A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Balaton déli partja. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Balaton déli partja. Összes bejegyzés megjelenítése

2023/07/31

Gamászapusztai templomrom

Volt egyszer egy Gamásza

Most egy különleges, eldugott, nem agyonposztolt helyre kalauzoljuk el olvasóinkat a Balaton környékén, amely nem más, mint Gamásza. És azáltal, hogy bizony nem gyakran emlegetik, együtt jár, hogy viszonylag kevés a rendelkezésre álló, arról fellelhető információ. Ettől függetlenül megpróbáltunk ezzel kapcsolatosan minden elérhetőt felhajtani, és pár érdekességet találtunk - mutatjuk.

Gamászapuszta templomromjának tornya kereszttel az útról.
Gamásza tornya a bevezető tagútról

Gamásza, azaz Gamászapuszta ma Balatonszabadi település külterületi része, nem épült egybe szervesen a falutesttel, attól távolabb néhány kilométerre található. Igazából Siófok sóstói részéhez közelebb is helyezkedik el. Egy szerény útjelzőtábla mutatja, hol kell lekanyarodni a 7-es útról. Aszfaltozatlan út vezet be Gamászára, amely egy részben elhagyott majorság benyomását kelti. Gamászának egykor saját megállóhelye is volt a Balaton déli oldalán futó vasútvonalon, amely jelentőségteljesebb múltról tanúskodik, de ez ma már nem létezik. A parton a Gamászai strand őrzi nevét, de maga a településrész sem elhagyott teljesen, papíron 46 körüli lakója van, és 18 lakóházzal rendelkezik, ezek hosszúkás, egykori cselédlakások lehettek. Ottjárttunkkor mi nem találkoztunk senkivel, de látszott, hogy némelyik ház lakott.

Templomtorony az előtérben kukoricással, hátul majorsági épületek.
Gamászapusztai templomrom nyugat felől

Ma Gamásza Somogy megyében található, közel Fejér megyével közös megyehatárhoz, a megyerendezés előtt Veszprém megye része volt, szintén a megyehatárhoz közel, akkor a Veszprém-Somogy határhoz. És, ez azért érdekes, mert egykoron állt egy Gamászai csárda, amelyet a megyehatár pont kettészelt nagyivója gerendájának vonalában. Feltehetően a korban a szomszéd vármegyék rendfenntartó erői nem intézkedhettek a szomszéd vármegyében, így a leírások szerint a csárda kedvelt ivóhelye volt a környék betyárainak is. A csárda helyét mi nem kerestük, valahol a vasút környékén helyezkedett el, közelében 6 bronzkori urnasírt találtak.

Templomtorony kibújik a fák közül.
A toronysisak és a kereszt még megvan

Gamásza néveredete

Maga a település neve is érdekes hangzású. A közelben, Balatonlellétől délre található határrész, amelyet Gamásnak neveznek, egy Gamás nevű település, amelyet középkori iratok is említenek. Sőt, szó esik Gamásról például az 1055-ös Tihanyi alapítólevélben. A citált Kovács Éva tanulmány szerint lehet kapcsolat, legalább etimológiai kapcsolat a közeli Gamás és Gamásza között, de ez nem alátámasztott. Felmerülhet a személynévi néveredet, de erre nincs bizonyíték. A gam- előtag görbülést jelentő szórész, akár ehhez is lehet köze. A tájnyelvi szó a "gamó" amúgy kampót jelent. Tolnában ismeretes egy Gamó nevű hely még, illetve az egykori Temes vármegyében is található Gamza helységnév.

Templomtorony maradványa.
A nyugati, feltehetően karzatra vivő egykori ajtónyílás.

Gamászai asszonyok

A faluról keresgélve sikerült belebotlani a Tolnai Világlapja hasábjain egy kis történetbe, tanmesébe, amely röviden arra az időre emlékezik vissza, amikor a nagy amerikai kivándorlások történtek. Gamászának a bő esztendők után szűk esztendők jutottak, a férfiak felkerekedtek szerencsét próbálni Amerikába. Közben az otthonmaradott asszonyok próbálták megmutatni, hogy mire képesek. Serényen művelték a földeket, összefogtak. Együtt értékesítették a termékeiket, és újra jólétbe fordították a falut. Ezt megírták az Amerikában lévő férfiaknak, akik hazatértek, és maguk is elcsodálkoztak, illetve felrótták maguknak azt, hogy akár ezt ők is megtehették volna. A cikk közöl egy rövid dalocskát is a Gamászai asszonyokról:

"Gamászai menyecskék.
Hejh, híresek azok még; 
Míg az uruk odajár,
Kivirul a nagy határ.

Gamászai menyecskék,
Hejh, híresek azok még;
Hogy az uruk hazatér: 
Kész a leves, hát egyél!
Gamászai menyecskék."

Fa ablakszárny a templomtorony alsó szintjén.
Egy leszakadt ablakszárny, amely nem biztosít további kilátást.

Gamászai templomrom

No de, blogunk főprofilját ugye a Balaton környéki romok és azok történetei képezik, itt mégis kicsit bajban vagyunk. A romról gyakorlatilag semmilyen épkézláb, hiteles adatot nem találtunk, Gamászáról sem sokmindent. A fenti történetecske, amely 1931-es már említ templomot, sőt papot is Gamászán. Azt írja, hogy a templom melletti nagy hársfánál jöttek össze az asszonyok megbeszélni a tennivalókat. Napjainkban hársfa nincs, egy szilvafa fordult épp termőre a torony mellett ottjárttunkkor. A környéken, Somogyban jártunk más hasonló helyeken, például Sörnyepusztán, Béndekpusztán, Hosszúvíz-Cserfekvés környékén, esetükben a történet hasonló. Egy major, egy tanyaközpont a békeidőkben létesült vagy épp már létezett, de gazdaságilag fellendült. Létesült templom, iskola, bolt. Aztán a modernebb időkben, az 1900-as évek közepén nem kapott aszfaltos utat, nem kanyarodott be a busz, a mezőgazdasághoz már kevesebb munkavállaló is elég volt, és elnéptelenedett.

Törött tojáshéjak egy fészekben.
Ez fészek is megtapasztalta az elnéptelenedést

A templom tornya nem tűnik réginek. A falazások déli és nyugati irányba mutatnak nyomokat, tájolása nagyjából észak-déli lehetett, ami nem utal középkori előzményekre. A torony földszinti részén nyugat és dél felől található ajtónyílás, a délit téglával berakták. A nyomok alapján arra következtethetünk, hogy mindkét ajtó egy másik helyiségbe nyílt. A torony nyugati falán kb. egy emelet magasságban ajtónyílás látszik, talán a karzatra vezethetett fel. A toronysisak ép, a tornyon látható a kereszt. A tabi plébánia honlapján a következőket olvashatjuk: "Dr. Takács Lajos apát-plébános 1985-ben megvásárolta Gamásza puszta 40 kilógrammos harangját, és a településnek adományozta." Mégpedig a szintén somogyi Lullának.

Gamászai templomtorony maradványa.
Gamásza

A templom építését mi az 1800-as évek közepére, végére tennénk, de az 1900-as évek eleje sem teljesen elvethető, 1931-ben nagy valószínűséggel már állt. A turistautak.hu említi a település egykori temetőjét, a temetői kereszten egy 1899-es dátum olvasható (legközelebb mi is felkeressük), persze ez a dátum nem datálja a templomot. A harang eladásának története arra enged következtetni, hogy Gamásza elhagyása a 80-as években már előrehaladott állapotban lehetett. Természetesen minden Gamászával kpcsolatos további információra nyitottak vagyunk, írjatok fórumainkon bizalommal!


A Gamászapusztai templomrom a Google térképen



Források

Gamászáról a Hunmix.hu-n
Kovács Éva: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban
Tolnai Világlapja 1931. 19. szám
Draveczky Balázs-Sági Károly-Takáts Gyula: A Somogy Megyei Múzeumok Régészeti Adattára,  Somogy Megyei Muzeumok Igazgatósága Kaposvár 1964

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

2020/09/23

Somodori templomrom (Somodor)

A somodori templomrom története (Kapui Ferenc)

Somodor neve feltehetően a Sumudur személynévből származik, amely pedig som növény nevéből eredeztethető. Első előfordulásai 1264-ből, illetve egy 1332-37-es pápai tizedjegyzékből valók. Papja 1334-ben Lőrinc volt, egyháza a somogyi főesperesség alá sorolódott. A jelenlegi falut korábban Új-Somodor néven is emlegették, a régit, amelynek temploma a jelenlegi romtemplom lehetett pedig Pusztasomodor néven.

Somodori templomrom, nyugati fal, előtérben növényzettel
Somodori templomrom

1389-ben megnevezése villa wdwarnicalis Somodor alakban fordul elő, azaz királyi udvarnokok lakják.  Érdekesség, hogy 1398. szeptember 20-án somodori jobbágyok támadtak a nyúl-szigeti apácák belcsi birtokára. Ekkoriban mészáros és íjgyártó (arcupar) jobbágyokról is értesülünk. 1438-ban Hédervári Lőrinc nádor nyerte el királyi jóváhagyással Ozorai Pipó özvegyétől, a falu a Hédervári család birtoka lett. Földesurai 1536-ban gróf Farkas és Székely Lukács. 1550-ben egyháza 21 plébánia felett áll. 1555-ben a közeli Kaposvár török uralom alá került, a falut már 1563-tól a török kincstári fejadójegyzékben is megtalálhatjuk 40 házzal, az 1580-asban 61 házzal, népessége bővült. 1626-27-ben földesura Imrefy Farkas volt a földesura. A török idők megviselték ezt a területet is, Kaposvár csak 1686-ban szabadul fel az oszmán uralom alól. A somodori Szent Theodor templom 1724-ben Mernye filiája. 1726-tól pusztaként említik, a Batthyány család birtoka. 

Feltehetően a régi, középkori templom helyére, részben annak anyagából építették fel az új templomot, amelynek romjait ma láthatjuk a Temető-táblában. Erre utal keletelt állása is. A sekrestye északi oldalra való építése is jellemző a Balaton környék középkori templomaira, ezt itt is megfigyelhetjük. A romtemplom körül egy-egy sír maradványa megtalálható. Építtetőként gróf Batthyány Theodort említik a források. 1849 után a gróf Pergen családé lett a terület. Újranépesülése 1846-tól datálódik, Tolna megyéből származó németek települtek a vidékre.

A templom végleges pusztulása az 1950-es évektől indult. Elhagyják, a mozdítható dolgokat elviszik. Jelenleg a tetőszerkezet hiányzik, a sekrestye az alapfalakig összedőlt. A szentély boltozata a Geocaching oldalon talált fotók alapján 2009-ben még ép volt, 2014-ben viszont már beszakadt. Az épület nyílászárói hiányoznak, falai teljesen ki vannak téve a természet erőinek. A romok látványosak, felkeresésük nem nehéz, akár autóval is el lehet jutni a közvetlen közelükbe. A jelenlegi élő falu, Somodor templomaként a Kossuth utcán álló kicsi templomépület funkcionál.

Fényképek a pusztatemplomról (Márián Gábor)


A szentély felőli oldal

A romtemplom nyugati homlokzata belülről

A szentély beszakadt boltozata

Feltehetően a sekrestye ajtaja

Ablak a romon

A somodori pusztatemplom déli irányból

A rom helye nem véletlenül Temető-tábla

Romtemplom a gesztenyefa alatt

A somodori romtemplom a Google térképen

A somodori pusztatemplom a Somogy megyében fekvő Somodort elhagyva a déli irányba a Kossuth utcán, Somodorpuszta után a földút keleti oldalán található a bozótban.

 

Felhasznált irodalom

Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)
Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)
Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Geocaching bejegyzése

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

2015/05/31

Varjaskéri templomrom (Somogyszentpál)

Leírás a varjaskéri templomromról (Kapui Ferenc)


Varjaskér település nevét hiába keressük ma a térképeken, önálló településként már nem találhatjuk meg, 1929 óta Tótszentpállal együtt alkotják a Somogyszentpál nevű falut. Sőt, a török kor után az egykori önálló Kér kicsit odébb is "vándorolt", de a régi telep helyét ma is őrzi az egykori templomának nyugati falmaradványa.

Egy téglából rakott falmaradvány nagy nyílással a közepén, előtérben a nyári rét virágai.
Varjaskéri templomrom (Somogyszentpál)

A somogyszentpáli templomrom története


Varjaskér feltehetően honfoglalás kori falu, neve pedig a Kér törzsnévre utalhat. Első hiteles említése Ker írásmóddal 1226-ból maradt ránk, a későbbiekből a Keér forma is ismert. A honfoglalás után katonai szolgálófalu lehetett, amely valószínűleg még a Koppány elleni harcok jegyében létesült, és Somogyvár központ kiszolgálására hivatott. Egy 1333-as pápai tizedjegyzék is említi, papja ekkor Gergely. Védőszentje ma nem ismert számunkra. 1536-ban még álló templomként írták le, 1736-ban már rom. 1743-ban a Cannonica Visitatio azt írja róla, hogy a falun kívül egy nagy rom áll, toronnyal. Feltehetően, egy 1864-es jegyzői jelentés alapján a török korban vált elhagyatottá ez a templom is. Ismerve sok más sorstárs falut és templomot ezen nem is csodálkozhatunk. Az 1960-as években amatőr kincskeresők végeztek "ásatásokat", elvileg ekkor tűntek fel, majd el mozaiktöredékek, és egy bronz korpusz.

És hogy mi vár napjaink zarándokaira, akik meglátogatják eme Árpád-kori emlékünket? A nyugati oromzat, amely vörös téglából épült, akárcsak a közeli Rádpuszta temploma, és még több rom a környéken. Az egyedüli megmaradt falon lehetett egykoron a kapuzat, ma egy lyuk tátong itt. Toronynak, más faldaraboknak nyoma sincs. A templomromot övező régi temető egy-egy sírja még felsejlik a növényzetből. A rom közeléből pedig pazar látványt nyújtanak a túlpart tanúhegyei.

Kisvasúttal Somogyszentpálra


A település meglátogatható a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút szerelvényeivel is. Az állomástól nem messze található rom, rövid sétával elérhető. Ilyenkor persze érdemes bekalkulálni azt, hogy a visszatérni csak a következő vonatfordulóval tud az ember, amely akár hosszabb időt is igénybe vehet. Mindenesetre a kisvasutazás önmagában is remek élméy lehet.

Fotók a varjaskéri templomromról (Márián Gábor)


A rom a távolból

Jól látszik az egykori bejárat

Nyugati oromfal

Varjaskéri falmaradvány

Az egykori templomtérből

Látszódó gerendahelyek

Az egyetlen fal oldalról

Kelet felől

Virágok között

Falmaradvány

A régi temető sírköve

Sírkő és templomrom

Sírok maradványai

Kilátás a Badacsonyra

A varjaskéri templomrom megközelítése (Térkép)


A varjaskéri templomromot a Balatontól délre, Somogy megyében, Somogyszentpál településen találjuk. Legegyszerűbb, ha az Árpád utcában (Árpád u. 2.) lévő temetőt keressük. Az utcára merőleges, az elején bitumenes, majd földútra váltó úton keletnek indulva tegyünk meg 420 métert, majd északra még 280-at. A falmaradványt innen pár méterre keletre találjuk, ahogy a térkép is mutatja

A jelenlegi temető, előtte az út a romhoz


.












A templomrom GPS koordinátái: 46.630124, 17.488976

Felhasznált irodalom

M. Aradi Csilla - Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének létrejötte és megszilárdulása
MNO - Templomrom Somogyszentpálon
Somogyszentpál a Wikipédián

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

2014/10/19

Hetyei templomrom (Ádánd)

Leírás a hetyei templomromról, avagy az ádándi törökhagyás története (Kapui Ferenc)


Akik szeretik a romantikus, elhagyott középkori épületeket, azoknak szívesen ajánljuk ezt az Árpád-kori, elhagyott, téglaépítésű tornyot, amely az egykori Hetye falu templomának tornya volt, ma már csak a "semmi közepén" árválkodó torony.

A hetyei templomromot a források Hetye, Ketye alakban említik, első felbukkanása a forrásokban 1082-ből való Predium Kexa elnevezéssel. Egy 1265-ös dokumentum szerint Ádánd környékén 5 kisebb település volt fellelhető, egyikük Hetye. A jelenleg látható rom valószínűleg későbbi, mint a falu első említése, a források 800 évesre becsülik korát. Békefy Remig 1907-es könyvében Ketye néven említi. A mű egy fekete-fehér fotót is közöl a romról, akkori állapota lényegében megegyezik maival. Néhány tizedjegyzékben is említik, 1327-ben -András, 1327-ben pedig Miklós a papja. Védőszentje Szent János.

Elhagyott hetyei templom téglaépítésű tornya

A hetyei templomrom Ádánd közelében


A rom impozáns, tornya háromemeletes, magából a templomból szinte semmi sem maradt meg. Az első két emelet a romanika jegyeit viseli magán résablakokkal, a harmadik emelet gótikus átépítést/hozzáépítést feltételez. Ikerablakait elfalazták. A keleti falon láthatók az egykor kapcsolódó hajó dongaboltozatának nyomai. A szent helyet egykor temető vette körül, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy rablógödrök övezik az építményt, veszélyeztetve Árpád-kori emlékeinket. A Sonline cikke szerint (2013) az egykori templomtérbe be is szántottak, mi 2011-ben láttuk, akkor még ott bozót volt. Azért a pár négyzetméterért, amit elfoglal a rom szorosabb környezete, biztosan nem éri meg a pusztítás. A romot elvileg 1888-ban Szabó István régész tárta fel, a feltárt patkók, edények, csatok és egy ezüst pénz a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Az ádándi rom a távolból

2011-ben sem táblák, sem megtisztított környék, sem állagmegóvás nem volt felfedezhető a templomrom környékén, 2015-ben esedékes Ádánd alapításának 750. évfordulója. Impozáns látnivalója lehetne a falunak ez a torony, ha egy sétaút bevezetne hozzá a szántón, kedves kirándulóhely lehetne a jövőben a Törökhagyásként is emlegetett rom. Ez a megnevezése arra utal, hogy feltehetően a török korban hagyták el, a törökök rombolták le. Bízzunk benne, hogy pár év múlva nem kell Magyarhagyásnak neveznünk ezt az Árpád-kori emlékünket!

Fényképek a hetyei templomromról (Márián Gábor)


Az ádándi rom szűk környezete

Gerendák nyomai lehetnek a toronyban


A gótikus szint

Balra az egykori hajó nyomai

Templomrom a bozótban

Törökhagyás Ádándon

A torony a szentély felől

Lőrésszerű ablaknyílás

A torony belseje

Égbekiáltás

Román stílusú ablak


Templomrom a szántőföld közepén
A hetyei templomrom a távolból


Kőre exponált fénykép az ádándi templomromról, megvásárolható a DelectArt Shopban



Az ádándi templomrom megközelítése térképpel


A templomrom a Balatontól délre, Somogy megyében, Ádánd falu határában lelhető fel. Az ádándi Zrínyi utca utolsó házától kb. 800 m-t kell haladni egyenesen tovább keleti irányba, majd egy jobbra menő földúton nagyjából 1700 m-t dél felé. Innen már látszani fog egy kis dombvonulat tetején a szántóföldbe ékelt bozótosban a torony. A földútról jó 300 m-t kell begyalogolni a szántóföldön nyugati irányba. Ottjártunkkor, száraz időben nem volt nehéz megközelíteni, a földút esős időben sem lehet vészes, de a szántó esős időben okozhat nehézségeket.

GPS koordináták:
46.840281, 18.192395
Látogathatóság: folyamatosan és ingyenesen látogatható




Felhasznált irodalom


Ádánd falu honlapja
A rom története a Sonline-on
Hetyei templomrom a Siófok Portálon
Békefy Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban (Budapest 1907) 99. old.

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2013/12/29

Fehérkő vára (Kereki vár)

Fehérkő vára vagy másként a Kereki vár története (Kapui Ferenc)

 
Bevalljuk őszintén, hogy a Balcsi északi partján gyakrabban előfordulunk, mint a délin, és ez érezhető is a Balaton-felvidékkel kapcsolatos posztok mennyiségén. Ezen azért szándékunkban áll változtatni, hiszen a déli parton is akad látnivaló szép számmal. Egy siófoki nyaralás alkalmával egy kisebb társasággal határoztunk úgy, hogy egy kis kikapcsolódást keresünk egy nem túl megerőltető kultúr-túra formájában a tágabb környéken. Ki kellett kapcsolódnunk a strand-buli-alvás háromszög alkotta komfortzónából. A vidám, de különféle preferenciákkal rendelkező kis társaság ötleteinek közös többszöröse a Kereki mellett fekvő Fehérkő várának meglátogatása lett, ami nekünk blogtémaként is kapóra jött. És tényleg, íme meg is született a bejegyzés.

Fehérkő, azaz Kereki várának téglával rakott falmaradványai erdeikörnyezetben.

Fehérkő vára azaz Kereki vár


A Kereki vár története


Ha a térképre pillantunk, láthatjuk, hogy Kereki község egy ősi, természetes út mentén fekszik, amely Veszprémtől vezet az Adria felé. Gondoljunk csak a tihanyi óvár őskori sáncaira, vagy a tihanyi rév déli oldalán fekvő őskori telepekre. Kereki ennek az útnak az egyik völgykatlanában fekszik. Területén találtak őskori kőbaltát, tehát a vidék feltehetően elég régóta lakott. Első írásos említése 1193-ból való Querequi néven, de első temploma korábbi is lehetett. A feltételezések szerint nevét egy korai kerek templomról kapta, igaz első papját csak jóval később említik. A romanikabéli templom a mai falutól keletre fekvő domblejtőn állhatott, körülötte temetővel, 1959-ben errefelé találtak Árpád-kori hajfürtkarikát. A 19. században Rómer Flóris még látta a templom romjait.

Fehérkő vára bizonyosan későbbi építésű, annak területén nem találtak Árpád-kori leleteket, első várnagyáról, Czikóról 1336-ban tesznek említést, az épület valamikor a 14. század elején születhetett. A 283 m magas agyagos, löszös dombra épült téglavár eleinte királyi birtok, 1396-tól Zsigmond Marczali Miklós ispánnak adományozza. Marczali Zsigmond király ellen lázadó főurak táborához csatlakozik, akiket a királyhoz hű erők aztán legyőznek. 1403-ban így Fehérkő várát is megostromolták. A király végül kegyelmet adott a felkelőknek, a vár Marczalié maradt, és helyreállították.

Mátyás király idején 1474-ben aztán a vár és a hozzá tartozó birtok Báthory István országbíróhoz került. Az 1490-es évek elején Habsburg Miksa seregei feldúlják, évekig romokban áll. Ekkoriban elhagyottként, Feyerkew néven említik. A leírások szerint  korábbi fehér vakolásáról kaphatta a nevét. 

Fehérkő várának pusztulása


Az 1500-as évekre elvesztette katonai szerepét a kis alapterületű vár, félve attól, hogy a törökök megszerzik, az 1500-as évek közepén a magyarok felrobbantották. 1551-ben már a település a fehérvári szandzsákhoz tartozott. Elnéptelenedését a korabeli leírások alapján 1559 és 1609 közé teszik.

Maga a falu az 1700-as évek elején kezdett el újra benépesedni. A kereki várromot aztán az újabb korokban megpróbálták építési anyagként hasznosítani, így 1830-ban sok követ/téglát hordtak el innen a jelenleg is álló kereki templom építéséhez. Majd az állagromlást tetézte, hogy 1920 körül egy vadászkastélyhoz is hordtak anyagot a vár építőelemei közül. A kastély amúgy egészen közel állt a várhoz, a II. világháború után gyakorlatilag megsemmisült.

Érdemes megmászni a várdombot, gyönyörű kilátás nyílik a Balcsira, a völgyhídra és a tágabb környékre. Legközelebb megpróbáljuk felkutatni a régi templom és a vadászkastély helyét is, sajnos első látogatásunk alkalmával ezekről nem is hallottunk.

Fényképek Fehérkő váráról (Márián Gábor)


Egy lépcső a semmibe

A megmaradt belső épületrész

Szikladarabok a várnál

Falmaradvány

Téglák és kövek

Fehérkő falmaradványai

Kilátás a Balatonra és a Kőröshegyi völgyhídra

A vár utolsó katonája

A barátságosabb út lefelé

Egy masírozó cincérrel is találkoztunk (Kétsávos gyalogcincér)

Fehérkő várának megközelítése, Google térkép


A vár megközelítése egyszerű. Fehérkő vára Kereki határában, a Balaton déli oldalán, Somogy megyében található. Az M7-es autópálya 121-es lehajtójánál kell Kereki felé indulni, majd a Dózsa György utca végén leparkolni. Ottjártunkkor emlékeink szerint tábla jelezte a vár felé vezető gyalogutat. Két út is akad a parkolótól, egy hosszabb és egy rövidebb, igaz a rövidebb felső szakasza csúszó-mászósan meredekké válik, esős időben járhatatlan, szép időben pedig senki ne próbálja papucsban bevenni, sajnos mi megpróbáltuk :) A másik út nagyon könnyen járható.


Fehérkő vára (Kereki) nagyobb térképen való megjelenítése


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!