Google+ Balatoni romok: 2015

2015. december 31., csütörtök

12 érv év végére, hogy miért szeretjük a Balaton környékét

Elég rég jelentkeztünk új bejegyzéssel a Balatoniromok blogon, de az év utolsó napja jó alkalom lehet arra, hogy kis részben pótoljuk 2015-ös restanciánkat. 

Arra gondoltunk, hogy a szokásos romleírások helyett most egy 12 darabos fotógyűjteménnyel köszöntjük az új esztendőt, amelyeken keresztül bemutatjuk, hogy miért is kedves nekünk annyira ez a környék, és kedvet csináljunk a 2016-ban útra kelőknek, hogy meglátogassák ezt a gyönyörű vidéket, és átélhessenek megannyi kedves élményt, amit mi túráink közben megélhettünk. Nem is szeretnénk szaporítani ez alkalommal a szót,  egy bátortalan mondat keretében megfogadjuk, hogy jövőre kicsit aktívabban jövünk elő új posztokkal, aztán beszéljenek helyettünk a Balaton tágabb környékén készült képeink. Ezzel kíván Mindenkinek boldog új évet a Balatoniromok blog.

Múlt és jelen találkozása (Felsődörgicse)

Kincset érő apróságok (Zalaszántó)

Ritka természeti kincsek (Szentbékkálla)

Az itt élő népek öröksége (Tác)

Takaros porták (Salföld)

Templomromok (Taliándörögd)

Csodálatos panoráma (Balatonfüred-Tihany)

Maga a Balaton (Tihany)

Várromok (Szigliget)

A pillanat varázsa (Badacsony)

Megismételhetetlen élmények

Kultúra (Balatonfüred)




2015. augusztus 14., péntek

Tátika vára (Zalaszántó)

Tátika várának története (Kapui Ferenc)

Tátika vára
Először 2009-ben fedeztük fel a bloggal Tátika várát, mivel kicsit korábban meglátogattuk Rezit, kézenfekvőnek tűnt a szomszéd erősség megtekintése is.

Természetesen nem bántuk meg a túrát. Már akkor hallani lehetett arról, hogy a vár felújítási munkálatai elakadtak. 2014-ben újra meglátogattuk Tátikát, sajnos sok előrelépést nem tapasztaltunk a 2009-es állapotokhoz képest. 

Történelmi emlékeink állagmegóvása, feltárása szerintünk fontos kérdés, hiszen a Balaton szűkebb környezetében is több eltűnt kolostort, templomot vagy ledőlt tornyot lehetne említeni, amelyet még a 100 évvel előttünk erre járók leírtak, illetve láthattak. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az elhagyott, omladozó történelmi helyek teljesen más varázzsal bírnak, mint azok, amelyeket szinte újra felépített a jelen kor embere, belépődíjért, panoptikumért, várjátékokért és kürtőskalácsért cserébe. Talán nem is baj, hogy az említett rom "archetípusok" mindkettőjével találkozhat a látogató.

De vágjunk is bele a rom bemutatásába! Ha Tátika váráról beszélünk, rögtön 3 várrom is eszünkbe juthat. Itt most elsősorban a leglátványosabb romról, a 413 m magasan álló felső várról lesz szó. De innen észak-nyugatra, egy jó 90 m-rel alacsonyabb dombon találhatók a korábbi építésű alsó vár szerény maradványai. A fellegvártól 600 m-rel észak-keletre pedig a nem is oly rég felfedezett asszony vár csekély romjai láthatóak a 373 m magas Farkas-hegyen. Sőt a közeli Hamvaserdőben vaskori erődítés is állt egykoron, erről tanúskodnak az itt látható halomsírok. Sajnos látogatásunkkor ezekről a látnivalókról még nem volt fogalmunk, így fotódokumentáció csupán a felső várról készült, de reményeink szerint a közeli jövőben fel fogjuk majd kutatni az annál kevésbé látványos, de épp oly izgalmas többi emléket is.

A vár nevét a Thadeuca (Tátika) honfoglalás kori nemzetségről kapta. Ők építették az alsó várat, feltehetően még a tatárjárás előtt. Akkoriban ritkaságszámba ment a magán kővárak építése Magyarországon, csak a legjelentősebb családok tudták az effajta építkezést és a vár fenntartását megengedni maguknak. A nemzetség hatalmaskodásai miatt a elveszítette a várat, annak tulajdona a Kaplony nemzetség beli Zlaudus későbbi veszprémi püspök kezébe került.

IV. Ince pápa 1246-ban, IV. Béla királyunk pedig 1248-ban ösztönözött kővár építésre Magyarországon, okulva a tatárjárás tanulságaiból. Zlaudus királi engedélyt kapott magánvár építésére, amely Calanda zalavári bencés szerzetes tervei alapján zajlott. A közeli Szigliget várának építését is bencés szerzetesek kezdték. 1257-ben a vár elkészült. Míg az alsó várból a sümegi utat lehetett ellenőrizni, a felső már uralta a Zágráb felé menő utat is. 1342-ben értesülünk utoljára az alsó vár létezéséről, feltehetően az alsó erősség a felső megépülte után jelentőségét vesztette. A stratégiai, katonai ellenőrzés mellett a későbbiekben a mai Tátikahidegkútnál vámszedés is történt (1474-ig bizonyosan).

A vár a veszprémi püspökséghez tartozott, de mivel a veszprémi püspök a híres kiskirályt is adó Kőszegi család egyik tagja, Kőszegi péter lett, így az ő családjuk befolyása alá került Tátika. 1289-1319 során belharcok alkalmával épülhetett fel a közeli asszonyvár ellenvárként, segítve az ostromokat. Nagy Lajos király a Lackfiaknak adományozza (övék ekkor a szomszédos Rezi is), de Zsigmond alatt hűtlenség miatt elvesztik. Az 1400-as évek elején a Gersei Pető család befolyása érvényesül Tátika fölött, hol zálogként, hol tulajdonként, ahogy Rezi is. Innentől a vár pusztulásáig az ő fennhatóságuk érvényesül Tátika felett, igaz a korábbi tulajdonosok és a veszprémi püspökség folyamatosan pereskedett Tátikáért.

Tátika 1499-ig a Gersei Pető nemzetség központja, innen irányították jelentős birtokaikat. 1532-től a környék egyházai, pálos kolostorai és nemesei a török portyák elől a várba menekítették kincseiket, amelyeket 1538-ban a várral együtt 600 lovassal Kecsethy Márton veszprémi püspök foglalt el. Ezután visszaszerezték a Gerseiek és megerősítették. 1550-től gyakoriak voltak a török portyát, nádori és királyi nyomásra a vár őrségét növelték, de a Gerseieknek már sem anyagi erőforrásaik sem akaratuk nem volt a vár védelmének növelésére, feltehetően a birtokaikon történt portyák miatt elszegényedtek. 1571-ben Giulio Turco Rezihez hasonlóan Tátikát is felméri, lerajzolja. Többek között ez alapján erről a várunkról is készített a Kő-kövön blog egy remek rekonstrukciós videót, ami alapján el tudjuk képzelni a vár 1500-as évekbeli kinézetét.



Dél-keleten egy kapubástya állt, ez sajnos már teljesen leomlott. Észak nyugaton egy 9×11 malapterületű, 2 m falvastagságú öregtorony, északon egy palotaszárny kiszolgáló épületekkel, pincével, nyugaton és délen pedig fal. Utóbbi két oldalon sziklafal óvta az erősséget, a kapu felől pedig száraz árok nehezítette az illetéktelenek várba jutását. A vár alapterülete kb. 2 ha. Az öregtorony és a palota maradványai a leglátványosabbak napjainkban.Feltételezhetően a kaputól az északi fal mentén húzódhatott egy külső fal is a vár körül, ennek ma nem lehet felfedezni a nyomait.

A vár pusztulása 1572-ben egy nagyobb török portyával vette kezdetét. A vár és a birtok is komoly károkat szenvedett. 1589. március 6-án a török seregek el is foglalták Tátikát, kifosztották, felgyújtották. Egy 1592-es oklevél már romként említi a várat. 1713-ban Mercy császári tábornok felgyújtatta a várat hadgyakorlatra hivatkozva. 1741-ben a Festetics család birtoka lett a rom. Ásatás még nem történt a várban, az 1998-ban indult állagmegőrzési munkálatok megtorpantak.

Tátika történetéhez tartozik egy legenda egy szerelmespárról, Rezy Sándorról a szomszédos vár uráról és Magdáról, akit mostohaanyja meg akart ölni. Szerencsére Sándor ezt meg tudta akadályozni, de a szerelem mégsem teljesülhetett be, Sándor előbb Rómába ment bűnbocsánatért, majd katonaként elesett a török elleni harcokban. Magda pedig a veszprémvölgyi apácák közé lépett, és ott is halt meg. A történetet Kisfaludy Sándor költő szedte versbe Tátika címen. Az OSZK online archívum jóvoltából a Tátika szóra kattintva olvasható a beteljesületlen szerelem története.

És hogy miért érdemes meghódítani Tátika várát? Egyrészt a középkori várak szerelmeseinek nagy élmény. Csodás a panoráma, Szántói-medence, Sümegi vár, jó szeműeknek Rezi és a sztúpa látványa is biztosított szép időben. Emellett szép az erdő, a kék jelzésen elsétáltunk a vár alatt a Fekete-tóig, és láttunk egy gyönyörű havasi cincért is. A halomsírokat pedig hamarosan pótolni fogjuk!

Fotók Tátika váráról 2009 (Márián Gábor)

Gerendagyámok nyomai a falakon

Egy dongaboltozat nyoma alul

A palotaépület földszintje

Egykori palota szárny

Tátika falai

Az öregtorony falmaradványai

A palota északi fala

Talán egy pince nyoma

Tátika falmaradványai

Állagmegóvás folyamatban

Balra a palota, jobbra az öregtorony

Tátika az egykori kapu irányából

Az állagmegóvás nyomai

Zöld gyík a várnál

Fotók Tátika váráról 2014 (Márián Gábor)

A palota falai

Jobbra hátul az öregtorony

Egykori torony

Magányos falak

Kilátás Tátikáról déli irányba

A kép közepén a buddhista sztúpa

Csodálatos panoráma

A sümegi vár Tátikáról

A vár nyugat felől fotózva

Épületmaradvány

Falrészletek

Balra a déli fal nyomai

Az északi fal nyugati része

Talán a pince immáron lépcsővel

A palota

Ökörfarkkóró ostrom a bérceken

Déli várfal

Konzervált falmaradványok

Dongaboltozatos helyiség

Alkalmi pihenőhely és kőtár

Faragott kövek, talán ajtó vagy ablakkeretek

Talán pincelépcső

Divatfotó sárgában

Egy kis bogarászás

Egy új lakó

A Fekete-tó a vár alatt

Gyönyörű havasi cincér a vár közelében

Tátika várának megközelítése

Tátika várának romjai a Balatontól északra, Zala megyében, Zalaszántótól északra találhatóak. A falu szélétől kb. 2 km-t kell megtenni műúton a térképen jelzett "P" betűig, Tátikahidegkút kis tanyájáig. Innen jól járható földúton a kék, majd a kék rom turistajelzést követve jutunk fel a romokig kb. 1,5 km-es, részben emelkedő út után. A vár szabadon, belépődíj nélkül látogatható.


Tátika várának GPS koordinátái: 46.906227, 17.259577

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.