2020/12/27

Somogyvámosi pusztatemplom

Somogyvámosi pusztatemplom

A somogyvámosi pusztatemplom története (Kapui Ferenc)


Somogyvámos legendás hely. Az egykori templom impozáns, fehéren világító falai rögtön megmozgatják a történelemre fogékony emberek fantáziáját. A templomrom évaszázadok óta dacol az idővel a pusztában, jelenleg szántóföldek veszik körül. Úgy közelíthető meg, hogy a látképbe más, közeli ember alkotta építmény nem zavar bele, ezáltal az időutazás még hitelesebb. Apropó időutazás, a feltáráskor a szentélytől 14 m-rel keletre egy őskori tapasztott tűzhely nyomaira bukkantak, így megállapítható, hogy a vámosi puszta területét nagyon régen is lakták már. A templomrom környékén időrendben a következő korú edénytöredékeket találták az 1968-as feltáráskor: neolitikum: vonaldíszes kultúra, rézkor: péceli kultúra, bronzkor, valamint egy Valens-, egy Valentinianus-érmet. 

A somogyvámosi pusztatemplom tornya és falmaradványai fehérlenek a szántóföldek között.

Somogyvámosi templomrom


A somogyvámosi templom építése


A templom építése, három fő periódusban történhetett. Először egy románkori, 12. századi falusi kis templomocska állhatott a területen, amely kisebb volt a jelenlegi alapterületénél. A romanikából származó falakat döngölt agyag alapozással látták el. A jelenlegi templomot úgy bővítették a 13. században, hogy északi és nyugati falát meghagyták, a délit, és a keleti abszist pedig "kitolták". Az eredeti abszis félkörív záródású volt, a gótikus átépítésű sokszögzáródású (nyolcszög), támpillérekkel erősített. A polygonális szentély már a XIII. sz. elején megjelenik szerzetesi templomainknál, elsősorban a cisztercieknél és a premontreieknél. Az újabb, gótikus falak habarcsba rakottak. A templom keletelt. A kutatások szerint a templom 12. századi építése és gótikus bővítése között maximum két emberöltő telt el, ez viszonylag rövid idő. Logikusan következtetve két dolog miatt lehett szükség a bővítésre. Vagy egyszerűen demográfiai indokra vezethető vissza, magyarán több ember használta a templomot, a környék középkor eleji településszerkezete elég sűrűnek mondható itt, vagy valamely reprezentatív cél motiválhatta az építkezést.

A somogyvámosi templomrom leírása


A rom bejárata a déli oldalon helyezkedhetett el, tornya az északin áll ma is, ami meglehetősen ritka. Hasonló példát a közelben falusi templom esetében a dabosi templomromnál tapasztalunk, a középkori tornyok leggyakrabban a nyugati oldalra szoktak épülni. Az 1861-ben lebontott pécselyi templomnak is az északi oldalon állt a tornya. Ferences templomok esetében építették a tornyot az északi oldalra azokban az esetekben, amikor a kolostor is észak felé csatlakozott az épületegyütteshez. Somogyból ismerünk 13. századi ferences kolostorokat. Ilyen az 1248-ban már meglevő Juthi-kolostor és az 1295-ben alapított segösdi ferences kolostor. Mára mindkettő elpusztult. Nem zárható ki a ferences hatás, igaz nem is bizonyítható. Maga a torony téglából rakott, akárcsak a templom, alja négyszög alakú, teteje nyolcszög alakú, nyolcszög alapú toronysisakkal. Hasonlóan nyolcszög alapú toronysisakot a Balaton környékén a Szigligeten álló avasi csonkatoronynál láthatunk. A torony és az északi fal egy kis hozzátoldott épületet fog közre, ez a csontház, azaz osszárium, amelyben égetett emberi csontokat találtak, hasonlót hasonló helyen szintén láthatunk Daboson. E mellé nyugatabbra építettek még egy vékony falú kis épületet a legkésőbbi, feltehetően 15. századi építési periódusban, amelynek feltáráskor nem határozták meg funkcióját, észak-nyugat felől nem köt be a hajó falába. Hasonló toldást a dabosi romon is megfigyeltek, ott nyugatra nyílt a kis épületrész és feltehetően ott az alapítócsalád temetkezőhelyéül szolgált. A hajóban, a diadalív északi pillérénél lépcső maradványok lelhetők fel, a torony első emeleti részébe, feltehetően karzatra vagy oratóriumba vezettek, ennek ajtónyílása ma is látható a tornyon. Alsó szintje feltehetően sekrestyeként funkcionált. A diadalív déli hajóbelsőjében mellékoltár maradványait találták a feltáráskor. A főoltártól délkeletre pedig egy téglasírt találtak, amelyet a feltárás előtt a 20. században már bolygattak. A nyugati oromfalat kereszt alakú nyílás díszítette, korábban írtunk arról, hogy ez feltehetően a később divatba jövő sisak kereszt előzménye lehetett, hasonló kereszt alakú nyílást láthatunk a felsődörgicsei romon, de ilyen volt korábbi rajzok alapján Ecséren és a Szent Balázs romon is.

Melyik középkori falu temploma lehetett a ma somogyvámosiként ismert templomrom?


És most foglalkozzunk kicsit egy érdekes dologgal. A jelenkor embere somogyvámosi pusztatemplomként vagy pusztatoronyként nevezi az épületet, de vajon melyik középkori falu romjait láthatjuk? Az okleveles adatok ugyanis több elpusztult települést említenek a szűk környéken, ezek emlékezetét sokszor mai dűlőnevek, földrajzi nevek őrzik. Ilyen például a pápai tizedjegyzékben (1333-37) említett Gelye, amelynek helyét a községtől keletre levő Gillye puszta őrizte meg, vagy Remete falu, amelyét Remetepuszta őrzi. 

A területet 1225-ben vette meg a pannonhalmi apátság a vityai jobbágyoktól és először a Szent Jakab remete-kolostor állott itt. Az 1237-40-ben készült összeírás szerint a terület a szentmártoni (pannonhalmi) apátság birtoka volt. A következő falvakat nevesítik is benne: Remete, Csopak (nem a ma ismert Csopak), Vitya, Kara, Tepej, Györök és Fajsz. A kutatók a középkori leírások alapján azonosították az eltűnt településeket vagy ma is meglévő településekkel, vagy ma ismert más földrajzi nevekkel. Több települést egyházas helyként említettek a források, nyilván a mai romot ezek között kellett keresni. A települések elhelyezkedését pedig szintén a források sokszor nem túl egyértelmű leírásaiból kellett kihámozni. A feltárási dokumentációban a leírt templomromot Györök falu templomával azonosították. Furcsa egyébként, hogy az interneten fellelhető források nagyrészt azt írják, még akár a feltárást vezető Valter Ilonára hivatkozva, hogy a templomot az elpusztult Csopak faluval azonosítja, de a feltárási dokumentációban egyértelműen Györököt írt, amit még sematikus térképen is megjelölt. Szintén izgalmas, hogy néhány forrás Johannita építési befolyást feltételez a gótikus átépítés mögött, főleg arra alapozva, hogy Csopak falu 1229-ben a fehérvári káptalan birtokolta. Az átépítés feltehetően későbbi, amikor már a Szent Márton (Pannonhalma) apátság fennhatósága alá tartozott Csopak is. Illetve a közeli csurgói Johannita kolostor befolyását is említik. Ami persze nem zárható ki, de a képet árnyalja az egyéb építkezési egyezésekre alapozott feltételezett bencés, premontrei, ciszter vagy épp ferences hatás. Érthető, hogy a netes források egy része inkább a Johannita rendet emeli ki, akiktől egy lépésben el is jutnak az amúgy Magyarországon valóban a Johannita rendbe olvadó templomosokhoz, de érzésünk szerint ez inkább csak jól hangzó, clickbate gyanús hatásvadászat, mintsem megalapozott következtetés.

Az Albeus összeírás szerint 1228-ban tehát már biztosan volt egyháza Györök falunak. 1310-ben is Szent Márton egyházának Gyerek (Gerek) faluból való nemes jobbágyait említik. A falu nevét III. Ince oklevele Curbei-nek és Gyrki-nek, Albeus Gyrchi-nek írta. A terület feltárásakor találtak itt Kálmán-kori érmet, amely arról tanúskodik, hogy már a XI. században is volt itt élet. A legkésőbbi lelet pedig egy 1529-es Ferdinánd érem, feltételezhetjük, hogy a falu a török korban pusztult el és vált lakatlanná.


Fényképek a somogyvámosi pusztatemplomról (Márián Gábor)


Somogyvámosi pusztatemplom

A torony a hajó felől nézve

A templom nyugati homlokzata, felül az egykori feltehetően kereszt alakú nyílás

Toronybelső Somogyvámoson

Az impozáns rom dél felől, jól megfigyelhető a torony északi elhelyezkedése

Talán a legtipikusabb szög a romról

Nyugati fal a hajó felől

A nagy nyílás a karzat vagy oratórium egykori bejárata

Szűk ablakocska a templomromon

Somogyvámosi templomrom a somogyi dombok között

Linómetszet a somogyvámosi templomromról, amely a DelectArt Shopban megvásárolható


A somogyvámosi templomrom megközelítése, elhelyezkedése Google térképen

A somogyvámosi templomrom a Balatontól délre, Somogy megyében helyezkedik el. A faluból a Dózsa György utcán kihajtva, az Ihász dűlőnél érhető el.


Felhasznált irodalom


Valter Ilona - Erdei Ferenc: A somogyvámosi templomrom (1983) (Építés-Építtészettudomány MTA)
Kozák Károly: Korai sokszögzárodásu templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén 1984

Gerecze Péter A vámosi puszta-templomról (Archeológiai Értesítő 1896)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

2020/12/16

A nagyvázsonyi Kinizsi-vár

Article headline

A nagyvázsonyi vár, avagy Vázsonykő története (Kapui Ferenc)

A nagyvázsonyi Kinizsi-vár kő lakótornya zászlókkal
Nagyvázsony és környéke egy középkori romokban igazán bővelkedő terület. Írtunk már bejegyzést a Szent Ilona templomromról, közöltünk egy kisebb összefoglalót Nagyvázsony bővebb környékének középkori látnivalóiról, amelyben említést tettünk a nagyvázsonyi pálos kolostorromról, a nemesleányfalui Szent Jakab templomromról, a tálodi kolostorromról és a csepelyi templomromról is. Persze egyértelműnek tűnik, hogy a nagyvázsony környéki turisztikai attrakciók közül Kinizsi Pál vára a legkiemelkedőbb, ennek megfelelően most külön bejegyzést szentelünk neki.

Rutinos olvasónk meg sem lepődik azon, hogy a vár első régészeti felmérése Rómer Flóris bencés szerzetestől származik az 1850-es évekből, rajzokat is készített a vár maradványairól. Őt követte Németh Gábor, Nagyvázsony plébánosa, akinek komoly forrásgyűjtést köszönhetünk.

Nagyvázsony környéke régóta lakott, már a római időkben is fontos út vezetett ezen a környéken. A település első említése a tatárjárás idejéből való, ekkor a Váson nemzetségé, amelyről a nevét is kapta. A várat feltehetően Vezsenyi László építtette a 15. század elején, aki Anjou Mária királynő étekfogó mestere volt. Zádorvár építésével hagyott fel, mivel a vár kapcsán egy komoly per zajlott, hiszen Zádort a veszprémi káptalan birtokára építette, amit az egyház nem hagyott szó nélkül. Így az étekfogó mester belefogott Vázsonykő építésébe. Kézenfekvő, hogy a név eredete az építtető Vezsenyi családtól származik.

A nagyvázsonyi vár leírása, története

Maga a 25 méter magas lakótorony akár ennél is korábbi építésű lehet, a Dunántúl legépebben fennmaradt későgótikus lakótornya, más források szerint maga Vezsenyi építtette, mindenesetre ez, a belső udvar falai és néhány kisebb épület alkották a várépítés első fázisát. A Vezsenyi család férfiágának kihalása után (1472) Vázsonykő a királyra szállt. Hunyadi Mátyás ajándékozta Kinizsi Pálnak a török ellen nyújtott hősies küzdelme jutalmául. Ő megerősíttette a várat, ekkor készült el a palotaszárny, várkápolna, barbakán és a külső fal négy kisebb toronnyal. 1569-ből fennmaradt a vár akkori alaprajza a bécsi Hadilevéltárban, ugyanis a császári udvar a környékre küldte felmérésre a híres, itáliai származású hadmérnököt, Giulio Turcót.

Az erősséget felesége, Magyar Benigna lakta, mivel Kinizsi a harcok miatt főként a végeken teljesített szolgálatot az oszmán seregek ellen. Ekkor megerősítették a várat, elkészült az emeletes palotaszárny, négy kisebb tornyot kapott a külső fal, elkészült a kaput erősítő védmű, az úgynevezett barbakán.  További erősítést jelentett a sáncárok az ebben az időben elkészülő sáncárok. Kinizsi halála (1494. november 20.) után a özvegye, Magyar Benigna kétszer is újra férjhez ment. Második urát, Horváth Márkot ledobta a ló, így nyakát szegte, harmadik, kegyetlenkedő férjét, Kereky Gergelyt viszont ő maga ölette meg és dobatta a vázsonykői vár árkába. Nem lehetett véletlen ez a harciasság, Benigna apja Magyar Balázs, a fekete sereg egyik hadvezére volt. Első férje érdemeire való tekintettel büntetése "csupán" száműzetés volt, hártalévő életét a felvidéki zsolnalitvai várában kellett leélni. Benigna nem csak erős, de feltehetően művelt asszony is lehetett. A Kinizsi Pál által alapított, közeli pálos kolostorban állították össze és másolták számára a Festetics-kódexet 1492-94 között, amely egyik kiemelkedő, magyar nyelvemlékünk. Tartalmazza a „Pál uram betegségéről zerzett imádság” (sic) kezdetű imát, amelyet Benigna számára írtak, és két dologról is tanúbizonyságot tesz. Az egyik, hogy a vár úrnője feltehetően tudott olvasni magyarul, ami akkoriban kevesek erélye lehetett csupán, a másik, hogy Kinizsi már 1492-ben nagy beteg lehetett. Fontos tartalma még a Szűz Mária kis zsolozsmájának egy egyedülálló magyar fordítása, és a hét bűnbánati zsoltár Petrarca fordítása.

A vár később Benigna második férjének családja kezébe került. Ők felrobbanttatták a közeli pálos kolostort, hogy az ne kerülhessen a törökök kezére, köveiből pedig megerősítették Nagyvázsony várát. Nem számított katonailag fontos objektumnak, inkább megfigyelésre használták. Veszprém eleste után (1594) őrsége elhagyta és rövid időre török kézre került.

1649-től a Zichy család birtoka. Utolsó komolyabb katonai akciók a Rákóczi szabadságharc idején történtek a várnál, többször gazdát cserélt, 1709-től labanc kézen volt. 1762-ben elkészül a család modernebb kastélya a településen az Eger-patak, vagy más néven Vázsonyi Séd túlpartján, innentől kezdve a vár teljesen elveszti jelentőségét, lakótornyát még egy darabig a cselédség lakja. Az idő vasfoga földrengés és tűzvész képében tépázza meg, a lakótorony elpusztult tetejének pótlását Rómer Flóris szorgalmazta. 1955 és 1961 között feltárják és konzerválták a romokat, 2005-ben, és 2006-ban következett egy újabb feltárás, majd 2013-ban a lakótornyot helyreállították. Nagyvázsony vára belépődíj ellenében látogatható, a nyitvatartásról, programokról és az árakról a Kinizsi-vár honlapján tájékozódhatunk.

A váron a cikk írásakor rekonstrukciós munkák folynak a nemzeti kastélyprogram keretében, a ráfordított összeg meghaladja a másfél milliárd forintot. A sajtóanyagban sajnos a beruházás elkészültének várt határidejét nem tüntették fel, mindenesetre a munkálatok 2020 júliusában indultak. A fejlesztés célja, hogy a jelenleg több emelet magasan álló lakótorony és kápolna mellett más épületeket is újra zárt terű építményekké fejlesszenek, hogy azokban a 21. század igényeinek megfelelő kiállítóterek jöjjenek létre. A kápolnában megújul Kinizsi Pál és Horváth Márk síremléke is.

Várhatóan a Nyugati és az Északi Palota épületének, valamint a Belső kaputorony falainak magasításával az egykori épületek földszinti tereit rekonstruálják. A belső udvart övező épületszárnyak emeleti helyiségeit a visszaépített árkádíves, eredeti kövekből, rendelkezésre, álló hiteles kutatási anyagok alapján visszaépítendő loggián keresztül lehet majd megközelíteni.

Nagyvázsonyi Kinizsi-vár fényképei 

2015 (Márián Gábor)


Balra a lakótorony jobbra a barbakán épülete
Lakótorony és a barbakán

A lakótorony közelről
Nagyvázsonyi lakótorony

2017 (Kapui Ferenc)


Balra a várkápolna

Kinizsi-vár délkelet felől

A kapuvédmű barbakán épülete

A nagyvázsonyi vár egy kevésbé tipikus nézetből

Panorámakép a nagyvázsonyi várról


2020 (Márián Gábor)


A 2020-as átépítés kezdete

Szűk résablak a váron

Kőkonzol a lakótornyon

A felújítás kezdete 2020-ban

Linómetszet a nagyvázsonyi vár lakótornyáról, kőtorony napkoronggal
Nagyvázsonyi vár linómetszet, megvásárolható a DelectArt Shopban


Térkép a Nagyvázsony környékén fekvő romokhoz


Felhasznált irodalom

Kinizsi-vár a Wikipédián
Nagyvázsony a Wikipédián
Szvath Márton: Adatok a nagyvázsonyi vár 1954–1960 között végzett régészeti kutatásához
Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története
Nagyvázsonyi pálos kolostorrom a Wikipédián
Információk Nagyvázsony honlapján
Festetics-kódex nyelvemlékünk
Éri István-Takáts Vilmos: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár falmaradványai
A nagyvázsonyi vár felújításáról
Horváth Richárd-Koppány András: Zádorvártól Vázsonykőig
Várak kastélyok templomok 2018. 5. szám - Albert Tamás: A hitelesség mentén - Nagyvázsony, Kinizsi-vár
Koppány András-Gere László: Régészeri kutatások Magyarországon 2005

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

2020/11/29

Dabosi templomrom (Szőc)

A dabosi templomrom története (Kapui Ferenc)

Korábban már írtunk a környék egyik izgalmas romjáról, ez pedig a Hertelendy-kastélyrom, amely csupán pár száz méterre található a dabosi falmaradványoktól. Mindkét helyszín az erdő mélyén helyezkedik el, bemenni autóval csak engedéllyel lehet, gyalogosan viszont megközelíthető, így igazi nyugalom szigetének számítanak. Az odavezető úton rengeteg lepkét láttunk, a romnál pedig egy hatalmas, 200 Ft-os érme méretű aranyos rózsabogarat fotóztunk, ekkora példánnyal azóta sem találkoztunk. A közelben található a Király-kút nevű forrás is, amely 2011-es ottjárttunkkor remek, frissítő vizet szolgáltatott a megfáradt vándoroknak.

A rom az egykori Dabos falu temploma lehetett, amelynek neve több hangalakban is fennmaradt, Dabas, Dabos, Dobos formában is, első említése 1324-ben Dobos néven történt. Építtetésében valószínűleg a a Rátóti-Gyulaffy család játszott szerepet, akik a környéken a tálodi pálos kolostort, a gyulafirátóti premontrei kolostort és a közeli bakonyszentjakabi pálos kolostort is építtették. Érdekesség, hogy a szakirodalom sokáig keverte a dabosi templomot, amelyet szintén Szent Jakabról neveztek, és a tőle légvonalban 5-6 km-re lévő bakonyszentjakabi kolostorromot. Viszont előbbi építése feltehetően a későbbi. A pálos kolostort 1218-ban alapították és 1263-as bejárása alkalmával keletkezett összeírásban nem említik a dabosi templomot. A templom építésekor Zala megyéhez tartozott. 1333-ban papja András volt. 

A templom keletelt, egyhajós, íves szentélyzáródású, a hajó északi oldalán kb. négyemeletes toronnyal, amelynek a bejárata a hajóból nyílt. Ez a toronyelhelyezés teljesen atipikus, a környék templomainak jellemzően a nyugati oldalra kerültek, ritkábban keleti szentélytornyok voltak. Erre példa a vállusi, a bakonyszentjakabi vagy a taliándörögdi templomrom, északi tornyot legközelebb a somogyvámosi templomromnál találunk, de igazi ritkaságnak mondható. A templom kapuja déli oldalán volt, közel a nyugati falhoz. Dornyai Béla 1924-ben az oromfalon még köralakú ablakot írt le, ez ma már nem látható. Padlója téglapadló volt. A 2008-2011 között tartó részleges feltárás, konzerválás és rekonstrukció során előkerültek a kegyúri karzat oszlopindító kövei. A templom építését a stílusjegyek alapján a 13. század második felére teszik. Érdekes, hogy a templom tornya és a nyugati oldala között az északi falhoz tapasztott kis kápolnát tártak fel, amit eleinte osszáriumnak, azaz csontháznak gondoltak, ilyen található például az ecséri templomrom északi falszakaszához illesztve, de mivel egy oltárkő és emberi maradványok is is előkerültek az épületrészből, valószínűsíthető, hogy az alapító család temetkezési helyéül szolgáló oldalkápolna lehetett. A teplom körül kerítőfal, azaz cinterem található, amelyet megfigyelhetünk az ecséri és a nagykeszi templomromnál is. A 14. században a területet az alapítók valószínűleg átengedték a Dabosi család számára, a terület neve tőlük származik. A dabosi templomot és a falut feltehetően a török időkben hagyták el.

A templomromhoz való eljutás egy szép, hosszú gyalogtúra, de megéri az egyedülálló templomrom, a túraélmény és a közeli Hertelendy kastélyrom remek atmoszférájú környezete miatt.

Fényképek a dabosi templomromról (Márián Gábor)


A dabosi romtemplom tornya

Bejárat a hajó felől a toronyba

A dabosi templomrom tornya

Kapu a toronyba

A kegyúri karzat pilléreinek oszlopindító kövei

Látványos oszlopindítások

Románkori résablak

A templom bejárata a déli falszakaszon

Románkori ablakocska

Felnézve a toronyba

A dabosi pusztatemplom apszisa

A derék méretekkel rendelkező rózsabogár

Impozáns templomtorony a rom északi oldalán

Nappali pávaszem a rom környékén

Dabosi pusztatemplom

Egykori feljárat helye a kegyúri karzatra


A dabosi templomrom megközelítése Google térképen

Mi Szőc felől jöttünk be, az út nagyrészén csak kocsi nélkül lehet bemenni, az út használatához engedély kell. Újabb leírások szerint az út egy szakaszán az erdészet zárt vaddisznókertje található, amelyet ki kell került, ottjárttunk idejéből erre mi nem emlékszünk.

Felhasznált irodalom

Várak, Kastélyok, Templomok folyóirat 2008. február (Paál József: A dabosi templomrom)
Várak, Kastélyok, Templomok folyóirat 2012. február (Paál József: A dabosi templomrom 2)
Régészeti Kutatások Magyarországon 2008 (Koppány András)
Régészeti Kutatások Magyarországon 2011 (Rainer Pál)
A Balaton-felvidék románkori templomai (Koppány Tibor)

A rom a Geacaching oldalán


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2020/10/31

Kálváriák, keresztutak a Balaton körül

Kálváriák, keresztutak története

Ezúttal nem pusztatemplomokat, várromokot vagy egyéb romos épületeket veszünk górcső alá, hanem kálváriákat. Gulgólet, gulgoltá, Jézus megfeszítésének helye, a Koponyák hegye zsidó és arámi szavakkal leírva. A görög fordításokban kranion, a latinokban calvariaként tűnik fel, utóbbiból ered a magyarban is használt kálvária szó. De nézzük, röviden mit érdemes tudni a kálváriáról mint fogalomról? Klasszikus, bibliai értelemben a kálvária a keresztrefeszítés helye, azaz a golgota-hegy volt, illetve a Pilátus házától oda vezető állomások összessége. Szinonimája a keresztút, amely a kálvária végigjárását, és magát a kálváriát is jelentheti, áltlában a zárt térben (pl. templombelsőben megtalálható kálváriát) hívjuk keresztútnak.

Vonyarcvashegy


A kálvária igazából a kényszer szülte, amolyan a hegy megy Mohamedhez típusú megoldás. Az iszlám kora középkori térhódítása nagyban ellehetlenítette a szentföldi zarándoklatot, ennek megfelelően a hívő közösségekben igény támadt Jézus keresztfához vezető útjának hazai közegben történő rekonstruálására. A XV. századtól kezdve (pl. Córdoba) elkezdtek megjelenni a "lemásolt szent helyek" a keresztény világban. 

Feltehetően Magyarországon is megjelentek már a XVI. században a kültéren épített kálváriák, de az első ismert magyar emlék 1647-re datálódik,a Nagyszombat és Modorfalva közötti úton állt. A török hódoltság idején elsősorban a Királyi Magyarország területén készültek ilyen építmények, Besztercebánya, Pozsony, Fiume, Sopronbánfalva és Páli kálváriái a XVII. században emeltettek.

Eleinte egy-egy, legtöbbször dombon, magaslaton felállított kereszt hívatott szimbolizálni Jézus megfeszítésének helyszínát, amely a későbbiekben állomásokkal, azaz stációkkal bővült. A stációk száma elég változatos volt, öt stációnál kevesebb nem ismert, 5-7-8-9 stációs kálvária, később számuk növekedett. Gyakorinak mondható a 7 stációs, amely Magyarországon jellemzően Mária 7 fájdalmából mertett, illetve a 3*5 stációs, amely a rózsafüzér hasonló tagolását követi. 

Változatosan alakult az is, hogy Jézus passiójának mely eleme volt az első ábrázolt állomás. Korábban már az elfogatás jelenetei is megjelentek, viszont 1731-től ez sztenderdizálódott, egy ferences szerzetesnek, Portomauriziói Szent Lénártnak köszönhetően. Azóta a 14 stációs az elfogadott a következő állomásokkal:

I. stáció: Pilátus halálra ítéli Jézust

II. stáció: Jézus vállára veszi a keresztet

III. stáció: Jézus először esik el

IV. stáció: Jézus szent anyjával találkozik

V. stáció: Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet

VI. stáció: Veronika kendőjét nyújta Jézusnak

VII. stáció: Jézus másodszor esik el

VIII. stáció: Jézus szól a síró asszonyokhoz

IX. stáció: Jézus harmadszor esik el a kereszttel

X. stáció: Jézust megfosztják ruháitól

XI. stáció: Jézust keresztre szegezik

XII. stáció: Jézus meghal a kereszten

XIII. stáció: Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik

XIV. stáció: Jézust sziklasírba helyezik

Ennek köszönhetően több kálvárián megfigyelhető, hogy hozzáépítések történtek, egyes stációk stílusa, építési módja így eltérhet. A régebbi kálváriák esetében fontos a tájolás is. A kereszténységben a korai templomok építésében figyelemmel voltak a keletelésre, hiszen a katolikus hizvilágban a kelet, a nap felkelésének iránya az életet, a nyugati irány az elmúlást, a halált jelképezte, a hagyomány szerint Jézust arccal nyugat felé feszítették keresztre, így a régebbi Golgota jelenetek tájolása ennek megfelelő.

De a rövid elméleti bevezetés után tekintsük meg képeken is a teljesség igénye nélkül a Balaton környékének izgalmasabb Golgota ábrázolásait. A fényképeket Márián Gábor készítette, a szövegeket Kapui Ferenc írta.

Fonyódi keresztút

A fonyódi panoráma sétány közelében áll az 1902-ben felszentelt Nagyboldogasszony templom, amely mellől remek panoráma nyílik az északi part tanúhegyeire. Itt szolgált Ify Lajos, akinek a nevét az Ify-kápolna viseli a túlparton, amelyről bővebb cíkket is közöltünk. Ehhez épült, rendhagyó módon lejjebb, ahonnan nem látszik a Balaton, egy kálvária, amelyet azért érdemes megtekintani.

Fonyódi keresztút a Nagyboldogasszony templom közelében

Fonyódi Nagyboldogasszony templom

Szűz Mária szobor Fonyódon

Vonyarcvashegyi kápolna

A vonyarci Szent Mihály kápolna önmagában megérne egy posztot belső freskóival, a 40 halász legendájával. Nem klasszikus kálvária, de egy fából faragott kálváriajelenet helyet kap a kápolna előtt. amelyet egy holdfényes éjszakán nagyon különleges fényben sikerült fotóznunk.

Vonyarcvashegyi Golgota jelenet

Vonyarci korpusz a derengő holdfényben


Ábrahámhegyi keresztút

Az új, 1986-ban megáldott, 1988-ban felszentelt ábrahámhegyi Szent László templom keresztútja közvetlenül a templom mellett áll, a stációk Csikszentmihályi Róbert szobrászművész alkotásai. Érdekesség, hogy a templom oltárképét Udvardi Erzsébet festőművész alkotta, és az épületben található egy Gyarmathy Tihamér triptichon is.

Az ábrahámhegyi Szent László templom

Krisztus a kereszttel

Az ábrahámhegyi keresztút

Kereszt Ábrahámhegyen

Modern üvegablak


Vöröstói kálvária

A vöröstói kápolna egészen régi kálváriának mondható, II. József katonai felmérésében említik 1783-85-ben. A mai formáját a kálvária 1880 körül nyerte el, ekkor épült valószínűleg a kápolna is, korábban csak keresztek álltak a dombon. 1916-ban a stációk faképeit festett bádogképekre cserélték, majd az 1996-97-es felújítás során mázas kerámia képek kerültek a helyükre. A dombról remek körpanoráma nyílik a környékre.

Vöröstói kálvária kápolna

Vöröstói stációk

Kereszt a vöröstói kápolnánál


Barnagi kálvária

A barnagi kálvária első említése 1760-ra datálódik, akkor még itt is csak három kereszt állhatott, Jézus és a latrok megfeszítését szimbolizálva. 1798-ra bővült ki 7 stációs kálváriává. Indító kápolnájában a fájdalmas szűz festett szobrát találjuk, a hét stáció Szűz Mária 7 fájdalmát jelenítette meg. Az idővel tönkrement szoborjeleneteket festmémenyre, majd bádogra festett képekre cserélték, a legutóbbi felújításra a 2000-es évek elején került sor. A jelenleg látható képek Somogyi Győző festőművész keze nyomát dícsérik. Ez Veszprém megye legrégebbi, ma is látható kálváriája.

Barnagi stációk

Fájdalmas Szűzanya

Stációk a temetőben

Barnagi kálvária kápolna


Tihanyi kálvária

A kálváriát 1931-ben építették, Siklódy Lőrinc tervei szerint. A 14 stációs kálvárián a Golgota jelenet mögött hármashalom, kettőskereszt és korona emlékeztetett IV. Károly király utolsó Magyarországon, Tihanyban töltött napjaira. A pártállami időkben azzal az ürüggyel, hogy "felszabadulási" emlékművet építsenek a kálvária helyén, 1960-ban traktorokkal, és a füredi hajógyár darujával lerombolták. Az emlékmű aztán sosem készült el, a kálvária alapkövét 1992-ben újra lerakták, majd 2013-ban egy ökumenikus istentisztelet keretében ismét átadták. A kálváriától remek kilátás nyílik a tihanyi apátságra és a Balatonra.

Kálvária Tihanyban

Tihanyi Golgota

Kilátás a tihanyi kálváriától


Paloznaki kálvária

A paloznaki kálvária építése az 1990-es évekre datálódik, Márffy István grafikus ösztönzésére kezdték építeni. A 2010-es évek felújítása után Petrás Máris keramikus művész alkotásai kerültek a stációk fülkéibe. A keresztútról remek kilátás nyílik a paloznnaki templomra és a Balatonra.

Kilátás a paloznaki kálváriától

Petrás Máris alkotásai

Paloznaki Golgota jelenet


Veszprémfajszi kálvária

A veszprémfajszi kálváriától csodálatos körpanoráma nyílik, a római villa maradványait rejtő Baláca-puszta és a Balaton irányába is. A stációk korábban fatáblára festett naiv képekkel voltak díszítve, ezek legutóbbi látogatásunkkor (2020) nem voltak sajnos a helyükön.

Veszprémfajszi kálvária

Veszprémfajszi Golgota naplementében

Veszprémfajszi keresztút

Kilátás a Bakonyra

Veszprémfajszi kálvária naiv képei


Veszprémi Kálvária-domb

Nem, ez a hely nem a vár melletti sziklán álló kereszt és környezete. A bejegyzés egyetlen láthatatlan kálváriája, ugyanis az 1747-ben állított építmény teljesen elenyészett. Hogy miért került be mégis a posztba? A hely szelleme nagyon izgalmas. Egyik oldalról a Laczkó Dezső Múzeum és a Vármegyeház, másik oldalról pedig a Koma-kút van tőle pár 10 méterre. Maga a domb pedig a régi Szent Miklós templom alapjait rejti, az alapok ma is láthatóak. Feltehetően X. századi temető is volt a területen, így nagyon rég a szakralitás szolgálatában állt ez a falatnyi foltja a városnak. A templomot a törökdúlás semmisítette meg az 1500-as években. A domb Koma-kút felőli oldalán a II. világháborúban lebombázott házak támfalai tekinthetők meg.

Veszprémi Kálvária-domb

Az egykori Szent Miklós templom alapjai

Egykori házak támfalai


Magyarpolányi kálvária

A magyarpolányi kálvária 1780 körül épült, majd 1855-ben felújították. Öt stációjában életnagyságú festett faszobor található, melyek a fájdalmas rózsafüzér öt titkát jelenítik meg. A dombon álló Fájdalmas Szűz kápolnához 153 lépcső vezet, maga az építmény a XIII. századi Szent Mór, később elpusztult templom helyére épült, a jelenlegi kápolna építése 1910-re datálódik. Ajtaja zárva, de egy kis kukucskálón be lehet pillantani belső terébe. A domb lábánál a Fájdalmas Szűz 1901-ben készült szobra áll, ugyanitt láthatjuk az amerikai keresztet, amelyet 107 kivándorló polányi adományaiból állítottak. Ottjárttunkkor a templomi parkolás rendjét bemutató tábla volt a kereszt talpazatára kihelyezve. A kálváriát a bakonyi panoráma miatt is érdemes megmászni. A közeli temetőben érdemes megnézni A háborúban elesettek emlékére emelt szoborcsoportot, amely Steinerné Hófer Erzsébet szobrászművész alkotása.

Lélekparkoló Magyarpolányban

Impozáns kálvária együttes

Stációk Magyarpolányban

Kilátás a kálváriától

A háborúban elesettek emlékére

Márkói kálvária

A márkó környéke a török idők után elnéptelenedett, épületeit elhagyták. A betelepülő, főként sváb lakosság emelt itt kálváriát a falut sújtó 1834-es tűzvész után, mintegy engesztelésül. 1839-re elkészült a kálvária 14 stációval és kápolnával. Ésdekessége, hogy a stációkat a kápolnától a Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal választja el 1873 óta, a kápolnát ma egy kis hídon át lehet megközelíteni. A II. világháborúban a kápolna találatot kapott, a háború utáni kitelepítések pedig a lakosságot viselték meg. A szovjet megszállás alatt a falu mögötti területet a katonák lőtérként használták, a kápolna maradványait pedig céltáblának. Az épületet a rendszerváltás után rendbehozták, 1991-ben felszentelték. A kápolna előtt állő pléh Krisztus arca erősen emlékeztet a spanyol Moncsicsi-Krisztus arcra.

A vasúton átvezető híd Márkón

Moncsicsi Jézusra emlékeztető naiv Krisztusfej


Gyulafirátóti kálvária

Gyulafirátót többek között premondtrei templomának romjairól is híres, de a faluban található egy helyes kis kálvária is, a katolikus és a református templom utcájából vezet fel a dobra egy ösvény. A fentről remek kilátás nyílik Veszprém irányába. Az első fakeresztet a 18. században állították itt, a mai kőből készültet 1821-ben. A háború után pusztulásnak indult a kálvária, festett bádogképeit a 90-es években történt felújítás során lecserélték. Jézus corpuszát Blaskó János, a latrokat Várady Sándor szobrászművészek készítették. A stációk képei Fabók Gyula festőművész keze nyomát dícsérik.

Gyulafirátóti kálváriához vezető út

Gyulafirátóti stációk

Remek panoráma a kálváriától

Golgota Gyulafirátóton


Sólyi kálvária

Sóly több dologról is nevezetes. A faluban áll a mai református templom, melyben 800 éves freskókat és középkori sírokat tártak fel. Az egyetlen templom, amelynek 1009-es alapítása dokumentáltan Szent István nevéhez köthető. A falu határában állt a világ legnagyobb fakardja, amely az Árpád-kori templomot követően 1000 évvel később emlékezett meg István Koppány feletti győzelméről, amely feltehetően a környéken történt. Sajnos a kard kidőlt. 1700-as évek végi papírmalmának romjairól korábban blogunkban is beszámoltunk. 

1846-os Visitatio Cannonica már említ egy bekerített kőkálváriát a településen. A dombnak igazán különös hangulata van, fenyők nőnek a köves talajon. A kálvária állapota viszont elkeserítő, helyenként a stációk közé kidőlt villanyoszlopok betontalapzatai tolakodnak, A fülkékből hiányoznak a képek, a jobb lator kőkorpusz gyakorlatilag letörött, a test enyhe lenyomata látszik a kereszten, amolyan "torinói lepel" módjára. A dombtetőn a Golgota jelenet mögött itt a tihanyival ellentétben nem hármas halom, hanem a vízművek oda nem illő építménye látható. Bízzunk abban, hogy a hányatott sorsú kálvária egyszer megújul, de a különleges, nyomokban posztindusztriális hangulat miatt érdemes meglátogatni.

Sólyi kálvária fenyőkkel

Sólyi stációk és villanyoszlop talapzat

Sólyi Golgota és a vízmű

Töredezett keresztek

Sólyi lator

A bejegyzésben szereplő kálváriák elhelyezkedése a térképen

Felhasznált irodalom

Szilágyi István: Kálváriák (Corvina 1980)
Barnagi kihelyezett információs tábla
Márkón kihelyezett információs tábla

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.