2013/12/29

Fehérkő vára (Kereki vár)

Fehérkő vára vagy másként a Kereki vár története (Kapui Ferenc)

 
Bevalljuk őszintén, hogy a Balcsi északi partján gyakrabban előfordulunk, mint a délin, és ez érezhető is a Balaton-felvidékkel kapcsolatos posztok mennyiségén. Ezen azért szándékunkban áll változtatni, hiszen a déli parton is akad látnivaló szép számmal. Egy siófoki nyaralás alkalmával egy kisebb társasággal határoztunk úgy, hogy egy kis kikapcsolódást keresünk egy nem túl megerőltető kultúr-túra formájában a tágabb környéken. Ki kellett kapcsolódnunk a strand-buli-alvás háromszög alkotta komfortzónából. A vidám, de különféle preferenciákkal rendelkező kis társaság ötleteinek közös többszöröse a Kereki mellett fekvő Fehérkő várának meglátogatása lett, ami nekünk blogtémaként is kapóra jött. És tényleg, íme meg is született a bejegyzés.

Fehérkő, azaz Kereki várának téglával rakott falmaradványai erdeikörnyezetben.

Fehérkő vára azaz Kereki vár


A Kereki vár története


Ha a térképre pillantunk, láthatjuk, hogy Kereki község egy ősi, természetes út mentén fekszik, amely Veszprémtől vezet az Adria felé. Gondoljunk csak a tihanyi óvár őskori sáncaira, vagy a tihanyi rév déli oldalán fekvő őskori telepekre. Kereki ennek az útnak az egyik völgykatlanában fekszik. Területén találtak őskori kőbaltát, tehát a vidék feltehetően elég régóta lakott. Első írásos említése 1193-ból való Querequi néven, de első temploma korábbi is lehetett. A feltételezések szerint nevét egy korai kerek templomról kapta, igaz első papját csak jóval később említik. A romanikabéli templom a mai falutól keletre fekvő domblejtőn állhatott, körülötte temetővel, 1959-ben errefelé találtak Árpád-kori hajfürtkarikát. A 19. században Rómer Flóris még látta a templom romjait.

Fehérkő vára bizonyosan későbbi építésű, annak területén nem találtak Árpád-kori leleteket, első várnagyáról, Czikóról 1336-ban tesznek említést, az épület valamikor a 14. század elején születhetett. A 283 m magas agyagos, löszös dombra épült téglavár eleinte királyi birtok, 1396-tól Zsigmond Marczali Miklós ispánnak adományozza. Marczali Zsigmond király ellen lázadó főurak táborához csatlakozik, akiket a királyhoz hű erők aztán legyőznek. 1403-ban így Fehérkő várát is megostromolták. A király végül kegyelmet adott a felkelőknek, a vár Marczalié maradt, és helyreállították.

Mátyás király idején 1474-ben aztán a vár és a hozzá tartozó birtok Báthory István országbíróhoz került. Az 1490-es évek elején Habsburg Miksa seregei feldúlják, évekig romokban áll. Ekkoriban elhagyottként, Feyerkew néven említik. A leírások szerint  korábbi fehér vakolásáról kaphatta a nevét. 

Fehérkő várának pusztulása


Az 1500-as évekre elvesztette katonai szerepét a kis alapterületű vár, félve attól, hogy a törökök megszerzik, az 1500-as évek közepén a magyarok felrobbantották. 1551-ben már a település a fehérvári szandzsákhoz tartozott. Elnéptelenedését a korabeli leírások alapján 1559 és 1609 közé teszik.

Maga a falu az 1700-as évek elején kezdett el újra benépesedni. A kereki várromot aztán az újabb korokban megpróbálták építési anyagként hasznosítani, így 1830-ban sok követ/téglát hordtak el innen a jelenleg is álló kereki templom építéséhez. Majd az állagromlást tetézte, hogy 1920 körül egy vadászkastélyhoz is hordtak anyagot a vár építőelemei közül. A kastély amúgy egészen közel állt a várhoz, a II. világháború után gyakorlatilag megsemmisült.

Érdemes megmászni a várdombot, gyönyörű kilátás nyílik a Balcsira, a völgyhídra és a tágabb környékre. Legközelebb megpróbáljuk felkutatni a régi templom és a vadászkastély helyét is, sajnos első látogatásunk alkalmával ezekről nem is hallottunk.

Fényképek Fehérkő váráról (Márián Gábor)


Egy lépcső a semmibe

A megmaradt belső épületrész

Szikladarabok a várnál

Falmaradvány

Téglák és kövek

Fehérkő falmaradványai

Kilátás a Balatonra és a Kőröshegyi völgyhídra

A vár utolsó katonája

A barátságosabb út lefelé

Egy masírozó cincérrel is találkoztunk (Kétsávos gyalogcincér)

Fehérkő várának megközelítése, Google térkép


A vár megközelítése egyszerű. Fehérkő vára Kereki határában, a Balaton déli oldalán, Somogy megyében található. Az M7-es autópálya 121-es lehajtójánál kell Kereki felé indulni, majd a Dózsa György utca végén leparkolni. Ottjártunkkor emlékeink szerint tábla jelezte a vár felé vezető gyalogutat. Két út is akad a parkolótól, egy hosszabb és egy rövidebb, igaz a rövidebb felső szakasza csúszó-mászósan meredekké válik, esős időben járhatatlan, szép időben pedig senki ne próbálja papucsban bevenni, sajnos mi megpróbáltuk :) A másik út nagyon könnyen járható.


Fehérkő vára (Kereki) nagyobb térképen való megjelenítése


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2013/10/31

Magára maradt zsinagóga Kővágóörsön

A kővágóörsi zsinagóga története (Kapui Ferenc)


Kedves olvasóink már hozzászokhattak, hogy amennyiben blogunkon felbukkan egy új poszt egy szakrális épületről, az szinte bizonyosan egy templomrom. Nos, ezúttal Balaton környéki barangolásaink során egy másfajta épületre bukkantunk. Ez pedig a kővágóörsi zsinagóga romja.

Romos zsinagógaépület, balra a feljárat a női karzathoz, illetve annak téglafala. Romok, kopott vakolatú téglaépület.

A kővágóörsi zsinagóga


A történetéről nem volt könnyű adatokat összeszedni. E-mailben felkerestük a kővágóörsi önkormányzat honlapján lévő kontakt címeket, de azokról hónapok óta nem érkezett válasz. Végül a közösségi média erejében bízva több Google+ és Facebook oldalon kértünk segítséget, amely végül az abalaton.hu oldaltól érkezett. A zsinagóga történetéről nagyrészt az ő forrásaikból tudunk beszámolni.

Korábbi barangolásaink során láttuk a tapolcai zsinagógát, értesültünk a keszthelyi zsinagógáról és meglátogattuk a kapolcsi izraelita temetőt is. (Ezekről az emlékekről még nem posztoltunk, de ami késik...) Így némi fogalmunk volt már arról, hogy a Balaton környékén több helyen élt nagyobb lélekszámú zsidó lakosság. A kővágóörsi zsinagógáról viszont csak véletlenül hallottunk, teljesen más romokról való tájékozódás közben. De szerencsénk volt, megérte felkeresni ezt az épületet.

Rálátás a zsinagóga belső, festett falaira a női karzatról. Előtérben fakorlát.
Rálátás a zsinagóga belső terére a női karzatból

A források szerint Kővágóörsnek már a középkorban is lehetett komolyabb izraelita lakossága, de erről írásos bizonyíték nincs. A Magyar Zsidó Lexikon 1929-es adatai szerint a 2120 fős lakosságú település hitközsége 140 főt számlált. Maga a hitközség 1778-ban alakult, első rabbija Pfejfer Zélig Lébi volt, aki 1868-ban hunyt el. A hitközség anyakönyvi területéhez 9 környékbeli település tartozott. A közelben Tapolcán élt még nagyobb lélekszámú neológ zsidó diaszpóra, amely eredetileg a Kővágóörsi ortodoxoknak volt alárendelve. Az 1800-as évek végén Tapolca erősebben iparosodott Kővágóörsnél, és ott kiépült a vasút is. Ennek következtében Kővágóörs mint település jelentősége csökkent, és a környék hitközségei közül is a Tapolcai lett a jelentősebb, köszönhetően az áttelepüléseknek. A szent iratok Kővágóörsről a II. világháború előtt átkerültek Tapolcára.

Az épület történetéről Kerner Gábor, helyi építész mesélt a Balatonölelés blognak, az adatok ebben a bekezdésben főként tőle származnak. A zsinagóga valószínűleg az 1820-as években épült. Előépítménye, amely a női karzat feljáratát rejti magában feltehetően az 1880-as évekre készült el. Valószínűleg a mostani belső festését is ekkor nyerte el az épület, a belső lizénákra kékes, márványmintás festés került. A mennyezeti szekkók és a 4 felirat is ekkor kerülhetett a helyére. Kommentben kaptunk magyarázatot a feliratokhoz, ezt nagyon köszönjük, íme: "Az egyik felirat: "תורת יי תמימה" Tudomány (elsősorban Tórai), Örökkévaló rövidített neve, tisztalelkűség. A másik pedig: "מצות יי ברה" ami pedig két dolgot is jelethet: a macesz evésének fontossága (pészachkor), de az első szó olvasható micvosz-nak is, ami viszont parancsolatokat jelent - elvileg kéne még egy váv a szóba, hogy a v-t jelöljék, de időnként csak egy váv-val van írva- és ekkor a BaRaH szó választást/választanit jelent, vagyis válaszd a (Tórai) törvényeket/parancsolatokat. Itt is középen a két jud-os rövidítése az Örökkévaló nevének."  

A kővágóörsi zsinagóga sorsa a 20. századtól


A II. világháború során a helyi és a környékbeli zsidóságot elhurcolták, olyan holokauszt túlélőről nem írnak a források, aki visszatelepült volna Kővágóörsre. A zsinagóga telkén állt a rabbi háza, amit a 60-as 70-es években lebontottak. Ekkoriban maga a zsinagóga ÁFÉSZ raktár lett, majd a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács birtokolta. A 80-as évek közepétől magántulajdonba került, többször tulajdonost is váltott. 1985-ben Kerner Gábor kezdeményezésére műemlékké nyilvánították, de a tulajdonosokat nem tudták kötelezni az épület helyreállítására. Komjáthy Attila, Cseh Tamás, Popovics László és Kerner Gábor többször tárgyalt a tulajdonossal, de ő mindig irreálisan magas árat kért az ingatlanért, viszont a jelek szerint azt semmire nem hasznosítja.

Fekete-sárga-fehér csíkos, hosszúlábú darázspók egyfehéres falon.
Darázspók a kővágóörsi zsinagógában

Visszatérve személyes élményeinkre, a zsinagógát drótkerítés veszi körül, kettő is, igaz elég markáns lyukkal ellátva, így a behatolás nem nehéz. Az épületen több helyen figyelmeztetnek életveszélyre, omlásveszélyre, így a behatolást természetesen nem ajánljuk senkinek, pláne, hogy mint utólag megtudtuk, magántulajdonról is van szó. Persze a jelek, gyertyák a belső térben, egy-egy sörösdoboz, arról árulkodtak, hogy nem mi voltunk az egyetlen hívatlan látogatók. Behatolásunk céljának a dokumentációt tekintettük, sem el nem hoztunk semmit, és ott sem hagytunk semmit, az ott talált állapotokon nem változtattunk. Ugyanakkor fontosnak érezzük, hogy az épületről mások, a Balaton és környékének szerelmesei, a zsidóság története iránt érdeklődők, illetve bárki, aki vonzódik az elhagyott helyekhez vagy a történelemhez láthassa, hogy mi rejlik belül. Az épület fő terébe minden akadály nélkül be tudtunk jutni. A női karzatra kisebb dzsungelen kellett áttörni, de annyira nem volt nehéz. Fentről viszont fantasztikus kilátás nyílt Kővágóörs evangélikus és katolikus templomára. A karzatnak csak a nagyon stabilnak tűnő részein jártunk. A többit egy hatalmas darázspók őrizte.

Remény a jobb sorsú folytatásra (2021)


Korábban írtuk, "hogy szívből szorítunk azoknak, akik az épületet szeretnék rendbe hozni, nagyon kár lenne ezért a csodálatos emlékért. És bízunk abban, hogy bejegyzésünk eljut esetleg olyanokhoz, akik szintén az ügy mellé tudnak állni."

2019 végén négy magánember megvásárolta az ingatlant, megtisztíttatták a bozótostól, elhordatták a szemetet és a Káli Medence Zsinagógája Alapítványnak ajándékozták. Várhatóan hamarosan rendbe fogják hozni az épületet, és különféle kulturális eseményeknek ad majd otthont, megnekülve a pusztulástól.

Fényképek a Kővágóörsi zsinagógáról (Márián Gábor)


A kővágóörsi zsinagóga
A zsinagóga oldalsó fala
Beékelve a házak közé
Feljárat a karzathoz
A zsinagóga bejárata
A hátsó fal
A belső tér festése
Belső falak
A plafon és feliratai
A női karzat még áll
Belső tér a karzat alól
Ornamensek a falon
A bejárat és az ablakok
A zsinagóga belseje
Dísz a falon
A márványfestésű lizéna
Feljárat a padláshoz
Csillag a plafonon
A karzat bejárata
A karzatról
Feljárat a karzathoz
Fecskefészek a karzat felett
A karzat fapadlója
Padlás részlet
A zsinagóga előtere
Kilátás Badacsonyra és két kővágóörsi templomra
Lejárat a karzatról


Térkép a kővágóörsi zsinagóga megközelítéséhez


A zsinagógát a A Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, a Káli-medencében, Kővágóörsön találjuk a Dózsa György utcában. Az utcát elvileg a hajdan ott lakó Cseh Tamás emlékére Cseh Tamás utcára keresztelték át, de ennek mi nem láttuk nyomait az utcatáblákon, és egyelőre a Google Térkép sem így ismeri ezt a közterületet.


Kővágóörsi zsinagóga nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2013/09/30

A Tihanyi-félsziget látnivalói I. (épített örökség)

A Tihanyi-félsziget megannyi épített csodája (Kapui Ferenc)


Tihany kapcsán talán az emberek többségének a Tihanyi Bencés Apátság jut eszébe, és az 1055-ben kelt tihanyi alapítólevél, amiben egyik korai, magyar nyelvű nyelvemlékünk található. Esetleg a gejzírkúpok, az őslevendulás, de a félszigetnek megannyi rejtett, apróbb csodája várja az idelátogatókat. Cikksorozatunk első részében az épített örökség fantasztikus világát szeretnénk bebarangolni.

A Tihanyi Apátság éjszaka

A Tihanyi-félsziget épített örökségének látnivalói


Mivel blogunk elsősorban templomromokkal és várromokkal foglalkozik, óhatatlanul ezek rövid bemutatásával kezdjük a Tihanyi-félsziget látnivalóinak ismertetését. A legkorábbi épített emlék a félszigeten az úgynevezett tihanyi óvár, amely tulajdonképpen egy vaskori földsáncrendszer ma is látható része. Tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Balatonra és a Tihanyi-félsziget domborulataira, így nem lepődhetünk meg azon, hogy már a Kr.e.7-6. században élő emberek is lakhelyül választották ezt a csodálatos vidéket.

Tihanyi barátlakások

Az óvár sáncaitól tovább ereszkedve, a Balaton partjához közelítve érjük el a tihanyi barátlakásokat, melyről egy korábbi cikkünkben már írtunk. Ezekben a X-XI. század környékén keletkezett remetelakokban keleti keresztény rítusú szerzetesek laktak, akiket feltehetően I. András királyunk telepített ide. Nem messze lelhetjük fel a félsziget egyetlen működő rétegforrását, a Ciprián-forrást, amely ma is enyhíti a megfáradt túrázók szomját.

Szintén András király alapította a Tihanyi Bencés Apátságot, amelynek XI. századi altemplomában sírját találjuk. Az apátság múzeumában sok érdekességet lelhetünk fel a szűkebb környék történetéről, több templomrom faragott kövei megtalálhatóak gyűjteményében. Az apátság amúgy akár várként is említhető, hiszen a török időkben a balatoni végvárrendszer részét képezték erődített falai. Sajnos a "várnak" ma már csekély nyomait sem nagyon találni.

Ciprián-forrás

A félsziget még két templomrommal is büszkélkedhet, amelyekről szintén írtunk már. Az apáti templom szép példája annak, hogy egy török időkben elpusztult Árpád-kori templomromot felújítással meg lehet őrizni az utókornak. Ezen a helyen ma alkalmanként miséznek is. A másik érintett rom az újlaki templomrom, mely egy egykori kis révészfalu egyetlen maradványa a félsziget csúcsán, a mai kompállomás közelében. Szép kilátás nyílik innen is a túlpartra, illetve a szomszédságéban, kis sétával már el is érhetünk néhány gejzírkúpot.


Újlaki templomrom Tihanyban

2013-ra, cirka 20 év alatt sikerült felújítani az 1927-ben, IV. Károly király emlékére állított Kálváriát, amelyet a kommunista rendszer alatt, 1960-ban leromboltak. Az eredeti stációkra a trianoni békediktátum után megmaradt magyar megyék adták össze a pénzt, és ezen megyék címere és neve szerepelt is a szobrokon. Feltehetően ez lehetett az egyik oka, hogy az akkoriban teljesen tabunak számító irredenta szimbólumnak is számító Kálváriát lebontották, széthordták, amúgy a helyi lakosok heves tiltakozása ellenére.

A Tihanyi echo (Borsos Miklós)

Tihanynak akad még egy nevezetes szobra, amely a Tihanyi echót hivatott szimbolizálni, és amelyet 1985-ben állítottak, készítője a félszigeten egykor alkotó Borsos Miklós szobrászművész volt. Sajnos a visszhang ma már nem nagyon működik. Eredetileg a szobortól kellett az apátság fala felé kiáltani, és innen tért vissza a hang a visszhangdombhoz kb. 300 m-t 2 másodperc alatt megtéve, de manapság a beépítettség, a nyári zajszint emelkedése és a területen található fák lombkoronája miatt nem nagyon lehet érzékelni a visszhangot, legalábbis főszezonban nekünk nem jött össze.

Tihanyi sétánkat Tihany történeti érdekességeivel folytattuk.

Fényképek a Tihanyi-félsziget fantasztikus világából (Márián Gábor)


Az apáti templomrom

Az újlaki templomrom

A tihanyi apátság éjszaka

Tihanyi Apátság

A Tihanyi Apátság temploma

Tihanyi barátlakások

Az egyik barátlakás

A tihanyi barátlakások egyikének belső tere

Tihanyi Kálvária

A Tihanyi Kálvária stációi

Kilátás a Kálváriától

Tihanyi lakóház

Tihanyi ablak

Tihanyi kémények

Tihanyi kémények

Tihanyi kémények

Tihanyi naplemente

Magányos vitorlás Tihany partjainál


Térképmelléklet a Tihanyi-félsziget látnivalóiról


A térképen jelöljük a félsziget templomromjait, a Barátlakásokat, az óvárat, legfontosabb természeti látnivalóit, a gejzírkúpokat, a Külső- és Belső-tavat, az apátságot és a főbb kulturális programokat ajánló látnivalókat.


A Tihanyi-félsziget látnivalói nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!