Google+ Balatoni romok: 2015/07

2015. július 24., péntek

Rezi vár

Leírás Rezi várának romjairól (Kapui Ferenc)

Rezi vára
Első találkozásom a rezi várrommal még gimnazista koromra datálódik. Egy tapolcai osztálytársamék szíves vendéglátását élveztem, a 90-es évek végét írtuk és a nyaralást a környék látnivalóinak megtekintésével próbálták még izgalmasabbá tenni számomra Nándi barátomék. Ez sikerült is, egy eső utáni kora estén látogattuk meg a helyszínt, a felhők közül kibukkanó nap a vörös megannyi árnyalatára festette az eget és a világos kövekből megépült várfokot. Remek élmény maradt bennem, a pillanat igazi varázsa, amely miatt többször is érdemes meglátogatni egy-egy kedves helyet, hiszen egy évszak, napszak vagy épp az időjárási körülmények nagyban meg tudják változtatni az adott látnivaló által nyújtott élményt.

Akkoriban Rezi vára még az alapos állagmegőrzés előtt állt, én pedig csak analóg fényképezőgéppel rendelkeztem. Így az akkori dokumentációt nem tudom közzé tenni, sajnos az offline archiválás bugyraiban lappanganak valahol az ominózus képek, amennyiben felütik fejüket, a maihoz képesti meglehetősen vad állapotok is felkerülnek a blogra. De kárpótlásul azért 2 meglehetősen markánsan különböző állapotról is láthatunk fényképeket a bejegyzésbe, hiszen Gáborral 2009-ben és 2012-ben is meglátogattuk Rezi bérceit.

Rezi környéke már a kőkorszakban is lakott volt, illetve későbbi korokból is fellelhetők emlékek, a település első említése 1236-ból való. Ekkoriban királyi szolgák lakták. Maga a vár későbbi, 1291 és 1333 között építtette a Pécz nemzetség. Eleinte az északi rész lakótornya állt csak a várból a Zalaszántói-medence fölé magasodva. Az építtető nemzetség kihalása után a királyra száll a birtok, majd adományozás révén a Lackfiak kezére kerül Keszthely környékével együtt. Ők hűtlenség miatt elvesztik, Zsigmond király Eberhard zágrábi püspöknek adományozza, kinek halála után ismét királyi várrá válik. Zálogba kapják a Medveiek, akik hatalmaskodás miatt elvesztik, majd a Gersei Pető család kapja meg, akik a vár történetének érdemi részében szinte töretlenül birtokolják a területet.

Mátyás halála után a Magyarországra betörő Miksa rövid időre elfoglalja, de a Fekete Sereg Kinizsi Pállal visszaveszi még feloszlása előtt. Az első, sikertelen török ostromot 1554-ben éli át a vár. Utána a Gerseiek megerősítik, belső falakkal tagolják, illetve a külső falakat jelentősen magasítják, valamint ellátják a védekezésben segítséget nyújtó gyilokjáróval. Északon egy meredek sziklaszirtre épült a vár, keleten és nyugaton is jelentős mélység veszi körül, délen egy száraz árok a kapuzatot védő két bástyaszerű épület jelent oltalmat. 1572-ben Gulio Turco itáliai hadmérnök ezt a várat is dokumentálja rajzaival, akár megannyi más magyar várat. Így lehet fogalmunk egykori kinézetéről. A Kőkövön blogon találtam egy remek videót, amelynek segítségével könnyebben el tudjuk képzelni a középkori állapotokat.



1589-ben a szomszédos Tátikát ostromolja a török, Rezi kellő védelmére nincs elegendő pénz. Egy 1592-es oklevélben már romként említik. Korábban született olyan döntés, melynek értelmében a kicsiny várat le kellett volna rombolni annak okán, hogy ne juthasson török kézre. De hogy valóban lerombolták-e, vagy egy török támadásnak esett áldozatul, arról a rendelkezésre álló források nem nyilatkoznak kellő biztonsággal.

A várat már nem építik újjá, 1729-ben férfi ágon kihal a Gersei Pető család, 1741-ben a Festeticsek vásárolják meg a területet a kincstártól, és az államosításokig az ő tulajdonukban marad. 1998-ban omlott le a keleti fal egy része, szerencsére 2000-ben indult konzerválási és feltárási munkák megmentették a teljes enyészettől a romot. Szabadon és ingyenesen látogatható. Nem mindig volt ez így, a közelben állt egy katonai objektum (melynek maradványait mi is tervezzük felkeresni), és pár 10 évvel ezelőtt nem nagyon lehetett a a Rezi vár környékére férkőzni. A rendbe hozott romok szívderítő látványt nyújtanak, igaz a maradványok vad romantikája a rekonstrukcióval elveszett. A környékre nyíló panoráma pazar, a várromok szerelmeseinek kötelező meglátogatni. Jó program lehet egy balatoni nyaralás alkalmával.

Fotók a Rezi várról 2009 (Márián Gábor) 

Déli oldal az egykori bejárattal

Nyugati fal

A lakótorony egykori helyéhez vezető lépcső

Lefedett falrész

A kapuőrző épületek itt még fedetlenül

A keleti kapuőrző épület

A kapu

Szemben hátul állt a lakótorony

Falmaradványok

Falrészek a nyugati kapubástyából

A leginkább ép faldarab

Nyugati fal talán a gyilokjáró illesztékeivel

A nyugati fal

A keleti fal hosszában

Falmaradvány lőréssel

A keleti fal

Blogger árnyékok

Ablakok és zászló

Kilátás a Tátikára

Haláp, Gulács és a Badacsony is látható

Fotók a Rezi várról 2012 (Márián Gábor)

Az egykori bejárat immáron befedve

A bejárat bentről, turistákkal

... és turisták nélkül

Egy faragott kő, talán egy oszlop talapzata

Rekonstruált kapuzat

A kapuvédő épület belülről

Nevezetes várak és távolságuk Rezitől

Panoráma kelet felé

Keleti falszakasz

Nyugati falszakasz

Zászló és kilátás

Falak

Egy zöld gyík, aki a várban napozott

A kép közepén a kis fehér folt a buddhista sztúpa

Rezi várának megközelítése (Térkép)

Rezi romjai a Balatontól északra, Zala megyében, Rezi községtől kb. 5 km-re találhatók. Rezi Vár utcájából vezet egy földút a romhoz, nyáron, száraz időben jól járható kocsival. Az első kb. 4,5 km-t meg lehet tenni kocsival, majd le lehet parkírozni (sőt le is kell), és a maradék 500 m-en gyalog lehet tovább folytatni a vár meghódításának útját. A térképen jelzett két útszakasz nem 100%ban pontos, tekintve, hogy az erdei utat nehéz követni a térképen, de szerencsére az út elég jól ki van táblázva, nehéz elvéteni az irányt.




A Rezi vár GPS koordinátái: 46.866068, 17.241688

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.