A blog a Balaton környékén található várromokat, templomromokat és egyéb érdekességeket mutatja be képekkel illusztrálva. A csodás balatoni táj és az olykor meseszerű, vagy épp eldugott vár- és templomromok tarkítják az igazán izgalmas barangolásokat a környéken. A blogon Kapui Ferenc leírásai és Márián Gábor fényképei láthatók.
Az Inotai hőerőmű építéséről az első ötéves terv keretében döntöttek. 1950-54 között zajlott az építkezés, 1951-ben már át is adták az első ütemet. A cél, Sztálin hivatalos születésnapjára (december 18-ként is futott egy darabig a dátum, az időpont az ortodox időszámítás szerint értelmezendő), december 21-re történő üzemindítás lett volna, de a munkaverseny keretében a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján sikerült elindítani a próbaüzemet, amely szintén a naptárak különbözősége miatt november 7-re eset. Utóbbi dátum egyben a hőerőmű névadójává is vált. Az épületet magyarok építették, a technika nagy részét a baráti Csehszlovákia mérnökei hozták Várpalota szomszédságába.
Inotai erőmű főépülete
Filmhíradó részlet az Inotai erőmű építkezéséről (1950)
Az erőmű ma zárva, nem látogatható, kivéve a turajo.hu (elérhetőségeik jelezve a cikk alján) által szervezett séták keretében, ahol Raffai Csilla kalauzolja a sétálókat turbinacsarnokok, hűtőtornyok és még megmaradt kazánok között. Erről a kirándulásról osztunk meg egy kis élménybeszámolót, egyben kedvcsinálót, hiszen a hőerőmű szervezett keretek között történő meglátogatását jó szívvel ajánljuk mindenkinek, különösen a szocialista indusztriális épületek rajongóinak.
A hajdani néphadseregről az a vicc járta, hogy ami szögletes volt, azt gurították, ami kerek, azt meg emelték. Nem csoda, hogy hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a szocializmus idején mindent a kevésbé logikus oldalán fogtak meg a vad iparosítás folytán, de azért akadnak kivételek. Az inotai erőművet a Várpalota közelében lévő szén, azaz lignit telepek miatt építették a város mellé (Inota ma is Várpalota része közigazgatásilag), így a fontos nyersanyagért nem kellett messzire menni. A közeli, részben külszíni fejtéssel bányászott szenet drótkötélpályán szállították az erőműhöz. A későbbiekben aztán a gyengébb fűtőértékű lignitet például ajkai szénnel is kipótolták.
Inotai hőerőmű
Filmhíradó részlet a szén szállításáról (1953)
Nem csak a közeli szén/lignit bányák nyersanyagait használta ki az ipari komplexum, hiszen az erőmű mellé egy alumíniumkohót is telepítettek, amely ma is működik, napjainkban főként hulladék-újrafelhasználás folyik a falai között, de korábban a kohó az erőmű energiáját és a környék bauxitját használta.
Filmhíradó részlet (1957)
A21-es mozdony Inotán
Mind a kohóhoz, mind az erőműhöz csatlakozott iparvágány a Várpalotai pályaudvarról. A sínek ma is láthatóak, sőt, az erőmű területén érdekességként megtalálható a szenes kocsik tolatásával foglalkozó MÁV A21-es sorozatának 045-ös számú mozdonya is. A gép az oldalán jelzett címke szerint 1960-ban készült (internetes források 1962-t is említenek), és jelenleg munka nélkül áll egy kis garázsban. A típus beceneve Mazsola, ipari tolatómozdonyként 80, nem ipari használatra 20 db (MÁV M28, vagy később M288-as sorozat) készült belőlük Győrben.
A21 045-ös tolatómozdony, alias Mazsola
Mozdonygarázs oldalról
Mozdonygarázs szemből
Tovább futószalagon
A vasúton beérkező szenet egy aknába billentették a kocsikról, amely futószalag szállított a törőbe, itt maximum 4 cm-es darabokra zúzták a fűtőanyagot, majd egy még hosszabb futószalagon felszállították az erőmű épület tetejére, itt porították, és ment a kazánokba.
Itt billentették le a szenet
A gödör, ahová a szén lebillent
Lépcső a billentő mélyedéséhez
Futószalag a gödörből a zúzóig
Futószalagok a zúzóba illetve az erőműig
Futószalag a gödörből a zúzóig kívülről
Futószalag a zúzótól az erőműig
A főépület felé sétálva láthatjuk a hőerőmű kéményének alapjait. Az egyiket 1999-ben bontották le, a másikat 2011-ben robbantották fel, 105 méter magas volt, a robbantás a Youtube-on is megtalálható.
Az inotai kémény robbantása
A kazánház szárnyas fejvadásza
A kéménycsonkok mellett vezet az út a kazáncsarnokba. Ottjártunkkor még látható volt a porszűrő, egy több emelet magas filter óriás, a túra végén már arról értesültünk, hogy a következő lebontásra váró elem az lesz. Betérve a csarnokba csupán egy kazán található az egykori 8 db-ból az épületben. Az épület jelenlegi tulajdonosa két fő bevételi forrást lát a komplexumban. Az egyik a bontás, elsősorban a fémes elemek lebontása. A másik pedig a forgatási helyszínként való bérbeadás. A kazántér például szerepelt a Szárnyas fejvadász folytatásában.
Az erőmű az iparvágányok felől, szemből két hatalmas szűrő
Bejárat a kazáncsarnokba
Bejárat a kazánokhoz, szemben gigantikus porszűrő
Inotai hőerőmű a filmvásznon
Ahogy írtuk, a remek terekkel rendelkező ipari létesítményre felfigyeltek a filmesek, tengeren innen és túl, szóval akár magyar, akár hollywoodi alkotásokban is megtalálhatjuk az erőmű egyes elemeit. Filmek, amelyekben szerepelt helyszínként az erőmű:
Szárnyas fejvadász 2049
Vörös veréb
Ideglelés Csernobilban
Sherlock Holmes nevében
Lajkó - cigány az űrben
A veszettek
Vad Fruttik klip
Inota megmaradt kazánja, szerepelt a Szárnyas fejvadász folytatásában
A Béke Művház előcsarnoka ismerős lehet a Vörös verébből (Oldalt Fónyi Géza Almaszüret mozaikja)
Turbinacsarnok üvegfala, szerepelt a Sherlock Holmes nevében című filmben
A vezérlő: Lajkó, cigány az űrben című filmben szerepelt
Kazánok, panorámatető, turbinacsarnok, vezérlő
Utunkat tovább folytattuk az egyetlen megmaradt kazán kazáncsarnokában felfelé. Bár Rákosi az építkezés határául az égboltot szabta, az erőmű épülete 8 emeletesre nőtt, elég nagy emeletenkénti belmagassággal, a tetőről pedig remek panoráma nyílik a környékre.
A szén itt került fel az épület tetejére
A futószalag csatlakozik az épülethez
Régebben lift is járt, mi gyalog mentünk, 8 emelet, de nagyok a belmagasságok
Kilátás a környékre, távolabb bányatavakkal
Kilátás a tetőről a hűtőtornyokra
A kazánok hatalmas turbinákat hajtottak meg, ezeket már rég leszerelték, de az üvegtégla falú csarnok továbbra is impozáns látványt nyújt.
Futószalag fentről, a szén itt érkezett a felső emeletre
Futószalagok fent, a szén innen ment a porítóba
Másfajta élettel telik meg az egykori munkahely
Egy szinttel lejjebb, porítás, és irány a kazán
A kazánok vezérlői
Kazán a vezérlők elől
Turbinacsarnok immáron turbinák nélkül
Amúgy 1973-ban nagyobb teljesítményű gázturbinákat is szereltek fel egy másik épületbe, de ezeknek már a nyoma sem látszik, ezt az épületrészt lebontották. Emellett külön épületrészben kapott helyet a vezérlőcsarnok, amely megannyi gombjával, karjával megidézi a Kelenföldi erőmű híres irányítócsarnokát, vagy akár egy keleti űrközpontot. Utóbbit filmen alakította is (Bajkonur).
Egy csipetnyi Bajkonur, a vezérlő
Amúgy az erőmű is eléggé uralja a tájat, a várpalotai Thury vár tetejéről és a Nádasdladányi kastély tornyából is látszik az épület.
Inotai erőmű a Nádasdladányi kastély tornyából
Inotai erőmű a várpalotai Thury vár tetejéről
Heller-Forgó
Bármennyire is csábítóan hangzik, ez nem egy asztalitenisz figura. A hőerőművek működésüknél fogva elég sok vizet használnak fel, és a Heller László valamint Forgó László által kifejlesztett hűtők ennek a vízfogyasztásnak a csökkentését segítették elő, hogy a nagyméretű hűtőtornyokban, zárt rendszerben, légkondenzációval hűtötték a vizet, és a lehűlt folyadékot visszaforgatták a rendszerbe. Három nagy, fordított poháralakú, 60 méter magas torony is áll még Inotán, egyikükbe be is tudtunk menni. Belülről felnézve monumentális látványt nyújtottak az építmények.
60 méter magas Heller-Forgó hűtőtorony
A hűtőtorony bejárata
Látkép a hűtőtorony belsejéből
A hűtőtorony belső tere
Hűtőtorony belseje
8 óra munka
A műszak jellemzően reggel 6-kor indult és délután 2-ig tartott (az irodaiaknak, egy műszakban dolgozóknak). Érdekes, hogy a szerszámraktárban bárcarendszer működött, az elvett szerszám helyére kis bilétát akasztottak, míg vissza nem hozta az azzal dolgozó a helyére. Sőt, állítólag a szerszámok helye fel is volt festve a falra, hogy látszódjon, mi hiányzik. Arra nem sikerült fényt deríteni, hogy ezt a rendszert mióta alkalmazták, de amúgy a modern LEAN (hatékonysági) elvek is alkalmaznak ilyen megoldásokat, módszereket napjainkban.
Elhagyott iroda
A fontos iratok egyszercsak lényegtelenné váltak
Bár ez elég előremutatóan hangzik, azért bizonyos téren erősen megmutatkoztak a diktatúrákra utaló disztópikus vonások is. Az üzemet az 50-es években részben kényszermunkára kötelezettek építették. Az ő barakkjaikat lebontották, a hűtőtornyok mögött álltak, viszont a környéken egy-egy őrbódé maradványa ma is megfigyelhető. Itt raboskodott Hamvas Béla is, 4 évet húzott le az üzemben, raktáros pozícióban. Szerencsére a nagy munkaversenyben azért tudott időt fordítani az irodalomra, filozófiára, kutatásra is, itt tartózkodása alatt is alkotott.
Az Inotai erőmű egyik műhelye
Inotai raktárépület
A munkavédelem már nem volt magas fokú a korban, a por és füst miatt sokszor a készenléti lakótelepen nem lehetett teregetni, szellőztetni. A szennyezett levegő minden bizonnyal negatív hatással volt az itt élők várható élettartamára.
8 óra szórakozás
Az erőművet és az alumíniumkohót működtető dolgozók életéről igyekeztek helyben gondoskodni. Az üzemek szomszédságában épült egy készenléti lakótelep, bolttal, óvodával, saját stranddal, amit az erőmű hőjével fűtöttek, télen-nyáron üzemelt. Rendelkezésre állt étkezde, hétvégén is, szakszervezeti üdülő, kedvezményes áramdíj. Emellett egy kultúrközpont is.
A Béke Művelődési Ház erőmű felőli homlokzata
Béke Művelődési Ház
Ez az impozáns komplexum gondoskodott a művelődni vágyók igényeiről. Ingyenes könyvtár állt rendelkezésre 2000 kötettel. Emellett, színházként, moziként, koncertteremként is funkcionált nagyterme. A könyvtárszobát a mai napig egy Bernáth Aurél secco (595×244 cm) díszíti Művelődés a szabadban címmel.
Bernáth Aurél: Művelődés a szabadban
Kívülről téglába vésett képek mutatják be a munkás életet, Pátzay Pál, Somogyi József: A szén felhasználása;Ambrózy Sándor: Gyümölcsszedő asszony; Búza Barna, Marosán László, Kiss Sándor, Csontos László, Barta Lajos, Kiss Kovács Gyula, Garami László: Művészeti reliefek. Az ebédlő rész belső dísze Kovács Margit Körtánc című kerámia domborműve. Ugyanitt az oszlopdíszek Cser Jolán keze munkáját dicsérik.
Kovács Margit: Körtánc című kerámiája az ebédlőben
Cser Jolán oszlopdíszei
A színházterem előcsarnokait Rozsda Endre János vitéz, Baglyok, Mókusok mozaikjai, valamint Fónyi Géza Almaszüret és Hincz Gyula Ünneplők című mozaikja díszíti. Az intézmény udvarát Boda Gábor Ornamentális díszkútja töltötte meg élettel. A beltéren is állt szökőkút, ez sajnos ma már nem látható. A művelődési házat a Pannon Várszínház alkalmanként használja, színdarabokat mutatnak be.
Hincz Gyula: Ünneplők
Rozsda Endre: Bagoly
Rozsda Endre: Mókus
Rozsda Endre: János Vitéz
Az erőmű bejáratánál állt Megyeri Barna Művelődés című női alakot ábrázoló szobra, illetve Illés Gyula Munkás című alkotása, ezeket sajnos eltávolították. Előbbi a Terror Háza lépcsőházában áll ma. A kapun túl Kerényi Jenő Megbeszélés című kompozíciója szerencsére még látható.
Tulajdonosok és a jövő
Az Inotai erőművet birtokló Bakonyi Erőmű Vállalatot 1998-ban privatizálták. Voltak tervek az erőmű modernizációjára, de ezek az információk szerint megkéstek. A csúcsidőszakban 800-1000 embert foglalkoztató üzemben 2001-ben már csak 200-an dolgoztak. Az irodákban bontott pezsgősüvegek állítanak mementót a 2001-es karácsonyi szünetre készülő, de már vissza nem térő munkaerőnek.
Gigászok
Jelenleg egy Bakonyi-Asset Management Kft. nevű cég tulajdona az épületegyüttes. Részben ugyan bontják az épületeket, bevételszerzés miatt elsősorban a fém részeket, de filmstábokat, tematikus sétákat és színházi előadásokat is beengednek a területre, illetve egy-egy kisebb műhelynek is akadnak bérlői. A cég amúgy tőkeerősnek tűnik, a nyilvános adatok szerint a 2019-es adózott eredménye 92, a 2020-as pedig 274 millió Ft. Üzleti modelljük egyelőre fenntarthatónak tűnik.
Inotai erőmű panoráma fentről
A Inotai erőmű látogatása a turajo.hu-val
Bízunk benne, hogy sikerült kedvet csinálni az inotai ipari monstrum meglátogatásához. Igyekeztünk összeszedni az érdekes dolgokat, persze a helyszínen több történet és látnivaló is várja az érdeklődőket. Az erőmű nem látogatható szabadon, őrzik. Viszont a Túrajó vezetett sétáival be lehet jutni. A Túrajó elérhetőségei:
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!
