2010/05/30

Felsődörgicsei Szent Péter templomrom

A felsődörgicsei Szent Péter templomrom története (Kapui Ferenc)


Dörgicse falu különleges helyzetben van, hiszen kevesebb, mint 300 lakosára 7 templom is jut. Közülük 4 a mai napig működik, 3 romtepmlom pedig a középkor mementójaként maradt ránk. Közölük a legrégebbi a felsődörgicsei Szent Péterről nevezett templomrom, melynek első írásos említése 1082-ből való.

Előtérben a felsődörgicsei templomrom déli fala balra három résablakkal és egy ajtónyílással, jobbra további két kis ablaknyílással. Háttérben pedig egy álló templom.

A felsődörgicsei templomrom


Feltehetően a honfoglalás után építtette a Bogát-Radvány nemzetség. Ódon hangulatát fokozza, hogy eleink egy már meglévő, római kori szent hely alapjait, illetve köveit használták az építkezés során. Hajdan Feldergicse, vagy más nevén Szentpéterdörgicse önálló település volt, akárcsak Kisfaluddörgicse, a mai Kisdörgicse, illetve Boldogasszonydörgicse, a mai Alsódörgicse. Mindhárom Dörgicse néven egyesült falunak fennmaradt romtemplomként középkori temploma.

A rom építészetileg is különleges. Legkorábbi része a mai épületegyüttes észak-keleti negyede egyenes, belül íves szentélyzáródással, nyugati bejárattal. Először nyugat felé történt bővítés, ismét nyugati kaput kapott a templom. Feltehetően a tatárjárás után ismét bővítették, ezúttal dél felé. Ma ennek a második hajónak maradtak meg jobb állapotban a falai. A bővítéskor a nyugati bejáratot befalazták, a két hajót a régi templom déli falán vágott két ajtónyílással összekötötték, és a déli oldalon nyitottak bejáratot. A kettős épülettest miatt ikertemplomnak nevezik az építményt.

A romot helyrállították, sok környékbeli romtemplommal ellentétben kiváló állapotban van, látszik, hogy vigyáznak rá a dörgicseiek. Nyugati oldalán Nagy István szobrászművész egészalakos honfoglaló magyart ábrázoló szobra tekint a környékre, és egyben a Pátzay tanítvány egykori otthonára is.

A művész 1977. óta Dörgicsén alkotott, évekkel ezelőtt kertjében jó idő esetén megtekinthető volt szoborparkja, ahol a különleges, mediterrán hangulatú kertet saját szobrai tették igazán varázslatossá. A kertben járva az ember beleképzlhette magát a területen a szőlőművelést meghonosító rómaiak életébe, a varázslatos kakukkfűillatú mediterrán mezőn szinte éreztük a patríciusok saruinak lépteit. Ottjárttunkkor abban a különös szerencsében volt részünk, hogy hosszan elbeszélgethettünk a mesterrel, aki majd 90 éves korában is töretlen alkotókedvvel és életvidámsággal bírt.

Arról, hogy milyen érdekességekkel lettünk gazdagabbak a beszélgetés során, reményeink szerint egy későbbi bejegyzésben beszámolunk.

Fényképek a felsődörgicsei Szent Péter templomromról 2009 (Márián Gábor)


Az ikertemplom teljes romja

A később épített rész belseje

A kereszthajó

A déli és a nyugati fal

Templom és rom

A déli oldal bejárata

A rom déli oldala

A piros téglák a rekonstrukció előtti falmagasságot mutatják

A három résablak a falon feltehetően Szentháromság szimbólum

Az újabb templom szentélye

Kereszt alakú ablak

A kereszthajó ablaka

A szentély ablaka

Boltozatos tető

A kereszt alakú ablak a keresztelőmedence helyét jelezhette

A kereszthajó boltozata

A rom déli és nyugati fala belülről

A régebbi templomoldal

A régi templom belső tere

Balra Nagy István szobrászművész Honfoglaló szobra


A felsődörgicsei Szent Péter templomrom megközelítése Google térképpel


A felsődörgicsei templomromot a Balaton északi partján, Veszprém megyében találjuk. Dörgicse faluban az evangélikus templom mögötti területen található a rom.


Felsődörgicsei Szent Péter templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom


Templomromok, kolostorromok a Balaton-felvidéken
Dörgicse a Wikipedián
Dörgicse honlapja
Kozák Károly: Kereszt alakú nyílások Árpád-kori templomainkon

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2010/05/25

Hegyesdi vár romja

A hegyesdi vár története (Kapui Ferenc)


Hegyesd faluba Tapolca felől egy ódon kőhídon vezet az út, melynek különleges hangulatát egy régi Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrocska fokozza. Maga a vár egy feltűnően hegyes, kúpszerű magaslaton található, csúcsa kopasz, kicsi, így remek körpanoráma nyílik a környékre.

A hegyesdi vár alapfal maradványai, csakély faldarabok fekete emléktáblával.

A hegyesdi vár csekély romjai


Hegyesd korai névvariánsai a Hygusd, Hegusd, Hegesd lehettek. Valaha szerpentinút vezetett a hegytetőn álló várhoz, melyet a felső szakaszon kis tornyokkal erősített vékony fal védett. Méreténél fogva csak gyalogság befogadására volt alkalmas, vékony, keskeny falain nagyobb ágyúkat sem lehetett elhelyezni.

Feltehetően a tatárjárás után épült az erősség, és első tulajdonosa az építtető Atyusz nemzetség lehetett. 1276 körül a nemzetség kihalt, a vár valószínűleg a királyi udvarra szállt. Első írásos említése 1282-ből való, a veszprémi káptalan irataiban szerepel. A török időkig többször cserélődött Hegyesd tulajdonosa. 1556-tól a Balaton-Duna főkapitánysághoz tartozott a vár. A csúcsról be lehet látni az egész környéket, Szigliget, Csobánc, sőt tiszta időben még Sümeg vára is látható.

1561. április 16-án betelt Hegyesd erősségének sorsa, elfoglalták a török csapatok. Rögtön meg is erősíttették az új tulajdonosok a kicsiny magánvárat, az eredeti falaktól lejjebb, a domb tövénél palánksort emeltek. Mivel a környékbeli, munkára kényszerített jobbágyokat túl lassúnak találták az építkezésben, húszat a fülüknél fogva a palánkhoz szegeztek. 600 oszmán lovas táborozott a vár körül, ők rövid időn belül a környék rémeivé váltak gyakori portyázásaikkal.

Gyulaffy László és Bajazid vajda bajvívása


A hegyesdi vár ura Bajazid (Pajazit) aga lett, aki 1562 márciusában párbajra hívta Gyulaffy Lászlót, Tihany kapitányát és egyben a szomszéd vár, Csobánc tulajdonosát, aki a páncélban kiálló török előkelőséget a küzdelemben megölte. A monda szerint a halott testből csak baltával tudták kiütni Gyulaffy kopjáját, amely zászlóstól szaladt át az aga mellkasán.  A küzdelem történetét a győztes rokona, Gyulaffy Lestár jegyezte le. 1562. március 30-án vették ostrom alá Hegyes várát a magyar királyi csapatok, és április elején vissza is foglalták. Utána a falakat felrobbantották, a várat felgyújtották, hogy ne lehessen többé a törökök erőssége. Soha nem építették újjá, az enyészet mára szinte teljesen felemésztette a maradványokat.

Bár a várfalakból manapság már tényleg nem sok látszik, a környékre nyíló panoráma miatt érdemes felmászni a lépcsősoron. A Tapolcai-medence, a könyék tanúhegyei, a Balaton távolban megcsillanó víztükre csodálatos látványt nyújt. A hegy élővilága is különleges, nyáron mediterrán hangulatot idéz. Ottjártunkkor török seregek helyett egy kis csapat kardos lepke ostromolta az ódon falak maradványait, párat közülük sikerült lencsevégre kapni...

Fényképek a hegyesdi várról 2009 (Márián Gábor)


Hegyesdi kőhíd egy szobortartóval, Nepomuki Szent János szoborral a közepén.
A faluba vezető régi kőhíd

Nepomuki Szent János fehér szobra egy fémrácsos szobortartóban, a rácsban fehér művirágok.
És a hídon Nepomuki Szent János szobra

A szobor közelebbről

Ez lehetett az egykori lenti kapu

Falmaradvány

A várat sziklák is erősítették

A falak

Csekély maradványok

Faldarab

Az alsó rész maradványai

Látható a sárga romjelzés

Itt is hódít a természet

Egy markánsabb faldarab

Hegyesdivár alapfalai háttérben a Csobánccal.
A hegyesdi várrom

Fekete kő emléktábla, amely mutatja, hogy 281 m-re vagyunk a tengerszint felett.
A hegycsúcs

A csúcson szinte csak az alapok maradtak

A hegy tető falmaradványai

Hegyesd egy részlete

Szikla és pillangó

A víztározó és Monostorapáti

Hegyesd és a víztározó

Panoráma a várból

A távoli kis "domb" a háttérben Sümeg

Talán kardos lepke nősténye

Rengeteg lepke repkedett a csúcson

Üde színfolt

Kardos lepke

Barátkozás

Csodálatos körpanoráma tanúhegyekkel


A hegyesdi várrom megközelítése Google térképpel


A hegyesdi vár Veszprém megyében, a Balaton északi oldalán fekszik. Tapolca felől Monostorapáti felé vezető útról Hegyesd irányába lehajtunk. A falucskán átérve a település végénél tábla jelöli a hegyesdi várat. A műútról lehajtva leparkolhatunk, és a hegy lábáig elgyalogolhatunk. Innen egy elég embert próbáló lépcsősor vezet fel a tetőre, ahol a vár csekély maradványait találhatjuk.


Hegyesdi várrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom


Érdekességek a várról a természetvilaga.hu oldalán
A várról a balaton-heviz.hu oldalán
Csányi Ákos levele a Hegyesd ellen készülő keresztény seregek ügyében a szigetva.hu oldalon
Leírás Hegyesdről a varbarat.hu oldalon
Hegyesdi rom a hegyesd.hu oldalon
Ismertetőtábla a romoknál

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!