Csobánci rossztemplom, egy középkori település utolsó nyomai

Csobánc, a várrom mellett egy templomrom is várja a tanúhegy látogatóit (Kapui Ferenc)

Korábban ejtettünk már szót Csobánc váráról, amelyért bármilyen nap- és évszakban érdemes megmászni a tanúhegy lankáit. Kevesebben tudják, hogy a hegy északi lejtője egy középkori település utolsó épületének maradványait rejti, pedig a várhoz vezető út mellette halad el. A látogató könnyen gondolhatja, hogy egy régi présház falmaradványait látja, és bizony nem is téved sokat, ugyanis a templomrom ma raktár/présház funkciót lát el, feltehetően magánkézben van vagy volt a közelmúltban, akárcsak Kerekikál temploma.

A csobánci rossztemplom nyugat felől

Csobáncszög, Rosszög, Felkeszi, a csobánci rossztemplom rövid története

A területről 1221-ben és és 1255-ben is esik említés, ekkor a már sokszor emlegetett Atyusz nemzetségbeli Sal comes, diszeli nemesek és keszi (azaz gyulakeszi) udvarnokok birtoka. Koppány Tibor Csobáncszöggel és Felkeszivel azonosítja a települést. A XV. századben egy Gál nevű nemesé a terület. Hűtlenség miatt ő elveszíti a területet, és a királyi adomány a Gersei Pethők tulajdonába juttatja. Ezután a várat birtokló Gyulaffyaké lesz. Koppány Tibor kettős középkori települést emleget, és a templomot Felkeszi Szűz Máriának szentelt egyházaként említi. A település kivételesen a török korban nem néptelenedett el, feltehetően ez annak is köszönhető, hogy a törökök nem vették be a várat. Az 1745-ös egyházlátogatás álló, jó állapotú templomként írja le, boltozott, sekrestye tartozik hozzá, bejárata előtt harangállvány. Ezeknek ma már nyoma sincs, sőt, már bő 100 évvel később, Rómer Flóris látogatásakor sem volt. A sekrestyét feltehetően a szentély északi oldalán kellene keresni, hasonló romok ismerete alapján. 

Szent Ferenc késése, egy eltűnt körtemplom nyomában

A falu határában említenek egy jégverem forma templomromocskát is, ez feltehetően Szent Ferenc késése néven emlegetett kettős karéjú körtemplom, amely helyett 1768-ban a hívek kérték az Esterházy uradalomtól, a környék ekkori birtokosaitól, hogy inkább a nagyobb pusztatemplomot újítsák fel, amely feltehetően eddigre rosszabb állapotba került. Nem történt meg az építkezés, de 1775-ben felépült a gyulakeszi templom, amely 4 évre rá leégett, mai formáját aztán 1780-ra nyerte el, ma is ezt a templomot használják a kesziek. Az érdekes nevű Szent Ferenc késését Rómer még leírta, mi több, le is rajzolta 1861-ben. A keszi úton Gulács felé bal kézre helyezkedett el. Az apszis karéja kelet felé helyezkedett el, a bejárat a déli oldalra nyílt, ablaknyílásokat nem talált Rómer. 

Rómer Flóris: Szent Ferenc késése templom alaprajzi vázlata

Az érdekes névre több izgalmas magyarázat is szolgál, persze ezek feltehetően nem igazak, de mindenképpen jól hangoznak. Móritz Pál badacsonytomaji plébános szerint Szent Ferenc errefelé utazva nagy buzgalmában oly sokat imádkozott itt, hogy a falra írta, hogy emiatt elkésett onnan, ahová valójában tartott, a felirat pedig letörölhetetlenül, a falak pusztulásáig állt. Másik magyarázat, hogy egy ferences rendi atya az 1500-as években ide vonult a török elől bízva abban, hogy a jóisten megtartja, ha akarja. A visszatérő hívek aztán nem találták az atyát, "elkésett" és innen a név.

Szomorúbb történet, amellyel Rómer a körtemplom leírását zárja. Elmondása szerint, amikor méregette a templomot, egy banya (sic!) szólt neki, hogy csak méregesse, sokáig már nem méregetheti, mert ők éppen építkeznek, szól a fiainak, és hamarosan elhordják a köveket. Rómer a rom elpusztítása ellen szót emelt egy bizonyos gulácsi Gullner úrnál, hogy az ilyen építmények ritkák hazánkban és a lerombolást hivatali úton gátolja meg. 1866-ban az Egyházi Lapokban még megjelent róla egy cikk, ebből Rómer arra következtetett, hogy a templom még állhat, és bízott benne, hogy ha helyreállítja Gyulakeszi érdemes közönsége, akkor az építési kor ízlésében teszi.

Rómert izgathatta a körtemplom megmaradása, feltehetően utánajárt sorsának, és 1868-ban az Archeológiai Közleményekben már ez a szomorú szöveg jelent meg tollából: 

"Lesznek ugyan, és maradnak örökké, kik, mint a keszi uton állott, maga nemeben egyetlen sz. Ferencz-késése nevű imolát, vandali őrjöngéssel és mintegy kérkedve pusztítandják."

A Rómer által XIII. századinak vélt, de lehet, hogy még korábbi Szent Ferenc késése ma már nem létezik, kövei feltehetően egy azóta már elpusztult épület bontott törmelékei között váltak semmivé.  Egy 600-700 éves épületről mi kb. 150 évvel lekéstünk.

Update: szakavatott kommentelőnk jelezte, hogy azért a régészet ismeri a rom feltételezett helyét, illetve alapfalainak egy része fellelhető a föld alatt.

Templomból Dionüszosz oltár, a csobánci templom leírása

Miért is beszéltünk annyit Szent Ferenc késése nevű, mára eltűnt rotundáról? Láthattuk, hogy a török veszedelmet túlélő romok sorsa gyakra az újrahasznosítás lett. A hozzá nem értő szemek csak kőbányaként tekintenek egy-egy romra, így az elháríthatatlannak tűnő veszélyek helyett sokszor bizony nagyonis elkerülhető folyamatok okozzák az értékes műemlékek pusztulását. És itt válik igazán aktuálissá Szent Ferenc késésnek sorsa, a csobáncszögi rossztemplom, vagy rosszög templom jelen sorsának vizsgálatával.

Rómer Flóris rajza a templom nyugati homlokzatáról

A csobánci templomrom nyugati homlokzata 2019-ben

Rómer persze leírta ennek a romnak az 1861-es állapotát is. Csobáncz város rombadőlt templomától a lakók a diszélyi lapályba vonultak. 10 rossz házacskából állt ekkor a szőlőhegyen elhelyezkedő település, alig 50 lakóval. Az Esterházy hercegi uradalomhoz, romos egyháza pedig a gyulakeszi plébániához tartozott. A régi lakók még emlékeztek arra, hogy búcsúkor a kalmárok szekereit felvontatták ide. Ez annyit jelenthetett, hogy kb. egy generációval az emített 1860-as évek előtt még használhatták a templomot, ott búcsút tartottak.

A templomot keletelve építették, egyhajós, feltehetőleg a XIII. század környékén. Apszisa félköríves záródású. A szentélynek viszont ma már nyomát nem találjuk, a keleti fal, a diadalív fala egyenesen záródik. Az Entz-Gerő könyvben fotót közölnek a nyugati homlokzatról, amely a rómeri rajz állapotát hozza egy az egyben. Azóta viszont az ajtót és a homlokzati ablakokat átépítették, a kiesett köveket kipótolták, ránézésre nem túl szakszerűen, az eredeti nyílások leírása is félköríves, illetve a régebbi fotókon is ívesebbek ezek. Rómer az északi hajófalon nem ír le ablaknyílást, a falak körös körül talapzattal bírnak, ez ma is megfigyelhető. Felskiccelte az alaprajzot is, a szentélyen egy keleti és egy déli ablakot ábrázolt (leírásban ugyan északinak mondja utóbbit), illetve a déli falon említ még két ablakot. Összességében a déli fal 3 félkörves ablaka abszolút jellemző volt a környék románkori, falusi templomaira, Szentháromság szimbólumként is értelmezik, ilyet láthatunk például a kisdörgicsei templomromon.

Rómer Flóris alaprajza a csobánci templomromról

A szentély déli oldalán még egy kis fülkét, feltehetően a szentségházat is észlelte. A szentély boltíveit ekkor már nagyrészt bedőltként írja le. Az 1700-as években említett sekrestye és harangláb nyomairól már nem beszélt. A diadalív falai támpillérként kiugrottak a hajótest két oldalán, ma már ezt sem nagyon érzékelni. Leírta továbbá, hogy a falak alul somlából rakottak (nem találtuk, hogy ez pontosan mit jelent, a somla szót sem az internet, sem A magyar értelmező kéziszótár nem találja, de erős tippünk a bazalt lehet), feljebb mészkő, homokkő figyelhető meg Rómer felveti, hogy az eltérő anyaghasználat különböző építési időt is jelezhet az említett falszakaszoknál. Megfigyelt kváderköveket, az északnyugati falkapcsolódásnál egy szép nagy vöröshomokkő példány megfigyehető, fehér festékkel valaki pont erre írta rá, hogy merre vezet (lefelé) a vár ut (sic!), hát, ez is az infográfia egy nem is oly ritkán előforduló fajtája. Érdekes adalékként említ a romtól 500 lépésnyire egy omladék állapotú, különösebb "művészet nélküli" oszlopot, amelynek 3 képfülkéje üres. Olyannyira, hogy ma már nem is létezik.

A várba vezető útról jól látszik a templomhajóba beleépített présház teteje

Akad viszont présház építés a hajó keleti végében. Fotóinkon ez jól látható. Az Entz-Gerő könyv szerint az 1950-es években készült el ez az eredeti funkciótól merőben eltérő hozzáépítés, amelyet egy diszkréten lejtő cseréptető fűszerez. Szóval, írhatunk rosszallóan a 150 évvel ezelőtti viszonyokról, lesajnálhatjuk a "banyát", aki el akarta hordatni, és feltehetően el is hordatta Szent Ferenc késést. De felmérve Csobánc rossztemplomának jelen állapotát, örökségvédelem terén van teendője a jelen kor embrének is, nem csekély.

Képek a csobánci rosszög temlomromról (Márián Gábor)

Irányítótáblaként használt kváderkő

Fantasztikus naplemente a Csobáncról

A templomhajó keleti végébe épített présház

Csobánc vára a rossztemplomtól

A csobánci templomrom tető nélküli oromfalai

A csobánci rossztemplom romja a csobánci vár falmaradványai közül fotózva

Az egykori Csobánc falu templomromja Google térképen

Csobánc templomának romjai Veszprém megyében, Gyulakeszi határában, a Csobánc-hegyen állnak. Megközelíthetőek a Gyulakeszi Jókai utcából elérhető parkoló felől.

 

A csobánci rossztemplom GPS koordinátái: 

46.87284674742337, 17.501175167051358

Felhasznált irodalom

Rómer Flóris: Román- és átmenetkoru építmények hazánk területén
Rómer Flóris jegyzőkönyvei I. kötet, III. kötet

Rómer Flóris: A magyarhoni lakott barlangokról (Archeológiai Közlemények 1868)

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai 

Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei

Entz Géza-Gerő László: A Balaton környék műemlékei

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Középkori romtúra Nagyvázsony környékén

Nagyvázsony település nevének hallatán, méltán, Nagyvázsony vára, vagy más néven Vázsonykő ugrik be elsőre az embernek, mint épített középkori emlék. Pedig a Kinizsi-vár kevesebb mint 4 km-es sugarában öt középkori templom vagy kolostor nyomai is fellelhetők. Ezek egy közepes méretű túra keretében könnyen megközelíthetők, bejárhatók, így a várlátogatáson kívül más élményekkel is gazdagodhatunk, ha a környéken járunk. Vegyük hát sorra nagyvázsony környékének látnivalóit.

Nagyvázsonyi túra, Nagyvázsony vára, a Kinizsi vár

Nagyvázsony környéke régóta lakott, már a római időkben is fontos út vezetett ezen a környéken. A település első említése a tatárjárás idejéből való, ekkor a Váson nemzetségé, amelyről a nevét is kapta. A várat feltehetően Vezsenyi László építtette a 15. század elején. Maga a 25 méter magas lakótorony akár ennél is korábbi építésű lehet. A család férfiági kihalása után (1472) a vár a királyra szállt. Hunyadi Mátyás ajándékozta Kinizsi Pálnak a török ellen nyújtott hősies küzdelme jutalmául. Ő megerősíttette a várat, ekkor készült el a palotaszárny, várkápolna, barbakán és a külső fal négy kisebb toronnyal.

Nagyvázsonyi vár

Az erősséget felesége, Magyar Benigna lakta, mivel Kinizsi a harcok miatt főként a végeken teljesített szolgálatot az oszmán seregek ellen. Kinizsi halála (1494) után a özvegye kétszer is újra férjhez ment. Második urát ledobta a ló, így nyakát szegte, harmadik, kegyetlenkedő férjét, Kereky Gergelyt viszont ő maga ölette meg és dobatta a vár árkába. Első férje érdemeire való tekintettel büntetése "csupán" száműzetés volt. A vár később Benigna második férjének családja kezébe került. Ők felrobbantatták a közeli pálos kolostort, hogy az ne kerülhessen a törökök kezére, köveiből pedig megerősítették Nagyvázsony várát. Nem számított katonailag fontos objektumnak, inkább megfigyelésre használták. Veszprém eleste után (1594) őrsége elhagyta és rövid időre török kézre került.

1649-től a Zichy család birtoka. Utolsó komolyabb katonai akciók a Rákóczi szabadságharc idején történtek a várnál, 1709-től labanc kézen volt. 1762-ben elkészül a család modernebb kastélya a településen, innentől kezdve a vár teljesen elveszti jelentőségét, lakótornyát még egy darabig a cselédség lakja. Az idő vasfoga földrengés és tűzvész képében tépázza meg, a lakótorony elpusztult tetejének pótlását Rómer Flóris szorgalmazza. 1955 és 1961 között feltárják és konzerválják a romokat, 2005-ben következik egy újabb feltárás, majd 2013-ban a lakótornyot helyreállítják. Nagyvázsony vára belépődíj ellenében látogatható, a nyitvatartásról, programokról és az árakról a Kinizsi-vár honlapján tájékozódhatunk.

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostorrom

A Nagyvázsony környéki kalandozást a várhoz legközelebbi romnál kezdjük. Története kevesebb mint száz évet ölel fel építtetésétől lerombolásáig. A kolostor romjait a vártól nyugatra találjuk az erdőben. 1483-ban alapította Kinizsi Pál apósa, Magyar Balázs. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A szerzetesek a szintén közeli tálodi kolostorból települtek ide. Kinizsi Pált és Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot is ide temették. Kinizsi sírköve ma a vár kápolnájában látható. A kolostorban készült Benigna számára a híres magyar nyelvű imakönyv, a Festetics-kódex és a kiegészítésének tekinthető Czech-kódex, valamint még 2 kézzel írott kódex. Fehérvár eleste után (1543) hagyták el a szerzetesek a kolostort, amelyet Veszprém eleste után (1552) felrobbantották, nehogy török kézre kerüljön. Köveiből erősítették meg a várat, majd később a környék lakói is felhasználták építkezéseiknél. A rom feltárása és konzerválása 1959-ben történt.

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostor

Szent Ilona templomrom Nagyvázsony közelében

Két, egykori pálos hely között fekszik az egykori Tálod falu templomocskájának szerény maradványa. A Szent Ilona templomromról  korábban írtunk már egy bejegyzésben. Történetéről nem sokat tudni, a XIII. században építették, egyenes szentélyzáródású, picike falusi templom. 1548-ban lakossága elhagyta, majd szinte teljesen a feledés homályába veszett, 1970-es újra felfedezéséig. 2007-ben került sor állagmegóvására.

Szent Ilona templomrom

Tálodi pálos kolostorrom Nagyvázsony és Pula között

A Szent Ilona romot elhagyva tovább túrázva hamarosan a tálodi pálos kolostor romjainál találjuk magunkat. Az Árpád-házi Szent Erzsébetről nevezett kolostort a XIII. szézad végén alapította a Gyulaffy nemzetség. Első ismert okleveles említése 1263-ból való. Közelében fakad a bő vízű Kinizsi-forrás, mely stratégiai jelentésű lehetett az alapításkor. A Sáska közelében fekvő bakonyszentjakabi, és a Vállus mellett fekfő Szent Miklós pálos kolostor esetében is fellelhető a mai napig egy-egy tiszta vízű forrás. Utóbbinál az egykori mesterséges halastó nyomai is láthatóak.

Tálodi pálos kolostorrom

A kolostor temploma 25 méter hosszú, egyenes szentélyzáródású volt. Hozzá csatlakozott a szerzetesek számára épített 36×32 méteres épület. A pálosok 1480 után hagyták fel, feltehetően az ekkoriban alapított, már említett nagyvázsonyi pálos kolostorba költöztek, helyüket a ferencesek vették át. A török harcok Tálodot sem kímélték, tartva egy esetleges oszmán beköltözéstől, a kolostor kegyura, Csoóron András 1552-ben felrobbanttatta. Jellegzetes, egyetlen magasan álló fala tövében kellemes lehet piknikezni. Ottjártunkkor sátorozó diákcsoportok loptak életet az elhagyott kolostor maradványai közé.

Szent Jakab templomrom Nemesleányfalun

Szent Jakab templomrom

Ha már a környéken járunk, érdemes meglátogatni a ma Nagyvázsonyhoz tartozó Nemesleányfalu temetőjét, ahol buja, zöld növényzet fedi a falu román stílusban épült, egyenes szentélyzáródású, kicsiny falusi templomának maradványait. A XIII. században a bakonybéli apátságé, később a veszprémi káptalané. Okleveles említése nem ismeretes. Ásatás még nem zajlott körülötte, története kevéssé ismert. Aki szereti az ódon hangulatú temetőket és a középkori romokat, annak ideális állomáshely lehet túrázása során.

Csepelyi templomrom Nagyvázsony közelében

Csepelyi templomrom

Az előzőleg említett romokhoz képest a csepelyi a Nagyvázsonytól legtávolabb fekvő, és sajnálatos módon a legelhanyagoltabb is. Nincs se kitáblázva, se pedig rendszeresen gondozva. 2011-es látogatásunk során egy villanypásztoron átugorva tudtunk csak a rom közelébe jutni, 2015-ben szerencsére nem állt fenn ez az állapot, de akkor az aljnövényzet nehezítette a falak megközelítését.

A XIII. században királyi pohárnokok, vadászok földje volt. A falu első hiteles említése 1233-ból való. 1453-tól a falu lakói Vázsonykő urának adóznak. A falu egyhajós, egyenes szentélyzáródású, torony nélküli temploma az Árpád-korban épült. Keletelt, északi oldalán sekrestye állott, támpillérekkel erősített kerítőfal övezte. A templomtól északra egy nemesi udvarház alapfalai is megmaradtak, ezeket az 1958-as ásatás tárta fel. Mi mindkétszer nyáron jártunk a helysznen, ekkor az aljnövényzettől ezek a nyomok nem voltak kivehetőek. A feltárások eredménye szerint a falut tehetősebb emberek lakták, akik a közeli nagyvázsonyi vár kiszolgálását és katonai szolgálatát látták el. Reményeink szerint az egykori Csepely falu múltjához méltó jelen fogja követni majd a jelenleg rendezetlen állapotokat a templom körül. A kalandvágyók illetve akik szeretik a történelmi helyszínek érintését, mindenképpen keressék fel.

Ezzel a helyszínnel zárjuk is Nagyvázsony környéki túrajavaslatunkat. Érdemes végigjárni a helyszíneket, hiszen viszonylag kis területen nagyon színes rom élményekben lehet részük a kirándulóknak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc

Képek a nagyvázsonyi várról

A nagyvázsonyi vár a lakótoronnyal

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostorrom képgaléria

Szent Mihály pálos kolostorrom Nagyvázsonyban

Támpillér

Gótikus elemek a romnál

A pálos kolostor

Falrészletek

Egykori templombelső

Szent Ilona templomrom képgaléria

Szent Ilona templomrom Nagyvázsonynál

Az apszis felől

Az apszis

Az egykori kapu

Alapfalak

Kapu

Fényképek a tálodi pálos kolostorromról

A tálodi kolostor egyetlen megmaradt ablaka

A közeli forrás

A tálodi kolostorrom Nagyvázsony közelében

Az egyetlen magasan álló fal

Tálod

Szent Jakab templomrom képgaléria

Szent Jakab templomrom Nemeslenyfalun

A rom körüli temető

Csepelyi templomrom képgaléria

A csepelyi templomrom

Lőrésablak a romnál

Egy ép fal

Csapelyi pusztatemplom

Nőstény szarvasbogár a rom közelében

A megmaradt falak

Egy mutatós fűféle a rom közelében

A fényképeket késztette: Márián Gábor

Látnivalók nagyvázson környékén Google térképen

Felhasznált irodalom

Kinizsi-vár a Wikipédián
Nagyvázsony a Wikipédián
Helyi ismertetőtábla a nagyvázsonyi pálos kolostorromnál
Nagyvázsonyi pálos kolostorrom a Wikipédián
Információk Nagyvázsony honlapján

Geocaching oldal a Szent Ilona romról

Pula honlapja

Helyi információs tábla a Szent Ilona Romnál

Tálodi kolostorrom a Wikipédián
Tálodi kolostor a Veszprém Erdőinfó oldalon
Helyi információs tábla a Szent Jakab templomromnál
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai (1963)
Kovalszky Júlia: Ásatások Csepelyen (1969)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Kerekikáli templomrom (Mindszentkálla)

Kerekikál egykora templomának romja és az egykori földvár a Kereki-dombon (Kapui Ferenc)

Nem sok nevezetes rom maradt a Káli-medencében, amelyet még nem mutattunk be, de az egyiket rögtön pótoljuk is, és ez nem más, mint Kerekikál, vagy ha úgy tetszik Kereki falu templomának romja.

Kerekikáli templomrom

A kereki templomrom története

Kereki első okleveles említése 1292-ben Kerekykaal írásmóddal történik, temploma 13. századi építésű. Nevének egyik tagja, a Kál, minden bizonnyal a Kál nemzetségtől eredeztethető. A Kereki vagy a középkorban erdő jelentéssel is bíró kerek szavunkból ered, vagy egyszerűen csak a kerek kis vulkáni kúpot írja le, amelyen a falucska állt. Kerekikál királynéi birtok lett. Ezt követően a területen királyi jobbágyak éltek. 1296-ban adományozza az uralkodó Kerekikált a veszprémi püspökségnek, lakói ekkor egyházi nemesek, akiknek a terület katonai védelme a fő feladatuk. A püspökség összeírása szerint a település papja 1333-ban Balázs. Az 1532-es török támadás utáni 1534-es rovásadó összeírás még 6 adófizetőt és 1 szegénytelket említ a településen, az 1536-os már csak 2 adófizetőt és 4 szegénytelket. Ekkor már a veszprém püspökség birtoka a falu. Az 1543-as nyári török támadás a környék további elnéptelenedését jelentette, és az 1548-as összeírásban már Kerekikál sem szerepel. Az épület pusztulását, mint a környék oly sok romjáét is, a törökdúlás okozta 1548-ban. A falut és a templomot is felégették. Kerekikál lakossága visszatelepül a vész elmúltával, de 1595-től ismét lakatlan. Az 1900-as évek elejétől vincellérházként kezdik használni a kicsiny templomépület maradványait, de a II. világháborútól ismét elhagyott. Hasonló civil funkciót látott el a Csobáncon álló Csobáncszög templomának romja is. 1996-ban, a millecentenárium alkalmából emléktáblát kap, amely utal arra, hogy a Kál nemzetségnek ezen a dombon földváratbirtokolt közvetlenül már a honfoglalás utáni időkben. Igaz, maga a földvár még régebbi, bronzkori, kb. 3000 éves. Ennek ma jól látható nyomai a domb déli oldalán lévő kettős sáncívek, bár a dombot benövő bozóttól ezt nehéz kivenni.

Kerekikál templomának 2010-es állapota

A kereki romtemplom jelene

A rom a Theodora Kékkő tanösvényének egyik állomása. 2010-ben történt fotózásunkkor elég elhanyagolt állapotban találtuk, sűrű növényzettel benőve, de 2013-ban egészen jól megtisztított környezetet találtunk. Maga az épület egyhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású. Feltehetően déli kapuzattal rendelkezett. Nyugati oldalán kegyúri karzat lehetett, ennek nyomait mi nem láttuk, a pillérek alapjait befedi a törmelék és a gaz. Az épület közepén lévő fal a présházi funkció emlékét őrzi valószínűleg. A 60-as években még szőlőföld is volt a környezetében, manapság már nincs. A rom ablakrésén kikukucskálva, vagy csak egyszerűen az épület mellől a Káli-medence és a környező falvak templomtornyai tárulnak szemünk elé. Érdemes felkeresni a romot, megközelítése nagyon egyszerű!

Fotók a kerekikáli templomromról (Márián Gábor)

A nyugati fal

Templombelső 2010-ből

A tanösvény információs táblája

Ez előtt a fal előtt állhatott a karzat

A kitisztított templombelső

Romocska a dombon 2012-ben

A keleti fal

A nyugati fal ablaka

Háttérben a Fekete-hegy

A déli fal, ahol a bejárat lehetett, teljesen leomolva

Lassú falbontás

Bio ornamentika

Az északi fal maradványa

Millecentenáriumi emléktábla

Valószínűleg nem eredeti ablakrés az apszison

Ablak a kék égre

Egy közeli templomtoronyra irigykedik a rom

A nyugati faldarab a "Kék kő" jelzéssel

A nyugati fal a legépebb

Falmaradványok

És a közeli környezet

Kereki falu temploma 2010

A kerekikáli templomrom

A rom kicsit távolabbról, jobbra és mögötte a Káli-medence

A kerekikáli templomrom megközelítése Google térképpel

A templomrom a Balatontól északra, Veszprém megyében, a Káli-medencében, Mindszentkálla közelében a Kereki-domb északi oldalán található. A térképmelléklet szerint a Gyulakeszit és Zánkát összekötő út mellett fekszik a domb. A műútról egy gyalogosan jól járható, pár 10 méteres ösvény nyílik a dombra a romhoz. 

A kerekikáli templomrom GPS koordinátái: 46.873620, 17.565832

Felhasználtirodalom

Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban 146.
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai 99.
Helyszíni információs táblák

Veress D. Csaba: A Kál-völgy története

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!