A Szigligeti vár

Szigliget vára, középkori falak a Balaton felett

Szigliget látnivalói közül korábban írtunk már a középkori Avas falu templomának romjairól illetve a Szigligeti Óvárról, amelynek helyén ma csekély romok és egy kilátó díszeleg. Persze a falu legfontosabb turisztikai attrakciója maga a Szigligeti vár, amely részben megmaradt részben rekonstruált falaival előkelően magasodik a Balaton hullámai fölé és őrzi a manapság a középkori állapotoknál sokkal békésebb vidéket. Ezúttal a vár történetét mutatjuk be.

Szigligeti vár

Eötvös Károly „A világ legszebb vidékének” nevezve ezt a környéket a következőket írja: „Előttem Szigliget erdős csúcsai. Kisded csúcsok. De egyik fölött ott áll a régi vár romja, tört falak, omló tornyok, záratlan folyosók tömege. Úgy áll ott a várrom, mint öreg király fején korhadt koronája. Ajtónak, ablaknak nyílásán áttör a nap fénye, s ez a fény a távolból mintha drágaköve volna a koronának.” És bizony, mi is azt gondoljuk, hogy a vár középkori hangulata és a Balatonra valamint a környék tanúhegyeire nyíló panoráma egyedi látnivalóvá teszi a középkori várromot.

Kilátás a Badacsonyra és a Gulácsra

Kilátás a Balatonra

Kilátás Csobánc felé

Kilátás a Szent György-hegyre

Kilátás a Tapolcai-medencére

Kilátás a tanúhegyekre ágyúkkal

A Szigligeti vár története

 
Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton körül már az őskorban megépültek az első erődítmények, gondoljunk például a Tihanyi Óvárra. A római időkben Pannóniában katonai táborok vigyázták a tartomány lakóinak biztonságát, gondolhatunk akár Fenékpuszta (Valcum) vagy Tác (Gorsium) romjaira is a környékből. A 9. században a Balaton környékén emelkedett a Frank Birodalom legkeletibb vára, Mosaburg, Zalavár. A legtöbb várat a 13-15. században elsősorban az egyes nemesi családok építtették saját hatalmuk biztosítására. A török előnyomulásának megakadályozására a 16. század közepén már a templomokat és kolostorokat is megerősítettek. Nándorfehérvár eleste (1521) és a mohácsi vereség (1526) után felértékelődött a Balaton környéki várak szerepe, hiszen a tó természetes akadályát ezek az objektumok tették jól védhető határszakasszá a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között.

Szigligeti fellegvár

Felső vár az alsó várból nézve

Szigliget alapítása és a korai idők

A Balatonból kiemelkedő sziget korábban Zala vármegyéé, majd Atyusz báné, Kilián ispáné volt, majd királyi birtok lett az ispán örökös nélküli halála után.
 
Az 1241-42-es tatár veszedelem elmúltával IV. Béla azonnal hozzálátott reformintézkedéseihez. Ebben kulcsszerepet játszott a félelem egy újabb mongol támadástól.

Balra a Bencés-torony, középen a palota, a vár legrégebbi részei

Szent György-hegy, jobbra a palota

Jobbra a palota, szemben az egykori pince és ciszterna teteje

Dél-keleti torony

 
A mocsarakból kiemelkedő bazaltcsúcs tetején az 1260-as évek elején épült fel az első vár, melynek magját a régészeti kutatások szerint a legmagasabb ponton álló két erős torony és a közöttük lévő palota épület alkotta. Az építkezéssel a bencés rendet, Favus apátot (Szent Márton-hegyi apátságot) bízta meg, de a vár felépülte után visszavette azt királyi birtokba, a rendet pedig más birtokokkal kompenzálta. Első jelentős birtokosa, IV. Béla király eladományozta a Mórichidai-családnak, egy bizonyos Móric lovag komoly szolgálatot tett a király számára a tatárok elleni harcokban. Tőlük a Kőszegiek foglalták el, majd ismét az uralkodó, Károly Róbert hatalmát szolgálta. 1344-től visszakapták a Mórichidaiak, akik székhelyükké tették. Nekik köszönhető az erősség nagyszabású kiépítése, így az alsóvár emelése is. 1445 és 1521 között a korszak egyik legjelentősebb főúri családja, az Újlakiak számos erősségének egyike volt. Ezután közel két évszázadig a Tóti Lengyel család birtokolta. 

Felső vár és ciszterna

Ciszternába dobott érmék

Az 1530-as években rövid ideig Török Bálint kezén volt, ekkor embere, Martonfalvay Imre nagy ágyúrondella emelésével igyekezett fokozni védhetőségét. Korabeli naplójában így nyilatkozik a várról: „az csonkatornyot az falu felől legelőször megépíteném, azután két vagy három bástyát és két nagy öreg pincéket csináltaték az külső várban és az faluba az új ház mellett, kiket szöretben meg is raktam borokkal Isten segítségével, egy öreg kutat is csináltattam az várban, mely az előtt vizet nem tartott etc.”

Balra az íves Martonfalvay rondella

Középen belső nézetből a Martonfalvay rondella

A balatoni végek

 
1526-ban megtörtént a mohácsi csatavesztés, 1541-ben Buda török kézre került, 1566-ban elesett Szigetvár, összeomlott a somogyi végvárrendszer, a Balaton vonala pedig hamarosan magyar-török határrá változott. A végvári vonal Balatontól északra fekvő része, Keszthely, Szigliget, Tapolca, Csobánc, Hegyesd, Nagyvázsony, Tihany, és Veszprém vára a Győr központú Duna-Balatonközi Főkapitányság szervezetéhez került, amelyeket együttesen „balatoni végeknek” neveztek.

Szigligeti vár a Csobáncról

Hamarosan a törökellenes végvárvonal részévé vált Szigliget is, az erődítés költségeit és a katonák ellátását ekkor már részben a királyi kamara fizette. Elsősorban kiváló stratégiai helyzetének köszönhető, hogy az oszmánok sohasem tudták elfoglalni.

Szigliget vára a Szent György-hegyről a Lengyel-kápolnával

Szigliget vára a Szent György-hegyről

Az 1547-től Palonai Magyar Bálint lett Szigliget várnagya (castellanus, azaz porkoláb). Az ő levelezéséből megismerhetjük a korszak kaotikus viszonyait. Egyrészt a lakosság tarthatott a törökök betöréseitől. Somogyból történő áthajózásaiktól, másrészt a szomszédos várkapitányok, például Gyulaffy László túlkapásaitól, akár a magyar lakosság vagy más magyar kézen lévő várak ellen. Utóbbinak elsősorban az lehetett az oka, hogy a térség katonái sokszor huzamos ideig nem kapták meg zsoldjukat. Somogyban kevés terület maradt magyar kézen, ezek közé tartozott a Fonyódi palánkvár, amelynek kapitányi tisztét szintén Magyar Bálint látta el haláláig, 1573-ig. Fonyód két évre rá elesett.

Fonyódi hegyek Szigligetről

Szigligeti vár Fonyódról

Szigliget Sümeg felől

Végvári védelem

 
A háborúhoz már a középkorban is 3 dolog kellett, pénz, pénz és pénz. Ennek megfelelően a végvárak védőit nem hatalmas armada, inkább néhány 10 emberként kell elképzelni. A végvári hierarchia élén a porkoláb, mai szóval a várnagy állt. Az alájuk tartozó fegyveres őrséget a kapunállók (portarii) és vezetőik a viceporkolábok és nemes familiárisok alkották. Szigligeten átlagosan 10-20 kapunálló darabont és 5-10 familiáris lovas, összesen 20-30 fegyveres szolgált.

A felső vár kaputornya felvonóhíddal 

A felső vár kaputornya felvonóhíddal 10 évvel korábban

Fürgegyík támadásban :)

1606-ban Lengyel János volt a szigligeti várkapitány. Ekkor 100 gyalogos és 25 lovas jelentette az őrséget. 1630 körül már Lengyel Boldizsár a várkapitány és 12 huszár, 25 gyalogos, valamint 1 tüzér tartozott a vár védőihez. 1655-ben az őrség létszámát 10 huszárra és 25 hajdúra korlátozták. 1671-ben már csak 5 huszár és 20 hajdú jelentette a teljes védelmet.

Szigligeti vár palánkfal erősítéssel

Az alsó vár ejtőrácsos kapuja

Az alsó vár kiszolgáló épületei a felső várból

A felső vár udvara ciszternával, balra a konyha, szemben a Bencés-torony

Sajkások

 
A kisjégkorszak és a szabályozatlanság miatt a Balaton vízszintje ezidőtájt mintegy két és fél, három méterrel volt magasabban, mint napjainkban. A Tapolcai-medence szinte egész évben vízjárta területnek számított. Tihany, Szigliget és Fonyód a korszakban szigetek lehettek, amelyeket nyílt víz illetve mocsaras területek határoltak.

A távolabbi óvár egy falszakasza, egy elmélet szerint a sajkások szálláshelye lehetett

 
A törökök két hadikikötőt is építettek a Balaton déli partján, ahonnan katonáik vízi úton keltek át, Szemes és Fok, azaz a mai Siófok voltak az oszmán bázisok. Válaszul három magyar végvárat, Keszthelyt, Szigligetet és Tihanyt hajókkal, sajkás, elsősorban csapatszállítást szolgáló hajókkal látták el. A szigligeti sajkásokról a Szigligeti Óvárról szóló cikkünkben szólunk bővebben. Tóti Lengyel Gáspár, aki 1638-ban kapott várnagyi rangot Szigligeten kialakította az itteni flottát.

A vár hanyatlása

 
1683. június 24-én az Udvari Haditanács parancsa értelmében Balaton-vidéki várak katonáinak csatlakozniuk kellett a Győrnél gyülekező császári-királyi fősereghez. Az erősségek így gyakorlatilag harc nélkül kerültek a török csapatok kezére.
Szeptember második felében azonban a török főerők Bécs alatt elszenvedett vereségét követően a török katonák és Thököly csapatai harc nélkül kivonultak a Balaton-felvidéki várakból, így azok ismét magyar kézre kerültek.

Szemben a ma várkápolnaként jelölt déli épület

Várkápolna belső (a feltárások nem erősítik meg egyértelműen a funkciót)

 
A törökök visszaszorulásával és Buda visszafoglalását (1686) követően a 17. század végén már elveszítette katonai jelentőségét a vár. 1697-ben villámcsapás érte a bencés tornyot, a vár legkorábbi részét, amelyet ekkor fegyvertárolásra használtak, majd 1702-ben lerombolását határozta el az uralkodó. A kuruc időkben a vár romos, kisebb harci események helyszíne csupán. Birtokosai a várhegy lábánál építtették fel kúriájukat. A köveket részben ehhez, részben más falubeli építkezésekhez elkezdték elhordani.

Templom a várból

 
A Műemlékek Országos Bizottsága 1913-ban, a Műemléki Hivatal 1953-ban és az Országos Műemléki Felügyelőség 1965-66-ban erősítette meg, állította helyre az erősen pusztuló falakat. 1992-től zajlottak ásatások a kétezres évekig átnyúlóan Gere László vezetésével, az utóbbi időkben komolyabb állagmegőrzés és rekonstrukció is zajlott. A vár látogatása jegy vásárlásához kötött, erről és a nyitvatartásról bővebb információ a vár honlapján.

A világháborúk során elesett szigligeti hősök emlékhelye a vár alatt

A Szigligeti vár megközelíthetősége Google térképpel

A Szigligeti várat Szigliget település területén, a 230 m magas várhegyen találjuk. 

A szöveget szerkesztette: Kapui Ferenc
Fényképek: Kapui Ferenc és Márián Gábor

Felhasznált irodalom

Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban 2009 (reprint)
Hangodi László: Balatoni végeknek tüköri - Palonai Magyar Bálint szigligeti várkapitány élete és harcai 2010/3 Hévíz
Gerő László: Várépítészetünk 1975

Helyi ismertetőtáblák szövegei
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis,  2022. október 30.

Vargha Balázs: Magyar várak 1993

A nagyvázsonyi Kinizsi-vár

A nagyvázsonyi vár, avagy Vázsonykő története (Kapui Ferenc)

Nagyvázsony és környéke egy középkori romokban igazán bővelkedő terület. Írtunk már bejegyzést a Szent Ilona templomromról, közöltünk egy kisebb összefoglalót Nagyvázsony bővebb környékének középkori látnivalóiról, amelyben említést tettünk a nagyvázsonyi pálos kolostorromról, a nemesleányfalui Szent Jakab templomromról, a tálodi kolostorromról és a csepelyi templomromról is. Persze egyértelműnek tűnik, hogy a nagyvázsony környéki turisztikai attrakciók közül Kinizsi Pál vára a legkiemelkedőbb, ennek megfelelően most külön bejegyzést szentelünk neki.

Rutinos olvasónk meg sem lepődik azon, hogy a vár első régészeti felmérése Rómer Flóris bencés szerzetestől származik az 1850-es évekből, rajzokat is készített a vár maradványairól. Őt követte Németh Gábor, Nagyvázsony plébánosa, akinek komoly forrásgyűjtést köszönhetünk.

Nagyvázsony környéke régóta lakott, már a római időkben is fontos út vezetett ezen a környéken. A település első említése a tatárjárás idejéből való, ekkor a Váson nemzetségé, amelyről a nevét is kapta. A várat feltehetően Vezsenyi László építtette a 15. század elején, aki Anjou Mária királynő étekfogó mestere volt. Zádorvár építésével hagyott fel, mivel a vár kapcsán egy komoly per zajlott, hiszen Zádort a veszprémi káptalan birtokára építette, amit az egyház nem hagyott szó nélkül. Így az étekfogó mester belefogott Vázsonykő építésébe. Kézenfekvő, hogy a név eredete az építtető Vezsenyi családtól származik.

A nagyvázsonyi vár leírása, története

Maga a 25 méter magas lakótorony akár ennél is korábbi építésű lehet, a Dunántúl legépebben fennmaradt későgótikus lakótornya, más források szerint maga Vezsenyi építtette, mindenesetre ez, a belső udvar falai és néhány kisebb épület alkották a várépítés első fázisát. A Vezsenyi család férfiágának kihalása után (1472) Vázsonykő a királyra szállt. Hunyadi Mátyás ajándékozta Kinizsi Pálnak a török ellen nyújtott hősies küzdelme jutalmául. Ő megerősíttette a várat, ekkor készült el a palotaszárny, várkápolna, barbakán és a külső fal négy kisebb toronnyal. 1569-ből fennmaradt a vár akkori alaprajza a bécsi Hadilevéltárban, ugyanis a császári udvar a környékre küldte felmérésre a híres, itáliai származású hadmérnököt, Giulio Turcót.

Az erősséget felesége, Magyar Benigna lakta, mivel Kinizsi a harcok miatt főként a végeken teljesített szolgálatot az oszmán seregek ellen. Ekkor megerősítették a várat, elkészült az emeletes palotaszárny, négy kisebb tornyot kapott a külső fal, elkészült a kaput erősítő védmű, az úgynevezett barbakán.  További erősítést jelentett a sáncárok az ebben az időben elkészülő sáncárok. Kinizsi halála (1494. november 20.) után a özvegye, Magyar Benigna kétszer is újra férjhez ment. Második urát, Horváth Márkot ledobta a ló, így nyakát szegte, harmadik, kegyetlenkedő férjét, Kereky Gergelyt viszont ő maga ölette meg és dobatta a vázsonykői vár árkába. Nem lehetett véletlen ez a harciasság, Benigna apja Magyar Balázs, a fekete sereg egyik hadvezére volt. Első férje érdemeire való tekintettel büntetése "csupán" száműzetés volt, hártalévő életét a felvidéki zsolnalitvai várában kellett leélni. Benigna nem csak erős, de feltehetően művelt asszony is lehetett. A Kinizsi Pál által alapított, közeli pálos kolostorban állították össze és másolták számára a Festetics-kódexet 1492-94 között, amely egyik kiemelkedő, magyar nyelvemlékünk. Tartalmazza a „Pál uram betegségéről zerzett imádság” (sic) kezdetű imát, amelyet Benigna számára írtak, és két dologról is tanúbizonyságot tesz. Az egyik, hogy a vár úrnője feltehetően tudott olvasni magyarul, ami akkoriban kevesek erélye lehetett csupán, a másik, hogy Kinizsi már 1492-ben nagy beteg lehetett. Fontos tartalma még a Szűz Mária kis zsolozsmájának egy egyedülálló magyar fordítása, és a hét bűnbánati zsoltár Petrarca fordítása.

A vár később Benigna második férjének családja kezébe került. Ők felrobbanttatták a közeli pálos kolostort, hogy az ne kerülhessen a törökök kezére, köveiből pedig megerősítették Nagyvázsony várát. Nem számított katonailag fontos objektumnak, inkább megfigyelésre használták. Veszprém eleste után (1594) őrsége elhagyta és rövid időre török kézre került.

1649-től a Zichy család birtoka. Utolsó komolyabb katonai akciók a Rákóczi szabadságharc idején történtek a várnál, többször gazdát cserélt, 1709-től labanc kézen volt. 1762-ben elkészül a család modernebb kastélya a településen az Eger-patak, vagy más néven Vázsonyi Séd túlpartján, innentől kezdve a vár teljesen elveszti jelentőségét, lakótornyát még egy darabig a cselédség lakja. Az idő vasfoga földrengés és tűzvész képében tépázza meg, a lakótorony elpusztult tetejének pótlását Rómer Flóris szorgalmazta. 1955 és 1961 között feltárják és konzerválták a romokat, 2005-ben, és 2006-ban következett egy újabb feltárás, majd 2013-ban a lakótornyot helyreállították. Nagyvázsony vára belépődíj ellenében látogatható, a nyitvatartásról, programokról és az árakról a Kinizsi-vár honlapján tájékozódhatunk.

A váron a cikk írásakor rekonstrukciós munkák folynak a nemzeti kastélyprogram keretében, a ráfordított összeg meghaladja a másfél milliárd forintot. A sajtóanyagban sajnos a beruházás elkészültének várt határidejét nem tüntették fel, mindenesetre a munkálatok 2020 júliusában indultak. A fejlesztés célja, hogy a jelenleg több emelet magasan álló lakótorony és kápolna mellett más épületeket is újra zárt terű építményekké fejlesszenek, hogy azokban a 21. század igényeinek megfelelő kiállítóterek jöjjenek létre. A kápolnában megújul Kinizsi Pál és Horváth Márk síremléke is.

Várhatóan a Nyugati és az Északi Palota épületének, valamint a Belső kaputorony falainak magasításával az egykori épületek földszinti tereit rekonstruálják. A belső udvart övező épületszárnyak emeleti helyiségeit a visszaépített árkádíves, eredeti kövekből, rendelkezésre, álló hiteles kutatási anyagok alapján visszaépítendő loggián keresztül lehet majd megközelíteni.

Nagyvázsonyi Kinizsi-vár fényképei 

2015 (Márián Gábor)

Lakótorony és a barbakán

Nagyvázsonyi lakótorony

2017 (Kapui Ferenc)

Balra a várkápolna

Kinizsi-vár délkelet felől

A kapuvédmű barbakán épülete

A nagyvázsonyi vár egy kevésbé tipikus nézetből

Panorámakép a nagyvázsonyi várról

2020 (Márián Gábor)

A 2020-as átépítés kezdete

Szűk résablak a váron

Kőkonzol a lakótornyon

A felújítás kezdete 2020-ban

Nagyvázsonyi vár linómetszet, megvásárolható a DelectArt Shopban

Térkép a Nagyvázsony környékén fekvő romokhoz

Felhasznált irodalom

Kinizsi-vár a Wikipédián
Nagyvázsony a Wikipédián
Szvath Márton: Adatok a nagyvázsonyi vár 1954–1960 között végzett régészeti kutatásához
Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története
Nagyvázsonyi pálos kolostorrom a Wikipédián
Információk Nagyvázsony honlapján
Festetics-kódex nyelvemlékünk
Éri István-Takáts Vilmos: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár falmaradványai
A nagyvázsonyi vár felújításáról
Horváth Richárd-Koppány András: Zádorvártól Vázsonykőig
Várak kastélyok templomok 2018. 5. szám - Albert Tamás: A hitelesség mentén - Nagyvázsony, Kinizsi-vár
Koppány András-Gere László: Régészeri kutatások Magyarországon 2005

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Tátika vára (Zalaszántó)

Tátika várának története (Kapui Ferenc)

Először 2009-ben fedeztük fel a bloggal Tátika várát, mivel kicsit korábban meglátogattuk Rezit, kézenfekvőnek tűnt a szomszéd erősség megtekintése is. Természetesen nem bántuk meg a túrát. Már akkor hallani lehetett arról, hogy a vár 2001-ben indult felújítási- és feltárási munkálatai elakadtak. 2014-ben újra meglátogattuk Tátikát, sajnos sok előrelépést nem tapasztaltunk a 2009-es állapotokhoz képest. 

Tátika vára Zalaszántón

Történelmi emlékeink állagmegóvása, feltárása szerintünk fontos kérdés, hiszen a Balaton szűkebb környezetében is több eltűnt kolostort, templomot vagy ledőlt tornyot lehetne említeni, amelyet még a 100 évvel előttünk erre járók leírtak, illetve láthattak. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az elhagyott, omladozó történelmi helyek teljesen más varázzsal bírnak, mint azok, amelyeket szinte újra felépített a jelen kor embere, belépődíjért, panoptikumért, várjátékokért és kürtőskalácsért cserébe. Talán nem is baj, hogy az említett rom "archetípusok" mindkettőjével találkozhat a látogató.

Tátika várrom, a falak felső szakaszain megfigyelhető gerendafészkekkel

Tátika várának, vagy inkább várainak története

De vágjunk is bele a rom bemutatásába! Ha Tátika váráról beszélünk, rögtön 3 várrom is eszünkbe juthat. Itt most elsősorban a leglátványosabb romról, a 413 m magasan álló felső várról lesz szó. De innen észak-nyugatra, egy jó 90 m-rel alacsonyabb dombon találhatók a korábbi építésű alsó vár szerény maradványai. A fellegvártól 600 m-rel észak-keletre pedig a nem is oly rég 2009-ben felfedezett asszonyvár csekély romjai láthatóak a 373 m magas Farkas-hegyen. Sőt a közeli Hamvaserdőben vaskori erődítés is állt egykoron, erről tanúskodnak az itt látható halomsírok. Sajnos látogatásunkkor ezekről a látnivalókról még nem volt fogalmunk, így fotódokumentáció csupán a felső várról készült, de reményeink szerint a közeli jövőben fel fogjuk majd kutatni az annál kevésbé látványos, de épp oly izgalmas többi emléket is.

Tátika várának palotaépülete alatti pincék közül a keleti

A vár nevét a Thadeuca (Tátika) honfoglalás kori nemzetségről kapta. Ők építették az alsó várat, feltehetően még a tatárjárás előtt. Akkoriban ritkaságszámba ment a magán kővárak építése Magyarországon, csak a legjelentősebb családok tudták az effajta építkezést és a vár fenntartását megengedni maguknak. A nemzetség hatalmaskodásai miatt a elveszítette a várat, annak tulajdona a Kaplony nemzetség beli Zlaudus későbbi veszprémi püspök kezébe került.

IV. Ince pápa 1246-ban, IV. Béla királyunk pedig 1248-ban ösztönzött kővár építésre Magyarországon, okulva a tatárjárás tanulságaiból. Zlaudus királyi engedélyt kapott magánvár építésére, amely Calanda zalavári bencés szerzetes tervei alapján zajlott. A közeli Szigliget várának építését is bencés szerzetesek kezdték. 1257-ben a vár elkészült. Míg az alsó várból a sümegi utat lehetett ellenőrizni, a felső már uralta a Zágráb felé menő utat is. 1342-ben értesülünk utoljára az alsó vár létezéséről, feltehetően az alsó erősség a felső megépülte után jelentőségét vesztette. A stratégiai, katonai ellenőrzés mellett a későbbiekben a mai Tátikahidegkútnál vámszedés is történt (1474-ig bizonyosan).

A vár a veszprémi püspökséghez tartozott, de mivel a veszprémi püspök a híres kiskirályt is adó Kőszegi család egyik tagja, Kőszegi Péter lett, így az ő családjuk befolyása alá került Tátika. 1289-1319 során belharcok alkalmával épülhetett fel a közeli asszonyvár ellenvárként, segítve az ostromokat. Nagy Lajos király a Lackfiaknak adományozza (övék ekkor a szomszédos Rezi is), de Zsigmond alatt hűtlenség miatt elvesztik. Az 1400-as évek elején a Gersei Pető család befolyása érvényesül Tátika fölött, hol zálogként, hol tulajdonként, ahogy Rezi is. Innentől a vár pusztulásáig az ő fennhatóságuk érvényesül Tátika felett, igaz a korábbi tulajdonosok és a veszprémi püspökség folyamatosan pereskedett Tátikáért.

Tátika 1499-ig a Gersei Pető nemzetség központja, innen irányították jelentős birtokaikat. 1532-től a környék egyházai, pálos kolostorai és nemesei a török portyák elől a várba menekítették kincseiket, amelyeket 1538-ban a várral együtt 600 lovassal Kecsethy Márton veszprémi püspök foglalt el. Ezután visszaszerezték a Gerseiek és megerősítették. 1550-től gyakoriak voltak a török portyák, nádori és királyi nyomásra a vár őrségét növelték, de a Gerseieknek már sem anyagi erőforrásaik, sem akaratuk nem volt a vár védelmének növelésére, feltehetően a birtokaikon történt portyák miatt elszegényedtek. 1571-ben Giulio Turco Rezihez hasonlóan Tátikát is felméri, lerajzolja. Többek között ez alapján erről a várunkról is készített a Kő-kövön blog egy remek rekonstrukciós videót, ami alapján el tudjuk képzelni a vár 1500-as évekbeli kinézetét.

Zalaszántó, Tátika várrom leírása

Dél-keleten egy kapubástya állt, ez sajnos már teljesen leomlott. Észak-nyugaton egy 9×11 négyzetméter alapterületű, 2 m falvastagságú öregtorony, nyugaton és délen fal, északon pedig egy palotaszárny kiszolgáló épületekkel, pincékkel, a keleti pince dongaboltozatát rekonstruálták, megerősítették. Utóbbi két oldalon sziklafal óvta az erősséget, a kapu felől pedig száraz árok nehezítette az illetéktelenek várba jutását. A vár alapterülete kb. 2 ha. Az öregtorony és a palota maradványai a leglátványosabbak napjainkban. Feltételezhetően a kaputól az északi fal mentén húzódhatott egy külső fal is a vár körül, ennek ma nem lehet felfedezni a nyomait. A palotaépülettel szemben is feltártak egy helyiséget.

Balra látható Tátika várának egykori konyhája

Tátika várának pusztulása

A vár pusztulása 1572-ben egy nagyobb török portyával vette kezdetét. A vár és a birtok is komoly károkat szenvedett. 1589. március 6-án a török seregek el is foglalták Tátikát, kifosztották, felgyújtották. Egy 1592-es oklevél már romként említi a várat. 1713-ban Mercy császári tábornok felgyújtatta a várat hadgyakorlatra hivatkozva. 1741-ben a Festetics család birtoka lett a rom. 

Tátika fellegvára nyugat felől fotózva

Tátika várrom ásatások, feltárás, rekonstrukció

A feltárási munkák 2001-ben kezdődtek Tátika váránál. Ennek során megtisztították a pincehelyiségeket a beomlott törmeléktől. A palota feltehetően vakolt volt, ma is észelhetők egybefüggő vakolatdarabok. A palotaszárnytól nyugatra, a fal északi oldalához egy helyiséget feltehetően később építettek hozzá a várhoz a 15-16. században oldalazó bástyaként. A palotaépülettel szemben előkerült a vár konyhája, amelyben 3 kemence is helyet kapott. Előkerült egy reneszánsz ajtó- és négy ablakkeret is, az ablakok feltehetően a vár palota előtti udvarára nyíltak. Emellett elsősorban középkori kerámiatöredékek és kevesebb fémlelet került elő a régészeti munkálatok során. Legutóbbi feltárással kapcsolatos dokumentációk 2010-ből valók, ismereteink szerint a munkálatok (legalábbis a komolyabb rekonstrukció) állnak.

A keleti pince, halomba rakva a faragott ablakkeretek

Ezek a reneszánsz ablakok nyílhattak kicsit feljebbről a várudvarra

Tátika vár legendája, egy beteljesületlen szerelem története

Tátika történetéhez tartozik egy legenda egy szerelmespárról, Rezy Sándorról a szomszédos vár uráról és Magdáról, akit mostohaanyja meg akart ölni. Szerencsére Sándor ezt meg tudta akadályozni, de a szerelem mégsem teljesülhetett be, Sándor előbb Rómába ment bűnbocsánatért, majd katonaként elesett a török elleni harcokban. Magda pedig a veszprémvölgyi apácák közé lépett, és ott is halt meg. A történetet Kisfaludy Sándor költő szedte versbe Tátika címen. Az OSZK online archívum jóvoltából a Tátika szóra kattintva olvasható a beteljesületlen szerelem története.

Havasi cincér (Rosalia alpina) a vár közelében

Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)

Vörösfoltos bodobács (Lygaeus equestris)

Épp egy méhféle próbál beporozni egy kígyósziszt (Echium)

A Fekete-tó mocsaras, békalencsés tükre Tátika vára alatt

És hogy miért érdemes meghódítani Tátika várát? Egyrészt a középkori várak szerelmeseinek nagy élmény. Csodás a panoráma, Szántói-medence, Sümegi vár, jó szeműeknek Rezi és a sztúpa látványa is biztosított szép időben. Emellett szép az erdő, az egyik Tátika vár túra alkalmával a kék jelzésen elsétáltunk a vár alatti a Fekete-tóig, és láttunk egy gyönyörű havasi cincért is. A halomsírokat pedig egyszer pótolni fogjuk!

Fotók Tátika váráról 2009 (Márián Gábor)

Tátika falmaradványai, a nyugati pince feletti falszakasz

Balara kivehető az egész palotaszárny

Falcsonk a palotaszárny nyugati részén

Lejárat az északi falon

Tátika vára nyugat felől

Falmaradványok, a palota nyugati vége

Törmelékcsúszda a rekonstrukciós munkálatokhoz

Állagmegóvás folyamatban

Fotók Tátika váráról 2014 (Márián Gábor)

Gerendagyámok egy épületrész falmaradványain

Az impozáns palotaszárny nyugati oldala

Tátika vára délnyugatról

Az északi, külső bástya, az első építési periódushoz képest későbbi hozzáépítés

Sümeg vára tátika falai közül

A zalaszántói Béke Sztúpa a romtól

A falakat ökörfarkkórók ostromolják

A rekonstruált pince lőrésszerű ablaka

Lejárat az északi bástyához

Lépcsősor az északi bástyához

Ikertornyok, ökörfarkkóró a falcsonk előtt

Az északi fal síkja és a kiugró északi bástya

Kilátás Tátika-hegyéről

Tátika vár megközelítése túraútvonallal, Google térképpel

Tátika várának romjai a Balatontól északra, Zala megyében, Zalaszántótól északra Tátika-hegyen találhatóak. A falu szélétől kb. 2 km-t kell megtenni műúton a térképen "P" betűvel jelzett kis parkolóig, Tátikahidegkút kis tanyájáig, a vár megközelítése autóval idáig lehetséges. Innen jól járható földúton vezet a Tátika vár túraútvonala, előbb a kék, majd a kék rom turistajelzést követve jutunk fel a romokig kb. 1,5 km-es, részben emelkedő út után. A várrom szabadon, belépődíj nélkül látogatható.

Tátika várának GPS koordinátái: 46.906227, 17.259577

Felhasznált irodalom

Tátika a Zalaszántói Lokálpaptrióta Egyesület oldalán
A vár az oroksegvedelem.hu oldalon
Tátika a Wikipédián
A Kőkövön blog rekonstrukciós videója és rajzai
A várról a zala.hu oldalon

Vándor László feltáró régész feltárási dokumentációi

Vándor László leírása a Castrum Bene Hírlevél kiadványban

Hegyi Dóra: Tátika és Rezi várának reneszánsz kőfaragványai

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.