Google+ Balatoni romok: 2011

2011. augusztus 16., kedd

Ódörögdi templomrom

Az ódörögdi templomrom rövid története (Kapui Ferenc)

Az ódörögdi templomrom
Érdekes romra bukkantunk a Tapolcához közeli Ódörögdön, amiről sajnos kevés bizonyos információ áll rendelkezésre. A jelenlegi az ódörögdi templomrom összességében nem tekinthető középkorinak, de előfordulhat, hogy középkori alapokra épült.

A területen egykor létezett egy Árpád-korban alapított Tótdörögd nevű település, amely a török korban oly sok Balaton-felvidéken lévő településsel együtt elnéptelenedett. A település pontos helye ismeretlen, sokan Ódörögddel hozzák kapcsolatba, de olvastunk olyan forrást is, ahol Taliándörögddel és környékével azonosítják. Tótdörögd templomát a "Szent Üdvözítő" tiszteletére építtették, 1238-ban okirat említi.

A ma is látható templomrom kelet-nyugat fekvésű, mint a középkori templomaink meghatározó része, viszont az oltár nem kelet, hanem nyugat felé néz, ez az akkoriban szokásossal pont ellentétes. A falak nagyrészt nem téglából, hanem kőből vannak rakva, a torony, néhány boltozat, és kripta téglából, ezek feltehetően nem középkoriak. A kapuzat és a hatszögletű, két emelet nagyságú torony 19. századi, historizáló jellegű. egyhajós, apszisa poligonális záródású, fehér dolomitból rakott.

Egy ódörögdi lakost kérdeztünk útbaigazodáskor a rom felől, tőle tudunk néhány érdekes dolgot. 1958-ban még járt ki ide pap misézni. Elnézve a rom állapotát, szinte hihetetelen, hogy néhány évtized alatt így lepusztult. Igaz a Hertelendy kastélynak sem kellett hosszú idő a pusztuláshoz. A kriptát Ódörögd leggazdagabb családja építtette, sajnos a nevüket nem jegyeztük fel. A dongaboltozatú építmény teteje beszakadt, sajnos a nyughelyeket feltörték, az általunk kérdezett hölgy szerint fogadásból, a 60-as években idetelepült munkások. A kripta oldalfalain már csak a fülkék mélyedései láthatók, a vakolattöredékek arra engednek következtetni, hogy az építmény falai festve voltak. Ottjárttunkkor egy magányos denevért zavartunk meg, a törmelékkel teli helyiség vele együtt tűnt igazán kísértetiesnek, és elhagyottnak.

Fényképek az ódörögdi templomromról (Márián Gábor)


Az impozáns maradványok
A torony
Az egyik ablak
A templom bejárata
Ablak a torony felőli falon
Oldalnézet
A kapuzat teteje közelebbről
Vajon milyen szobor lehetett az oldalfülkében?
Elhanyagolt környezet
A kripta nyílása felülről
Kriptabelső
A kripta beomlott teteje
Kriptabelső a bejárat felől
A kripta bejárata, jobbra egy fülkével
A kriptában lakó denevér
Az ódörögdi templomrom oldalnézetből
Feltehetően a harangkötél futott ezen a nyíláson
Az ódörögdi templomrom megközelítése

A Balatontól északra, Veszprém megyében jártunk. Először a Zalahaláp és Újdörögd között lévő útról letérünk (Zalahaláp felől balra) az Ódörögd felé vezető aszfaltos útra (a majorságot zöld közlekedési tábla jelzi). Beérve Ódörögdre jobbra letérünk erről az útról, balra és jobbra lakóépületeket találunk. Innen észak felé két út vezet ki a településről, mi a jobboldalit (keletebbit) választjuk. Itt megyünk pár métert, és a hosszú istállókat elérve elfordulunk jobbra, ezeket követjük párhuzamosan a földúton. Elhagyva az istállókat haladunk tovább pár száz métert, itt az utat balra (északnak) kanyarodva folytatjuk a kétoldalt fasorral övezett földúton. Az istállóktól számítva összesen egy kilómétert kell menni, a fás területben lévő kis liget végéig. Idáig kocsival is el lehet jutni nem esős időben. Itt megállunk, és jobb oldalon egy kis ösvényen bemegyünk az erdőbe. Több ilyen ösvény is van a környéken, akkor járunk a megfelelőn, ha bekukkantva egy kis ligetet jobb oldalon egy magas fenyővel látunk. (Az útról nyáron nem látszik a rom, csak a fenyő.) A fenyőtől balra lesz a rom, innen már látható.

Lehet, hogy bonyolultnak tűnik a leírás, de annyira nem nehéz megtalálni. Amennyiben mégsem sikerül, kérdezősködjünk Ódörögdön, a helyiek nekünk is segítettek.

Ódörögdi templomrom (Zalahaláp) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A rom leírása a geocatching.hu portálon
Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási kérdései

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2011. augusztus 11., csütörtök

Hertelendy kastélyrom (Szőc)

A Hertelendy kastélyrom története (Kapui Ferenc)

A Hertelendy kastélyrom egykori kapuzata
Ezúttal egy kicsit rendhagyó, nem középkori rommal jelentkezünk. A Dabosi templomromtól nem messze találhatók az erdőben a Hertelendy vadászkastély nyomai. A kastélyt Békássy István, vas megyei főispán építtette, történetéről sajnos nagyon kevés dolgot találtam. 

Kultúrtörténeti érdekességként szolgálhat, hogy az építtető fia, Békássy Ferenc, aki kiemelkedő tehetsége révén a cambridge-i King's College-ban folytatta tanulmányait, és az olyan embereket mondhatott barátainak, mint a filozófus Wittgenstein, a közgazdász Keynes, vagy az írónő, Virginia Woolf. Az ifjú író és költő nagyon fiatalon a cambridge-i elit társaság középpontjává vált, ígéretes jövő elé nézett, de közbeszólt az I. világháború, 22 évesen, tragikusan fiatalon esett el az orosz fronton.

Az épületet feltehetően a II. világháború alatt, után hagyták el. A kastély falai sok helyen két emelet magasan állnak, a beomlott pince egy része is kivehető, a tetőzet teljesen elpusztult. A belső tereket visszahódította a természet, az egykori termekben sűrűn burjánzik az erdei aljnövényzet.

Ottjárttunkkor a kastély közelében éppen virágzott néhány erdei ciklámen, ami Magyarországon főként az alpokalján őshonos. A virágok szomorúan bólogattak az egykor jobb sorsot is megélt kastély felé.

Fényképek a Hertelendy kastélyromról (Márián Gábor)

A maradványok
Az emeleti szintek gerendái
Belső tér
Már csak az ablakkeret maradt meg
A győzedelmeskedő természet
Az egykori pince
Vízvezeték
Falmaradványok
Romos falak
Falrészlet
Levedlett siklóbőr a romnál
Erdei ciklámen a rom közelében

A Hertelendy kastélyrom megközelítése

A Hertelendy kastélyt a Balatontól északra, Veszprém megyében kell keresni. Mi Szőc felől közelítettük meg. A Szőcről Nyirád felé vezető úton tábla jelzi az "Idősek otthonát", ennek az irányában le kell térni az útró. Mikor az aszfaltos út balra kanyarodik, mi egyenesen megyünk tovább a burkolatlan, de jól járható murvás úton. Ide a tábla szerint behajtani tilos, így gyalog kell folytatni az utat. Jobb kéz felől hosszan kíséri bennünket egy bekerített, vaddisznós kertként jelölt elkerített erdőterület. Kb. 3 km megtétele után bal oldalon egy fa táblán jelzést nem találunk "Dabosi templomrom" fölirattal. Itt jobbra fordulunk, és megyünk tovább az úton. Elsőként balra fent tábla jelzi a Király-kút nevű forrást, melynek víze kitűnő frissítő a nyári melegben, környezete rendezett, érdemes felkaptatni a dombra. Visszatérve az útra néhány száz méter múlva tábla jelzi a "Dabosi templomromot", ezzel egy másik posztban fogunk foglalkozni. Tovább kell haladni, tábla jelzi a Hertelendy forrást, ahonnan korábban vízvezeték vezetett a kastélyhoz. Az út elkanyarodik balra, és néhány tíz méter múlva bal oldalon (a templomrommal ellentétes oldalon) a fák között megpillanthatjuk a romot. Nagyon kell figyelni, mert elég jól elrejti a növényzet.


Hertelendy kastélyrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A Király-kút nevű forrásnál elhelyezett ismertető tábla

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2011. június 6., hétfő

Ecséri templomrom (Révfülöp)

Az ecséri templomrom története ( )

Révfülöp két templomrommal rendelkezik, a Fülöpi romról korábban már tettünk említést, ebben a bejegyzésben a másik, talán még látványosabb romról lesz szó, az ecséri templomromról.
Az impozáns maradványok


Az ecséri templomrom egy a XII-XIII. században épült falusi templom maradványa. A templom feltehetően egy korábbi épület alapjaira épült, az építőkövek között mai is láthatók a római kort idéző kőmaradványok. Egy, feltehetően amúgy hamisított oklevél szerint 1082-ben már falu állt ezen a helyen, így előfordulhat, hogy egy temlom már akkor is állt itt. Ecsér papjáról 1333-ban, egyházáról 1353-ban keltezett oklevelek tettek először hiteles említést.

Urasági templom lehetett, hiszen háromhajós épület volt, s a környék templomaitól eltérően íves szentélyzáródású. Ez nem követi a Balaton-felvidék középkori templomaira jellemző négyszögletes szentélykialakítását. A szentély a hajónál magasabbra épült, lépcsője előtt pedig megtalálták a kegyúri család tagjainak sírjait. Az impozáns, eredetileg is háromajtós, íves, keletelt szentélyű templom déli oldalán előcsarnok állt, az északkeleti oldalon sekrestye és csontkamra (ossarium). Az ásatások során egy hatalmas keresztelőmedence, valamint több, gyönyörűen faragott kő is előkerült.

A templomot Szent Kristófnak, a hajósok védőszentjének szentelték. Az őt ábrázoló freskó nyomai még látszanak, de a formák már nem kivehetőek sajnos. Az épületet 1430-ban gótikus stílusban átalakították. Ebből a korból maradt fönn a belső háromíves fal, mely valószínűleg a tetőt hordta, az urasági karzat és lépcsője, valamint a támpillérek. Toronnyal is rendelkezett a hajó nyugati részén, mely mára csak alapfalaiban maradt meg. A templom köré hajdanában temetkeztek, a sírkertet lezáró kőkerítést derékmagasságig rekonstruálták. A rom közelében előkerültek a falu néhány lakóépületének alapkövei is, ezek részben láthatóak.

A települést a 16. században a törökök feldúlták, felégették, lakóit elhurcolták. Az elnéptelenedett falu magára hagyott temploma pusztulni kezdett, a romok egy részét a környékbeli emberek széthordták.
1962-ben Sz. Czeglédi Ilona régész irányításával feltárták az egykori falut és templomromját, majd a következő évben az utóbbit, Koppány Tibor tervei alapján az Országos Műemléki Felügyelőség konzerváltatta. Újabb felújítására a milleneumi program keretében 1999-2000-ben került sor.
A templomrom ma szabadon látogatható.

Fényképek az ecséri templomromról ( )

Az ecséri templomrom

Templom és a kerítőfal maradványai

A környező épületek alapjai

Ecséri rom az apszis felől
Támpillérek
Az egykori torony errefelé állt
Ecsér romjai
Falmaradványok
A templom belső tere
Fel az égbe
Falmaradvány
Ezen a külső falon volt látható Szent Kristóf
A romanika ablaka
Mellékoltár oldalról
Boltív
Talán római kori maradvány
Falmaradvány
Megmaradt boltívek
Falmaradványok
Ecséri falak
A teljes ecséri rom
Az ecséri templomrom megközelítése

Ecsér falu nyomai A Balaton északi partján, Veszprém megyében, Révfülöptől kicsit nyugatra találhatóak. Révfülöp felől a 71-es főúton a faluból kifelé elhagyjuk a bal oldalon lévő benzinkutat, majd az első aszfaltozott úton (Rétsarki dűlő) jobbra fordulunk. Itt egyenesen haladunk kb. 450 métert, majd a házak előtt balra fordulunk egy földútra, amelyről már jól látszik a pár száz méterre lévő rom.


Révfülöp Ecséri templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Góliátka oldala
Wiki útikönyvem
Balcsinet
Varak3d.hu
Balatoniwiw.hu
Kozák Károly: Kereszt alakú nyílások Árpád-kori templomainkon

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!