A Káli-medence látnivalói - kőtengerek
Magyar Toscana, avagy magyar Provence, hallhatjuk egyre többször a Balaton-felvidékkel kapcsolatosan, azon belül is talán legtöbbször a Káli-medencét illetik ezekkel az elnevezésekkel. Korábban írtunk már a Káli-medence épített örökségéről, a megannyi izgalmas templomromról, most a természeti szépséget szeretnénk bemutatni, ezen belül is a kőtengereket.
 |
Szentbékkállai-kőtenger |
Káli-medence, a kőtengerek vidéke
A Pannon-tenger visszahúzódásával a felszínen maradt fehér homokot különféle kémiai hatások érték, a feláromló karsztvíz, kovás (szilícium-dioxidos), enyhén savas hőforrások hatására a homok, kavics nagyobb tömbökben összecementeződött. A puhább kőzeteket, maradék homokot a csapadék és a szél részben letisztította a területről, így a keményebb, olykor lepényszerű, vagy kiemelkedő tömbökben álló látványos kövek maradtak vissza. Ezeket hívjuk kőhátaknak, kőtengereknek. A Káli-medencében három helyen is megcsodálhatunk kőtengereket, Szentbékkállán, Kővágóörsön és Salföldön. Magyarország egyedülálló, és világszintem is ritkaságnak számító geológiai jelenségei izgalmas célpontjai lehetnek egy-egy balatoni túrának.
 |
| Tavaszi virágzás a Szentbékkállai-kőtengernél |
Szenbékkállai-kőtenger és az ingókő vagy Kelemen-kő
Kétségtelenül a leglátványosabban Szentbékkálla határában maradtak meg a kőformák, ezen a területen a legizgalmasabbak a kőképződmények. A leghíresebb szikla az ingókő, amelyet hívnak Kelemen-kőnek vagy billegő kőnek is. Ez egy 10 tonnás kődarab, amely 3 ponton érintkezik az alatta lévő sziklatömbbel, így akár egy emberi test súlyával is enyhén megbillegtethető. A szikladarabok önmagukban is látványosak, a táj úgy néz ki, mintha egy feldühödött óriás szórta volna tele kövekkel. A szikladarabok látványos elemei a madáritatók. Ezek köveken kialakult bemélyedések, amelyekben eső után összegyűlik a csapadék, és kisebb-nagyobb, természetes madáritatóként funkcionálhatnak.
 |
Szentbékkállai-kőtenger ingókő vagy Kelemen-kő |
 |
| Fekete kökörcsin egy pókocskával |
 |
| Fekete kökörcsin |
 |
| Természetes madáritató Szentbékkállán |
 |
| Piros gólyaorr |
 |
| Sakktáblalepke |
 |
| Szurokszegfű |
 |
| Napsütéses kőtenger |
 |
| Tükröződő madáritató |
Izgalmas az itt kialakult sziklagyep élővilága is, tavasszal megannyi védett
fekete kökörcsinnel (Pulsatilla nigricans) találkozhatunk. Ottjárttunkor volt szerencsénk lefotózni néhányat. Rengeteg vadvirág tarkítja a szentbékkállai kőhátat nyáron is, megtalálhatjuk a területen a védett
agárkosbort,
(Anacamptis morio) a
vadrózsát, piros gólyaorrot, közönséges méreggyilokot, szurokszegfűt, lila ökörfarkkórót. Ha Szentbékkállán a kőtengernél járunk, érdemes felkeresni a közeli
Velétei palotaromot,
kerekikáli templomromot vagy a
töttöskáli templomromot, amelyekről korábban írtunk.
 |
| Kerekikáli templomrom a közelben |
 |
| Töttöskáli templomrom a közelben |
 |
| Velétei palotarom |
Kővágóörsi-kőtenger
A szentbékkállainál talán kevésbé ismert a Kővágőörsi-kőtenger. Sajnos keleti végét elbányászták, nyugati részére pedig részben ráépült a falu, egy-egy ódon ház alapját a kőtenger kövei alkotják. A korai bányászat tényét igazolja a település neve is. Érdemes meglátogatni a kőhátat, szép kilátás nyílik könnyen megmászható lankájától a Káli-medence keleti oldalára, és a szemközti
Fekete-hegyre vagy épp a
Csobánc távolabbi bérceire. Ha a Kővágóörsi-kőtengernél járunk, felkereshetjük a település romjait is, egyik a
zsinagóga, amely kintről, az utcáról tekinthető meg, és valószínűleg hamarosan megújul, másik pedig a falu nyugati határában lévő
kisörsi templomrom.
 |
| Rálátás a Káli-medencére a Kővágóörsi-kőtengertől |
 |
| Kővágóörsi-kőhát |
 |
| Madáritató a Kővágóörsi-kőtengernél |
 |
| Méreggyilok a Kővágóörsi-kőtengernél |
 |
Kővágóörsi-kőtenger |
 |
| Kisörsi templomrom Kővágóörs közelében |
 |
| Kővágóörsi zsinagóga a kőtengertől nem messze |
Salföldi-kőtenger
Salföld csodálatos kis település, sok régi, szépen karbantartott házikóval. A remek hangulatú utcakép mellett határában húzódik meg egy kisebb kőtenger. A kőhátat az előbbi kőtengerekhez képest kisebb kövek tarkítják, de látványos borókabokrok teszik még izgalmasabbá a tájat. Korábban ezen a területen is fotóztunk védett
agárkosbort. A kőtenger közeli, kisörspusztai szakasza sajnos elbányászásra került, itt az 50-es évek óta homokbányászat folyik, és információink szerint a bánya manapság is aktív, bár a bánya bezárását civilek szorgalmazzák. A környéken járva érdemes felfedezni a
salföldi pálos kolostor romjait, amelyről röviden írtunk a
Káli-medence épített emlékeiről szóló cikkünkben.
 |
Salföldi-kőtenger |
 |
| A Salföldi-kőtenger kövei borókabokrokkal. |
 |
| A Salföldi-kőtenger kövei háttérben borókabokrokkal. |
 |
| Salföldi pálos kolostorrom a kőtengertől nem messze |
Google térkép a Káli-medence látnivalóiról
Szöveg a kőtengerekről: Kapui Ferenc
Fénképek a kőtengerekről: Márián Gábor
Felhasznált irodalom
Ismertetőtáblák a kőtengereknél
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!
