A hegyesdi vár története (Kapui Ferenc)
Hegyesd faluba Tapolca felől egy ódon kőhídon vezet az út, melynek különleges hangulatát egy régi Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrocska fokozza. Maga a vár egy feltűnően hegyes, kúpszerű magaslaton található, csúcsa kopasz, kicsi, így remek körpanoráma nyílik a környékre.
 |
A hegyesdi vár csekély romjai |
Hegyesd korai névvariánsai a
Hygusd,
Hegusd,
Hegesd lehettek. Valaha szerpentinút vezetett a hegytetőn álló várhoz, melyet a felső szakaszon kis tornyokkal erősített vékony fal védett. Méreténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, vékony, keskeny falain nagyobb ágyúkat sem lehetett elhelyezni.
Feltehetően a tatárjárás után épült az erősség, és első tulajdonosa az építtető
Atyusz nemzetség lehetett. 1276 körül a nemzetség kihalt, a vár valószínűleg a királyi udvarra szállt. Első írásos említése 1282-ből való, a veszprémi káptalan irataiban szerepel. A török időkig többször cserélődött Hegyesd tulajdonosa. 1556-tól a
Balaton-Duna főkapitánysághoz tartozott a vár. A csúcsról be lehet látni az egész környéket,
Szigliget,
Csobánc, sőt tiszta időben még
Sümeg vára is látható.
1561. április 16-án betelt Hegyesd erősségének sorsa, elfoglalták a török csapatok. Rögtön meg is erősíttették az új tulajdonosok a kicsiny magánvárat, az eredeti falaktól lejjebb, a domb tövénél palánksort emeltek. Mivel a környékbeli, munkára kényszerített jobbágyokat túl lassúnak találták az építkezésben, húszat a fülüknél fogva a palánkhoz szegeztek. 600 oszmán lovas táborozott a vár körül, ők rövid időn belül a környék rémeivé váltak gyakori portyázásaikkal.
Gyulaffy László és Bajazid vajda bajvívása
A hegyesdi vár ura Bajazid (Pajazit) aga lett, aki 1562 márciusában párbajra hívta Gyulaffy Lászlót, Tihany kapitányát és egyben a szomszéd vár, Csobánc tulajdonosát, aki a páncélban kiálló török előkelőséget a küzdelemben megölte. A monda szerint a halott testből csak baltával tudták kiütni Gyulaffy kopjáját, amely zászlóstól szaladt át az aga mellkasán. A küzdelem történetét a győztes rokona, Gyulaffy Lestár jegyezte le. 1562. március 30-án vették ostrom alá Hegyes várát a magyar királyi csapatok, és április elején vissza is foglalták. Utána a falakat felrobbantották, a várat felgyújtották, hogy ne lehessen többé a törökök erőssége. Soha nem építették újjá, az enyészet mára szinte teljesen felemésztette a maradványokat.
Bár a várfalakból manapság már tényleg nem sok látszik, a környékre nyíló panoráma miatt érdemes felmászni a lépcsősoron. A Tapolcai-medence, a könyék tanúhegyei, a Balaton távolban megcsillanó víztükre csodálatos látványt nyújt. A hegy élővilága is különleges, nyáron mediterrán hangulatot idéz. Ottjártunkkor török seregek helyett egy kis csapat kardos lepke ostromolta az ódon falak maradványait, párat közülük sikerült lencsevégre kapni...
A hegyesdi várrom megközelítése Google térképpel
A hegyesdi vár Veszprém megyében, a Balaton északi oldalán fekszik. Tapolca felől Monostorapáti felé vezető útról Hegyesd irányába lehajtunk. A falucskán átérve a település végénél tábla jelöli a hegyesdi várat. A műútról lehajtva leparkolhatunk, és a hegy lábáig elgyalogolhatunk. Innen egy elég embert próbáló lépcsősor vezet fel a tetőre, ahol a vár csekély maradványait találhatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése