Google+ Balatoni romok: Fehérkő vára (Kereki)

2013. december 29., vasárnap

Fehérkő vára (Kereki)

Fehérkő (Kereki) várának története (Kapui Ferenc)

Fehérkő vára
Bevalljuk őszintén, hogy a Balcsi északi partján gyakrabban előfordulunk, mint a délin, és ez érezhető is a Balaton-felvidékkel kapcsolatos posztok mennyiségén. Ezen azért szándékunkban áll változtatni, hiszen a déli parton is akad látnivaló szép számmal. Egy siófoki nyaralás alkalmával egy kisebb társasággal határoztunk úgy, hogy egy kis kikapcsolódást keresünk egy nem túl megerőltető kultúr-túra formájában a tágabb környéken. Ki kellett kapcsolódnunk a strand-buli-alvás háromszög alkotta komfortzónából. A vidám, de különféle preferenciákkal rendelkező kis társaság ötleteinek közös többszöröse a Kereki mellett fekvő Fehérkő várának meglátogatása lett, ami nekünk blogtémaként is kapóra jött. És tényleg, íme meg is született a bejegyzés.

Ha a térképre pillantunk, láthatjuk, hogy Kereki község egy ősi, természetes út mentén fekszik, amely Veszprémtől vezet az Adria felé. Gondoljunk csak a tihanyi óvár őskori sáncaira, vagy a tihanyi rév déli oldalán fekvő őskori telepekre. Kereki ennek az útnak az egyik völgykatlanában fekszik. Területén találtak őskori kőbaltát, tehát a vidék feltehetően elég régóta lakott. Első írásos említése 1193-ból való Querequi néven, de első temploma korábbi is lehetett. A feltételezések szerint nevét egy korai kerek templomról kapta, igaz első papját csak jóval később említik. A romanikabéli templom a mai falutól keletre fekvő domblejtőn állhatott, körülötte temetővel, 1959-ben errefelé találtak Árpád-kori hajfürtkarikát. A 19. században Rómer Flóris még látta a templom romjait.

Fehérkő vára bizonyosan későbbi építésű, annak területén nem találtak Árpád-kori leleteket, első várnagyáról, Czikóról 1336-ban tesznek említést, az épület valamikor a 14. század elején születhetett. A 283 m magas agyagos, löszös dombra épült téglavár eleinte királyi birtok, 1396-tól Zsigmond Marczali Miklós ispánnak adományozza. Marczali Zsigmond ellen lázadó főurak táborához csatlakozik, akiket a királyhoz hű erők aztán legyőznek. 1403-ban így Fehérkő várát is megostromolták. A király végül kegyelmet adott a felkelőknek, a vár Marczalié maradt, és helyreállították.

Mátyás király idején 1474-ben aztán a vár és a hozzá tartozó birtok Báthory István országbíróhoz került. Az 1490-es évek elején Habsburg Miksa seregei feldúlják, évekig romokban áll. Ekkoriban elhagyottként, Feyerkew néven említik. A leírások szerint  korábbi fehér vakolásáról kaphatta a nevét. Az 1500-as évekre elvesztette katonai szerepét a kis alapterületű vár, félve attól, hogy a törökök megszerzik, az 1500-as évek közepén a magyarok felrobbantották. 1551-ben már a település a fehérvári szandzsákhoz tartozott. Elnéptelenedését a korabeli leírások alapján 1559 és 1609 közé teszik.

Maga a falu az 1700-as évek elején kezdett el újra benépesedni. A várromot aztán az újabb korokban megpróbálták építési anyagként hasznosítani, így 1830-ban sok követ/téglát hordtak el innen a jelenleg is álló kereki templom építéséhez. Majd az állagromlást tetézte, hogy 1920 körül egy vadászkastélyhoz is hordtak anyagot a vár építőelemei közül. A kastély amúgy egészen közel állt a várhoz, a II. világháború után gyakorlatilag megsemmisült.

Érdemes megmászni a várdombot, gyönyörű kilátás nyílik a Balcsira, a völgyhídra és a tágabb környékre. Legközelebb megpróbáljuk felkutatni a régi templom és a vadászkastély helyét is, sajnos első látogatásunk alkalmával ezekről nem is hallottunk.

Fényképek Fehérkő váráról (Márián Gábor)

Egy lépcső a semmibe

A megmaradt belső épületrész

Szikladarabok a várnál

Falmaradvány

Téglák és kövek

Fehérkő falmaradványai

Kilátás a Balatonra és a völgyhídra

A vár utolsó katonája

A barátságosabb út lefelé

Egy masírozó cincérrel is találkoztunk (Kétsávos gyalogcincér)

Térkép Fehérkő várának megközelítéséhez

Fehérkő várát a Balaton déli oldalán, Somogy megyében, Kereki község határában találjuk. Az M7-es autópálya 121-es lehajtójánál kell Kereki felé indulni, majd a Dózsa György utca végén leparkolni. Ottjártunkkor emlékeink szerint tábla jelezte a vár felé vezető gyalogutat. Két út is akad a parkolótól, egy hosszabb és egy rövidebb, igaz a rövidebb felső szakasza csúszó-mászósan meredekké válik, esős időben járhatatlan, szép időben pedig senki ne próbálja papucsban bevenni, sajnos mi megpróbáltuk :) A másik út nagyon könnyen járható.


Fehérkő vára (Kereki) nagyobb térképen való megjelenítése

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!