Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom és a környező lakóépületek története (Kapui Ferenc)
Ahogy korábban írtuk, Dörgicse falu nem panaszkodhat templomokkal való ellátottságára, hiszen 4 működő és 3 rom állapotú egyházi épülettel is bír, amelyek közül a felsődörgicsei és a kisdörgicsei romot már bemutattuk, most az alsódörgicsein a sor. Alsódörgicsét korábban Füreddörgicsének vagy Boldogasszonydörgicsének is nevezték, a középkorban leginkább utóbbi néven emlegették. 1950-ben egyesült Felsődörgicsével, azóta neve csupán településrész-névként használatos.
|
Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom
|
Alsódörgicse templomát először 1268-ban említik írásos források, ekkor a fehérvári őrkanonokság birtoka. Templomát Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. 1548-ban égette fel a falut először a török. A későbbi években többször is a török porta adófizetője. Az 1600-as években az evangélikusok vették birtokba, de 1754-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök katonai erővel visszaveszi a katolikusoknak és helyreállíttatja. A korabeli dokumentumok szerint 1778-ban működő szentes hely, de 1816-ban már romként írják le. 1938-ban történt meg első statikai megerősítése, 1967-68-ban pedig feltárták a területet. Jelenleg a körülötte lévő tisztáson szalonnasütő és piknikező helyeket alakítottak ki, amelyek hangulatát egyedivé teszi a patinás középkori rom és a remek kilátás a Balatonra.
|
Kilátás a romtól a Balcsira
|
A templomot nagy valószínűséggel a XIII. század közepén építették. Keletelt, nyugati homlokzatán magas, kb. 20-22 méter magas toronnyal, aminek a tetején pusztulása előtt sátortető és két nagy kereszt állt. A torony mérete kiemelkedik a hasonló, környéken található templomok tornyai közül. A fenti részében két eredeti és egy rekonstruált román kori ikerablak is található. A templomtoronyhoz csatlakozó egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomtest pedig aránytalanul kicsi. A templomot tornyán a külső és a belső oldalon is láthatóak vakolatdarabok, egykor festettek lehettek. Békefi Reming az 1900-as évek elején a külső falon még emberalakokra emlékeztető falfestmény-töredékeket írt le.
|
A templom légifotója
(Szerző: Civetran) |
Egy későbbi, második építési periódusban a XIV. század végén a templomot megerősítették, mind a torony, mind az oldalfalak támpilléreket kaptak. A templomot egy kb. 60 cm vastag kerítőfallal, úgynevezett cinteremmel vették körül, és a szentély mellé északi oldalról sekrestyét emeltek. A cinterem építésekor bonthatták le a templomtól észak-nyugatra fekvő lakóépületet, melynek nyomai megvannak. Padlója öntött volt, és kb. 60 cm-rel volt lejjebb a korabeli járószintnél. Legvalószínűbb, hogy ebben élhetett a templom papja. Egyidős lehetett magával a templommal.
Egy harmadik építési, azaz átalakítási periódus is megemlíthető, amit már az 1600-as években az evangélikusok hajtottak végre. Elfalazták az apszist és a sekrestyéből ide vezető bejáratot. A templom falának északi részéhez szószéket emeltek, és úrasztalát építettek.
Feltehetően valamivel a kerítőfal építések után emelhették a templomtól délre eső L-alakú lakóépület komplexum északi, két helyiségből álló részét. Ez szinte bizonyosan a templom papjának lakhelyéül szolgált. Az északi rész nyugati szobája konyha lehetett egy feltárt kemencével, a keleti kisebb szoba pedig kamra lehetett. A délebbi épületkomplexum nagyobbik szobája szintén egy konyha lehetett, amely előtt keskenyebb tornác futott végig. A háznak feltehetően volt emelete is. A két nagyobb házat összekapcsoló helyiségsor gazdasági célokat szolgálhatott. a leletanyagokból, a kerámiák minőségéből feltételezhető, hogy a lakó nem volt szegény. Háztartási eszközök, kerámiák, szőlőművelő eszközök, lakatok, zárak és érmék kerültek elő a környékről, sőt, alsó-ausztriai I. Ferdinánd hamisított pfennigjéből is előkerült 5 db. A lakóházakat a 16. században érte a pusztulás, leégtek, valószínűleg török segítséggel. Helyükön a 17-18. században temető működött. Jelentős emléknek számítanak a magyarországi középkori lakóházak maradványai közül.
Kövessétek Instagram csatornánkat is még több romról készült képért!
Fényképek az impozáns tornyú alsódörgicsei Boldogasszony templomromról (Márián Gábor)
|
Az alsódörgicsei torony |
|
Jól látszanak az ikerablakok és a vakolás |
|
A torony az egykori apszis felől |
|
Helyreállított ívek |
|
A torony felső része |
|
A torony déli oldala |
|
A templom körüli alapfalak és a torony |
|
Impozáns méretek |
|
Hasadás a torony oldalán |
|
A déli oldal rekonstrukció |
|
Csodás látvány |
|
Merőlegesen |
|
Őszi hangulat |
|
Jobbról a sekrestye alapfalai láthatók |
|
A külső vakolat, az alakok már nem kivehetőek |
|
A teljes, impozáns torony |
|
Ősz |
|
Az ikerablak trió |
|
A torony alulról |
|
Ablak a tornyon |
|
Itt a piros hol a piros |
|
Fel az égbe |
|
Sokat látott kövek |
|
Régi és új |
|
A rekonstruált ikerablak |
|
Nyílások |
|
Vakolás és a tornyot erősítő támpillér |
|
Az egykori lakóházak alapfalai |
|
A torony keleti homlokzata |
|
Nyílások |
|
Ablak az égre |
|
Ablakok másként |
|
Hasadék |
|
A torony a felsődörgicsei templomrom közeléből |
|
Ködös Dörgicse |
|
A bal oldali fehér épület a torony, fotó a Mencshely felől |
|
Kilátás a romtól a Balatonra |
Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom megközelítése (térkép)
A templomrom a Balatontól északra, Veszprém megyében, Dörgicse településen található. Balatonakali felől Dörgicsére beérve rögtön jobbra kell letérni, a Fő utcáról a templom tornya már látszik. A Gernyei utcában lévő kis tisztást kell keresni, itt parkolni is könnyű. Térképmellékletünkön a rom a legdélebbi. Díjfizetés nélkül látogatható.
A templomrom GPS koordinátái: 46.914922, 17.727321
Felhasznált irodalom
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket
Facebook oldalunkon!
Köszi!
VálaszTörlésNice
VálaszTörlés