A nagyvázsonyi Kinizsi-vár

A nagyvázsonyi vár, avagy Vázsonykő története (Kapui Ferenc)

Nagyvázsony és környéke egy középkori romokban igazán bővelkedő terület. Írtunk már bejegyzést a Szent Ilona templomromról, közöltünk egy kisebb összefoglalót Nagyvázsony bővebb környékének középkori látnivalóiról, amelyben említést tettünk a nagyvázsonyi pálos kolostorromról, a nemesleányfalui Szent Jakab templomromról, a tálodi kolostorromról és a csepelyi templomromról is. Persze egyértelműnek tűnik, hogy a nagyvázsony környéki turisztikai attrakciók közül Kinizsi Pál vára a legkiemelkedőbb, ennek megfelelően most külön bejegyzést szentelünk neki.

Rutinos olvasónk meg sem lepődik azon, hogy a vár első régészeti felmérése Rómer Flóris bencés szerzetestől származik az 1850-es évekből, rajzokat is készített a vár maradványairól. Őt követte Németh Gábor, Nagyvázsony plébánosa, akinek komoly forrásgyűjtést köszönhetünk.

Nagyvázsony környéke régóta lakott, már a római időkben is fontos út vezetett ezen a környéken. A település első említése a tatárjárás idejéből való, ekkor a Váson nemzetségé, amelyről a nevét is kapta. A várat feltehetően Vezsenyi László építtette a 15. század elején, aki Anjou Mária királynő étekfogó mestere volt. Zádorvár építésével hagyott fel, mivel a vár kapcsán egy komoly per zajlott, hiszen Zádort a veszprémi káptalan birtokára építette, amit az egyház nem hagyott szó nélkül. Így az étekfogó mester belefogott Vázsonykő építésébe. Kézenfekvő, hogy a név eredete az építtető Vezsenyi családtól származik.

A nagyvázsonyi vár leírása, története

Maga a 25 méter magas lakótorony akár ennél is korábbi építésű lehet, a Dunántúl legépebben fennmaradt későgótikus lakótornya, más források szerint maga Vezsenyi építtette, mindenesetre ez, a belső udvar falai és néhány kisebb épület alkották a várépítés első fázisát. A Vezsenyi család férfiágának kihalása után (1472) Vázsonykő a királyra szállt. Hunyadi Mátyás ajándékozta Kinizsi Pálnak a török ellen nyújtott hősies küzdelme jutalmául. Ő megerősíttette a várat, ekkor készült el a palotaszárny, várkápolna, barbakán és a külső fal négy kisebb toronnyal. 1569-ből fennmaradt a vár akkori alaprajza a bécsi Hadilevéltárban, ugyanis a császári udvar a környékre küldte felmérésre a híres, itáliai származású hadmérnököt, Giulio Turcót.

Az erősséget felesége, Magyar Benigna lakta, mivel Kinizsi a harcok miatt főként a végeken teljesített szolgálatot az oszmán seregek ellen. Ekkor megerősítették a várat, elkészült az emeletes palotaszárny, négy kisebb tornyot kapott a külső fal, elkészült a kaput erősítő védmű, az úgynevezett barbakán.  További erősítést jelentett a sáncárok az ebben az időben elkészülő sáncárok. Kinizsi halála (1494. november 20.) után a özvegye, Magyar Benigna kétszer is újra férjhez ment. Második urát, Horváth Márkot ledobta a ló, így nyakát szegte, harmadik, kegyetlenkedő férjét, Kereky Gergelyt viszont ő maga ölette meg és dobatta a vázsonykői vár árkába. Nem lehetett véletlen ez a harciasság, Benigna apja Magyar Balázs, a fekete sereg egyik hadvezére volt. Első férje érdemeire való tekintettel büntetése "csupán" száműzetés volt, hártalévő életét a felvidéki zsolnalitvai várában kellett leélni. Benigna nem csak erős, de feltehetően művelt asszony is lehetett. A Kinizsi Pál által alapított, közeli pálos kolostorban állították össze és másolták számára a Festetics-kódexet 1492-94 között, amely egyik kiemelkedő, magyar nyelvemlékünk. Tartalmazza a „Pál uram betegségéről zerzett imádság” (sic) kezdetű imát, amelyet Benigna számára írtak, és két dologról is tanúbizonyságot tesz. Az egyik, hogy a vár úrnője feltehetően tudott olvasni magyarul, ami akkoriban kevesek erélye lehetett csupán, a másik, hogy Kinizsi már 1492-ben nagy beteg lehetett. Fontos tartalma még a Szűz Mária kis zsolozsmájának egy egyedülálló magyar fordítása, és a hét bűnbánati zsoltár Petrarca fordítása.

A vár később Benigna második férjének családja kezébe került. Ők felrobbanttatták a közeli pálos kolostort, hogy az ne kerülhessen a törökök kezére, köveiből pedig megerősítették Nagyvázsony várát. Nem számított katonailag fontos objektumnak, inkább megfigyelésre használták. Veszprém eleste után (1594) őrsége elhagyta és rövid időre török kézre került.

1649-től a Zichy család birtoka. Utolsó komolyabb katonai akciók a Rákóczi szabadságharc idején történtek a várnál, többször gazdát cserélt, 1709-től labanc kézen volt. 1762-ben elkészül a család modernebb kastélya a településen az Eger-patak, vagy más néven Vázsonyi Séd túlpartján, innentől kezdve a vár teljesen elveszti jelentőségét, lakótornyát még egy darabig a cselédség lakja. Az idő vasfoga földrengés és tűzvész képében tépázza meg, a lakótorony elpusztult tetejének pótlását Rómer Flóris szorgalmazta. 1955 és 1961 között feltárják és konzerválták a romokat, 2005-ben, és 2006-ban következett egy újabb feltárás, majd 2013-ban a lakótornyot helyreállították. Nagyvázsony vára belépődíj ellenében látogatható, a nyitvatartásról, programokról és az árakról a Kinizsi-vár honlapján tájékozódhatunk.

A váron a cikk írásakor rekonstrukciós munkák folynak a nemzeti kastélyprogram keretében, a ráfordított összeg meghaladja a másfél milliárd forintot. A sajtóanyagban sajnos a beruházás elkészültének várt határidejét nem tüntették fel, mindenesetre a munkálatok 2020 júliusában indultak. A fejlesztés célja, hogy a jelenleg több emelet magasan álló lakótorony és kápolna mellett más épületeket is újra zárt terű építményekké fejlesszenek, hogy azokban a 21. század igényeinek megfelelő kiállítóterek jöjjenek létre. A kápolnában megújul Kinizsi Pál és Horváth Márk síremléke is.

Várhatóan a Nyugati és az Északi Palota épületének, valamint a Belső kaputorony falainak magasításával az egykori épületek földszinti tereit rekonstruálják. A belső udvart övező épületszárnyak emeleti helyiségeit a visszaépített árkádíves, eredeti kövekből, rendelkezésre, álló hiteles kutatási anyagok alapján visszaépítendő loggián keresztül lehet majd megközelíteni.

Nagyvázsonyi Kinizsi-vár fényképei 

2015 (Márián Gábor)

Lakótorony és a barbakán

Nagyvázsonyi lakótorony

2017 (Kapui Ferenc)

Balra a várkápolna

Kinizsi-vár délkelet felől

A kapuvédmű barbakán épülete

A nagyvázsonyi vár egy kevésbé tipikus nézetből

Panorámakép a nagyvázsonyi várról

2020 (Márián Gábor)

A 2020-as átépítés kezdete

Szűk résablak a váron

Kőkonzol a lakótornyon

A felújítás kezdete 2020-ban

Nagyvázsonyi vár linómetszet, megvásárolható a DelectArt Shopban

Térkép a Nagyvázsony környékén fekvő romokhoz

Felhasznált irodalom

Kinizsi-vár a Wikipédián
Nagyvázsony a Wikipédián
Szvath Márton: Adatok a nagyvázsonyi vár 1954–1960 között végzett régészeti kutatásához
Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története
Nagyvázsonyi pálos kolostorrom a Wikipédián
Információk Nagyvázsony honlapján
Festetics-kódex nyelvemlékünk
Éri István-Takáts Vilmos: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár falmaradványai
A nagyvázsonyi vár felújításáról
Horváth Richárd-Koppány András: Zádorvártól Vázsonykőig
Várak kastélyok templomok 2018. 5. szám - Albert Tamás: A hitelesség mentén - Nagyvázsony, Kinizsi-vár
Koppány András-Gere László: Régészeri kutatások Magyarországon 2005

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.