Google+ Balatoni romok: 2009

2009. november 2., hétfő

Velétei palotarom (Szentbékkálla)

A velétei palotarom rövid története (Kapui Ferenc)

Velétei palotarom
A XIV. században a veszprémi püspök építtette a gótikus stílusú velétei palotát Szentbékkálla mellett, melynek romjai még ma is állnak a Káli-medencében, Szentbékkálla közelében. A palotarom Szentbékkálla fölött, a Veléte-hegyen található.

Azon ritka balatoni, középkori eredetű romok közé tartozik a 7×7 m alapterületű lakótorony, amelyek nem közvetlen egyházi célokat szolgáltak. Figyelemre méltó a rom épületsarkán kiugró faragott kőkonzol, amely régen az erkélyt tarthatta. Az erkély számomra egy kicsit reneszánsz beütést hordoz magában, de lehet, hogy tévedek. Az írásos emlékek szerint 1559-ben a falu földesura, a veszprémi püspök itt "palotát" bírt, amely feltehetően azonos ezzel a rommal. Az egyik forrás szerint 1590-ben pusztult el, feltehetően a törököknek köszönhetően. Ez annyiban érdekes, hogy a helytől pár kilométerre lévő töttöskáli templomot már 1531-ben feldúlták, persze ennek ellenére azért valós lehet a dátum. Több forrás egyemeletesként említi a palotát, de elnézve a romot az embernek monumentálisabb benyomása támad. A hazajaro.blogspot.hu oldal veti fel több esetleges szint lehetőségét. Érdekes, hogy a képeinken is látszó gerendák elég alacsonyan vannak, ezekhez képest pedig az erkély jóval magasabban. Tekintve, hogy a kor alacsonyabb embereinek nem feltétlenül kellett hatalmas belmagasság, akár több szint is elképzelhető, illetve akár egy pinceszint is.

Érdekes, hogy egy forrásban megjelenik, hogy a helyi mondák szerint III. András király feleségének vadászkastélya lehetett a környéken. Most rápillantva az épületre, inkább későbbire saccolnám, gótikus jelleget mutat. Ugyanakkor Szentbékkállát az ő idejükben már lakták, és a környéken pl. Kerekikál falu királynéi birtok volt. Tudtommal ez a feltételezés ezek ellenére nem megalapozott.

Kis kedvcsináló a siklós képekhez
Érdekes élményben volt részünk 2009-es ottjártunkkor, a hajdani püspöki palota egy hatalmas erdei sikló otthonául szolgált, amely kígyóként megkísértette az egykori püspöki lakot. Ekkora példányt még sohasem láttunk korábban, a Kárpát-medencében szinte teljesen "kígyómentes" nyugalmához szokott szemeinknek nem kis meglepetést okozott a méltóságteljes állat. Érdemes megnézni a róla készült felvételeket.

A Veléte elnevezés eredete

Veléte nevű helynév létezik ugyan, de Huszt mellett, és azt szláv személynévből eredeztetik. (Veleta) A Balaton-felvidéken nincs nyoma Veléte nevű településnek, de a környéken adatunk van egy Belethfalwa (1379) nevű helységről, amelynek neve fennmaradt még Belothafalva (1389), Berethfolua (1428) alakban is. Ez a helység azonban Csánky Dezső szerint Zala megye délnyugat részén volt.

Fényképek a velétei palotaromról 2009 (Márián Gábor)


A palotarom szemből

A palotarom belseje

A rom oldalról

A rom szemből és a hajdani kapuzat

Az erkélyt tartó kőkonzol

Itt lehettek az ablakok

Az első emeletet tartó gerendák nyomai

Egy kis borostyán a falakon

A tekintélyes méretű sikló

Erdei sikló teljes hosszában

Búvóhelyet keres a falak repedéseiben

Kicsit megijedt tőlünk

Tekergőzés a falakon

A velétei palotarom megközelítése

A velétei palotarom a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, Szentbékkálla mellett található. A ma is használt templom előtt, a Kossuth utcában megállunk, felmegyünk a templomdombra, és a templom mellett nyugat felől elhaladunk, a temető jobb kéz felől fog látszani. Majdnem végig megyünk a temető mellett, de kerítés vége felé balra (nyugatra) nyílik egy kis út. Ezen kell pár 10 métert haladni. Update: 2014-ben tavasszal egészen jól megtisztították ezt az utat és környékét.  Érdemes ránagyítani a térképre a könnyebb tájékozódás érdekében!


Felhasznált irodalom

Története a Wikipédián
Nevének eredete
A palotaromról a hazajaro.blogspot.hu oldalon
Rövid leírás a vandorok.hu oldalon
Története a szentbekkalla.hu oldalon
A helyi ismertető tábla szövege

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2009. október 28., szerda

Újlaki templomrom (Tihany)

Az újlaki templomrom története (Kapui Ferenc)

Az újlaki templomrom
A XII-XIII. században épült az itt lévő Újlak révészfalu templomaként. Hasonló révészfalu emlékét őrzi Szigligeten az avasi templomrom. Így a középkori Újlak falu valószínűleg az átkelés védelmére iderendelt várnép lakóhelye lehetett. 

1267-ben említi egy pápai bulla, aszerint a kápolnát Szent Margitnak szentelték. Egy másik forrás, kérdőjelesen ugyan, de Szent András apostolt említi a templom védőjeként. Megjegyezzük, hogy vagy Antiokheiai Szent Margit, vagy skóciai Szent Margit jöhet ekkor szóba, hiszen Árpád-házi Szent Margit ekkor még élt. 

A kis templom kora gótikus elemeket mutat, bár kialakítása, formája és mérete a romanikára emlékeztet. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, keresztboltozatos volt, erre utalnak a ma is látható boltozat indítások. A hajó szélesebbre épült, mint a szentély, utóbbinak fala ma is áll. Érdekes, hogy a templom nem keletelt, hanem északi tájolású, ez ritka az ilyen korai és a környékbeli templomainknál. Bejárata a déli oldalról nyílt.

Igazi kicsi falusi négyszög alaprajzú templomocska, mely gyönyörű helyre épült, mellőle a kilátás pazar a Balatonra. 1963-ban történt feltárás a romnál, illetve az OMF állagmegóvási munkálatokat hajtott végre. Sajnos a rom környezete manapság nagyon elhanyagolt, az egykori templombelsőben nagy a gaz és a bozót. Viszont szép kilátás nyílik a Balatonra, a rom a Tihanyi-félsziget egyik kis pici, eldugott látnivalója a sok közül.

Fényképek az újlaki templomromról (Márián Gábor)

A boltív indítások emlékei

A tejes rom a szentély falával és bozóttal

A szentély fala észak felől

Román stílusú ablaknyílás

A szentély a benne fejlődő növényzettel

A teljes rom

Háttérben a hotel

Kilátás a Balatonra a rom mellől

Földicseresznye a rom mellett

Egy közeli gejzírkúp

A gejzírkúp belseje

Feljárat a hotel felől
Az újlaki templomrom megközelítése

A rom a Balaton északi partján, Veszprém megyében, a Tihanyi-félszigeten fekszik. A Tihanyi-révtől a falu felé északra 100 m-rel balra található a Club Tihany Hotel sorompós portája. Itt ottjártunkkor szívesen útbaigazították az embert, meg lehet próbálni. A sorompón áthaladva  egészen a hotel sarkáig kell menni, a parkoló szélére. A parkoló délnyugati csücskénél van egy kerítés kapuval, (ahogy jövünk, ez a második kapu, az első az íjászoké) Ezen a kapun áthaladva a lépcsőn fel kell menni, és a rom ott lesz előttünk.


Újlaki templomrom (Tihany) nagyobb térképen való megjelenítése

Az észak felé vezető ösvényen továbbhaladva elérjük a gejzírmező déli részét.

A tihanyi félsziget további eldugott látnivalói
Felhasznált irodalom

Az újlaki templomromról Góliátka oldalán
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai
Guzsik Tamás: Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási kérdései (1979)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2009. október 23., péntek

Sabar-hegyi (Sabari) templomrom (Káptalantóti)

A sabar-hegyi templomrom története (Kapui Ferenc)

Sabar-hegyi templomrom
A rom keresése egy régi térkép alapján kezdődött, ami kicsit elnagyolva jelölte a templom elhelyezkedését. A környéken bolyongva egy pásztortól kértünk segítséget, aki éppen a birkákat terelgette a közeli legelőn. Városi embernek külön élményt nyújtott e ritkuló szakma képviselőjével való találkozás. Útba is igazított minket, hamarosan megtaláltuk a templom maradványait.

Némi szerencsére is szükség volt, az útról nem látszottak a falak, azokat teljesen benőtte a növényzet. Mikor a falak közé léptünk, és Gábor elővette a fényképezőgépet, épp az első kép becélzásának áhítati csöndje járt körül minket, amikor a néma nyugalomból egy fácántyúk reppent fel hatalmas robajjal az aljnövényzet közül, két fillér nem maradt a zsebünkben, persze hamarosan folytattuk a terület bejárását, már amennyire a "dzsungel" engedte.

Egy XIII. századi román-gótilkus stílusú templomromról van szó, amely valószínűleg az egykori Felsőtóti nevű település központja volt. A középkorban három templom is volt a környéken, az egyik a ma is álló templom helyén lévő épület volt, egy másik az egykori Bács falu temploma, a harmadik pedig a sabar-hegyi vagy felsőtóti rom a mai falutól keletre. De például Guzsik Tamás írása a sabari és a bácsi templomot tekinti azonosnak, a források nem tűnnek számunkra 100%-ig biztosnak. Ő amúgy a felsőtóti templom patrónusaként Szent Mártont említi. Felsőtótit 1600-ban említik utoljára, a török korban pusztult el, megannyi Balaton-felvidéken található templommal és településsel egyetemben.

Egyenes szentélyzáródású templom volt, rézsűs résablakokkal. Néhány fala magasan megmaradt, állapota elhanyagolt, egy gazos, bozótos területen található, a földútról nyáron egyáltalán nem látható. Bővebb története ismeretlen. A romtól, ha néhány 10 méternyit feljebb kaptatunk, csodálatos panorámában lesz részünk.


Update (2013. január):

A rom környékét feltehetően kipucolták a gazból 2011-ben, ezt az Indafotón talált, 2011 augusztusában feltöltött képek bizonyítják, sajnos saját tapasztalatunk nincs, de ha időnk engedi, valamikor felderítjük a jelen állapotokat. "Jokem" 2011-es képeihez kattintsatok ide!

Update (2013. május):

A fent említett képeken felbuzdulva meglátogattuk ismételten a Sabar-hegyi romot, beszámolónkat itt olvashatjátok: Sabar-hegyi templomrom 2.

Fényképek a sabar-hegyi templomromról 2009 (Márián Gábor)


Falmaradványok

Burjánzó növényzet

Faldarab

Oldalfal

Sabar-hegyi homlokzat

Falmaradvány ablakkal

Aki bújt, aki nem

A környező dzsungel

Aranyos rózsabogarak

Közeli Gulács
Panoráma a közelből: Gulács, Szent György-hegy, Csobánc

A sabar-hegyi templomrom megközelítése

A romot a Balaton északi oldalától nem messze, Veszprém megyében, Káptalantóti határában, a Sabar-hegy (217 m) lábánál találjuk.  A faluból kiérve az aszfaltút fokozatosan válik földúttá. Ezen az úton haladunk kb. 750 méter, mikor egy fás területre érünk kis domb kíséretében. Itt balkéz felől találjuk az elhanyagolt területen belül a romot, az útról nem látható nyáron, de egy kis keresgéléssel megtalálható.


Sabar-hegyi templomrom (Káptalantóti) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A sabar-hegyi templomrom története Góliátka oldalán
A sabar-hegyi templomromról Káptalantóti honlapján
Újabb, nem saját fényképek az Indafotón
Guzsik Tamás: Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási kérdései (1979)
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Kövesdi templomrom (Aszófő)

A kövesdi templomrom története (Kapui Ferenc)


A kövesdi templomrom
Már 2009-ben, amikor először felkerestük ezt a romot, akkor is nagyon tetszett rendezett környezete, nyugodt környéke, a szép kilátás a Balatonra, a túlparti völgyhídra és a Tihanyi-félszigetre. Az Almás-forrás halkan csobogó vize és a belőle fejlődő, a Balatonba hömpölygő kis ér pedig tovább fokozta az idilli hangulatot. 

2012-ben vissza is tértünk pár újabb fotó erejéig, ezúttal napnyugta környékén, így pár újabb fotóval tudjuk színesíteni a leírást. Hasonló élményekről számolhatunk be, mint első alkalommal, szerencsére a rom és környezete sem szenvedett el állagromlást. Csak ajánlani tudjuk akár a puszta kíváncsiskodóknak, akár azoknak, akik egy kiadós pikniket szeretnének a történelmi falak és a gyönyörű táj ölelésében elkölteni, ehhez néhány pad nyújt segítséget.

A feltárt kőfaragványok alapján 1260-1270 körül épült román stílusú templom a tihanyi apátsághoz tartozott. Kövesd első hiteles említése 1211-ből való, de egy hamisan 1093-ra datált tihanyi összeírásban is szerepel. Magáról a templomáról viszont nem maradt fenn hiteles okirat. Először 1874-ben ismertette Rómer Flóris, aki megannyi Balaton-felvidéken található épített örökségről írt. Valószínű, hogy az épületnek római elődje is lehetett, mert római oltárkövet, valamint cserépmaradványokat találtak a templom szentélye előtti térben. Egy ilyen oltárkő ma is látható az épület közelében.

Egyhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású templom. Bejárati része fölött a romanikára jellemző formák jól láthatóak: a lóherére emlékeztető ívsor maradványa illetve egy körablak. A lóheresor rokonságot mutat a jáki apátság templomának díszítésével. A nyugati homlokzaton az egykori kapuzat lenyomata jól kivehető. A hajó nyugati végében, a bejárat fölött két oszlopon álló boltozott kegyúri karzat állt, ennek nyomai jól látszanak. Valószínűsíthető, hogy tornya is volt a templomnak e fölött. A szentély mellett az északi oldalra sekrestye is épült, alapfalai ennek is megtalálhatóak. A szentélyben és a sekrestyében falazott oltár alapjai fedezhetők fel. XV. századi pasztofóriuma (szentségtartó-fülkéje) a tihanyi múzeum birtokában van. A templomot ovális körítőfal vette körül, feltehetően temetővel, a fal nyomvonala enyhén kiemelkedik a talajszintből.

A templom és a település lakóinak pusztulását a török okozta 1552-ben. Bár a Balaton korábbi, magasabb vízállása feltehetően nagyobb védelmet nyújthatott a falunak, sajnos lakóit utolérte a végzetük. A Gyulaffyak folyamatos támadásai miatt a veszprémi pasa feldühödött, és a tóparti településeken igyekezett megtorolni sérelmeit. Kövesd lakói egy ilyen bosszúhadjárat során a templomban kerestek menedéket, de a török a templomra támadt, megágyúzta, majd felgyújtotta. Kövesd ezt követően nem települt újra. 

A templomrom feltárása és részleges helyreállítása 1958-ban történt meg.

Fényképek a kövesdi templomromról 2009 (Márián Gábor)

A rom az útról

Oldalsó nézet, jobbra a szentély falai

A kegyúri karzat alatti boltívek

Balra a sekrestye, jobbra az apszis

Háttérben a karzatot tartó oszlopok

Nyugati homlokzat a bejárattal
A hajdani kapuzat lenyomata

Kör alakú ablak
A lóherére emlékeztető minta

A rom szemből

A templom oldalról

A forrás és jobbra az oltárkő

Az almás forrás

A vidáman szaladó vízfolyás

A római kő
A túlpart a Kőröshegyi völgyhíddal

A tihanyi apátság a távolban
Fényképek a kövesdi templomromról 2012 (Kivételesen Kapui Ferenc)

A rom az út felől

A naplemente hangulatában fürödve

A szentély

A szentély, balra a sekrestye

A nyugati oldal belülről

A karzat alatti boltívek és az egyik tartóoszlop alapja

A sekrestye

Az oltárkő, balra a sekrestye

Fény és árnyék

A túlpart és balra a Tihanyi-félsziget
Lassan a Hold az úr

A kövesdi templomrom megközelítése térképpel

A kövesdi rom a Balaton északi partján, Veszprém megyében, a Tihanyi-félsziget szomszédságában található. Aszófő településen Keszthely felől Tihany felé haladva a 71-es úton a vasúti átkelő utáni útra letérünk, és a zöld rom jelzést követjük egyenesen a Romkápolna utcán, majd az egyenesen tovakígyózó földúton. A Balatonnal partvonalával párhuzamosan haladunk kb. 500 métert. A templom egy szépen megtisztított fás-bokros ligetecskében található.
  

Kövesdi templomrom (Aszófő) nagyobb térképen való megjelenítése


Felhasznált irodalom:

A kövesdi templomrom Góliátka oldalán
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai
A kövesdi templomromról Aszőfő oldalán

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!