2013/07/27

Tihanyi barátlakások (Tihanyi-félsziget)

A tihanyi barátlakások története (Kapui Ferenc)


Tihany és a Tihanyi-félsziget a Balaton igazi ékszerdoboza, megannyi látnivalója között találjuk a tihanyi barátlakások épületegyüttesét. A levendulamezők, az apátság, a gejzírkúpok és két Árpád-kori templomromja, az apáti templomrom és az újlaki templomrom mellett méltó helyet foglalnak el ezek a régi időkben készített remetelakok.

Sziklába vájt barlanglakás, balra két szűk ablak-, jobbra egy ajtónyílással.

Tihanyi barátlakások


A tihanyi barátlakások a X-XI. század környékén keletkeztek, bizánci rítusú szerzetesek (tévesen baziliták) lakták azokat a XIV. századig. Feltehetően I. András királyunk (1046-1060) telepítette ide őket a Kijevi Nagyfejedelemség területéről, ahol ő maga is élt, és maga is felvette a keleti rítusú keresztény hitet. Felesége, Anasztázia királyné is innen származott. A királyi pár szobrát megcsodálhatjuk az apátság közelében. I. András alapította a Tihanyi-apátságot is, halála után a tihanyi altemplom lett végső nyughelye is.

I. András király és Anasztázia

Bár a barátlakásokat remetebarlangként is emlegetik, fontos tudni, hogy ezeket nem a természet, hanem
emberkéz alkotta, így nem nevezhetők igazából barlangoknak. Érdekesség, hogy az épen maradt három remetelak Közép-Európa egyetlen épen maradt remetetelepe. 1913 óta lehet az üregeket megközelíteni kényelmesen, ekkor készült el a hozzájuk vezető ösvény. Bél Mátyás, 1737 körül még 10 remetelakásról beszélt, Dornyai Béla az 1942-es ásatás során 9 cellát és 8 kisebb  fülkét említett. 1983-ban Eszterhás István az úgynevezett Leánylakásokkal együtt 7 üreget azonosított, ezek szintén a remetelakhoz tartoztak.

Ma 3 barátlakás maradt meg csupán épségbe, és még kettőnek a nyomai kivehetők. Homoktufitba vájták az üregeket, némelyikük több helyiséget is magában foglalt. De a telepen akadt kápolnaként és ebédlőként használt üreg is. Az 1984-es feltárások során emberi csontvázak is kerültek elő a cellákból.

Pusztulásuk főként sziklaomlásoknak, földcsuszamlásoknak tudható be. Valószínűleg ez okozta a barátlakások elhagyását már a XIV. században is, de későbbi földcsuszamlásokból több is akadt. A legutóbbi 1952-ben tépázta meg a remetelakokat. Legutóbbi állagmegóvásuk 1994-ben történt, ekkor újabb külső falakat kaptak, ezzel stabilizálták az üregeket. 1868-ban Rómer Flóris még külső támfalakkal ábrázolta a barátlakásokat, ezeket feltehetően az emberi vandalizmus pusztította el, elhordták építkezésekhez.

Tihanyi barátlakás

A tihanyi barátlakásokat több okból is érdemes felkeresni. Egyrészt csodálatos túraút vezet hozzájuk, több helyen kiemelkedő balatoni panorámával. Másrészt egyedüli építészeti értéket képviselnek egész Közép-Európában. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk ezt a kirándulást.

Még több képértkövessétek a Balatoniromok Instagramm csatornáját!



Fényképek a tihanyi barátlakásokról (Márián Gábor)


Lépcső az egyik barátlakáshoz 

Stabilizáló pillérek

Az egyik barátlakás

Barátlakás felülnézetből

Eredetileg is fel volt falazva a barlangok előtere,
de ezek a falak XX. századiak

X. századi összkomfort

Jól megfigyelhetők a kőzetrétegek

Az egyik beomlott üreg

Itt is barátlakás lehetett

A legnagyobb remetelak

Remetelak belsőtér

Remetelak belső helyiségekkel

Kőkorszaki szakikat idéző hangulat

Kőzetrétegek a tihanyi barátlakások felett

A tihanyi barátlakások megközelítése


A barátlakások a Balaton északi partján, Veszprém megyében, a Tihanyi-félszigeten találhatóak. Többfelől is megközelíthetjük azokat, akár a parti útról, de mi a tihanyi Árpád utcából sétáltunk el a romokhoz. Az Árpád utca végén tábla jelzi a Tihanyi Óvár sáncait, és a Barátlakásokat. A zöld jelzésen kell sétálnunk kb. fél órát, az útról megcsodálhatjuk a Külső-tavat, a Balatont, a Füredi-öblöt, és a környező, fantasztikus környezetet. Először az Óvár sáncaival találkozhatunk, amelyek kb. 1,5-2 méter magas töltésre emlékeztetnek. Tovább a zöld jelzésen enyhén lefelé ereszkedve elérjük a barátlakásokat, tovább haladva a Balaton partja felé. Még lejjebb elérjük a ma is csörgedező Ciprián-forrást. 

Ciprián-forrás

Ha valakinek van kedve, a túra előtt megmászhatja a nemrég rendbe hozott Kálvária-dombot is. A Balaton környéki kálváriákról írtunk egy átfogóbb cikket, amelyben bővebben is mesélünk a korábban elpusztított, de napjainkra rendbe hozott tihanyiról is. Művészetileg is fantasztikus az ember méretű, megfeszített Krisztus szobor a két latorral, a kilátás is csodása Tihanyi Bencés Apátságra, és fantasztikus a nyugalom odafent. Tihanyban aránylag nehéz eltévedni, a jelzőtáblák kellő sűrűségben lettek kihelyezve, nagyon hasznosak.


Tihanyi barátlakások (Tihanyi-félsziget) nagyobb térképen való megjelenítése

További tihanyi látnivalók a tihanyi kálváriával


A felújított kálvária (útba ejthető a barátlakások felé)

Krisztus a kereszten

A tihanyi apátság a kálváriától

A dombtetőn a tihanyi óvár sáncai láthatók
(ezt egy szemközti dombról fotóztuk,
a barátlakások felé útba esik)

Füredi-öböl a tihanyi barátlakások felé menő útról

A Tihanyi-félsziget további látnivalói, amelyekről írtunk



Felhasznált irodalom


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése