lelkes lokálpatrióták évről évre szépítik a romot, régészeti feltárás is folyik, illetve szakszerű rekonstrukciós munkákat végeznek. Megéri a fárasztó, de könnyen járható kaptatón felkapaszkodni még rekkenő hőségben is.
Csobánc az irodalomban
A vár irodalmi alakjaink ihletőjéül is szolgált: írt róla
Kis János,
Vachot János, és
Jókai is említi. Leghíresebb
Kisfaludy Sándor elbeszélő költeménye, melyet
Csobánc címmel írt a várról. Ebből idézünk egy rövid részletet, akinek van kedve, a címre kattintva elolvashatja az egész művet.
Kisfaludy Sándor: Csobánc
/részlet/
| "Ülj mellém a kandallóhoz, |
| Csobánc-várról, Édes-kedves, |
| Ím! halljad, egy agg rege: |
| Mult szüretkor Badacsonyon |
| Egykor, midőn magam bolygék |
|
Fényképek a csobánci várról 2008 (Márián Gábor)
 |
| 2008-ban még részben föld alatt |
 |
| Távolba néző |
 |
| Csobánci panoráma rózsaszínben Tóti, Fonyód, Gulács és Badacsony felé |
 |
| Naplemente, amelyre rásegített pár távoli vulkán aktivitása |
 |
| Balaton jobbra, Balaton balra |
Fényképek Csobánc váráról 2011 (Márián Gábor)
 |
| Kilátás a Balatonra és a tanúhegyekre |
 |
| Szentgyörgy-hegy a Csobáncról |
 |
| A csobánci vár öregtornyának romjai feltárás alatt |
 |
| A csobánci vár külső falának támpillérei |
 |
| Sátor és a 3 Grácia |
 |
| A csobánci rosszög templomrom a hegyről |
 |
| Kilátás Diszelre |
 |
| A falmaradvány felett Szigliget integet |
 |
| Örs, Tóti, Fonyód, Gulács, Badacsony tanúhegyek |
 |
| Gyulakeszi, jobbra Tapolca |
 |
| Csobánci öregtorony 2011-ben |
 |
| Csobánci falmaradványok |
 |
| Csobánci várrom |
 |
| Gulács, Badacsony, Szigliget, Szent György-hegy |
 |
| Csobánci falmaradványok |
 |
| Szélcsend a várnál |
 |
| Naplemente a háttérben |
 |
| Előbújt a Hold Csobánc vára felett |
 |
| Csobánci falmaradványok |
 |
| Fotóállvány kémleli a tájat |
 |
| Fókuszban a Hold |
 |
| Csodálatos naplemente a Csobáncon |
Fényképek a csobánci várromról 2012 (Márián Gábor)
 |
| Út Csobánc várához |
 |
| Szigliget és a Szent György-hegy |
 |
| Falmaradványok Csobáncon |
 |
| Magányos őrző |
 |
| Falmaradvány |
 |
| Három Grácia |
 |
| Felejthetetlen panoráma |
 |
| Felejthetetlen panoráma |
 |
| Csodaország |
 |
| Régi idők tanúi a körfal maradványai |
 |
| Falmaradványok |
 |
| Csobánc várának védőfalai |
 |
| A vár központi magja 2012 |
 |
| Érezhető a fejlődés 2011 óta |
 |
| Ablakmaradvány |
 |
| Az alsó rész pár éve még föld alatt volt |
 |
| Várvédő |
 |
| Rendbe hozott kapuzat |
 |
| Az egykori várciszterna nyomai |
 |
| Megszépülő csobánci várrom |
 |
| A maradványok |
 |
| Rekonstruált csobánci falak |
 |
| Végtelen horizont |
Fényképek a csobánci várromról 2016 (Márián Gábor)
 |
| Csobánc várudvar támpillér maradványokkal |
 |
| Csobánc vára kilátás a Szentgyörgy-hegyre |
 |
| A Csobánc-hegy közkedvelt a siklóernyőzők között |
 |
| Falmaradványok és a Szentgyörgy-hegy |
 |
| Ökörfarkkórós kilátás a tanúhegyekre a Csobáncról |
 |
| Csobánc várának jelentősebb falmaradványai |
 |
| Falmaradványok egy kevésbé tipikus szögből |
 |
| Kilátás a csobánci vártól, háttérben balra Szigliget és a Balaton |
 |
| Csekély falmaradványok és hegy lábánál a falu |
 |
| Szigliget vára Csobáncról hírlövésnyi távolságra |
 |
| Tapolcai-medence látképe |
 |
| Szép időben a Sümeg vára is látszik a Csobáncról |
 |
| Tóti, Gulács, Badacsony, Szigliget kialudt vulkánjai és a Balaton |
 |
| Ság-hegy és Dörögd a háttérben |
Csobánc várának megközelítése (térkép)
A vár Veszprém megyében, a Balaton északi oldalán található a Csobánc-hegy fennsíkján. Csobánc várát két faluból is könnyen megközelíthetjük, akár Gyulakesziből, akár Diszelből. A térképen "A" jelzéssel a diszeli megoldást láthatjuk, mi korábban innen szoktuk megostromolni az erősséget. Diszelt a Mikós utcánál hagyjuk el egy elég furán megkomponált kereszteződésben, amit egyenesen (ha ebben a kereszteződésben van ilyen) hagyunk el. Rövidesen jobbra, a hegy irányába lesz egy bekötőút, itt tábla jelzi a vár irányát. Ezen sokáig, szinte a
csobánci "Rossztemplomig" fel lehet menni kocsival, igaz a parkolás szűkös, érdemesebb lentről gyalogolni. Itt el kell fordulni a kis templomrom mellett, és a csúcs irányába továbbhaladni.
Vagy, talán egyszerűbb "B" jelzéssel Gyulakeszin a templom mellett elhaladó Jókai utcán bemenni az autóparkolóig. Ha kocsival érkeztünk, akkor érdemes itthagyni az autót, és a kijelölt úton felsétálni a várhoz.
Csobánc várának GPS koordinátái:
46°52'16.9"N 17°30'14.2"E
Látogathatóság: szabadon, bármikor, ingyenesen
Csobánci várrom (Gyulakeszi) nagyobb térképen való megjelenítése
Felhasznált irodalom
Gerő László: Várépítészetünk 1975. 297. old.
Veress D. Csaba: a Kál-völgy története
Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védemi rendszerben (1541–1690)
Vizi László Tamás: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket
Facebook oldalunkon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése