Szigligeti óvár a Királyné szoknyáján

Szigliget másik vára, Szigligeti óvár a Királyné szoknyáján (Kapui Ferenc)

Szigliget óváráról nem nagyon állnak rendelkezésre középkori írásos források, elsőször Zyndt Mátyás (Matthias Zündt) 1566-os haditérképén tűnik fel, majd 1647-ben a közeli sajkás csapatok parancsnoka Bakacs Sándor ír róla, kastélkának nevezve a feltehetően ezt az építményt. Ennek megfelelően az internetes forrásokban egészen változatos eredettörténeti szálak alakultak ki, akár korábbi kutatások alapján, ezek egy részét cáfolja, illetve az óvár építési és használati periódusát behatárolja Gere László régész 2003-as feltáró kutatása és annak eredményei.

Szigliget óvár

Római őrtorony szál

A Szigligeti óvár sokáig nem került a régészet látóterébe, feltehetően a feledés homályába veszett. Az 1860-as években Rómer Flóris is járt a környéken, az Avasi templomromot említi, római cserépmaradványokat is talál nem messze, de az óvárról nem ír. Békefi Remig 1907-es, a Balaton környékének emlékeivel foglalkozó könyve sem említi. 1933-ban viszont Dornyai Béla a Turisták Lapjában már említi, sőt, elplántálja a feltehető római eredetet is az óvár alpjaival kapcsolatban. Elméletét arra alapozza, hogy az avasi telep környékén több római emléket is találtak, illetve analógiákat hoz fel, a györöki várat (Szent Mihály domb, ahol ma a vonyarci kápolna áll, illetve a tihanyi Csúcs-hegy római őrtornyát, amelynek közelében ma az Őrtorony kilátó áll). Arról korábban mi is írtunk, hogy az avasi templomrom környékén találtak római nyomokat, sőt, a templom hajójának egyes falai római alapokra épültek, ez igazolt. Viszont az óvár legújabb kori 2003-as feltárása során római eredetet nem állapítottak meg, ilyen leletek nem kerültek elő, illetve a falazás módja sem utal római eredetre, így nem valószínű, hogy korábban itt római őrtorony állt.

Atyusz nemzetség szála

Az óvárnál kihelyezett tábla (2020 nyara) felvillantja a lehetőségét annak, hogy az óvárat valamikor a XII-XIII. században ők építhették. Szigliget egyik korai birtokosa valóban Atyusz bán volt, de a Szigligeti nagy vár építkezését sem ők kezdték, hanem a bencések. IV Béla király tatárjárás utáni várépítési programjának keretében bízta meg a rendet a vár építésével a Balaton szigetén, az eredeti oklevél ennél jobban nem konkretizálja a helyet. Ekkoriban feltehetően a mai Szigligeti vár területe sziget lehetett, A Királyné szoknyája is jó eséllyel jobban körül volt véve vízzel. Gere László történész az óvár feltárása során olyan fazéktöredékeket talált, amelyek stílusuk alapján leginkább XV-XVI. századinak mondhatók, viszont a Szigligeti vár északi tornyánál talált hasonló töredékekkel alkotott párhuzam alapján az óvári fazéktöredékeket a XV. század közepére datálja, így feltehetően ekkor épülhetett a vár. Ez utóbbi datálást erősíti, hogy a XV. században I. Ulászló halála után zűrzavaros időszak következett, kevés eséllyel egy ilyen építkezésre. 1445-ben az anyagi erőforrásokban bővelkedő Újlaki család kapta meg a Szigligeti várat, 1453-tól adománylevelet is kaptak erről, az ügylet hivatalossá vált. Így feltehetően ők lettek az építtetők.

Az Atyusz-szál felvet még egy kérdést. Atyusz bánnak haláláig, 1233-ig volt birtoka a terület, nem nemzetségi birtokként. Tegyük fel, hogy elkezdték az életében az építkezést. Mivel egy építési periódust a valószínűsíthető, így feltehetjük, ha használták a várat (a csekély leletanyag talán utalhat arra, hogy rövid ideig használták), akkor talán be is fejezték, vagy legalább eljutottak vele olyan fázisba, ha nem is fejezték be az elképzeléseik szerint, amely már alkalmas volt a használatra. 

1250-ig nem tudjuk pontosan, hogy mi történik a Szigligeti Atyusz birtokkal. 1250 környékén (lehet, hogy előbb), Kaloján kezére kerül a terület, ő IV. Béla rokona. Szóval, ha feltesszük, hogy még Azyusz életében épült az óvár, akkor azon kevés kővárunk közé tartozna, amely a tatárjárás előtt épült. Ha a tatárjárás után épült, akkor felmerülhet a kérdés, hogy 1260-62-ben IV. Béla miért építtetett egy nagyon hasonló alapterületű és méretű kis várat a bencésekkel (nagy vár első éptési fázisa) az óvártól légvonalban úgy 1700 méterre?

A Szigligeti óvár mondája

A monda szerint az óvár építtetője Somogyban lakott, és minden nap áthajózott a vár építéséhez. Estére hazatért, de amikor másnap ismét átkelt a tavon, az előző nap felépített részek már nem álltak. Így zajlott ez egészen addig, míg el nem unta az egészet, és ennek következtében az óvár sosem épült fel. A népnyelv sokszor hordoz igazsággyököket magában, de feltehetően az óvár épülete a valóságban állhatott, igaz valószínűleg nem túl sokáig, erre is utalhat a csekély leletanyag. Paál József cikkében felhívja arra a figyelmet, hogy a vár körül kevés a bontási törmelék, illetve a belső részben is kevés beomlási törmeléket találtak, amely szokatlan, és erősítheti azt a nézetet, amely szerint nem teljesen épült fel ez az épület.

Mindenesetre nagyon érdekesek az adathiányos, illetve helyenként ellentmondásosnak tűnő elméletek, 100%-osan valószínűleg egyik eredetet sem lehet igazolni jelen tudásunk szerint, de a logikai utakkal ezért el lehet játszadozni.

Miért kellett várat építeni a vár mellé?

Erre a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a Szigligeti várból a déli, balatoni kilátás takarásban van. A Balaton medencéjét nyugat és kelet felé szemmel lehet tartani a nagy várból, a déli irányt azonban nem. Innen könnyen érkezhetnek meglepetésszerű támadások, így stratégiailag fontos lehetett ez a hely.

Szigliget óvár története, felépítése, funkciója

Tehát, a legfrissebb kutatások szerint az 1400-as évek közepén épülhetett a Szigligeti óvár, feltehetően stratégiai figyelés céljából. A vár egy vulkanikus, bazalttufa dombocskára épült, amely 182 m magasan áll a tengerszint felett, a Balaton víztükre fölé pedig 77 m-rel tornyosodik. A középkor viszonyait figyelembe véve a Balaton vízállása magasabb volt, így mind Szigliget, feltehetően mind a királyné szoknyája is jobban körül volt véve vízzel, mocsaras területtel, Szigliget a korábbi források Szigetként emlegették.

 

Az óvár épülete észak-déli tájolású, északon egy négyszögletű, délen pedig egy ötszögletű bástya erősítette, a kettő között egy feltehetően többszintes palotaépület húzódott. A középső téglalap alakú palota rész 15,4 × 28,2 m, ehhez csatlakozik déli, ötszögű torony egy 7,5 m hosszú és 7,2 m széles, az északi nyégyszög alapú torony 5,4 m hosszú és 8 m széles. Észak-déli tájolása, északon és délen elhelyezett egy-egy tornya és az épület elrendezése meglepően hasonlít a Szigligeti nagy vár első, 1260 és 62 között épült részére, igaz ott mindkét torony négyszög alapú. A Szigligeti vár ezen részénél a feltárások során találtak Árpád-kori leleteket, így biztosan ezt a szakaszt építették korábban az óvárnál. Bár a források ezt nem említik, érdekes, hogy a Szigligeti vár első, kéttornyos építési periódusa és az óvár egészének alapelrendezése mennyire hasonló. Saját észrevételként jelezzük, hogy a korábbi, szigligeti, nagy vári épületrész akár mintául is szolgálhatott az óvár építésekor.

Az óvár teljes építését egy periódusra tehetjük, mivel falai kötésben állnak egymással, a bástyák sem későbbi hozzátapasztások. Az óvár stratégiai megfigyelő funkciója az idők folyamán kibővült. 1555-től tudunk arról, hogy török sajkások hadi mozgásokat végeznek a Balatonon, erre utal az említett évben a Fonyódi vár ostrománál való megjelenésük. Bár a törökök nem tartottak nagy flottát a Balatonon, inkább amolyan portyázásokra, kisebb csapatok átszállítására használták hajóikat, a védekezésre és a saját, túlparti portyázó akciók lebonyolítására a magyar oldalon is támadt igény. 1560-ban egy pozsonyi naszád Tihanyba szállítását rendelte el I. Ferdinánd. Keszthely és Szigliget feltehetően később, csak az 1600-as években kapott kikötőt. Szigligetnél a kikötő lokalizálását a Réhely (révhely) környékére, az Avasi templomrom közelében lévő részre tehetjük. Tihanynál is az öböl nyakánál lehetett a kikötő, Sajkod neve feltehetően a sajkásokra utalhat. Valószínűleg Szigligetnél is az öböl nyakánál volt a kikötő, talán itt védettebb lehetett a terület az intenzívebb hullámzástól. Erre a területre az óvárból jobb kilátás nyílik, míg a Szigligeti várból nézve ez a terület kiesik. Az óvár közelebb is van ehhez a területhez, így feltételezhetjük, hogy a Réhelyen kialakult kikötő és itt állomásozó kisebb flotta legénysége az óvárban állomásozhatott.

Az óvár palotarészén 4 kőpillért tártak fel, melyek közül az északi nagyobb a többinél. Érdekes módon a Szigligeti nagyvár esetében is arról tudunk, hogy a palotarész északi részén helyezkedett el egy nagyobb helyiség. A régészek feltételezik, hogy ezek a pillérek födémeket tarthattak, akár egy vagy több emeletes is lehetett a belső palota, az északi oszlop feltehetően egy nagyobb terhet cipelt. Ezt erősíti, hogy a palotában nem találtak járószintet, viszont alapozási párkányt igen, amely feltehetően fa padlót tarthatott, egy nyitott várudvart pedig feltehetően nem padlóztak volna le faanyaggal.

Miért óvár az óvár, ha nem is régebbi a Szigligeti várnál?

Erre a kérdésre nem igazán adnak megfejtést a források. Ezzel kapcsolatos feltételezésünk az óvár pusztulásában keresi a választ. A balatoni hadi kikötőknek elsősorban a török veszély adta a létjogosultságát, főként a foki, azaz siófoki hadi kikötőjük. Ezt 1684 augusztusában sietve hagyták el. 1686-ra az összes tó körüli várat elvesztették az oszmánok, 1690 áprilisára feladták Kanizsát is, a Dunántúlt elvesztették a szultáni hadak. A sajkás hadak fenntartása, finanszírozása okafogyottá vált, valószínűleg elhagyhatták az épületet. Ezzel párhuzamosan a nagy várat 1697-ben villámcsapás és lőporrobbanás érte, 1702-ben padig a Habsburgok a lebontandó várak listájához sorolták. A nagy vár pusztulása erősíthette az óvár pusztulását is, így másik, stratégiai figyelő funkcióját is elvesztette azáltal, hogy a nagy vár harcászati szerepe megszűnt. A nagy vár alatti Lengyel család kúriáját az 1700-as évek végén a várból elhordott kövekből építették. Feltehetően az óvár is kőbányává változott, tekintve, hogy falai nem maradtak meg túl nagy magasságban. 

Egyrészt kisebb épülete révén valószínűleg viszonylag gyorsan és nagyobb részben elhordták, és szembeállítva a nagy várral azt tapasztalhatták a környéken élők, hogy míg az egyik vár áll, a másik már szinte teljesen eltűnt. Ha eltűnt, akkor valószínűleg régebbi. Kisebb is volt a nagy Szigligeti várnál, ami akár egy korábbi építést is feltételezhetett, talán ezek nyomán hívják a fiatalabb várat óvárnak manapság.

A Szigligeti óvár kilátója

A csekély alapfalak és a történelem szelleme mellett a pazar panoráma miatt is érdemes ellátogatni az óvárhoz. Aprócska parkolótól pár lépcsőfok vezet fel a magaslatra, a Királyné szoknyájára, ahova 2013-ban fa kilátót emeltek, ahonnan mindenképpen érdemes végigpásztázni a környéket.

Panoráma a Szigligeti óvár kilátójából

Fényképek a Szigligeti óvárról és a balatoni panorámáról (Márián Gábor)

Szigligeti óvár keleti falszakasza

Faragott kő a kilátó alatt

Kilátás az óvártól a Szentháromság kápolnára és a Badacsonyra

Naplemente a Szigligeti óvár kilátójából

Az ötszögletű déli bástya alapkövei a kilátó alatt

Csuszka a Szigligeti óvárnál

A Szigligeti óvár megközelítése Google térképpel

A Szigligeti óvár Szigligeten, a Királyné szoknyája nevű bazalttufa csúcson helyezkedik el a térkép szerint. Apró parkolóból juthatunk fel a romhoz a Hegyaljai útról. A rom és a kilátó is ingyenesen látogatható.

Felhasznált irodalom

Helyszínen kihelyezett ismertetőtáblák

Turisták Lapja, 1933 (45. évfolyam) Dornyay Béla dr.: Szigliget és Óvár romjainál.

Kozák Károly : Szigliget – Óvár MRT 1.

Hévíz, 2004/4 Hangodi László: Gyöngy a fövenyen

Gere László: A szigligeti Óvár szondázó kutatásának eredményei

Végh Ferenc: A balatoni hadiflotta a török korban

Bartha Annamária: Favus apát várépítései?

Gere László : A szigligeti vár (Castrum Bene)

Paál József: A szigligeti óvár (Várak, kastélyok, templomok XIV/1.)

Mészáros Orsolya: Szigliget várának története (Fons 2005/3.)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!