Google+ Balatoni romok: Hegyesdi várrom

2010. május 25., kedd

Hegyesdi várrom

A hegyesdi várrom története (Kapui Ferenc)

A hegyesdi vár csekély romjai
Hegyesd faluba Tapolca felől egy ódon kőhídon vezet az út, melynek különleges hangulatát egy régi Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrocska fokozza. Maga a hegyesdi vár egy feltűnően hegyes magaslaton található, a hegy szabályos kúp alakban mered Hegyesd falu fölé. 

Hegyesd korai névvariánsai a Hygusd, Hegusd, Hegesd lehettek. Valaha szerpentinút vezetett a hegytetőn álló várhoz, melyet a felső szakaszon kis tornyokkal erősített vékony fal védett. Méreténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, vékony, keskeny falain nagyobb ágyúkat sem lehetett elhelyezni.

Feltehetően a tatárjárás után épült az erősség, és első tulajdonosa az építtető Atyusz nemzetség lehetett. 1276 körül a nemzetség kihalt, a vár valószínűleg a királyi udvarra szállt. Első írásos említése 1282-ből való, a veszprémi káptalan irataiban szerepel. A török időkig többször cserélődött Hegyesd tulajdonosa. 1556-tól a Balaton-Duna főkapitánysághoz tartozott a vár. A csúcsról be lehet látni az egész környéket, Szigliget, Csobánc, sőt tiszta időben még Sümeg vára is látható.

1561. április 16-án betelt Hegyesd erősségének sorsa, elfoglalták a török csapatok. Rögtön meg is erősíttették az új tulajdonosok a kicsiny magánvárat, az eredeti falaktól lejjebb, a domb tövénél palánksort emeltek. Mivel a környékbeli, munkára kényszerített jobbágyokat túl lassúnak találták az építkezésben, húszat a fülüknél fogva a palánkhoz szegeztek. 600 oszmán lovas táborozott a vár körül, ők rövid időn belül a környék rémeivé váltak gyakori portyázásaikkal.

A hegyesdi vár ura Bajezid (Pajazit) aga lett, aki 1562 márciusában párbajra hívta Gyulaffy Lászlót, Tihany kapitányát és egyben a szomszéd vár, Csobánc tulajdonosát, aki a páncélban kiálló török előkelőséget a küzdelemben megölte. A monda szerint a halott testből csak baltával tudták kiütni Gyulaffy kopjáját, amely zászlóstól szaladt át az aga mellkasán.  A küzdelem történetét a győztes rokona, Gyulaffy Lestár jegyezte le. 1562. március 30-án vették ostrom alá Hegyesdet a magyar királyi csapatok, és április elején vissza is foglalták. Utána a falakat felrobbantották, a várat felgyújtották, hogy ne lehessen többé a törökök erőssége. Soha nem építették újjá, az enyészet mára szinte teljesen felemésztette a maradványokat.

Bár a várfalakból manapság már tényleg nem sok látszik, a környékre nyíló panoráma miatt érdemes felmászni a lépcsősoron. A Tapolcai-medence, a könyék tanúhegyei, a Balaton távolban megcsillanó víztükre csodálatos látványt nyújt. A hegy élővilága is különleges, nyáron mediterrán hangulatot idéz. Ottjártunkkor török seregek helyett egy kis csapat kardos lepke ostromolta az ódon falak maradványait, párat közülük sikerült lencsevégre kapni...

Fényképek a hegyesdi várromról 2009 (Márián Gábor)

A faluba vezető régi kőhíd

És a hídon Nepomuki Szent János szobra

A szobor közelebbről

Ez lehetett az egykori lenti kapu

Falmaradvány

A várat sziklák is erősítették

A falak

Csekély maradványok

Faldarab

Az alsó rész maradványai

Látható a sárga romjelzés

Itt is hódít a természet

Egy markánsabb faldarab

A hegyesdi várrom

A hegycsúcs

A csúcson szinte csak az alapok maradtak

A hegy tető falmaradványai

Hegyesd egy részlete

Szikla és pillangó

A víztározó és Monostorapáti

Hegyesd és a víztározó

Panoráma a várból

A távoli kis "domb" a háttérben Sümeg

Talán kardos lepke nősténye

Rengeteg lepke repkedett a csúcson

Üde színfolt

Kardos lepke

Barátkozás

Csodálatos körpanoráma tanúhegyekkel


A hegyesdi várrom megközelítése

A hegyesdi vár Veszprém megyében, a Balaton északi oldalán fekszik. Tapolca felől Monostorapáti felé vezető útról Hegyesd irányába lehajtunk. A falucskán átérve a település végénél tábla jelöli a hegyesdi várat. A műútról lehajtva leparkolhatunk, és a hegy lábáig elgyalogolhatunk. Innen egy elég embert próbáló lépcsősor vezet fel a tetőre, ahol a vár csekély maradványait találhatjuk.


Hegyesdi várrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Érdekességek a várról a természetvilaga.hu oldalán
A várról a Wikipedián
A várról a balaton-heviz.hu oldalán
Csányi Ákos levele a Hegyesd ellen készülő keresztény seregek ügyében a szigetva.hu oldalon
Leírás Hegyesdről a varbarat.hu oldalon
Hegyesdi rom a hegyesd.hu oldalon
Ismertetőtábla a romoknál

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!