Kisdörgicsei templomrom (Dörgicse)

Kisdörgicsei templomrom története (Kapui Ferenc)

A Balaton-felvidék amúgy sem szűkölködik romtemplomokban, de Dörgicse település még ebből a sokszínűségből is kitűnik három templomromjával. A felsődörgicsei Szent Péter templomromról már írtunk korábban, az Alsódörgicsén található Boldogasszony templomról amelyről szintén van bejegyzésünk, és mostani cikkünkben Kisdörgicse van éppen porondon.

Kisdörgicsei templomrom

Az egy településre eső kiemelkedő templomromsűrűség mögött egy egészen egyszerű képlet bújik meg, Dörgicse település 3 korábbi kistelepülés egyesülésével jött létre 1950-ben. 

A mai Dörgicse település az egykori Kisfaluddörgicse - Szentmiklósdörgicse - Füreddörgicse - Kisdörgicse valamint Felsődörgicse - Feldörgicse - Szentpétertörgicse illetve Alsódörgicse - Boldogasszonydörgicse együttesét jelöli. 1529 és 1613 között említenek egy Szarkadörgicsét is a területen, ez feltehetően Kis- és Felsődörgicse egy részét, a Szarka család által birtokolt falurészeket jelölhette.

Nem mellesleg a közeli, mai Balatonakali egykori neve is Okulidergecheként tűnt fel a középkorban, illetve a szintén közeli Zánka melletti, mai Ság-puszta templomromja által jelölt egykori falut is Ságdörgicse néven illették. Érdekes, hogy a durbincs hal dörgécs nyelvi változatából eredeztetik a Dörgicse elnevezést, ha ez így is van, feltehetően egy személynévi áttéten keresztül valósulhatott ez meg. A személynévi néveredet valószínűnek tűnhet (ha nem is a halnévből eredeztetve), hiszen gyakorinak mondható, hogy egy szűkebb területen több falu is a korai tulajdonos nevét viseli, gondoljunk csak a Káli-medence Kál horka nevét viselő falvaira!

De nézzük magát a romot! Egy romantikus kis rét közepén áll, szinte alig látni a környéken más építményt a romtól szemlélve, pedig a jelenlegi Kisdörgicse településrész nagyon közel fekszik. Így egy kicsit kiszakadva érezheti magát az ember az őt körülvevő civilizációból, amikor meglátogatja a templomot, és teljesen átjárhatja a középkori falak ódon hangulata. Nem is olyan fiatalok ezek a falak, építésüket a XII. századra teszi a helyi ismertetőtábla. 1225-től a Bogány-Randvány nemzetség tulajdona. A falu feltehetően ekkor Füreddörgicse névre hallgatott, igaz a forrásokban kicsit kaotikus, hogy a "sok" Dörgicse közül éppen melyik milyen nevet viselt. Említik Kisfaluddörgicsének is, a Kisfalud név eredetéről már írtunk a mindszentkállai kisfaludi templomromnál, egyrészt a nem teljesen önálló településrészeket is említették ilyen névvel (ne feledjük a Szarkadörgicséről az előbbiekben írtakat), illetve lehet, hogy az elhagyott pusztatemplom szinonimája volt ez a megnevezés.

A isdörgicsei templomrom szentélye a szentségtartó fülkével.

Az 1300-as évekből János, az 1400-as évekből pedig Benedek nevű papja ismert. Pusztulása feltehetően a 1600-as évek elejére tehető, a török hadak többször is átvonultak itt, és a jelenlegi Alsó- és Felsődörgicse okleveles említések szerint is adózott a töröknek. Kisdörgicse a török kiűzése után települhetett újra, a régi falutól egy kicsit keletebbre.

Három résablak a déli falon, akár Szentháromság szimbólum is lehetett

Maga a templom kis falusi templom, kb. 6×10 m az alapterülete, egyhajós, íves szentélyzáródású, déli fala szinte teljes magasságban áll, három résablak megfigyelhető ezen az oldalán, akárcsak a felsődörgicsei rom déli falán is. Illetve hasonló ablakhármas volt megfigyelhető az ecséri templomrom déli falán is.  Bejárata a nyugati oldalon lehetett. A három egymás melletti résablak akár Szentháromság szimbólum is lehet. Felsődörgicsén például ezt a nyugati homlokzaton lévő kereszt alakú ablaknyílás is erősíti, amely a feltárt keresztelőmedence helyét is jelölte, ahogy több más hasonló ablaknyílással rendelkező templomunknál. Keresztalakú ablakról itt nem tudunk, a nyugati homlokzat leomlott, a többi fal kb. 1 méteres magasságban az 1959-es feltáráskor került elő, részleges helyreállítási munkák is ekkor készültek. A szentély boltozata sem látható már, a nyugati oldalon lévő karzat dongaboltozatának indításai még láthatók. Érdekes, hogy a templomot a jelenlegi helyi ismertetőtábla szerint Szent György tiszteletére szentelték fel a templomot, pedig Kisdörgicsét 1390-ben Szentmiklósdörgicseként említik az oklevelek. Szent Miklós jelenléte, aki pedig a hajósok védőszentje is, a Balaton közelségével talán nem is meglepő, a közelben Csopak templomromjának például ő a védőszentje.

Barokk kőhíd kisdörgicsén

A rom szabadon látogatható, környezete rendezett, könnyen megközelíthető. Sajnos az északi fal, amelynek egy részét a téglacsík tanúsága szerint a helyreállításkor falazták vissza elkezdett leomlani. Még szerencse, hogy a déli, 900 éves falak egyelőre jobban állják a megpróbáltatásokat. A romtól pár száz méterre délnyugatra található egy boltíves, XVIII. századi barokk kőhíd, amelyet a népnyelv római hídnak nevez, azonban sokkal fiatalabb. Érdemes meglátogatni, illetve Dörgicse másik két templomromját is felkeresni, ha már erre jár az ember. Mi elzarándokoltunk háromszor is az elmúlt pár évben, így most egy szélesebb skálájú, őszi és nyári színekben pompázó fotóválogatással készültünk.

A kisdörgicsei templomrom felújítása

Ahogy az utolsó bekezdésben írtuk, bizony érdemes meglátogatni a templomromokat, épített örökségünket időnként, mert a változások elég marknsak lehetnek. Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején például a templom nyugati homlokzata és a diadalíve is állt, erről a helyi ismertetőtáblán egy fotó tanúskodik, de mi is találtunk egy képet Békefi Remig 1907-es könyvében, ahol ezek az állapotok még megtapasztalhatóak.

Kisdörgicse 1907-ből (Békefi Remig)

Az 1959-60 környékén zajlott feltárás és állagmegóvás előttről és utánról is fellelhető kép a romról Éri István—Gerőné Krámer Márta—Szentléleky Tihamér dokumentációjában.

Kisdörgicse 1959 környékén az állagmegóvás előtt (Éri-Gerőné-Szentléleky)

Kisdörgicse 1959 környékén az állagmegóvás után (Éri-Gerőné-Szentléleky)

2022-ben elkerítették a romot, szemmel láthatóan nagyobb állagmegóvásra készültek. Előzetes információnk nem volt arról, hogy milyen mértékű átalakítás várható, de 2023-ban már egy gyakorlatilag teljesen újjáépített rommal találkozhat az odalátogató. Hasonló rekontrukció történt például Kisapáti, Örvényes és Tihany - Apáti templomai esetén is korábban. A felújításokról, teljes rekonstrukciókról megoszlanak a vélemények, teljesen nem is akarunk állást foglalni. Mindenesetre a falakon színben elkülöníthetőek a régi és az új falak vonalai, illetve kihelyezett információstábla szépen mutatja a korábbi állapotokat. Érdekes, hogy az azon megjelenített XIX. század végi fotón a nyugati bejárat felett látható egy résablak, ezt a rekonstrukcióban nem valósították meg. Természetesen kérdés az is, hogy egy-egy ilyen rekonstruált romnak találnak-e funkciót? Szerencsés lenne, ha találnának. Ezt jellemzően a helyi, használó közösségnek lenne érdemes megoldani. Mi hoztunk most 3 fotópárt, ahol az előtte és az utána állapotok egymás mellett szerepelnek.

Kisdörgicsei templom a 2023-as felújítás előtt és után keletről

Kisdörgicsei templom a 2023-as felújítás előtt és után nyugat, északnyugatról

Kisdörgicsei templom a 2023-as felújítás előtt és után dél felől

Fényképek a kisdörgicsei templomromról (Márián Gábor) 2009

Meglepetés a mező közepén

Ablakrészlet

Résablak

A templomból végigpásztázott táj

Apszis és az oltárkő

A déli fal belülről

A szentély

Ismertetőtábla a kisdörgicsei rombál

A templom keletről

Barokk kőhíd és az országút

2012

Omlás az északi falrésznél

Bejárat nyugat felől

Őszi hangulat

Falomlás

A leomlott darabok

Bal oldalon látható a karzat boltozatának indítása

Képek a kisdörgicsei pusztatemplomról 2013 (Márián Gábor)

Kisdörgicsei rom

Tabernákulum, vagy valamilyen egyéb tartófülke a szentélyben

A mesélő falak

Az ívesen zárt szentély

Fel az égbe!

Ablakrészlet

Templombelső

A kövek

A déli oldal

Résablak

A templomrom

Bejárat nyugat felől

A kisdörgicsei templomrom megközelítése (térkép)

A kisdörgicsei templomrom a Balatontól északra, Veszprém-megyében, Dörgicse településen található. A mai Kisdörgicse falurésztől nyugatra, egy kis mezőcske közepén. A térképmelléklet alapján könnyen megtalálható, az út könnyen járható mind gyalog, mind autóval.

Felhasznált irodalom

Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai

Dörgicse honlapja
Dörgicse a Wikipédián
Kereszt alakú nyílások Árpád-kori templomainkon
Szent Miklós a Wikipédián

Helyi ismertetőtábla

Éri István—Gerőné Krámer Márta—Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok

Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!