2010/01/07

Sóstókáli templomrom (Köveskál)

Sóstókál, egy eltűnt Árpás-kori falu nyomában a Káli-medencében (Kapui Ferenc)


A sóstókáli templomrom története 


Feltehetően a XIII. században épült román stílusban Sóstókál falu templomaként. Királyi föld volt ez a környék, IV. László király adományozott földeket Kolynus veszprémi esperesnek, aki tovább adományozta egy részét Monoszlai Gergelynek. A XIV. századtól a Rátótiaké. Később kuriális (egyteleknyi földdel rendelkező) kisnemesi családok éltek a mocsarak által jól védett terülten. A templom körüli házaik nyomát őrzik a kis facsoportok gyökereibe ragadt kövek, olykor falszerű egységeknek tűnő téglák. Nem szerepel az 1333-35-ös pápai tizedjegyzékben. A falu nevének első említése 1389-ből ismert, a templomról hiteles említés nem esik. Az 1536-os rovásadó összeírás szerint a faluból 3 egytelkes nemes fizetett adót, tehát a települést ekkor még lakták. 1542-ben is megtalálható volt még a 3 család, de az 1543-es török támadás után az egész környéken érzékelhető az elnéptelenedés. Sóstókál neve véglegesen eltűnik az adójegyzékekből, a falut elhagyják. Jelenleg a rom környékén kis facsoportok által körülölelt kőhalmok idézik fel a hajdani házak, falu emlékét.

A sóstókáli templomrom falmaradványai a szentély felől fotózva egy kis facsoportban.

Sóstókáli templomrom a Káli-medencében


A sóstókáli pusztatemplom lerása


A templom dongaboltozatú fedéssel rendelkezett, egyenes záródású, keletelt szentélyű volt. A múlt században még állt a tornya, ma már csak az északi fal és a szentély nyomai fedezhetők fel. A torony a kor szokásainak megfelelően valószínűleg a nyugati oldalon helyezkedhetett el, erre utal az ott található markáns törmelékkupac is. Az érintetlen, nem konzervált falak arra engednek következtetni, hogy a templomrom környéke feltáratlan.

A romtól északra a hosszan elnyúló bozótban lehet fellelni egy nagyobb épület alapjait, melyet a néphagyomány „Pusztapalota” névvel illet. Egyes feltételezések szerint ezek római kori maradványok, más vélemények pedig középkori romoknak vélik.

Érdemes jól körbenézni ezen a csodás tájon, hiszen a rom kb. a Káli-medence közepén helyezkedik el, és a Balaton-felvidék eme ékszerdobozát jól körbelátni. Érdekesség, hogy a közvetlen közelben más építmény nem látható, nem zavarja meg a nézelődést, ezért az embernek olyan élménye támad, mintha kiszakadt volna a civilizációból. Erre rásegít az a csend, amit más turisták híján érzékelni lehet a tikkasztó nyári melegben. Minket annyira magával ragadott, hogy 2009 után meglátogattuk 2012-ben is dokumentációs célzattal.

Fényképek a sóstókáli templomromról 2009 (Márián Gábor)



Falmaradvány

Oldalfal és a Káli-medence

A teljes sóstóláli rom nyugat felől kis facsoportban
A teljes rom a kis dombbal
A sóstókáli templomrom enyhén stilizált linómetszeten a DelectArt Shopból
Linómetszet a sóstókáli templomromról (A DelectArt Shopban megvásárolható)

A szétszóródott kövek egy része a leomlott toronyból származhat


A keletelt szentély boltíve

A boltozat még ép

Egy régi ablak

A rom oldalról

A sóstókáli templomrom távolról

Kidőlt fa a közelben

Fényképek a sóstókáli templomromról 2012 (Márián Gábor)


A sóstókáli templomrom 2012-ben

Nagy változás nem történt

A szentély keleti ablaka

A templom és feltehetően a torony kövei

Északi oldal absztrakt amateur totemmel

A templom távolabbról

A "totem"

Feltehetően az egyik ház nyoma

Egy másik építmény nyomai

Fa és a templom oldala
Talán az egyik ház falmaradványa a gyökerek között

Kövek és gyökerek a környéken

A rom távolabbról

A nyugodt, csendes Káli-medence


A sóstókáli templomrom megközelítése


A pusztatemplom a Káli-medencében található. A Kornyi-tó középvonalánál Kővágóörstől Köveskál felé haladva az útról jobbra letérünk egy kis földútra, melyet észak-nyugati irányban a romig követünk. Kellemes, majd félórás séta a műúttól.


Sóstókáli templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom


Sóstókáli templomrom a wikiútikönyvemen
Góliát oldala
Veszprém Megyei Múzeumok kiadványa az OSZK-n
Veress D. Csaba: A Kál-völlgy története (I-II. rész)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

1 megjegyzés:

  1. Ká hogy így elhagyatott a templom. Kinek a tulajdona, vagy használata lehet?

    VálaszTörlés