A blog a Balaton környékén található várromokat, templomromokat és egyéb érdekességeket mutatja be képekkel illusztrálva. A csodás balatoni táj és az olykor meseszerű, vagy épp eldugott vár- és templomromok tarkítják az igazán izgalmas barangolásokat a környéken. A blogon Kapui Ferenc leírásai és Márián Gábor fényképei láthatók.
Első találkozásom a rezi várrommal még gimnazista koromra datálódik. Egy tapolcai osztálytársamék szíves vendéglátását élveztem, a 90-es évek végét írtuk és a nyaralást a környék látnivalóinak megtekintésével próbálták még izgalmasabbá tenni számomra. Ez sikerült is, egy eső utáni kora estén látogattuk meg Rezit, a felhők közül kibukkanó nap a vörös megannyi árnyalatára festette az eget és a világos kövekből megépült várfokot. Remek élmény maradt bennem, a pillanat igazi varázsa, amely miatt többször is érdemes meglátogatni egy-egy kedves helyet, hiszen egy évszak, napszak vagy épp az időjárási körülmények nagyban meg tudják változtatni az adott látnivaló által nyújtott élményt.
Rezi vár
Akkoriban Rezi vára még az alapos állagmegőrzés előtt állt, én pedig csak analóg fényképezőgéppel rendelkeztem. Így az akkori dokumentációt nem tudom közzé tenni, sajnos az offline archiválás bugyraiban lappanganak valahol az ominózus képek, amennyiben felütik fejüket, a maihoz képesti meglehetősen vad állapotok is felkerülnek a blogra. De kárpótlásul azért 2 meglehetősen markánsan különböző állapotról is láthatunk fényképeket a bejegyzésben, hiszen Gáborral 2009-ben és 2012-ben is meglátogattuk Rezi bérceit.
A Rezi vár története
Rezi környéke már a kőkorszakban is lakott volt, illetve későbbi korokból is fellelhetők emlékek, a település első említése 1236-ból való. Ekkoriban királyi szolgák lakták. Maga a vár későbbi, 1291 és 1333 között építtette a Pécz nemzetség. Eleinte az északi rész lakótornya állt csak a várból a Zalaszántói-medence fölé magasodva. Az építtető nemzetség kihalása után a királyra száll a birtok, majd adományozás révén a Lackfiak kezére kerül Keszthely környékével együtt. Ők hűtlenség miatt elvesztik, Zsigmond király Eberhard zágrábi püspöknek adományozza, kinek halála után ismét királyi várrá válik. Zálogba kapják a Medveiek, akik hatalmaskodás miatt elvesztik, majd a Gersei Pethő család kapja meg, akik a vár történetének érdemi részében szinte töretlenül birtokolják a területet.
Mátyás halála után a Magyarországra betörő Miksa rövid időre elfoglalja, de a Fekete Sereg Kinizsi Pállal visszaveszi még feloszlása előtt. Az első, sikertelen török ostromot 1554-ben éli át a vár. Utána a Gerseiek megerősítik, belső falakkal tagolják, illetve a külső falakat jelentősen magasítják, valamint ellátják a védekezésben segítséget nyújtó gyilokjáróval. Északon egy meredek sziklaszirtre épült a vár, keleten és nyugaton is jelentős mélység veszi körül, délen egy száraz árok a kapuzatot védő két bástyaszerű épület jelent oltalmat. 1572-ben Giulio Turco itáliai hadmérnök ezt a várat is dokumentálja rajzaival, akár megannyi más magyar várat. Így lehet fogalmunk egykori kinézetéről. A Kőkövön blogon találtam egy remek videót, amelynek segítségével könnyebben el tudjuk képzelni a középkori állapotokat.
1589-ben a szomszédos Tátika várát ostromolja a török, Rezi kellő védelmére nincs elegendő pénz. Egy 1592-es oklevélben már romként említik. Korábban született olyan döntés, melynek értelmében a kicsiny várat le kellett volna rombolni annak okán, hogy ne juthasson török kézre. De hogy valóban lerombolták-e, vagy egy török támadásnak esett áldozatul, arról a rendelkezésre álló források nem nyilatkoznak kellő biztonsággal.
A várat már nem építik újjá, 1729-ben férfi ágon kihal a Gersei Pethő család, 1741-ben a Festeticsek vásárolják meg a területet a kincstártól, és az államosításokig az ő tulajdonukban marad. 1998-ban omlott le a keleti fal egy része, szerencsére 2000-ben indult konzerválási és feltárási munkák megmentették a teljes enyészettől a romot. ARezi vár szabadon és belépő nélkül látogatható. Nem mindig volt ez így, a közelben állt egy katonai objektum (melynek maradványait mi is tervezzük felkeresni), és pár 10 évvel ezelőtt nem nagyon lehetett a a Rezi vár környékére férkőzni. A rendbe hozott romok szívderítő látványt nyújtanak, igaz a maradványok vad romantikája a rekonstrukcióval elveszett. A környékre nyíló panoráma pazar, a várromok szerelmeseinek kötelező meglátogatni. Jó program lehet egy balatoni nyaralás alkalmával. Az utóbbi időben kialakításra került egy Rezi vár tanösvény is, a romhoz való felkapaszkodás közben megtekinthetők az itt kihelyezett ismertetőtáblák, megismerhető a vár története, a környék élővilága.
Fényképek a Rezi várról 2009 (Márián Gábor)
Déli oldal az egykori bejárattal
Nyugati fal
A lakótorony egykori helyéhez vezető lépcső
Lefedett falrész
A kapuőrző épületek itt még fedetlenül
A keleti kapuőrző épület
A kapu
Szemben hátul állt a lakótorony
Falmaradványok
Falrészek a nyugati kapubástyából
A leginkább ép faldarab
Nyugati fal talán a gyilokjáró illesztékeivel
A nyugati fal
A keleti fal hosszában
Falmaradvány lőréssel
A keleti fal
Blogger árnyékok
Ablakok és zászló
Kilátás a Tátikára
Haláp, Gulács és a Badacsony is látható
Fotók a Rezi várról 2012 (Márián Gábor)
Az egykori bejárat immáron befedve
A bejárat bentről, turistákkal
... és turisták nélkül
Egy faragott kő, talán egy oszlop talapzata
Rekonstruált kapuzat
A kapuvédő épület belülről
Nevezetes várak és távolságuk Rezitől
Panoráma kelet felé
Keleti falszakasz
Nyugati falszakasz
Zászló és kilátás
Falak
Egy zöld gyík, aki a várban napozott
A kép közepén a kis fehér folt a buddhista sztúpa
Rezi várának megközelítése (Google térkép), Rezi vár parkoló
Rezi romjai a Balatontól északra, Zala megyében, Rezi községtől kb. 5 km-re találhatók. Rezi Vár utcájából vezet egy földút a romhoz, nyáron, száraz időben jól járható kocsival. Az első kb. 4,5 km-t meg lehet tenni kocsival, majd le lehet parkírozni (sőt le is kell), és a maradék 500 m-en gyalog lehet tovább folytatni a vár meghódításának útját. A parkoló elég kicsi, főszezonban azért van forgalma romnak. A térképen jelzett két útszakasz nem 100%ban pontos, tekintve, hogy az erdei utat nehéz követni a térképen, de szerencsére az út elég jól ki van táblázva, nehéz elvéteni az irányt.
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minketFacebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.
