A 900 év feletti almádi bencés monostor rövid története (Kapui Ferenc)
Almád középkori település nem azonos Balatonalmádival, a térképen leginkább Monostorapáti környezetében lenne érdemes keresni. Bő tíz éve szinte az egész rom a föld alatt rejtőzködött, kivéve egy kb. 5 méterre a föld felszíne fölé emelkedő csekély faldarabkát, amely valószínűleg a templom északnyugati tornyának maradványa. Szerencsére a kép változott, bő 5 évvel ezelőtt lelkes, civil kezdeményezésű feltárás indult a romnál profi régész vezetésével. A munkálatok azóta is folynak, így egyre több rész tisztázódik az apátság történetéből.
Almád, a kezdetek, kolostor alapítás, Árpád-kor
Kezdetekben az uralkodók, érsekek és püspökök alapítottak monostorokat Magyarországon, az első magánalapítású monostor a zselicszentjakabi, a dátum pedig 1061. Az almádi monostor is az egyik legkorábbi magánapalítású konvent az országban, 1117-ben Atyusz és testvére Miske alapították elhunyt atyjuk, Bánd korábbi rendelkezése szerint. Bencés kolostort alapítottak, a ciszterciek 1142-es magyarországi megjelenéséig hazánkban a latin szertartású monasztikus rendek közül csak a bencések voltak jelen. Az első bencéseket még Géza fejedelem 996-ban hívta Magyarországra a pannonhalmi apátság alapítására. A középkori Magyarország 91 kolostorának közel egyharmada bencés rendi volt.
 |
Almádi bencés kolostorrom |
A magánalapítású kolostorok fő célja az alapító család tagjainak lelki üdvösségének elérésében állt. A kegyúri jogokat az alapító és leszármazottai gyakorolták, tehát ők nevezték ki az apátot, az egyházmegye püspöke csak ellenőrzési joggal bírt. A konvent és a hozzá tartozó földek az alapító magánvagyonának részét képezték. Az alapítás általában a nemzetség birtokközpontjában történt. A Boldogságos mindenkor Szűz Istenszülő Mária és az összes szentek (azaz Mindenszentek) tiszteletére emelt komplexumot 1121-ben Nána veszprémi püspök felszentelte. Az apátság szenteléskor kiadott alapítólevele egy 1420-as átiratban ránk maradt.
Az apátság számára Bánd komoly birtok és vagyonbéli adományokat szánt, amelyet halála után fiainak kellett volna a konvent birtokába adni. Atyusz a rá eső rész nagyrészét teljesítette, Miske viszont nem igazán, halála után István fia pótolta ezt részben. Az almádi monostor kiemelkedően gazdagnak számított, kincsei, amelyek főleg a misézéshez szükséges tárgyakban merültek ki, például aranyozott miseruhák, kelyhek formájában, vetekedtek Pannonhalma gazdagságával, de az 1055-ös királyi alapítású tihanyi bencés kolostor gazdgságát felül is múlták. Pontos adat nincs róla, hogy a tatárjárás mennyire érintette a konventet, 1249-ben biztosan lakott volt, apátja ekkor Miklós, és ebben az időszakban kezdte hiteles helyként való működését. Pecsétje mandorla alakú képmezőben trónuson ülő, a gyermek Jézust bal karján tartó Madonnát ábrázolt. Hiteleshelyi jogosultságát 1351-ben királyi rendelettel vonták vissza. A konvent és egyben az Atyusz nemzetség székhelye egy fontos hadi- és kereskedelmi út, az úgynevezett Via Magna nyomvonalán helyezkedett el, ez kötötte össze Fehérvárt Dalmáciával, Itáliával. Ebből az aspektusból is érthető a kolostor reprezentativitása, gazdagsága az alapítás időszakában. Később az Atyusz nemzetség elszegényedett, az Árpád-kor alkonyán a család tagjai kérték az apátot, hogy az apátságnak rendelt földből adhassanak el megélhetésük érdekében.
A kolsotor története az Árpád-kort követően
Az Anjou időszakban elérkezett egy újabb felívelés időszaka. A kolostor folymatosan hiteles helyként működött, így az általa kiadott dokumentumok révén a környék korabeli helységnevei, jogi ügyletei, például csere- és adásvételi ügyletek, de akár kisebb személyes és fegyveres konfliktusok békítései is ismertek.
1420-ban István almádi apátot egyházi kiátkozással sújtották, mert nem jelent meg Budán egy peres ügyben történt idézés kapcsán. Ebben az évben egy birtokcsere ügylet oklevelébe bemásolták az eredeti alapítólevél teljes szövegét, ebben a formában maradt ránk az értékes dokumentum.
Habsburg Albert király 1439-es halálát követően a nemesség egy része Erzsébet királynét és fiát, másik része Ulászlót támogatta. Ez az ellentét fegyveres konfliktushoz is vezetett. II. Pál apát feltehetően a királyné pártján állt, ennek okán Szigliget várnagya, Berky Flóris foglyul ejtette, és az egész konventet kifosztotta, még halastavait is lehalászta és maga nevezett ki családjából apátot Almád élére. Az ügy nagy port vert fel, maga IV. Jenő pápa utasította az esztergomi érseket a támadó kiátkozására és megbüntetésére. A viharos időszak után egy rövid, békésebb időszak következett, Almád oppodiummá vált, azaz megkapta a mezővárosi rangot, országos vásárt is tarthatott.
1500-as évek, a hanyatlás kora
Tolnai Máté pannonhalmi főapát 1503-as vizitációja alkalmával elrendelte a konventhez tartozó Szent Domonkos kápolna tetőzetének kijavítását, de kérésének egy 5 évvel későbbi ellenőrző látogatás alkalmáig sem tettek eleget. Ezalkalommal a monostorban az apáton kívül csak két szerzetes élt, a vizitátorok az apátot vinolentusnak nevezték, amely túlzott borfogyasztására utalt. A Horvátországból származó apát az apátsági jobbágyakat kiszolgáltatta Kamicsáczi Horváth Márknak, Magyar Benigna második férjének, a nagyvázsonyi vár urának. Kincstára viszont még ekkor is gadagnak volt mondható.
Mohács után a kolostor életében is szomorú idők következtek. 1528-ban utolsó apátja Lukács. Az apátsági földbirtokok egy részét világi urak foglalták el. 1542-ben az apátnak csak 5 adózó jobbágya maradt, az 1548-as török portya a környéken a kolostor megmaradt birtokait is elpusztította. A teljes elnéptelenedés valamikor 1542-46 között következett be. 1548-ban a már elhagyottként leírt apátságot és birtokát I. Ferdinánd egy hívének, Laki Bakith Péternek adományozza. Egy hónappal az adományozás után az esztergomi érsek is eladományozza az apátságot birtokaival Istvánffy Miklós számára, de Bakith Péter marad birtokban. Rövid ideig megpróblták erődíteni is az épültet, de ostromra utaló nyomokat eddig nem leltek fel a kutatók. Szép lassan elkezdték elhordani az épület köveit, feltehetően a nagyvázsonyi vár erődítéséhez és később a monostorapáti plébániatemplomhoz is jutottak innen kövek. 1564-ben a veszprémi püspökség birtoka lett a terület, az apátság elhagyott maradt.
Az almádi bencés apátság feltárása, egy római oroszlán és egy víziszörny
2014-ben feltárások kezdődtek a romnál Buzás Gergely régész vezetésével Hangodi László közreműködésével, civil kezdeményezésre. Jelentős a helyi összefogás a romterület feltárására, konzerválására és bemutatására. A komplexum 10 000 négyzetméteres. A feltárás sok érdekességgel szolgált eddig. Azt sejteni lehetett, hogy keletelt, háromhajós bazilika rejtőzik a föld alatt, ez valóban így is van, 15 méter széles, 30 méter hosszú az épület. Nyugat felől ikertornyok tartoztak az épülethez. Az egyik szenzáció, hogy megtalálták a főhajó szentélyében az alapító Atyusz és mostohaanyja Gyönyörű (Genuru) úrnő, az alapítási szándékot felvető Bánd második, fiatal feleségének háborítatlan falazott sírját. Gyönyörű úrnő az alapító utáni első donátora volt az apátságnak, férje halála után szentföldi zarándokúton is részt vett. A sírt egy másodlagos felhasználású római kő zárta, amelyen tengeri sárkány faragványa látható, illetve olvasható eredeti tulajdonos, Claudius, egy fiatal római losvaskatona neve. Előkerült még egy szintén másodlagos felhasználású, római korból származó kőoroszlán is, amely feltehetően a mostani hegyesdi víztározó tó területén álló római villából származott. Kapuőrző kőoroszlánt, igaz nem rómait, hanem középkorit a közeli Litéren ma is meg lehet csodálni a templom csodálatos kapuzatával együtt.
Középkori rotunda az almádi apátság temploma mellett
Másik izgalmas lelet az apátsági templom délkeleti végében előkerült hatkarélyos, 7 méter átmérőjű rotunda, azaz körtemplom. Ezt is a XII. században emelték, de a templomépületnél később. A templomépülethez építették hozzá, de a két helyiség között nincs átjárás. Sajnos a századok során a kincsvadászok pont a rotunda környékét bolygatták meg leginkább, helyenként a körtemplom alapozását is kiásva.
 |
A XII. századi körtemplom, azaz rotunda maradványai az almádi kolostorromnál |
Az apátság jelene, jövője
Monostorapáti községnek és a plébániának is szándéka a romok turisztikai célponttá, zarándokhellyé tétele. A közeli forrásnál, Szentkútnál Mária jelenést írtak le, így az apátság és a forrás akár szakrális úticél is lehet. A feltárt leletanyag egy részét a monostorapáti helytörténeti gyűjteményben szeretnék bemutatni. A feltárások folytatódnak, a falak részleges konzerválására 2020-ban nyert a projekt 8 millió forintot. A romhoz vezető erdei séta önmagában is egy kellemes élmény, mi egyik évben ősszel, szarvasbőgés idején közelítettük meg, az agancsok csattogása kísérte végig útunkat, ami még izgalamasabbá tette a túrát. De ellátogattunk a romhoz és a Szentkút-forráshoz tavasszal is, olyankor fantasztikus hóvirágmező borítja a rom és a forrás környékét is.
Bízzunk benne, hogy néhány éven belül még több ismerettel és egy látványos romkerttel leszünk gazdagabbak a feltárásoknak köszönhetően!
Fényképek az almádi kolostorromról 2015 (Márián Gábor)
 |
| Az ösvényről látható ásatási nyomok |
 |
| Vöröshomokkő köveket is használtak a körtemplom építéséhez |
 |
| Egy kiásott kőküszöb |
 |
| A körtemplom maradványai |
 |
| A hatkaréjos körtemplom falmaradványai belülről |
 |
| Feltárt alapfalak |
 |
| Feltehetőleg feltárt csontmaradványok |
 |
| Az almádi monostor romjainak falmaradványai |
 |
Az almádi bencés apátság tornyának maradványai |
Fényképek az almádi kolostorromról 2018 (Márián Gábor)
 |
| Az almádi apátság falmaradványai |
 |
| A fantasztikus almádi rotunda |
 |
| Az almádi kolostorrom egyik épülete |
 |
| Az almádi kolostor templomának egyik tornya |
 |
| Falmaradványok küszöbkővel |
 |
| Omladék kövek |
 |
| Az almádi konvent egyik épülete |
 |
| Faragott kövek és ökörfarkkóró |
 |
| Egyre több falmaradvány kerül felszínre a feltárással |
 |
| Megfigyelhető, hogy az almádi rotunda alapjait is aláásták kincskeresők |
 |
| Almádi bencés apátság fekete-fehérben |
 |
| Egy álganajtúró segít a feltárásban :) |
Az almádi kolostorrom a Google térképen
Az almádi bencés monostort Veszprém megyében, Monostorapáti község határában találjuk a Boncsos-tető egyik északi mellékplatóján. Monostorapátiban a két falurészt elhatároló mezsgyén le lehet parkolni. Innen a sárga rom jelzés erdei úton elvezet a romokig. Az út ábrázolásában lehetnek eltérések, de igyekeztünk követni a túraútvonal nyomvonalát, ha rátalálunk a sárga romjelzésre, onnan már egyszerű dolgunk van. A kapolcsi műút mentén ki van helyezve egy rom tábla, és vezet a hegyre egy meredek földút, mi nem ott próbálkoztunk, elég meredeknek tűnt.
Felhasznált irodalom
Hangodi László - Fejezetek az almádi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek bencés apátság történetéből I. II. III. IV.Celenkó Borbála - Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében
A rotundáról a muemekem.hu oldalon
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. Holub József: Az Atyusz nemzetség
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése