Középkori romtúra Nagyvázsony környékén

Nagyvázsony település nevének hallatán, méltán, Nagyvázsony vára, vagy más néven Vázsonykő ugrik be elsőre az embernek, mint épített középkori emlék. Pedig a Kinizsi-vár kevesebb mint 4 km-es sugarában öt középkori templom vagy kolostor nyomai is fellelhetők. Ezek egy közepes méretű túra keretében könnyen megközelíthetők, bejárhatók, így a várlátogatáson kívül más élményekkel is gazdagodhatunk, ha a környéken járunk. Vegyük hát sorra nagyvázsony környékének látnivalóit.

Nagyvázsonyi túra, Nagyvázsony vára, a Kinizsi vár

Nagyvázsony környéke régóta lakott, már a római időkben is fontos út vezetett ezen a környéken. A település első említése a tatárjárás idejéből való, ekkor a Váson nemzetségé, amelyről a nevét is kapta. A várat feltehetően Vezsenyi László építtette a 15. század elején. Maga a 25 méter magas lakótorony akár ennél is korábbi építésű lehet. A család férfiági kihalása után (1472) a vár a királyra szállt. Hunyadi Mátyás ajándékozta Kinizsi Pálnak a török ellen nyújtott hősies küzdelme jutalmául. Ő megerősíttette a várat, ekkor készült el a palotaszárny, várkápolna, barbakán és a külső fal négy kisebb toronnyal.

Nagyvázsonyi vár

Az erősséget felesége, Magyar Benigna lakta, mivel Kinizsi a harcok miatt főként a végeken teljesített szolgálatot az oszmán seregek ellen. Kinizsi halála (1494) után a özvegye kétszer is újra férjhez ment. Második urát ledobta a ló, így nyakát szegte, harmadik, kegyetlenkedő férjét, Kereky Gergelyt viszont ő maga ölette meg és dobatta a vár árkába. Első férje érdemeire való tekintettel büntetése "csupán" száműzetés volt. A vár később Benigna második férjének családja kezébe került. Ők felrobbantatták a közeli pálos kolostort, hogy az ne kerülhessen a törökök kezére, köveiből pedig megerősítették Nagyvázsony várát. Nem számított katonailag fontos objektumnak, inkább megfigyelésre használták. Veszprém eleste után (1594) őrsége elhagyta és rövid időre török kézre került.

1649-től a Zichy család birtoka. Utolsó komolyabb katonai akciók a Rákóczi szabadságharc idején történtek a várnál, 1709-től labanc kézen volt. 1762-ben elkészül a család modernebb kastélya a településen, innentől kezdve a vár teljesen elveszti jelentőségét, lakótornyát még egy darabig a cselédség lakja. Az idő vasfoga földrengés és tűzvész képében tépázza meg, a lakótorony elpusztult tetejének pótlását Rómer Flóris szorgalmazza. 1955 és 1961 között feltárják és konzerválják a romokat, 2005-ben következik egy újabb feltárás, majd 2013-ban a lakótornyot helyreállítják. Nagyvázsony vára belépődíj ellenében látogatható, a nyitvatartásról, programokról és az árakról a Kinizsi-vár honlapján tájékozódhatunk.

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostorrom

A Nagyvázsony környéki kalandozást a várhoz legközelebbi romnál kezdjük. Története kevesebb mint száz évet ölel fel építtetésétől lerombolásáig. A kolostor romjait a vártól nyugatra találjuk az erdőben. 1483-ban alapította Kinizsi Pál apósa, Magyar Balázs. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A szerzetesek a szintén közeli tálodi kolostorból települtek ide. Kinizsi Pált és Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot is ide temették. Kinizsi sírköve ma a vár kápolnájában látható. A kolostorban készült Benigna számára a híres magyar nyelvű imakönyv, a Festetics-kódex és a kiegészítésének tekinthető Czech-kódex, valamint még 2 kézzel írott kódex. Fehérvár eleste után (1543) hagyták el a szerzetesek a kolostort, amelyet Veszprém eleste után (1552) felrobbantották, nehogy török kézre kerüljön. Köveiből erősítették meg a várat, majd később a környék lakói is felhasználták építkezéseiknél. A rom feltárása és konzerválása 1959-ben történt.

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostor

Szent Ilona templomrom Nagyvázsony közelében

Két, egykori pálos hely között fekszik az egykori Tálod falu templomocskájának szerény maradványa. A Szent Ilona templomromról  korábban írtunk már egy bejegyzésben. Történetéről nem sokat tudni, a XIII. században építették, egyenes szentélyzáródású, picike falusi templom. 1548-ban lakossága elhagyta, majd szinte teljesen a feledés homályába veszett, 1970-es újra felfedezéséig. 2007-ben került sor állagmegóvására.

Szent Ilona templomrom

Tálodi pálos kolostorrom Nagyvázsony és Pula között

A Szent Ilona romot elhagyva tovább túrázva hamarosan a tálodi pálos kolostor romjainál találjuk magunkat. Az Árpád-házi Szent Erzsébetről nevezett kolostort a XIII. szézad végén alapította a Gyulaffy nemzetség. Első ismert okleveles említése 1263-ból való. Közelében fakad a bő vízű Kinizsi-forrás, mely stratégiai jelentésű lehetett az alapításkor. A Sáska közelében fekvő bakonyszentjakabi, és a Vállus mellett fekfő Szent Miklós pálos kolostor esetében is fellelhető a mai napig egy-egy tiszta vízű forrás. Utóbbinál az egykori mesterséges halastó nyomai is láthatóak.

Tálodi pálos kolostorrom

A kolostor temploma 25 méter hosszú, egyenes szentélyzáródású volt. Hozzá csatlakozott a szerzetesek számára épített 36×32 méteres épület. A pálosok 1480 után hagyták fel, feltehetően az ekkoriban alapított, már említett nagyvázsonyi pálos kolostorba költöztek, helyüket a ferencesek vették át. A török harcok Tálodot sem kímélték, tartva egy esetleges oszmán beköltözéstől, a kolostor kegyura, Csoóron András 1552-ben felrobbanttatta. Jellegzetes, egyetlen magasan álló fala tövében kellemes lehet piknikezni. Ottjártunkkor sátorozó diákcsoportok loptak életet az elhagyott kolostor maradványai közé.

Szent Jakab templomrom Nemesleányfalun

Szent Jakab templomrom

Ha már a környéken járunk, érdemes meglátogatni a ma Nagyvázsonyhoz tartozó Nemesleányfalu temetőjét, ahol buja, zöld növényzet fedi a falu román stílusban épült, egyenes szentélyzáródású, kicsiny falusi templomának maradványait. A XIII. században a bakonybéli apátságé, később a veszprémi káptalané. Okleveles említése nem ismeretes. Ásatás még nem zajlott körülötte, története kevéssé ismert. Aki szereti az ódon hangulatú temetőket és a középkori romokat, annak ideális állomáshely lehet túrázása során.

Csepelyi templomrom Nagyvázsony közelében

Csepelyi templomrom

Az előzőleg említett romokhoz képest a csepelyi a Nagyvázsonytól legtávolabb fekvő, és sajnálatos módon a legelhanyagoltabb is. Nincs se kitáblázva, se pedig rendszeresen gondozva. 2011-es látogatásunk során egy villanypásztoron átugorva tudtunk csak a rom közelébe jutni, 2015-ben szerencsére nem állt fenn ez az állapot, de akkor az aljnövényzet nehezítette a falak megközelítését.

A XIII. században királyi pohárnokok, vadászok földje volt. A falu első hiteles említése 1233-ból való. 1453-tól a falu lakói Vázsonykő urának adóznak. A falu egyhajós, egyenes szentélyzáródású, torony nélküli temploma az Árpád-korban épült. Keletelt, északi oldalán sekrestye állott, támpillérekkel erősített kerítőfal övezte. A templomtól északra egy nemesi udvarház alapfalai is megmaradtak, ezeket az 1958-as ásatás tárta fel. Mi mindkétszer nyáron jártunk a helysznen, ekkor az aljnövényzettől ezek a nyomok nem voltak kivehetőek. A feltárások eredménye szerint a falut tehetősebb emberek lakták, akik a közeli nagyvázsonyi vár kiszolgálását és katonai szolgálatát látták el. Reményeink szerint az egykori Csepely falu múltjához méltó jelen fogja követni majd a jelenleg rendezetlen állapotokat a templom körül. A kalandvágyók illetve akik szeretik a történelmi helyszínek érintését, mindenképpen keressék fel.

Ezzel a helyszínnel zárjuk is Nagyvázsony környéki túrajavaslatunkat. Érdemes végigjárni a helyszíneket, hiszen viszonylag kis területen nagyon színes rom élményekben lehet részük a kirándulóknak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc

Képek a nagyvázsonyi várról

A nagyvázsonyi vár a lakótoronnyal

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostorrom képgaléria

Szent Mihály pálos kolostorrom Nagyvázsonyban

Támpillér

Gótikus elemek a romnál

A pálos kolostor

Falrészletek

Egykori templombelső

Szent Ilona templomrom képgaléria

Szent Ilona templomrom Nagyvázsonynál

Az apszis felől

Az apszis

Az egykori kapu

Alapfalak

Kapu

Fényképek a tálodi pálos kolostorromról

A tálodi kolostor egyetlen megmaradt ablaka

A közeli forrás

A tálodi kolostorrom Nagyvázsony közelében

Az egyetlen magasan álló fal

Tálod

Szent Jakab templomrom képgaléria

Szent Jakab templomrom Nemeslenyfalun

A rom körüli temető

Csepelyi templomrom képgaléria

A csepelyi templomrom

Lőrésablak a romnál

Egy ép fal

Csapelyi pusztatemplom

Nőstény szarvasbogár a rom közelében

A megmaradt falak

Egy mutatós fűféle a rom közelében

A fényképeket késztette: Márián Gábor

Látnivalók nagyvázson környékén Google térképen

Felhasznált irodalom

Kinizsi-vár a Wikipédián
Nagyvázsony a Wikipédián
Helyi ismertetőtábla a nagyvázsonyi pálos kolostorromnál
Nagyvázsonyi pálos kolostorrom a Wikipédián
Információk Nagyvázsony honlapján

Geocaching oldal a Szent Ilona romról

Pula honlapja

Helyi információs tábla a Szent Ilona Romnál

Tálodi kolostorrom a Wikipédián
Tálodi kolostor a Veszprém Erdőinfó oldalon
Helyi információs tábla a Szent Jakab templomromnál
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai (1963)
Kovalszky Júlia: Ásatások Csepelyen (1969)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Hetyei templomrom (Ádánd)

Leírás a hetyei templomromról, avagy az ádándi törökhagyás története (Kapui Ferenc)

Akik szeretik a romantikus, elhagyott középkori épületeket, azoknak szívesen ajánljuk ezt az Árpád-kori, elhagyott, téglaépítésű tornyot, amely az egykori Hetye falu templomának tornya volt, ma már csak a "semmi közepén" árválkodó torony.

A hetyei templomromot a források Hetye, Ketye alakban említik, első felbukkanása a forrásokban 1082-ből való Predium Kexa elnevezéssel. Egy 1265-ös dokumentum szerint Ádánd környékén 5 kisebb település volt fellelhető, egyikük Hetye. A jelenleg látható rom valószínűleg későbbi, mint a falu első említése, a források 800 évesre becsülik korát. Békefy Remig 1907-es könyvében Ketye néven említi. A mű egy fekete-fehér fotót is közöl a romról, akkori állapota lényegében megegyezik maival. Néhány tizedjegyzékben is említik, 1327-ben -András, 1327-ben pedig Miklós a papja. Védőszentje Szent János.

A hetyei templomrom Ádánd közelében

A rom impozáns, tornya háromemeletes, magából a templomból szinte semmi sem maradt meg. Az első két emelet a romanika jegyeit viseli magán résablakokkal, a harmadik emelet gótikus átépítést/hozzáépítést feltételez. Ikerablakait elfalazták. A keleti falon láthatók az egykor kapcsolódó hajó dongaboltozatának nyomai. A szent helyet egykor temető vette körül, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy rablógödrök övezik az építményt, veszélyeztetve Árpád-kori emlékeinket. A Sonline cikke szerint (2013) az egykori templomtérbe be is szántottak, mi 2011-ben láttuk, akkor még ott bozót volt. Azért a pár négyzetméterért, amit elfoglal a rom szorosabb környezete, biztosan nem éri meg a pusztítás. A romot elvileg 1888-ban Szabó István régész tárta fel, a feltárt patkók, edények, csatok és egy ezüst pénz a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Az ádándi rom a távolból

2011-ben sem táblák, sem megtisztított környék, sem állagmegóvás nem volt felfedezhető a templomrom környékén, 2015-ben esedékes Ádánd alapításának 750. évfordulója. Impozáns látnivalója lehetne a falunak ez a torony, ha egy sétaút bevezetne hozzá a szántón, kedves kirándulóhely lehetne a jövőben a Törökhagyásként is emlegetett rom. Ez a megnevezése arra utal, hogy feltehetően a török korban hagyták el, a törökök rombolták le. Bízzunk benne, hogy pár év múlva nem kell Magyarhagyásnak neveznünk ezt az Árpád-kori emlékünket!

Fényképek a hetyei templomromról (Márián Gábor)

Az ádándi rom szűk környezete

Gerendák nyomai lehetnek a toronyban

A gótikus szint

Balra az egykori hajó nyomai

Templomrom a bozótban

Törökhagyás Ádándon

A torony a szentély felől

Lőrésszerű ablaknyílás

A torony belseje

Égbekiáltás

Román stílusú ablak

A hetyei templomrom a távolból

Kőre exponált fénykép az ádándi templomromról, megvásárolható a DelectArt Shopban

Az ádándi templomrom megközelítése térképpel

A templomrom a Balatontól délre, Somogy megyében, Ádánd falu határában lelhető fel. Az ádándi Zrínyi utca utolsó házától kb. 800 m-t kell haladni egyenesen tovább keleti irányba, majd egy jobbra menő földúton nagyjából 1700 m-t dél felé. Innen már látszani fog egy kis dombvonulat tetején a szántóföldbe ékelt bozótosban a torony. A földútról jó 300 m-t kell begyalogolni a szántóföldön nyugati irányba. Ottjártunkkor, száraz időben nem volt nehéz megközelíteni, a földút esős időben sem lehet vészes, de a szántó esős időben okozhat nehézségeket.

GPS koordináták:
46.840281, 18.192395
Látogathatóság: folyamatosan és ingyenesen látogatható

Felhasznált irodalom

Ádánd falu honlapja
A rom története a Sonline-on
Hetyei templomrom a Siófok Portálon
Békefy Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban (Budapest 1907) 99. old.

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Köveskál rejtett értékei

Köveskáli mosóház

Szombaton, a meteorológusok által beharangozott citromsárga riasztás ellenére (ami szerencsére halvány sárgás fehérként realizálódott csupán) ismét becéloztuk a Balaton-felvidéket. 

Jó kis kirándulásra készültünk, gondoltuk pár új helyszín mellett felkeresünk régebben látott romokat is, mint a salföldi pálos kolostorromot, esetleg Nagyvázsony környékének romjait, de a sors mindig képes valami váratlant húzni, és így történt ez a hétvégén is. Szerencsénkre.

A tervezett látnivalók közül csupán a köveskáli alsó temetőt sikerült meglátogatni. A rutinos Balatoniromok olvasók tudják, hogy nem csak a romok, de mostanában szinte minden érdekes látnivalót a célkeresztünkbe veszünk a környéken, így a régi temetőket is. Köveskál felső temetőjét már korábban meglátogattuk, ahol a híres néprajztudós, irodalomtörténész, Dr. Sebestyén Gyula nyugszik, igaz erről a temetőről külön bejegyzés még nem jelent meg, de ami késik... Most befotóztuk az alsó temető régi sírjait, köztük az legrégebbit, 1776-ban temetett Naszályi Száz István sírkövét is, amelyen a faragott koponya és az alatta keresztbe tett lábszárcsontok még jól látszanak. Erről a temetőről részletesebben szintén egy legközelebbi cikkben szeretnénk írni.

A temetőt elhagyva rátaláltunk az egykori mezőváros kútjára és mosóházára, amelyet szépen rendben tart a település. Hasonló épületet találhatunk a környéken amúgy Kővágóörs közelében, Óbudaváron vagy épp Taliándörögdön is. A mosóházat elhagyva kocsikáztunk tovább, épp elhagytuk volna a települést, mikor egy régi ház kapuján megláttuk a Bali Galéria feliratot. Művészetkedvelő emberekként gondoltuk, nézzünk be, eltöltünk fél-egy órát, ha valami érdekeset találunk. Nos, kb. 5 lett, köszönhetően a szíves vendéglátóinknak.

Gáborral éppen arról lamentáltunk az úton, hogy milyen régen kerültünk olyan szituációba, hogy egy lelkes lokálpatriótába vagy épp egy nagy mesélőbe ütköztünk, aki megosztotta velünk tapasztalatait, helyi élményeit, történeteit. És lám, elég volt emlegetni a dolgot, teljesen spontán az ölünkbe hullott egy nagy adag színes történet művészetről, kovács mesterségről, régi dolgokról, magyarságról, Balatonról és úgy általában az emberekről. Eleinte Bali Mihály kovácsmester és párja vezetett minket végig a galérián, édesapja szobraival színesített kerten, majd a kovácsműhelyen. Később, édesapja, Bali Tamás szobrászművész is csatlakozott, és "múzeumlátogatásból" jó hangulatú beszélgetés kerekedett, borozással, és a kovácsmesterséget is kipróbálhattuk, néhány saját készítésű kovácsoltvas szöget "el is követtünk", de megnyugtattak minket, hogy az első 1 000 db után már kevesebbszer ferdül el a szög feje, vagy lesz kacskaringós az egyenesnek szánt szára. A felpattanó "meseláda" olyan színes történetekkel gazdagított minket, hogy azok összegzése egy külön posztot érdemel. Sajnos ránk esteledett a hosszú beszélgetés során, így a hely fotóélményeit most nem tudjuk megosztani veletek, de hamarosan újra felkeressük a mesés Bali Galériát és Kovácsműhelyt, és egy bővebb írásban bemutatjuk az élményeket, amelyeket ott szereztünk.

Fényképek Köveskálról (Márián Gábor 2014)

Köveskál régi felső temető

A régi felső temető sírjai

A régi felső temető híddal

Saját készítésű kovácsoltvas szegek

A Bali Kovácsműhelyben készíthettük el ezeket

A mester szerint az első 1 000 db után jobban sikerülnek

A bejegyzésben említett helyszínek a térképen

Felhasznált irodalom

S. Lackovits Emőke: A köveskáli felső és alsó református temető XVIII. és XIX. századi sírjelei

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!