A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Káli-medence. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Káli-medence. Összes bejegyzés megjelenítése

2021/06/07

A csodálatos Káli-medence látnivalói 3.

A Káli-medence látnivalói - kőtengerek

Magyar Toscana, avagy magyar Provence, hallhatjuk egyre többször a Balaton-felvidékkel kapcsolatosan, azon belül is talán legtöbbször a Káli-medencét illetik ezekkel az elnevezésekkel. Korábban írtunk már a Káli-medence épített örökségéről, a megannyi izgalmas templomromról, most a természeti szépséget szeretnénk bemutatni, ezen belül is a kőtengereket.

Embernagyságúnál nagyobb kövek egy ligetes erdőben.

Szentbékkállai-kőtenger


Káli-medence, a kőtengerek vidéke


A Pannon-tenger visszahúzódásával a felszínen maradt fehér homokot különféle kémiai hatások érték, a feláromló karsztvíz, kovás (szilícium-dioxidos), enyhén savas hőforrások hatására a homok, kavics nagyobb tömbökben összecementeződött. A puhább kőzeteket, maradék homokot a csapadék és a szél részben letisztította a területről, így a keményebb, olykor lepényszerű, vagy kiemelkedő tömbökben álló látványos kövek maradtak vissza. Ezeket hívjuk kőhátaknak, kőtengereknek. A Káli-medencében három helyen is megcsodálhatunk kőtengereket, Szentbékkállán, Kővágóörsön és Salföldön. Magyarország egyedülálló, és világszintem is ritkaságnak számító geológiai jelenségei izgalmas célpontjai lehetnek egy-egy balatoni túrának.

Virágzó, tavaszi fa a kőtengernél.
Tavaszi virágzás a Szentbékkállai-kőtengernél

Szenbékkállai-kőtenger és az ingókő vagy Kelemen-kő


Kétségtelenül a leglátványosabban Szentbékkálla határában maradtak meg a kőformák, ezen a területen a legizgalmasabbak a kőképződmények. A leghíresebb szikla az ingókő, amelyet hívnak Kelemen-kőnek vagy billegő kőnek is. Ez egy 10 tonnás kődarab, amely 3 ponton érintkezik az alatta lévő sziklatömbbel, így akár egy emberi test súlyával is enyhén megbillegtethető. A szikladarabok önmagukban is látványosak, a táj úgy néz ki, mintha egy feldühödött óriás szórta volna tele kövekkel. A szikladarabok látványos elemei a madáritatók. Ezek köveken kialakult bemélyedések, amelyekben eső után összegyűlik a csapadék, és kisebb-nagyobb, természetes madáritatóként funkcionálhatnak.

Egy nagyobb lapos szikla egy másik nagy sziklán.

Szentbékkállai-kőtenger ingókő vagy Kelemen-kő


Fekete kökörcsin virága egy apró pókkal a tetején.
Fekete kökörcsin egy pókocskával

Egy fekete kökörcsin virágcsokor élőhelyén a Szentbékkállai-kőtengernél
Fekete kökörcsin

Az egik szentbékkállai szikla mélyedésében összegyűlt víz, egy természetes madáritató.
Természetes madáritató Szentbékkállán

Piros gólyaorr, egy örszirmú virágocska.
Piros gólyaorr

Sakktáblalepke egy lila virágon.
Sakktáblalepke

Szurokszegfű rózsaszínes virágai.
Szurokszegfű

A kőtenger kövei az előtérben, felül egy fa lombjai közül átsüt a nap.
Napsütéses kőtenger

Madáritató tükröződő lombokkal.
Tükröződő madáritató


Izgalmas az itt kialakult sziklagyep élővilága is, tavasszal megannyi védett fekete kökörcsinnel (Pulsatilla nigricans) találkozhatunk. Ottjárttunkor volt szerencsénk lefotózni néhányat. Rengeteg vadvirág tarkítja a szentbékkállai kőhátat nyáron is, megtalálhatjuk a területen a védett agárkosbort, (Anacamptis morio) a vadrózsát, piros gólyaorrot, közönséges méreggyilokot, szurokszegfűt, lila ökörfarkkórót. Ha Szentbékkállán a kőtengernél járunk, érdemes felkeresni a közeli Velétei palotaromot, kerekikáli templomromot vagy a töttöskáli templomromot, amelyekről korábban írtunk.

Egy középkori templomrom ablakán kilátás a Káli-medencére.
Kerekikáli templomrom a közelben

Töttöskáli templomrom sötétszürke kőfalai, jobbra fával aládúcolt kapunyílás.
Töttöskáli templomrom a közelben

Kb. 2 emelet magas középkori kőtorony ablaknyílásokkal.
Velétei palotarom

Kővágóörsi-kőtenger


A szentbékkállainál talán kevésbé ismert a Kővágőörsi-kőtenger. Sajnos keleti végét elbányászták, nyugati részére pedig részben ráépült a falu, egy-egy ódon ház alapját a kőtenger kövei alkotják. A korai bányászat tényét igazolja a település neve is. Érdemes meglátogatni a kőhátat, szép kilátás nyílik könnyen megmászható lankájától a Káli-medence keleti oldalára, és a szemközti Fekete-hegyre vagy épp a Csobánc távolabbi bérceire. Ha a Kővágóörsi-kőtengernél járunk, felkereshetjük a település romjait is, egyik a zsinagóga, amely kintről, az utcáról tekinthető meg, és valószínűleg hamarosan megújul, másik pedig a falu nyugati határában lévő kisörsi templomrom.

Előtérben a Kővágóörsi-kőtenger kövei, háttérben a Káli-medence és az azt övező hegyek.
Rálátás a Káli-medencére a Kővágóörsi-kőtengertől

Több nagyobb szikla ligetes környezetben.
Kővágóörsi-kőhát

Tükröződő madáritató kevés növénnyel a vízben.
Madáritató a Kővágóörsi-kőtengernél

Méreggyilok nevű növény apró, fehér virágokkal
Méreggyilok a Kővágóörsi-kőtengernél

A Kővágóörsi-kőtenger kövei ligetes környezetben

Kővágóörsi-kőtenger


Csekély falmaradványok egy erdős területen.
Kisörsi templomrom Kővágóörs közelében

Romos állapotú zsinagógaépület.
Kővágóörsi zsinagóga a kőtengertől nem messze


Salföldi-kőtenger


Salföld csodálatos kis település, sok régi, szépen karbantartott házikóval. A remek hangulatú utcakép mellett határában húzódik meg egy kisebb kőtenger. A kőhátat az előbbi kőtengerekhez képest kisebb kövek tarkítják, de látványos borókabokrok teszik még izgalmasabbá a tájat. Korábban ezen a területen is fotóztunk védett agárkosbort. A kőtenger közeli, kisörspusztai szakasza sajnos elbányászásra került, itt az 50-es évek óta homokbányászat folyik, és információink szerint a bánya manapság is aktív, bár a bánya bezárását civilek szorgalmazzák. A környéken járva érdemes felfedezni a salföldi pálos kolostor romjait, amelyről röviden írtunk a Káli-medence épített emlékeiről szóló cikkünkben.

A Salföldi-kőtenger kövei borókabokrokkal.

Salföldi-kőtenger


A Salföldi-kőtenger kövei háttérben borókabokrokkal.
A Salföldi-kőtenger kövei borókabokrokkal.

A Salföldi-kőtenger kövei borókabokrokkal.
A Salföldi-kőtenger kövei háttérben borókabokrokkal.

A dombocskán balra a kolostor templomának magas falmaradványai, előtérben lépcső.
Salföldi pálos kolostorrom a kőtengertől nem messze


Google térkép a Káli-medence látnivalóiról



Szöveg a kőtengerekről: Kapui Ferenc
Fénképek a kőtengerekről: Márián Gábor


Felhasznált irodalom


Ismertetőtáblák a kőtengereknél

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2021/04/02

A csodálatos Káli-medence látnivalói 2.

 A Káli-medence középkori épített látnivalói

A Káli-medence a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb területe, egy korábbi cikkünkben már megemlítettük néhány látnivalóját. Írtunk a Káli-medence kőtengereiről is. Az utóbbi időkben nagyon felkapottá vált a környék, köszönhetően természeti és kulturális örökségének, illetve a Balaton közelségének. Most elsősorban a medence épített örökségéről szeretnénk szót ejteni.

Középkori templomromok, romok a Káli-medencében (szöveg Kapui Ferenc, fényképek Márián Gábor)

A Káli-medence különösen gazdag középkori látnivalókban, szinte minden települése rejt valami izgalmat a történelem iránt érdeklődők számára. A Balaton-felvidék, illetve a Balaton tágabb környéke is bővelkedik érdekességekben, látnivalókban, de Kál horka földje még így is kiemelkedik a mezőnyből. Kezdjük az épített látnivalók bemutatóját keletrő, és haladjunk nyugati irányba.

Monoszlói református templom életfa motívummal díszített kapuzata

A monoszlói templom a romanika időszakában épült, feltehetőleg a XI. század végén vagy a XII. század elején. 1252-ben említik először a falu nevét Monoslaoként. Feltételezik, hogy az életfa motívummal díszített kapuzat a XIII. században készülhetett, a falu híres szülöttének, Monoszlói Ladomér esztergomi érseknek köszönhetően.

Románkori íves, bélletes templomkapu Monoszlón az ajtó felett félköríves, indás életfa motívummal.

Monoszlói templom románkori kapuzata életfa motívummal


Szégyenkő a köveskáli református templom előtt

A Káli-medence egyik érdekes emléke a Köveskál református temploma előtt álló szégyenkő, amely állítólag korábban a toronyban sisakközépként funkcionált. Ezt a megszégyenítő eszközt általában a református templomok közelébe állították, és nők büntetőeszközeként használták. Az elmondások alapján „lopókat, csalókat, megesett fehérnépeket, paráználkodó asszonyokat” ültették rá, akiknek tűrni kellett a templomba igyekvők szidalmazását, esetleg köpdösését. A református templom utcáján továbbhaladva a határban megtalálhatjuk a Pellengér-dűlőt is. Ez a területnév utalhat arra, hogy régen itt helyezhették el a bitót, illetve itt földelhették el a kivégzettek földi maradványait is. 

Egy félig földbeásott nagy kő a fehérfalú templom előtt, háttérben a templom ódon faajtaja kőkeretben.

Szégyenkő a köveskáli református templom előtt


Sóstókáli templomrom, egy eltűnt Árpád-kori falu utolsó emlékei

Keveset tudunk a templom történetéről, hiszen hiteles okleveles említése nem maradt fenn. Sóstókál falut viszont 1389-es említésből ismerjük. A templom feltehetően a XIII. században épült. Keletelt, egyenes szentélyzáródású kis románkori templom. Diadalíve, északi, keleti és részben déli fala áll. Komolyabb feltárás és konzerválás nem volt a romnál. Hangulata remek, egy nagy rét közepén áll messzebb a településektől. A szomszédos, ma is álló káli falvak templomainak tornyai és néhány távolabbi tanúhegy látszik a messzeségben. Érdemes besétálni hozzá, ha például az ember a közeli Kornyi-tónál jár.

Sóstókáli templomrom falmaradványai nyílással a szentély észak-keleti falán.

Sóstókáli templomrom észak-kelet felől


Sóstókáli templomrom a Kornyi-tó felőli irányból

Kilátás a sóstókáli romtól Kővágóörs templomtornyaira


Sóstókáli pusztapalota rom és egy pilótabaleset története

A sóstókáli pusztatemplomtól mindössze pár száz méterre fekszik a bozótban. Környezete elég gondozatlan, ez az érdekesnek ígérkező épületmaradvány többet érdemelne. A fellelhető forrásokban szó esik arról, hogy római alapokra épülhetett a palota a középkorban, de tudtunkkal ezt megerősítő vagy megcáfoló feltárás még nem történt a területen. Amennyiben a bozóthelyzet épp engedi, a ma látható rom falai valószínűleg inkább középkoriak. A rom közelében fellelhetünk még emlékművet, amely Hajdu László pilóta itt elszenvedett balesetének állít emléket. 


Hajdu László pilóta balesetének emlékműve


A sóstókáli palotarom csekély falmaradványai a bozótban.

Sóstókáli palotarom falmaradványai


Sásdikál templomának romja, csekély falmaradványok a Sásdi réten

Sásdikál egy eltűnt, Árpád-kori falu a Káli-medencében. Templomának helyét jelző romhalmazt a Sásdi-réten találjuk. Feltáratlan, pontos alaprajza sem ismert. 1283-ban említik hivatalosan először a falut, 1389-től a Rátót nemzetségbeli Gyulaffyak birtoka. Tőlük az Eszterházyak vásárolták meg. 1548-ban a törökök okozták vesztét.

Kilátás a Hegyestűre a sásdikáli templomrom falmaradványaitól

Sásdikál templomromjának csekély maradványait rejtő facsoport a Sásdi-réten


Töttöskáli templomrom
, ékszerdoboz a Fekete-hegy lábánál

A töttöskáli templomrom feltehetően azonos Szentvidkál romtemplomával. Szentvidkál első említése 1277-es, maga a templom feltehetőleg XII. századi, de közelében feltártak egy X. századi lovassírt. Az Árpád-kori falusi templomocska keletelt, egyenes szentélyzáródású, déli falán megfigyelhető egy csúcsíves záródású résablak. A török pusztítás után még újratelepült, a XIX. század elején még misézőhely volt. Békefi Remig leírása szerint 1876-ban már rom. Az ő 1905-ös dokumentációja szerint még megvolt a templom szentélyének dongaboltozata, a szentély keleti zárófala illetve a diadalív, sajnos ezek ma már leomlottak. Hangulata ugyanakkor magával ragadó, érdemes felkapaszkodni a Fekete-hegy lábához. Nem nagy erőfeszítés, viszont remek kilátás nyílik a Káli-medencére.



A töttöskáli templomrom sötét színű falmaradványai, jobbra az egykori kapuzat árkádja aládúcolva

Töttöskáli templomrom észak-nyugat felől


A töttöskáli templomrom egykori szentélye, balra kis résablakkal

Izgalmas présház a rom mögött

Velétei palotarom Szentbékkálán

A velétei palotarom a Balaton-felvidék egyik ritka, nem közvetlen szakrális célokat szolgáló középkori romja. 1377-ben kelt királyi oklevél szerint a helyi nemesek a veszprémi püspökség számára adhatták el vagy zálogosíthatták el káli birtokaikat, így feltehetően ekkor szerzett a káptalan nagyobb birtokot a környéken, amelynek ez a lakótorony lehetett a birtokközpontja. Pusztulását feltehetően a török támadások egyike okozhatta 1590-ben. Figyelemre méltó a rom keleti oldalán a gótikus, vöröshomokkő kőkonzol, amely az impozáns épület erkélyét tartotta egykoron.

Velétei palotarom magasan álló falai

A velétei palotarom szemből


Velétei palotarom egykori erkélyét tartó kőkonzol


Kerekikáli templomrom
, és földvár

A Kereki-dombot már Kál horka nemtzetsége birtokba vette a honfoglalás után és földvárat bírt itt. Maga a földvár bronzkori, így a Kálok tulajdonképpen csak birtokba vették, eredetileg bronzkori, hozzávetőleg 3000 éves. Kereki falu első említése 1292-re datálódik. A Kál nemzetség után királynői birtokba kerül, majd a veszprémi püspökségé lesz. A templom keletelt, egyenes szentélyzáródású, nyugati oldalán egykor karzat állt, bejárata dél felé nyílhatott. Az 1530-as évektől sorozatban következő török támadáshullámok nem kímélték a környéket, a folymatos lélekszámcsökkenés tettenérhető az adóösszeírásokból. Kerekikált 1548-ban fel is égette a török, ezután elnéptelenedett.

Kilátás a Hegyestűre a kerekikáli templomromtól


A kerekikáli templomrom nyugati oromfala


Kerekikáli templomrom dél felől fotózva


A nyugati fal a templomrom belsejéből


Mindszentkállai kisfaludi templomrom

Kisfalud eltűnt falujának nyoma ez a néhány faltöredékből álló rom. A forrásokban előfordul, hogy Mindszentkálla régi templomaként azonosítják, de Kiskál néven, amelyet később Kisfaludnak neveztek, önálló faluként is említik, mi ezt a magyarázatot tartjuk valószínűbbnek. A régi mindszentkállai templom feltehetően a mai helyén állt, és 1829 előtt lebontották. Állítólag a középkori keresztelőmedencét a mai templomban őrzik. A falut 1335-ben említik először. Az 1534-es rovásadóösszeírás még említ 2 adózót, 8 szegény-, 1 szolga- és 2 pusztatelket.  1536-ban már csökkentek ezek a számok. Az 1548-as török támadás néptelenítette el a falut, amely valószínűleg később újratelepült és beolvadt Mindszentkállába.

Kisfalud (esetleg Kiskál) egykori falujának templomromja háttérben Mindszentkálla


Kilátás a kisfaludi templomromtól a Káli-medencére, Hegyestűre és Köveskálra


Kisörsi templomrom, mesélő kövek a Káli-medencében

Az egykori Kisörs település nem azonos a közeli Kisörspusztával. Első említése 1373-ra tehető. Feltehetően az 1500-as évek törökdúlásának esett áldozatul a falu, és nem települt újra. A XVII-XVIII. században már romként írták le. Az 1900-as évek első felében még harangtornyáról is beszélnek a leírások, ezzel ma már nem találkozni. Csekély falmaradványai a Káli falvak egy részének elmúlásáról mesélnek a bozótban.


Kisörsi templomrom csekély falmaradványai


Kisörsi templomrom a Káli medencében


Kővágóörsi zsinagóga romjai

Nem középkori rom, és talán már nem is sokáig rom a kővágóörsi zsinagóga épülete. A kővágóörsi hitközség 1778-ban alakult, de feltételezhető, hogy a településnek a középkorban is lehetett zsidó lakossága. A zsinagóga építését 1820 körülre teszik. A II. világháborúban Kővágóörs zsidó lakosságát elhurcolták, sokukat megölték. A háború után a zsinagóga az ÁFÉSZ raktára lett, a 80-as évektől magántulajdonba került. A fordulatot 2019 hozta el, egy négyfős társaság megvásárolta, kipucolták a gazból, elhordatták a szemetet és a Káli Medence Zsinagógája Alapítványnak ajándékozták. Várhatóan hamarosan rendbe hozzák az épületet, és különféle kulturális eseményeknek adhat otthont, megmenekülve az enyészettől.

A kővágóörsi zsinagóga női karzata

A kővágóörsi zsinagóga festett falai

Romos zsinagógaépület kővágóörsön, balra a női karzat külső feljárata. Lemállott vakolatú téglafalak.

A kővágóörsi zsinagóga romos állapotban


Salföldi pálos kolostorrom

Bár többször meglátogattuk már a romot, írni még nem írtunk róla cikket, de idővel ezt mindenképpen pótolni fogjuk. A kolostort 1263-ban már mint meglévő, Mária Magdolnának szentelt pálos kolostort említ egy oklevél kőkúti kolostor néven. A dokumentumok szerint élt a környéken egy Kőkúti vagy Köveskúti család, akikről nem sokat tud a történetírás. Egyik tagjukat Salnak nevezték, Salföld feltehetően róla kapta nevét. A terület volt az Atyusz nembeli Sol, Saul vagy Sal ispán birtoka, feltehetően a Kőkúti család az ő ágának leszármazottja lehet. A XVI. században székhelyüket Salkőkútnak, a családot Salkőkútinak vagy Salköveskútinak nevezték. A szűk környéken két Kőkút is létezett, a másik a mai Kékkút. A törökdúlás idején mindkét falu elnéptelenedett, a visszatelepüléskor feltehetően a megkülönböztetés miatt az egyiket Salföldnek, a másikat Kékkútnak kezdték el nevezni. A XV. században I. Ulászló és Erzsébet királynő híveinek belharcai miatt elhagyják a kolostort. 1475-ben búcsúengedélyt kap a kolostor, tehát ekkor feltehetőleg lakott. A régészeti feltárás szerint a XV-XVI. század fordulóján későgót stílusban átépítették, viszont a rendi összeírás 1520-ban már nem említi. Vagy elhagyták, vagy más szerzetesrend (ferencesek) vették birtokukba, mint az uzsaszentléleki kolostort. Lakói valószínűleg az 1554-es török hadjárat miatt hagyták el végleg.

Salföldi pálos kolostorrom Mária Magdolnának szentelt temploma


A salföldi pálos kolostorrom épületei

A salföldi kolostorrom templomának gótikus ablaka


A Káli-medence látnivalói térképen



Felhasznált irodalom


Veress D. Csaba: A Kál-völgy története
Helyi információs táblák
Monoszló a Wikipédián
Gelencsér József: Megszégyenítő büntetések a Káli-medencében
akibic.hu cikke a Kővágóörsi zsinagógáról
A kővágóörsi zsidóságról a Magyar Zsidó Lexikonban
A balatoni zsidóságról a Hasznos sikoly oldalon
Veress D. Csaba: A Kál-völgy története
Helyi információs táblák
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai
Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnoky Jenő munkásságában
Sch. Pusztai Ilona: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor
Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai 
Korábbi cikkeink a már közölt romokról


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!