A rádpusztai templomrom rövid története (Kapui Ferenc - Márián Gábor)
Ezúttal a Balcsi déli partján látogattunk meg egy középkori templomromot, melynek magja az Árpád-korban épült. Gondozott liget, tiszta környezet, sok helyen magasan álló falak fogadtak minket, jó volt látni a rendben tartott romot.
A templom eredetileg
egy lapos, jól kiégetett vörös színű téglából falazott félköríves szentélyből
(apszis) és egy ennél alig szélesebb hossznégyszögű hajóból állt. A kis templom falainak alapozása különleges, kb. 1 méter mély, és 1,25 m széles, mivel az épület homokos talajra épült, óvni próbálták a vízbemosódásoktól, talajmozgásoktól.
Az eredeti
románkori templomot több ízben érte átalakítás, bővítés. Ezek közül elsőnek a
XIII - XIV. század fordulójára keltezhető az új hajó hozzáépítése a korábbi
hajó nyugati végéhez. Így az eredeti templom egyetlen, nyugati bejárata eltűnt a nyugati fal teljes lebontásával. Az új hajót diadalív kötötte össze a régebbi - ezután már
szentélyként használt - hajóval. Ennek kiképzése úgy történt, hogy a korai
nyugati zárófalat csaknem teljesen eltávolították, kivéve az új diadalív
lábazata alatti csonkot. Ezt követően a templom bejárata a déli oldalra került. Továbbá karzat is emelkedett az új hajó nyugati
harmadában, tartóoszlopainak alsó részei ma is megfigyelhetők.
A XV. században került sor az oltárral ellátott sekrestye - kápolna
- hozzáépítésére a románkori hajó északi oldalához. Ezt az épületrészt teljes mértékben kőből falazták, ellentétben a korábbi templomrészekkel, amelyek főként téglákból álltak.
Az egykori Rád falu
templomáról egyedüli írásos forrásaink az 1333-35-ös pápai tizedjegyzékből
származó adatok, melyek megemlékeznek egy Péter nevű plébánosról. Részletesebb adatok szólnak azonban a Rád nemzetség tagjairól,
a Rádiakról, akikhez valószínűleg e kis templom építtetését köthetjük. A család egyik ága Pozsega vármegyébe került a XIII. századtól, egy másik ág egyik leszármazottja Benedek néven 1290-1309 között Veszprém püspöke. A család 3. ága pegig Rád, és pár környékbeli falu birtokosa.
A XII-XIII. századtól a pannonhalmi bencések és a fehérvári káptalan is rendelkezik itt birtokkal, jellemző a bencés rend térhódítása az ősfoglaló Rád nemzetség tagjaival szemben is.
1573-75 között megemlítik a falut a török adóösszeírások is, ekkor a hódoltsághoz tartozik a terület, és kétfelé adózik. A
faluról az utolsó ismert adatunk 1588-ból származik.
A tihanyi bencés apátság 1671-87 közötti összeírásában már puszta falunak említik Rádot, de feltehetően korábban elnéptelenedett, elpusztult a település.
Később a Festetich család szerez itt birtokot, de ők csak majorságot hoztak létre, a romot már nem támasztották fel, nem építették újjá.
Az idők folyamán többször megbolygatták a rádi templom romjait, feltehetően inkább építőanyagok után kutatva, mintsem kincskeresési szándékkal. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1959 őszén végeztette el a rádpusztai rom feltárását és konzerválását. Nyáron a források szerint a romnál tartanak komolyzenei koncerteket, sajnos ezekről nincs tapasztalatunk, de különleges hangulatuk lehet.
Update: nemrégiben (2016.11.30.) találtuk ezt a remek videót a romról. Köszönet a készítőnek!
Drónvideó a rádpusztai romról (Andris Air Youtube csatornájáról)
Update: nemrégiben (2016.11.30.) találtuk ezt a remek videót a romról. Köszönet a készítőnek!
Fényképek a rádpusztai templomromról (Márián Gábor)
A Rádpusztai templomrom kelet felől |
Magasabb falmaradványok |
Kereszt |
A rom körüli temető |
Egy régi sír |
Fémkereszt a temetőben |
A sekrestye |
Falmaradványok |
Belső tér |
A belső tér nyugati oldala |
A sekrestye ajtaja a templom felől |
A karzatot tartó oszlopok maradványai |
Rádpusztai falmaradványok |
A rádpusztai templomrom megközelítése Google térképen
A rádpusztai templomromot a Balaton déli oldalán, Somogy megyében találjuk. A 67-es útról az M7-es autópálya felől közeledve lekanyarodunk balra, és a 67-essel párhuzamosan Rádpuszta felé tartunk. A lovaspark ki van táblázva. Itt a térkép szerint letérünk a lovascentrum felé vezető útról, és egyenesen, egy rosszabb állapotú úton megyünk tovább, jobb kéz felől kis tábla jelzi a romot, amelyet a helyi temető övez. Ha eltévednénk, a helyiek biztosan segítenek.
A romhoz vezető temető kapuja |
Rádpusztai templomrom nagyobb térképen való megjelenítése
Felhasznált irodalom
Éri István leírása a romról, és annak feltárásáról
Balatonlelle.me leírása
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!