Google+ Balatoni romok: 2016/09

2016. szeptember 30., péntek

Középkori romtúra Nagyvázsony környékén

Nagyvázsony település nevének hallatán, méltán, Nagyvázsony vára, vagy más néven Vázsonykő ugrik be elsőre az embernek, mint épített középkori emlék. Pedig a Kinizsi-vár kevesebb mint 4 km-es sugarában öt középkori templom vagy kolostor nyomai is fellelhetők. Ezek egy közepes méretű túra keretében könnyen megközelíthetők, bejárhatók, így a várlátogatáson kívül más élményekkel is gazdagodhatunk, ha a környéken járunk.

Nagyvázsonyi vár

Nagyvázsonyi vár
Nagyvázsony környéke régóta lakott, már a római időkben is fontos út vezetett ezen a környéken. A település első említése a tatárjárás idejéből való, ekkor a Váson nemzetségé, amelyről a nevét is kapta. A várat feltehetően Vezsenyi László építtette a 15. század elején. Maga a 25 méter magas lakótorony akár ennél is korábbi építésű lehet. A család férfiági kihalása után (1472) a vár a királyra szállt. Hunyadi Mátyás ajándékozta Kinizsi Pálnak a török ellen nyújtott hősies küzdelme jutalmául. Ő megerősíttette a várat, ekkor készült el a palotaszárny, várkápolna, barbakán és a külső fal négy kisebb toronnyal.

Az erősséget felesége, Magyar Benigna lakta, mivel Kinizsi a harcok miatt főként a végeken teljesített szolgálatot az oszmán seregek ellen. Kinizsi halála (1494) után a özvegye kétszer is újra férjhez ment. Második urát ledobta a ló, így nyakát szegte, harmadik, kegyetlenkedő férjét, Kereky Gergelyt viszont ő maga ölette meg és dobatta a vár árkába. Első férje érdemeire való tekintettel büntetése "csupán" száműzetés volt. A vár később Benigna második férjének családja kezébe került. Ők felrobbantatták a közeli pálos kolostort, hogy az ne kerülhessen a törökök kezére, köveiből pedig megerősítették Nagyvázsony várát. Nem számított katonailag fontos objektumnak, inkább megfigyelésre használták. Veszprém eleste után (1594) őrsége elhagyta és rövid időre török kézre került.

1649-től a Zichy család birtoka. Utolsó komolyabb katonai akciók a Rákóczi szabadságharc idején történtek a várnál, 1709-től labanc kézen volt. 1762-ben elkészül a család modernebb kastélya a településen, innentől kezdve a vár teljesen elveszti jelentőségét, lakótornyát még egy darabig a cselédség lakja. Az idő vasfoga földrengés és tűzvész képében tépázza meg, a lakótorony elpusztult tetejének pótlását Rómer Flóris szorgalmazza. 1955 és 1961 között feltárják és konzerválják a romokat, 2005-ben következik egy újabb feltárás, majd 2013-ban a lakótornyot helyreállítják. Nagyvázsony vára belépődíj ellenében látogatható, a nyitvatartásról, programokról és az árakról a Kinizsi-vár honlapján tájékozódhatunk.

Nagyvázsonyi pálos kolostorrom

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostor
A Nagyvázsony környéki kalandozást a várhoz legközelebbi romnál kezdjük. Története kevesebb mint száz évet ölel fel építtetésétől lerombolásáig. A kolostor romjait a vártól nyugatra találjuk az erdőben. 1483-ban alapította Kinizsi Pál apósa, Magyar Balázs. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A szerzetesek a szintén közeli tálodi kolostorból települtek ide. Kinizsi Pált és Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot is ide temették. Kinizsi sírköve ma a vár kápolnájában látható. A kolostorban készült Benigna számára a híres magyar nyelvű imakönyv, a Festetich-kódex és a kiegészítésének tekinthető Czech-kódex, valamint még 2 kézzel írott kódex. Fehérvár eleste után (1543) hagyták el a szerzetesek a kolostort, amelyet Veszprém eleste után (1552) felrobbantották, nehogy török kézre kerüljön. Köveiből erősítették meg a várat, majd később a környék lakói is felhasználták építkezéseiknél. A rom feltárása és konzerválása 1959-ben történt.

Szent Ilona templomrom

Szent Ilona templomrom
Két, egykori pálos hely között fekszik az egykori Tálod falu templomocskájának szerény maradványa. A Szent Ilona templomromról  korábban írtunk már egy bejegyzésben. Történetéről nem sokat tudni, a XIII. században építették, egyenes szentélyzáródású, picike falusi templom. 1548-ban lakossága elhagyta, majd szinte teljesen a feledés homályába veszett, 1970-es újra felfedezéséig. 2007-ben került sor állagmegóvására.

Tálodi pálos kolostorrom

A Szent Ilona romot elhagyva tovább túrázva hamarosan a tálodi pálos kolostor romjainál találjuk magunkat. Az Árpádházi Szent Erzsébetről nevezett kolostort a XIII. szézad végén alapította a Gyulaffy nemzetség. Első ismert okleveles említése 1263-ból való. Közelében fakad a bő vízű Kinizsi-forrás, mely stratégiai jelentésű lehetett az alapításkor. A Sáska közelében fekvő bakonyszentjakabi, és a Vállus mellett fekfő Szent Miklós pálos kolostor esetében is fellelhető a mai napig egy-egy tiszta vízű forrás. Utóbbinál az egykori mesterséges halastó nyomai is láthatóak.

A kolostor temploma 25 méter hosszú, egyenes szentélyzáródású volt. Hozzá csatlakozott a
Tálodi pálos kolostorrom
szerzetesek számára épített 36×32 méteres épület. A pálosok 1480 után hagyták fel, feltehetően az ekkoriban alapított, már említett nagyvázsonyi pálos kolostorba költöztek, helyüket a ferencesek vették át. A török harcok Tálodot sem kímélték, tartva egy esetleges oszmán beköltözéstől, a kolostor kegyura, Csoóron András 1552-ben felrobbanttatta. Jellegzetes, egyetlen magasan álló fala tövében kellemes lehet piknikezni. Ottjártunkkor sátorozó diákcsoportok loptak életet az elhagyott kolostor maradványai közé.

Szent Jakab templomrom (Nemesleányfalu)

Szent Jakab templomrom
Ha már a környéken járunk, érdemes meglátogatni a ma Nagyvázsonyhoz tartozó Nemesleányfalu temetőjét, ahol buja, zöld növényzet fedi a falu román stílusban épült, egyenes szentélyzáródású, kicsiny falusi templomának maradványait. A XIII. században a bakonybéli apátságé, később a veszprémi káptalané. Okleveles említése nem ismeretes. Ásatás még nem zajlott körülötte, története kevéssé ismert. Aki szereti az ódon hangulatú temetőket és a középkori romokat, annak ideális állomáshely lehet túrázása során.

Csepelyi templomrom

Csepelyi templomrom
Az előzőleg említett romokhoz képest a csepelyi a Nagyvázsonytól legtávolabb fekvő, és sajnálatos módon a legelhanyagoltabb is. Nincs se kitáblázva, se pedig rendszeresen gondozva. 2011-es látogatásunk során egy villanypásztoron átugorva tudtunk csak a rom közelébe jutni, 2015-ben szerencsére nem állt fenn ez az állapot, de akkor az aljnövényzet nehezítette a falak megközelítését.

A XIII. században királyi pohárnokok, vadászok földje volt. A falu első hiteles említése 1233-ból való. 1453-tól a falu lakói Vázsonykő urának adóznak. A falu egyhajós, egyenes szentélyzáródású, torony nélküli temploma az Árpád-korban épült. Keletelt, északi oldalán sekrestye állott, támpillérekkel erősített kerítőfal övezte. A templomtól északra egy nemesi udvarház alapfalai is megmaradtak, ezeket az 1958-as ásatás tárta fel. Mi mindkétszer nyáron jártunk a helysznen, ekkor az aljnövényzettől ezek a nyomok nem voltak kivehetőek. A feltárások eredménye szerint a falut tehetősebb emberek lakták, akik a közeli nagyvázsonyi vár kiszolgálását és katonai szolgálatát látták el. Reményeink szerint az egykori Csepely falu múltjához méltó jelen fogja követni majd a jelenleg rendezetlen állapotokat a templom körül. A kalandvágyók illetve akik szeretik a történelmi helyszínek érintését, mindenképpen keressék fel.

Ezzel a helyszínnel zárjuk is Nagyvázsony környéki túrajavaslatunkat. Érdemes végigjárni a helyszíneket, hiszen viszonylag kis területen nagyon színes rom élményekben lehet részük a kirándulóknak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc

Nagyvázsonyi vár képgaléria

A nagyvázsonyi vár a lakótoronnyal

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostorrom képgaléria

Szent Mihály pálos kolostorrom Nagyvázsonyban

Támpillér

Gótikus elemek a romnál

A pálos kolostor

Falrészletek

Egykori templombelső

Szent Ilona templomrom képgaléria

Szent Ilona templomrom Nagyvázsonynál

Az apszis felől

Az apszis

Az egykori kapu

Alapfalak

Kapu

Tálodi pálos kolostorrom képgaléria

A tálodi kolostor egyetlen megmaradt ablaka

A közeli forrás

A tálodi kolostorrom Nagyvázsony közelében

Az egyetlen magasan álló fal

Tálod


Szent Jakab templomrom képgaléria

Szent Jakab templomrom Nemeslenyfalun

A rom körüli temető


Csepelyi templomrom képgaléria


A csepelyi templomrom


Lőrésablak a romnál

Egy ép fal

Csapelyi pusztatemplom

Nőstény szarvasbogár a rom közelében

A megmaradt falak

Egy mutatós fűféle a rom közelében


A fényképeket késztette: Márián Gábor

Térkép a Nagyvázsony környékén fekvő romokhoz



Felhasznált irodalom

Kinizsi-vár a Wikipédián
Nagyvázsony a Wikipédián
Helyi ismertetőtábla a nagyvázsonyi pálos kolostorromnál
Nagyvázsonyi pálos kolostorrom a Wikipédián
Információk Nagyvázsony honlapján
Helyi információs tábla a Szent Ilona Romnál
Tálodi kolostorrom a Wikipédián
Tálodi kolostor a Veszprém Erdőinfó oldalon
Helyi információs tábla a Szent Jakab templomromnál
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai (1963)
Kovalszky Júlia: Ásatások Csepelyen (1969)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.