Kisdörgicsei templomrom (Dörgicse)

Kisdörgicsei templomrom története (Kapui Ferenc)

A Balaton-felvidék amúgy sem szűkölködik romtemplomokban, de Dörgicse település még ebből a sokszínűségből is kitűnik három templomromjával. A felsődörgicsei Szent Péter templomromról már írtunk korábban, az Alsódörgicsén található Boldogasszony templomról amelyről szintén van bejegyzésünk, és mostani cikkünkben Kisdörgicse van éppen porondon.

Kisdörgicsei templomrom

Az egy településre eső kiemelkedő templomromsűrűség mögött egy egészen egyszerű képlet bújik meg, Dörgicse település 3 korábbi kistelepülés egyesülésével jött létre 1950-ben. 

A mai Dörgicse település az egykori Kisfaluddörgicse - Szentmiklósdörgicse - Füreddörgicse - Kisdörgicse valamint Felsődörgicse - Feldörgicse - Szentpétertörgicse illetve Alsódörgicse - Boldogasszonydörgicse együttesét jelöli. 1529 és 1613 között említenek egy Szarkadörgicsét is a területen, ez feltehetően Kis- és Felsődörgicse egy részét, a Szarka család által birtokolt falurészeket jelölhette.

Nem mellesleg a közeli, mai Balatonakali egykori neve is Okulidergecheként tűnt fel a középkorban, illetve a szintén közeli Zánka melletti, mai Ság-puszta templomromja által jelölt egykori falut is Ságdörgicse néven illették. Érdekes, hogy a durbincs hal dörgécs nyelvi változatából eredeztetik a Dörgicse elnevezést, ha ez így is van, feltehetően egy személynévi áttéten keresztül valósulhatott ez meg. A személynévi néveredet valószínűnek tűnhet (ha nem is a halnévből eredeztetve), hiszen gyakorinak mondható, hogy egy szűkebb területen több falu is a korai tulajdonos nevét viseli, gondoljunk csak a Káli-medence Kál horka nevét viselő falvaira!

De nézzük magát a romot! Egy romantikus kis rét közepén áll, szinte alig látni a környéken más építményt a romtól szemlélve, pedig a jelenlegi Kisdörgicse településrész nagyon közel fekszik. Így egy kicsit kiszakadva érezheti magát az ember az őt körülvevő civilizációból, amikor meglátogatja a templomot, és teljesen átjárhatja a középkori falak ódon hangulata. Nem is olyan fiatalok ezek a falak, építésüket a XII. századra teszi a helyi ismertetőtábla. 1225-től a Bogány-Randvány nemzetség tulajdona. A falu feltehetően ekkor Füreddörgicse névre hallgatott, igaz a forrásokban kicsit kaotikus, hogy a "sok" Dörgicse közül éppen melyik milyen nevet viselt. Említik Kisfaluddörgicsének is, a Kisfalud név eredetéről már írtunk a mindszentkállai kisfaludi templomromnál, egyrészt a nem teljesen önálló településrészeket is említették ilyen névvel (ne feledjük a Szarkadörgicséről az előbbiekben írtakat), illetve lehet, hogy az elhagyott pusztatemplom szinonimája volt ez a megnevezés.

A isdörgicsei templomrom szentélye a szentségtartó fülkével.

Az 1300-as évekből János, az 1400-as évekből pedig Benedek nevű papja ismert. Pusztulása feltehetően a 1600-as évek elejére tehető, a török hadak többször is átvonultak itt, és a jelenlegi Alsó- és Felsődörgicse okleveles említések szerint is adózott a töröknek. Kisdörgicse a török kiűzése után települhetett újra, a régi falutól egy kicsit keletebbre.

Három résablak a déli falon, akár Szentháromság szimbólum is lehetett

Maga a templom kis falusi templom, kb. 6×10 m az alapterülete, egyhajós, íves szentélyzáródású, déli fala szinte teljes magasságban áll, három résablak megfigyelhető ezen az oldalán, akárcsak a felsődörgicsei rom déli falán is. Illetve hasonló ablakhármas volt megfigyelhető az ecséri templomrom déli falán is.  Bejárata a nyugati oldalon lehetett. A három egymás melletti résablak akár Szentháromság szimbólum is lehet. Felsődörgicsén például ezt a nyugati homlokzaton lévő kereszt alakú ablaknyílás is erősíti, amely a feltárt keresztelőmedence helyét is jelölte, ahogy több más hasonló ablaknyílással rendelkező templomunknál. Keresztalakú ablakról itt nem tudunk, a nyugati homlokzat leomlott, a többi fal kb. 1 méteres magasságban az 1959-es feltáráskor került elő, részleges helyreállítási munkák is ekkor készültek. A szentély boltozata sem látható már, a nyugati oldalon lévő karzat dongaboltozatának indításai még láthatók. Érdekes, hogy a templomot a jelenlegi helyi ismertetőtábla szerint Szent György tiszteletére szentelték fel a templomot, pedig Kisdörgicsét 1390-ben Szentmiklósdörgicseként említik az oklevelek. Szent Miklós jelenléte, aki pedig a hajósok védőszentje is, a Balaton közelségével talán nem is meglepő, a közelben Csopak templomromjának például ő a védőszentje.

Barokk kőhíd kisdörgicsén

A rom szabadon látogatható, környezete rendezett, könnyen megközelíthető. Sajnos az északi fal, amelynek egy részét a téglacsík tanúsága szerint a helyreállításkor falazták vissza elkezdett leomlani. Még szerencse, hogy a déli, 900 éves falak egyelőre jobban állják a megpróbáltatásokat. A romtól pár száz méterre délnyugatra található egy boltíves, XVIII. századi barokk kőhíd, amelyet a népnyelv római hídnak nevez, azonban sokkal fiatalabb. Érdemes meglátogatni, illetve Dörgicse másik két templomromját is felkeresni, ha már erre jár az ember. Mi elzarándokoltunk háromszor is az elmúlt pár évben, így most egy szélesebb skálájú, őszi és nyári színekben pompázó fotóválogatással készültünk.

A kisdörgicsei templomrom felújítása

Ahogy az utolsó bekezdésben írtuk, bizony érdemes meglátogatni a templomromokat, épített örökségünket időnként, mert a változások elég marknsak lehetnek. Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején például a templom nyugati homlokzata és a diadalíve is állt, erről a helyi ismertetőtáblán egy fotó tanúskodik, de mi is találtunk egy képet Békefi Remig 1907-es könyvében, ahol ezek az állapotok még megtapasztalhatóak.

Kisdörgicse 1907-ből (Békefi Remig)

Az 1959-60 környékén zajlott feltárás és állagmegóvás előttről és utánról is fellelhető kép a romról Éri István—Gerőné Krámer Márta—Szentléleky Tihamér dokumentációjában.

Kisdörgicse 1959 környékén az állagmegóvás előtt (Éri-Gerőné-Szentléleky)

Kisdörgicse 1959 környékén az állagmegóvás után (Éri-Gerőné-Szentléleky)

2022-ben elkerítették a romot, szemmel láthatóan nagyobb állagmegóvásra készültek. Előzetes információnk nem volt arról, hogy milyen mértékű átalakítás várható, de 2023-ban már egy gyakorlatilag teljesen újjáépített rommal találkozhat az odalátogató. Hasonló rekontrukció történt például Kisapáti, Örvényes és Tihany - Apáti templomai esetén is korábban. A felújításokról, teljes rekonstrukciókról megoszlanak a vélemények, teljesen nem is akarunk állást foglalni. Mindenesetre a falakon színben elkülöníthetőek a régi és az új falak vonalai, illetve kihelyezett információstábla szépen mutatja a korábbi állapotokat. Érdekes, hogy az azon megjelenített XIX. század végi fotón a nyugati bejárat felett látható egy résablak, ezt a rekonstrukcióban nem valósították meg. Természetesen kérdés az is, hogy egy-egy ilyen rekonstruált romnak találnak-e funkciót? Szerencsés lenne, ha találnának. Ezt jellemzően a helyi, használó közösségnek lenne érdemes megoldani. Mi hoztunk most 3 fotópárt, ahol az előtte és az utána állapotok egymás mellett szerepelnek.

Kisdörgicsei templom a 2023-as felújítás előtt és után keletről

Kisdörgicsei templom a 2023-as felújítás előtt és után nyugat, északnyugatról

Kisdörgicsei templom a 2023-as felújítás előtt és után dél felől

Fényképek a kisdörgicsei templomromról (Márián Gábor) 2009

Meglepetés a mező közepén

Ablakrészlet

Résablak

A templomból végigpásztázott táj

Apszis és az oltárkő

A déli fal belülről

A szentély

Ismertetőtábla a kisdörgicsei rombál

A templom keletről

Barokk kőhíd és az országút

2012

Omlás az északi falrésznél

Bejárat nyugat felől

Őszi hangulat

Falomlás

A leomlott darabok

Bal oldalon látható a karzat boltozatának indítása

Képek a kisdörgicsei pusztatemplomról 2013 (Márián Gábor)

Kisdörgicsei rom

Tabernákulum, vagy valamilyen egyéb tartófülke a szentélyben

A mesélő falak

Az ívesen zárt szentély

Fel az égbe!

Ablakrészlet

Templombelső

A kövek

A déli oldal

Résablak

A templomrom

Bejárat nyugat felől

A kisdörgicsei templomrom megközelítése (térkép)

A kisdörgicsei templomrom a Balatontól északra, Veszprém-megyében, Dörgicse településen található. A mai Kisdörgicse falurésztől nyugatra, egy kis mezőcske közepén. A térképmelléklet alapján könnyen megtalálható, az út könnyen járható mind gyalog, mind autóval.

Felhasznált irodalom

Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai

Dörgicse honlapja
Dörgicse a Wikipédián
Kereszt alakú nyílások Árpád-kori templomainkon
Szent Miklós a Wikipédián

Helyi ismertetőtábla

Éri István—Gerőné Krámer Márta—Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok

Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Sólyi papírmalom romjai

A sólyi papírmalom rövid története (Kapui Ferenc)

Ezúttal a sok templom- és várrom után egy ipari épület romjait szeretnénk bemutatni. A helyszínt mi nagyon izgalmasnak találtuk a kis mesterséges csatornával, amelyet a veszprémi Séd patakból ágaztak le egy rövid szakaszon. Evidens, hogy egy malomról lesz szó ebben a bejegyzésünkben, de nem akármilyenről, hanem az ország kb. 60, illetve Veszprém megye 3 egykori papírmalmának egyikéről.

Sólyi papírmalom

Kr. e. 1400-ban Kínában már készítettek papírt, és Kr. u. 105-ben pedig már szorgalmazták, hogy a hivatalokban inkább ezt használják a drága selyem helyett. Hazánkban Károly Róbert állt ki először amellett 1310-ben, hogy a hivatalos dokumentumok papíralapúak legyenek, feltehetően gazdasági okokból kifolyólag. Ekkor még csak import papírt használtak a Magyar Királyság területén, az első papírmalom Lőcsén, 1515 körül létesült. Innentől számítjuk a magyar papírgyártás kezdeteit.

Az 1780-as években határozta el a zirci cisztercita apátság, hogy a hozzá tartozó sólyi területen szeretne létesíteni egy papírmalmot. A pontos alapítási időt nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy 1790. április 7-én indult meg a papírgyártás Sólyon. Egész komoly ipari létesítmény lehetett a maga korában, egy 577 négyszögöles telken húzták fel a malom épületét, amelynek földszintjén a malommű mellett 2 szoba, emeletén 2 újabb szoba és egy konyha helyezkedett el. A padlás szárítóhelyiségként szolgált. A kerített kertben 1 istálló 2 fészer, egy különálló fészer kamrával, egy pince és a kert végében egy árnyékszék foglalt helyet. A 3 alulcsapós malomkerék helye ma is jól látszik a malom csatorna felé eső falmaradványán. A kis csatorna duzzasztója szabályozta a lejjebb elhelyezkedő vízimalmokhoz jutó víz szintjét, sodrását is.

Bonaventura ciszter előjáró 1789 áprilisában már szerződést kötött az első mesterrel, Joseph Politzerrel. A külföldi csengésű név nem meglepő, a malom 12 ismert árendátora között főként német és holland ajkúakat találunk, főként ők voltak a papírgyártás mesterei a korban. A malom fénykorában tíznél több alkalmazott is serénykedett a papírgyártásban, akadt köztük szolgáló, legény, szakács, a személyzetet saját konyha látta el, illetve kocsis, aki az áru célba juttatásáért és az anyagok mozgatásáért volt felelős. A Sólyon gyártott papírok nagyrészt vízjellel voltak ellátva, ez akkoriban egyfajta márkázást is jelentett, illetve a hivatalos iratok  hamisítását nehezítette, ami a törvény szigorúan, sok esetben halállal büntetett. A papírmalmok legfőbb megrendelő a környékbeli közigazgatási- és egyházi hivatalok voltak. A környék több településén megtalálhatók a sólyi vízjellel ellátott papírosok. A malom bérlése nem volt mindig egyszerű, a bérbeadók folyamatosan próbálták emelni a költségeket.

Hamarosan a papírgyártás gépesítése kezdte ellehetetleníteni a papírmalmok tevékenységét, az olcsóbb, gyorsabb technológiával nem tudták felvenni a versenyt. 1851 körül végül leállt a papírgyártás Sólyon, az épületet elhagyták. 1920-ban egy budapesti magánember kis vízerőművet szeretett volna itt létesíteni, ennek nyomait mutatja a betonzsilip, de ez végül nem valósult meg. 1945-ben érték találatok az épületet, azóta sajnos folyamatosan pusztul. A dicső múltról csupán a leírások, és a csatorna felőli falmaradvány árulkodnak,  pedig az objektum létesítésekor még költemények is születtek. Íme egy kis verses adalék, hogy az alapításkor mennyire örültek Sólyban a papírmalomnak, és mennyire nagy dolognak számított az ide települő ipari létesítmény:

"... Kétkezi munkáját Isten boldogítsa.
Fáradsága hasznát bőven szaporítsa.
Nemes országunknak légyen nagy hasznára.
E kis helységnek szolgáljon javára.
Egy szóval: forgását Isten igazgassa,
Kiket illet pedig megjutalmaztassa."

Sólyi fakard

Sóly neve talán másról is ismerős lehet, nem csupán a papírmalomról, mégpedig egy hatalmas fakardról. A világ legnagyobb fakardja mintegy 12 m-re magasodik Sóly fölé egy kisebb dombocska tetejéről. A kardot 1998-ban állították Szent István és Koppány csatájának emlékére, ami feltehetően Sóly közelében zajlott. Sajnos 2014-re kidőlt a fakard, bízzunk a mielőbbi pótlásában.

A sólyi fakard

Sólyi kálvária

Érdekes az atmoszférája a sólyi kálváriának. Korábban írtunk egy bejegyzést a Balaton környékének izgalmas kálváriáiról, amelyben a sólyit is megemlítjük. A vízmű épülete szolgáltat bizar hátteret a sólyi Golgota számára, és egy-egy kidőlt villanyoszlop betontuskója is próbál a stációk közé férkőzni.

Sólyi kálvária

Fényképek a sólyi papírmalom romjairól (Márián Gábor)

Falmaradvány és a Séd

Pangó víz

A malom elé terelt csatorna

Vadregényes bozót

A papírmalom falai

Falmaradvány

A malomkerék egykori helye

A természet hódítása

Ha a falak mesélni tudnának

A Séd pár méterrel a malom mellett

Az egykori bejárat belülről

Az emelet nyomai is látszanak

A bejárat közelről

A falszakasz belső oldala

A malom csatornájának részlete

A papírmalom nyomai, a többi falból kevés maradt

A sólyi papírmalom

Kidőlt fa, összedőlt épület

Betonzsilip, a tervezet kis erőműhöz

Burjánzó növényzet

Rálátás a patakra

Falmaradvány másik szögből

Egy közeli fa tele hatalmas taplókkal

A sólyi papírmalom megközelítése

Sóly a Balatontól észak-keletre, Veszprém megyében található. A rom felé vezető út sajnos nincs jelölve a faluban, ez összhangban áll a környezet rendezetlenségével. Megtalálása azért nem igényel nagy erőfeszítést. A papírmalomhoz úgy juthatunk el, ha elindulunk a település Vasút utcáján. Ennek elején amúgy a tűzoltószertár tetején egy régi tűzoltósági masinát is láthatunk. Az utcában 2 régi kőhídon kell átkelni. Az első partján egy régi malom nyomait láthatjuk, ma lakóháznak tűnik. A második hídon való átkelés után rögtön észak felé (balra) fordulva egy földúton kell kb. 400-500 métert haladni. Balra lesz egy tábla amely a vízművek épületét jelzi, de itt nem kell elfordulni, egyenesen kell tovább haladni kb. 50 métert, és balra megpillanthatjuk a magas kőfalat.

Sólyi papírmalom romja nagyobb térképen való megjelenítése

Tűzoltószertár a Vasút utca elején

Régi híd, áthaladás után itt kell balra fordulni

A Vízügy telepe, közel a romhoz, egyenesen tovább kell menni

Balra a bozótban található a rom

Felhasznált irodalom

Koncz Pál leírása az epa.oszk.hu oldalán

Leírás a romról a geocaching portálon

Leírás a papírmalomról Sóly község oldalán

Élménybeszámoló a Bakancs és fakanál blogon
A papírgyártásról a Múlt-kor portálon
Sóly a Wikipédián

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!