Még 2013 őszén közöltünk egy cikket a Tihanyi-félsziget látnivalóiról, akkor az épített örökségre összpontosítottunk. Első cikke után most ismét Jőrös Bence Tamás régészhallgató jelentkezik blogunkon, egy kis tihanyi túraajánlóval, valamint a félsziget történetének rövid leírásával.
 |
| Tihanyi-félsziget Füred felől |
A Tihanyi-félsziget rövid története az újkorig (Jőrös Bence Tamás)
A Tihanyi-félsziget bővelkedik a látnivalókban, emellett a viszonylag kis alapterület miatt kényelmesen megnézhető minden emléke 1-2 nap alatt. Ez a kis vezető csak történelmi-kulturális érdekességeket, a látnivalókhoz tippeket, a szemléltetéshez képeket tartalmaz a vándornak.
 |
| Őskori leletek a Balaton-felvidékről |
A Tihanyi-félsziget történetét nehéz pár szóban összefoglalni. Lényegében már a rómaiaktól kezdve írott forrásaink vannak ebben a témában, de a régészeti leletek még messzebbre mutatnak. Már az
őskorban is laktak itt emberek, erről tanúbizonyságot tesz néhány lelőhely, mint például a
Lovas közelében levő dolomitbánya, amelynek területén az őskori ember festéket bányászott.
 |
| Lovasi őskori festékbánya |
Az
ókorban természetesen a rómaiak szerepe elsődleges mind a Balaton-felvidék -, mind Tihany területén.
Augustus (Kr. e. 37 - Kr. u. 14) császár alatt kezdődött meg
Pannonia elfoglalása, bár ekkor még csak a legnyugatibb és a déli területeket sikerült a rómaiaknak uralmuk alá hajtani.
Azonban az I. században már a Balaton-vidéket is sikeresen integrálta a Birodalom. Fontos kiemelni
Galerius császár (Kr. u. 305-311) nevét, aki vízrendezési munkálatokat hajtott végre, többek között, a félszigetet is érintve, erről később lesz is szó. Utakat hoztak létre (pl.:
Badacsony, „római út”), de fontos a kialakuló villarendszer is (borászat kezdete). A terület sok, elsősorban itáliai kereskedőcsaládot vonzott, akik raktárakat, villákat, esetenként még kemencéket, stb. építettek a területen, mint például
Balatonfűzfő.
 |
| Római kori leletek a Balaton-felvidékről |
A
népvándorláskorban érdemes kiemelni
Keszthely-Fenékpusztát, mint egy félig-meddig továbbélő antik emléket. A középkorban a terület együtt fejlődött a Magyar Királysággal. A földdarab fölött soterkféle földesúr, szerzetesrend, kiskirály osztozkodott. Természetesen ki kell emelni a
bencés rend szerepét, mint a félsziget legnagyobb (és sokáig egyetlen!) birtokosát. Két, ma már nem létező falva a félszigetnek:
Tihany-Apáti és
Tihany-Újlak az
Árpád-korban (Kr. u. 1000 – Kr. u. 1301) egyedülálló és egyedüli szerepet töltöttek be a terület életében. Utána az
Anjou-kor elején a
Csákok és a
Kőszegi család vetélkedése volt jellemző. A
Zsigmond-, és Mátyás-kor alatt sem telt eseménytelenül a félsziget élete, azonban az igazi harcok csak
Mohács (1526) után kezdődtek, ami után a Balaton déli partja az
Oszmán Birodalom, az északi partja a
Habsburgok kezébe került. Gyakorlatilag a tó egy természetes határvonalat húzott a két állam között. Persze mindennaposak voltak a csetepaték. Fennmaradt egy néphagyomány, ami szerint a törökök jelentős hajóhadat üzemeltettek
Siófoknál, ám az északi partnál lévő várakat így sem tudták jelentős ideig megtartani.
 |
| Lazius térképe 1556-ból |
A
török-kor után egészen a
reformkorig következett egy csendesebb időszak, amikor is
Széchenyi Istvánnak köszönhetően elsősorban
Füred és
Balatonkenese, majd később
Keszthely központba került a balatoni hajózás fellendülése miatt, ellentétben a tihanyi révvel, ami egészen biztosan üzemelt már a középkor alatt is. Innentől kezdődik a Balatoni turizmus fellendülése. Érdekes: a reformkorig balatoni fürdőzés sem létezett, csak halászatra használták a tavat.
És most nézzük egyesével a javasolt látnivalókat:
Tihany-Apáti
Tihany-Apáti falu egyetlen megmaradt emléke a félsziget határában álló temploma. Hogy honnan lehet tudni, hogy a félsziget honnan kezdődik? A Bevezető részben már említett
Galerius császár által építetett csatornából! A császár célja a félsziget szigetté alakítása lehetett, és valóban, mikor az árok feltöltődik vízzel, tényleg mintha egy „védelmi vonal” jönne létre. Apáti falu egyébiránt is fontos szerepet játszik a terület történetében, mivel a félszigeten egyetlen fellelhető falu egészen a török-korig. Kifejezetten érdekes személy volt
Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt élő
Demeter tihanyi apát, aki a falu életében is kivételes szerepet töltött be. Történetének részletezésére itt sajnos nincs mód, de a szerző szakdolgozatán alapuló összefoglalója a blogon megtalálható
"Apáti templomrom régész szemmel" címen.
(Az apáti templomrom mögött kezdődik az Apáti-hegy nevű dombocska, melyet megmászva csodálatos panoráma tárulhat szemünk elé. Szerk.)
 |
| Az Apáti temlom |
Tihanyi hajókikötő
Szintén jó kikapcsolódási, pihenési pont lehet a megfáradt vándornak. Fagyizó, egy-két büfé remek kilátással!
 |
| Tihanyi hajókikötő |
Tihanyi rév
Újlak már a korai középkorban is révészfalu funkcióval bírt, a közelében fekvő révnél pedig ma komppal lehet átszelni a Balatont Tihany és Szántód között annak legszűkebb pontján. (Szerk.)
Tihany- Újlak
A Tihanyi-rév és a
tihanyi Újlaki templomrom kifejezetten jó úti cél lehet, főleg hazafelé menet. Mivel nincs messze a falutól, fél-háromnegyed óra alatt le lehet gyalogolni a Belső-tó partjától, és mivel busz is áll itt meg, azért különösen kényelmes innen eljutni Füredre, ahonnét a megfáradt vándor elvonatozhat. A rév magában is nagyszerű élmény, az Újlaki templomot viszont sokkal inkább a „titokzatos” kategóriába lehet sorolni. Nagyjából egyidős az Apáti templommal, de a Balaton-felvidéki, K-NY-i tájolású, egyenes szentélyzáródású templomocskákhoz képest ez a templom észak-déli tájolású, ráadásul semmilyen építési adat nem áll rendelkezésünkre. A templom őrzi a saját és egykori falujának titkait.
 |
| Az Újlaki templomrom |
Belső-tó partja
Ez a hely piknikezésre kiváló, és ha a vándor pont egy ünnepi alkalmat fog ki a falu életében, nagy eséllyel találhat itt kirakodóvásárokat is! (A Belső- és a Külső-tó között húzódó kis magaslatot, a Kiserdő-tetőt is érdemes megmászni, fantasztikus kilátás nyílik a félszigetre, és kora nyáron komolyabb árvalányhaj populációs is megfigyelhető a dombocskán. Szerk.)
 |
| A Belső-tó partja |
Levendulaház
A levendulaolaj-gyártás folyamatát mutatják be, emellett kőzettani, halászati tárgyak is vannak kiállítva. Hasonló épületet legközelebb Pannonhalmán lehet találni. Nem véletlen, mindkét helyen egy szerzetesrendről beszélünk.
Tihany, falu
Ha a vándor ebben a faluban jár, jól teszi, ha körbenéz - a legtöbb ház ugyanis nem a XXI. századi sajátosságokat tükrözi! Emellett az itteni hideg fagyizókat mindenki meleg szívvel tudja ajánlani.
 |
| Tihanyi háztetők |
Tihanyi apátság
Ezt a helyet lehetne legjobban részletezni, de úgy gondolom, teljesen felesleges. Mindenképpen ki kell emelni az egyetlen azonosítható Árpád-házi királyunk,
I. András sírját, akiről ténylegesen tudjuk, hogy itt, a
Tihanyi altemplomban lett eltemetve (a többi királyunk földi maradványa is megvan, éppen csak nem lehet azonosítani őket). Az apátságra különleges kilátás nyílik az egyszer már lerombolt, de újra felépített tihanyi kálváriától, amelyről
balatoni kálváriákat bemutató cikkünkben írunk.
 |
| Tihanyi apátság |
Tihany - Gödrös (strand)
Jó idő esetén ajánlott kipróbálásra, akár gyalog is megközelíthető, ingyenes. Egyből az út mellett, még buszmegálló is van a közelében, nem kell órákat gyalogolni. A víz tiszta, nem zavaros, mint sok más helyen, igaz, hirtelen mélyül.
Csúcs-hegy (túra útvonalak)
A Csúcs-hegyen egy helyi legenda szerint egy római őrtoronnyal lehet számolni. Ez valószínűleg nem igaz, de ettől függetlenül érdemes megmászni, ugyanis talán csak innét lehet a Balaton nyugati medencéjét egészben keletről megcsodálni. Emellett arborétumot, emlékhelyeket is rejteget az Apáti-hegy, amelyeket csak a legszemfülesebbek találhatnak meg.
 |
| Levendulás lanka a Csúcs-hegyen |
Aszófői templomrom
Az aszófői templom szintén egyik kistestvére az apáti templomnak, igaz, itt a falu még megvan. Kis érdekesség: az Aszófő és az Apáti között lévő „köves mezőt” sem véletlenül nevezik így! Az elnevezés sejteti, hogy az apáti középkori házaiban levő kövek egy része hova tűnhetett. Az
aszófői romról korábban már írtunk a blogon.
 |
| Aszőfői templomrom |
Tihanyi gejzírmező
Az utóvulkáni tevékenységek szép példái a tihanyi gejzírkúpok. Leghíresebbjük az Aranyház-gejzírkúp, mely a rátelepedett sárga zuzmókról kapta nevét, illetve a Hármashegyi-gejzírkúp, ahonnan csodálatos a panoráma.
 |
| Gejzírkúp az újlaki rom közelében |
Barátlakások, Ciprián-forrás
A
tihanyi barátlakások a X-XI. század környékén keletkeztek, bizánci rítusú szerzetesek (tévesen baziliták) lakták azokat a XIV. századig. Feltehetően I. András királyunk (1046-1060) telepítette ide őket a
Kijevi Nagyfejedelemség területéről, ahol ő maga is élt, és maga is felvette a keleti rítusú keresztény hitet. Felesége, Anasztázia királyné is innen származott. A királyi pár szobrát megcsodálhatjuk az apátság közelében. I. András alapította a
Tihanyi-apátságot is, halála után a tihanyi altemplom lett végső nyughelye is.
 |
| Ciprián-forrás |
További információkért, kapcsolatteremtésért kérem, keressék jelen szöveg szerzőjét a jorosbencetamas@gmail.com címen! Kellemes itt-tartózkodást kívánok a kedves vándor(ok)nak!
