Ötletek egy Káli-medencei kiránduláshoz (Kapui Ferenc)
Korábban szinte csak romokkal és azok történetével foglalkozott blogunk, de úgy érezzük, a csodálatos tájak, festőien szép Balaton környéki falvacskák is megérdemelnek egy-egy cikket, amelyek egy kicsit elrugaszkodnak a romok szigorúan vett világától.
 |
| Körpanoráma a Kornyi-tó környékén (nagyításhoz katt a képre) |
A Káli-medence nevezetességei
A sok remek vidék közül egyik nagy kedvencünk a Káli-medence, melynek szépsége már honfoglaló eleinket is biztosan megragadta (feltehetően sok más szempont mellett), hiszen
Kál horka nemzetsége ezen a környéken telepedett le, róluk kapta a nevét a medence, és jó pár település a környéken. A horka vagy harka amúgy a fejedelem és a gyula cím után a 3. legnagyobb méltóságot jelentette az ősi magyaroknál, talán nem véletlen, hogy egy nagyon fontos cím tulajdonosáé lett ez a vidék.
 |
| Sóstókáli templomrom |
A Káli-medence központja a Kornyi-tó környéke, amely igazi madárparadicsomnak számít. A tó közelében lévő réten rengeteg ürgelyukkal találkozhatunk, és szerencsés esetben a kissé félénk rágcsálók ágaskodó alakját is megpillanthatjuk. A dombtetőről
Veszprémi Imre Emberi komédia című 4 tagú szoborkompozíciója uralja a tájat. Körben látszanak többek között
Szentbékkálla és
Kővágóörs templomtornyai, illetve néhány távolabbi tanúhegy sziluettje a messzeségben. A kis tavacska egy lefolyástalan területen fekszik, a helyi információs tábla szerint olykor ki is szárad. Kisebb hozamú karsztforrások és a csapadékvíz táplálják. A
Köveskált és
Kővágóörsöt összekötő műút túloldalán fekszenek a réteken
Sóstókál templomának maradványai és az egykori falu házainak nyomai. Nem messze tőle találjuk a
sóstókáli pusztapalota romjait, ezekről az emlékekről korábban már írtunk a blogon. Sőt, a
Káli-medence épített nevezetességeinek külön cikket szenteltünk.
A Káli-medence természeti látnivalók
Legtöbben a Káli-medencét a szentbékkállai kőtengerről ismerhetik. A hajdani vulkanikus tevékenység nyomán feltörő kovasavak és hévízforrások cementálták az üledéket, amelyet később a szél, csapadék és egyéb külső környezeti tényezők tovább formáztak. Ma úgy terülnek el a hatalmas kövek a környéken, mintha egy óriás dobálta volna szét azokat mérgében. Az egyik legizgalmasabb kő az úgynevezett ingókő, amely a képen is látható. Ha az ember a megfelelő helyre lép rajta, a vízszintes kőlapot (kettő is akad ilyen egymás mögött) ide-oda lépegetve megbillegtetheti. A mutatvány veszélytelen, már régóta őrzi jelenlegi formáját a kőcsoport. Mindenesetre ennek az élménynek a beszerzése némi bátorságot igényel, hiszen elég ijesztő, amikor egy ilyen hatalmas kőlap megmozdul az ember talpa alatt, még ha csak pár centinyit is.
 |
| Ingókő a szentbékkállai kőtengernél |
A köveken kívül a terület elég sajátos növényvilággal is rendelkezik. Még gimnazista koromban egy osztálykirándulás alkalmával volt szerencsém először látni pár
fekete kökörcsint (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a területen. Azóta többször is jártunk a kőtengernél, és tavasszal, árprilisban, májusban több alkalommal is láthattuk a csodálatos növényt.
 |
| Fekete kökörcsin |
Idén viszont rengeteg
agárkosbort (Anacamptis morio) láttunk, amikből párat Gábor meg is örökített. Mind a szentbékkállai, mind a salföldi kőtenger környékén nagy számban nyíltak ezek a védett, Magyarországon is honos orchideafélék. Bizony, kőtenger nem csak Szentbékkállán található, Salföld falucska mellett, és Kővágóörs közvetlen szomszédságában is találhatunk egy-egy látványosabb kőmezőt. A
Káli-medence kőtengereiről is írtunk bővebben. A korábban sokkal nagyobb területen elfekvő kőtengereket az ember korábban megpróbálta hasznosítani, ezért ma már csak kisebb foltokban találhatók meg a környéken, de szépségük így is páratlan. Természetesen a
Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, és a nemrég létesült
Bakony-Balaton Geoparknak is a részét képezik.
 |
| Agárkosbor |
Salföld maga is megér egy misét, bár szorosan nem képezi a Káli-medence részét, annak határvidéke inkább. Az imént említett kőtengeren kívül a picinyke falu utcáin is érdemes végigsétálni, hiszen majdnem minden porta műemléki élményt nyújt a látogató számára. A többségében fehérre vagy szürkésre vakolt falak, a homlokzatok népi motívumai, a míves kémények és a virágos kertek idilli hangulatot kölcsönöznek a kis falunak egész évben. Salföld egyik végében a Nemzeti Park Természetvédelmi Majorságában bemutatkoznak a környéken, és egyben Magyarországon is egykor elterjedt háziállatok, mint a magyar szürke, a racka juh, a bivaly és még sok más faj. A másikban pedig nem túl hosszú sétával elérhetjük a salföldi, Szent Mária Magdolna tiszteletére 1263 előtt emelt pálos rendi kolostor romjait. Aki üdítő sétára vágyik, Salföld vagy épp Szentbékkálla környéke, illetve az egész Káli-medence kitűnő helynek bizonyulhat.
Fényképek Salföldről (Márián Gábor)
 |
| A salföldi templom tornya |
 |
| Salföldi ablak |
 |
| Egy festői kis ház Salföldről |
 |
| Salföldi kémények |
 |
A salföldi pálos kolostorrom
templomának ablaka |
 |
| A salföldi pálos kolostorrom |
Felhasznált irodalom
A cikkben szereplő képek Márián Gábor alkotásai
A horka cím jelentése
Kál horka a Wikipédián
A kőtengerrők Szentbékkálla Wikipedia oldalán
Fekete kökörcsin a Wikipédián
Agárkosbor a Wikipédián
Bakony-Balaton Geopark
Salföld a Wikipédián
Salföldi pálos kolostorrom a Wikipédián
Salföldi major
Emberi komédia szoboregyüttes
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!
