Kálváriák, keresztutak története
Ezúttal nem pusztatemplomokat, várromokot vagy egyéb romos épületeket veszünk górcső alá, hanem kálváriákat. Gulgólet, gulgoltá, Jézus megfeszítésének helye, a Koponyák hegye zsidó és arámi szavakkal leírva. A görög fordításokban kranion, a latinokban calvariaként tűnik fel, utóbbiból ered a magyarban is használt kálvária szó. De nézzük, röviden mit érdemes tudni a kálváriáról mint fogalomról? Klasszikus, bibliai értelemben a kálvária a keresztrefeszítés helye, azaz a golgota-hegy volt, illetve a Pilátus házától oda vezető állomások összessége. Szinonimája a keresztút, amely a kálvária végigjárását, és magát a kálváriát is jelentheti, áltlában a zárt térben (pl. templombelsőben megtalálható kálváriát) hívjuk keresztútnak.
 |
| Vonyarcvashegy |
A kálvária igazából a kényszer szülte, amolyan a hegy megy Mohamedhez típusú megoldás. Az iszlám kora középkori térhódítása nagyban ellehetlenítette a szentföldi zarándoklatot, ennek megfelelően a hívő közösségekben igény támadt Jézus keresztfához vezető útjának hazai közegben történő rekonstruálására. A XV. századtól kezdve (pl. Córdoba) elkezdtek megjelenni a "lemásolt szent helyek" a keresztény világban.
Feltehetően Magyarországon is megjelentek már a XVI. században a kültéren épített kálváriák, de az első ismert magyar emlék 1647-re datálódik,a Nagyszombat és Modorfalva közötti úton állt. A török hódoltság idején elsősorban a Királyi Magyarország területén készültek ilyen építmények, Besztercebánya, Pozsony, Fiume, Sopronbánfalva és Páli kálváriái a XVII. században emeltettek.
Eleinte egy-egy, legtöbbször dombon, magaslaton felállított kereszt hívatott szimbolizálni Jézus megfeszítésének helyszínát, amely a későbbiekben állomásokkal, azaz stációkkal bővült. A stációk száma elég változatos volt, öt stációnál kevesebb nem ismert, 5-7-8-9 stációs kálvária, később számuk növekedett. Gyakorinak mondható a 7 stációs, amely Magyarországon jellemzően Mária 7 fájdalmából mertett, illetve a 3*5 stációs, amely a rózsafüzér hasonló tagolását követi.
Változatosan alakult az is, hogy Jézus passiójának mely eleme volt az első ábrázolt állomás. Korábban már az elfogatás jelenetei is megjelentek, viszont 1731-től ez sztenderdizálódott, egy ferences szerzetesnek, Portomauriziói Szent Lénártnak köszönhetően. Azóta a 14 stációs az elfogadott a következő állomásokkal:
I. stáció: Pilátus halálra ítéli Jézust
II. stáció: Jézus vállára veszi a keresztet
III. stáció: Jézus először esik el
IV. stáció: Jézus szent anyjával találkozik
V. stáció: Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet
VI. stáció: Veronika kendőjét nyújta Jézusnak
VII. stáció: Jézus másodszor esik el
VIII. stáció: Jézus szól a síró asszonyokhoz
IX. stáció: Jézus harmadszor esik el a kereszttel
X. stáció: Jézust megfosztják ruháitól
XI. stáció: Jézust keresztre szegezik
XII. stáció: Jézus meghal a kereszten
XIII. stáció: Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik
XIV. stáció: Jézust sziklasírba helyezik
Ennek köszönhetően több kálvárián megfigyelhető, hogy hozzáépítések történtek, egyes stációk stílusa, építési módja így eltérhet. A régebbi kálváriák esetében fontos a tájolás is. A kereszténységben a korai templomok építésében figyelemmel voltak a keletelésre, hiszen a katolikus hizvilágban a kelet, a nap felkelésének iránya az életet, a nyugati irány az elmúlást, a halált jelképezte, a hagyomány szerint Jézust arccal nyugat felé feszítették keresztre, így a régebbi Golgota jelenetek tájolása ennek megfelelő.
De a rövid elméleti bevezetés után tekintsük meg képeken is a teljesség igénye nélkül a Balaton környékének izgalmasabb Golgota ábrázolásait. A fényképeket Márián Gábor készítette, a szövegeket Kapui Ferenc írta.
Fonyódi keresztút
A fonyódi panoráma sétány közelében áll az 1902-ben felszentelt Nagyboldogasszony templom, amely mellől remek panoráma nyílik az északi part tanúhegyeire. Itt szolgált Ify Lajos, akinek a nevét az Ify-kápolna viseli a túlparton, amelyről bővebb cíkket is közöltünk. Ehhez épült, rendhagyó módon lejjebb, ahonnan nem látszik a Balaton, egy kálvária, amelyet azért érdemes megtekintani.
 |
Fonyódi keresztút a Nagyboldogasszony templom közelében
|
 |
| Fonyódi Nagyboldogasszony templom |
 |
Szűz Mária szobor Fonyódon
|
Vonyarcvashegyi kápolna
A vonyarci Szent Mihály kápolna önmagában megérne egy posztot belső freskóival, a 40 halász legendájával. Nem klasszikus kálvária, de egy fából faragott kálváriajelenet helyet kap a kápolna előtt. amelyet egy holdfényes éjszakán nagyon különleges fényben sikerült fotóznunk.
 |
Vonyarcvashegyi Golgota jelenet
|
 |
| Vonyarci korpusz a derengő holdfényben |
Ábrahámhegyi keresztút
Az új, 1986-ban megáldott, 1988-ban felszentelt ábrahámhegyi Szent László templom keresztútja közvetlenül a templom mellett áll, a stációk Csikszentmihályi Róbert szobrászművész alkotásai. Érdekesség, hogy a templom oltárképét Udvardi Erzsébet festőművész alkotta, és az épületben található egy Gyarmathy Tihamér triptichon is.
 |
Az ábrahámhegyi Szent László templom
|
 |
Krisztus a kereszttel
|
 |
Az ábrahámhegyi keresztút
|
 |
Kereszt Ábrahámhegyen
|
 |
Modern üvegablak
|
Vöröstói kálvária
A vöröstói kápolna egészen régi kálváriának mondható, II. József katonai felmérésében említik 1783-85-ben. A mai formáját a kálvária 1880 körül nyerte el, ekkor épült valószínűleg a kápolna is, korábban csak keresztek álltak a dombon. 1916-ban a stációk faképeit festett bádogképekre cserélték, majd az 1996-97-es felújítás során mázas kerámia képek kerültek a helyükre. A dombról remek körpanoráma nyílik a környékre.
 |
Vöröstói kálvária kápolna
|
 |
Vöröstói stációk
|
 |
Kereszt a vöröstói kápolnánál
|
Barnagi kálvária
A barnagi kálvária első említése 1760-ra datálódik, akkor még itt is csak három kereszt állhatott, Jézus és a latrok megfeszítését szimbolizálva. 1798-ra bővült ki 7 stációs kálváriává. Indító kápolnájában a fájdalmas szűz festett szobrát találjuk, a hét stáció Szűz Mária 7 fájdalmát jelenítette meg. Az idővel tönkrement szoborjeleneteket festmémenyre, majd bádogra festett képekre cserélték, a legutóbbi felújításra a 2000-es évek elején került sor. A jelenleg látható képek Somogyi Győző festőművész keze nyomát dícsérik. Ez Veszprém megye legrégebbi, ma is látható kálváriája.
 |
Barnagi stációk
|
 |
Fájdalmas Szűzanya
|
 |
Stációk a temetőben
|
 |
Barnagi kálvária kápolna
|
Tihanyi kálvária
A kálváriát 1931-ben építették, Siklódy Lőrinc tervei szerint. A 14 stációs kálvárián a Golgota jelenet mögött hármashalom, kettőskereszt és korona emlékeztetett IV. Károly király utolsó Magyarországon, Tihanyban töltött napjaira. A pártállami időkben azzal az ürüggyel, hogy "felszabadulási" emlékművet építsenek a kálvária helyén, 1960-ban traktorokkal, és a füredi hajógyár darujával lerombolták. Az emlékmű aztán sosem készült el, a kálvária alapkövét 1992-ben újra lerakták, majd 2013-ban egy ökumenikus istentisztelet keretében ismét átadták. A kálváriától remek kilátás nyílik a tihanyi apátságra és a Balatonra.
 |
Kálvária Tihanyban
|
 |
Tihanyi Golgota
|
 |
Kilátás a tihanyi kálváriától
|
Paloznaki kálvária
A paloznaki kálvária építése az 1990-es évekre datálódik, Márffy István grafikus ösztönzésére kezdték építeni. A 2010-es évek felújítása után Petrás Máris keramikus művész alkotásai kerültek a stációk fülkéibe. A keresztútról remek kilátás nyílik a paloznnaki templomra és a Balatonra.
 |
Kilátás a paloznaki kálváriától
|
 |
Petrás Máris alkotásai
|
 |
Paloznaki Golgota jelenet
|
Veszprémfajszi kálvária
A veszprémfajszi kálváriától csodálatos körpanoráma nyílik, a római villa maradványait rejtő Baláca-puszta és a Balaton irányába is. A stációk korábban fatáblára festett naiv képekkel voltak díszítve, ezek legutóbbi látogatásunkkor (2020) nem voltak sajnos a helyükön.
 |
Veszprémfajszi kálvária
|
 |
Veszprémfajszi Golgota naplementében
|
 |
Veszprémfajszi keresztút
|
 |
Kilátás a Bakonyra
|
 |
Veszprémfajszi kálvária naiv képei
|
Veszprémi Kálvária-domb
Nem, ez a hely nem a vár melletti sziklán álló kereszt és környezete. A bejegyzés egyetlen láthatatlan kálváriája, ugyanis az 1747-ben állított építmény teljesen elenyészett. Hogy miért került be mégis a posztba? A hely szelleme nagyon izgalmas. Egyik oldalról a Laczkó Dezső Múzeum és a Vármegyeház, másik oldalról pedig a Koma-kút van tőle pár 10 méterre. Maga a domb pedig a régi Szent Miklós templom alapjait rejti, az alapok ma is láthatóak. Feltehetően X. századi temető is volt a területen, így nagyon rég a szakralitás szolgálatában állt ez a falatnyi foltja a városnak. A templomot a törökdúlás semmisítette meg az 1500-as években. A domb Koma-kút felőli oldalán a II. világháborúban lebombázott házak támfalai tekinthetők meg.
 |
Veszprémi Kálvária-domb
|
 |
Az egykori Szent Miklós templom alapjai
|
 |
Egykori házak támfalai
|
Magyarpolányi kálvária
A magyarpolányi kálvária 1780 körül épült, majd 1855-ben felújították. Öt stációjában életnagyságú festett faszobor található, melyek a fájdalmas rózsafüzér öt titkát jelenítik meg. A dombon álló Fájdalmas Szűz kápolnához 153 lépcső vezet, maga az építmény a XIII. századi Szent Mór, később elpusztult templom helyére épült, a jelenlegi kápolna építése 1910-re datálódik. Ajtaja zárva, de egy kis kukucskálón be lehet pillantani belső terébe. A domb lábánál a Fájdalmas Szűz 1901-ben készült szobra áll, ugyanitt láthatjuk az amerikai keresztet, amelyet 107 kivándorló polányi adományaiból állítottak. Ottjárttunkkor a templomi parkolás rendjét bemutató tábla volt a kereszt talpazatára kihelyezve. A kálváriát a bakonyi panoráma miatt is érdemes megmászni. A közeli temetőben érdemes megnézni A háborúban elesettek emlékére emelt szoborcsoportot, amely Steinerné Hófer Erzsébet szobrászművész alkotása.
 |
Lélekparkoló Magyarpolányban
|
 |
Impozáns kálvária együttes
|
 |
Stációk Magyarpolányban
|
 |
Kilátás a kálváriától
|
 |
A háborúban elesettek emlékére
|
Márkói kálvária
A márkó környéke a török idők után elnéptelenedett, épületeit elhagyták. A betelepülő, főként sváb lakosság emelt itt kálváriát a falut sújtó 1834-es tűzvész után, mintegy engesztelésül. 1839-re elkészült a kálvária 14 stációval és kápolnával. Ésdekessége, hogy a stációkat a kápolnától a Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal választja el 1873 óta, a kápolnát ma egy kis hídon át lehet megközelíteni. A II. világháborúban a kápolna találatot kapott, a háború utáni kitelepítések pedig a lakosságot viselték meg. A szovjet megszállás alatt a falu mögötti területet a katonák lőtérként használták, a kápolna maradványait pedig céltáblának. Az épületet a rendszerváltás után rendbehozták, 1991-ben felszentelték. A kápolna előtt állő pléh Krisztus arca erősen emlékeztet a spanyol Moncsicsi-Krisztus arcra.
 |
A vasúton átvezető híd Márkón
|
 |
Moncsicsi Jézusra emlékeztető naiv Krisztusfej
|
Gyulafirátóti kálvária
Gyulafirátót többek között premondtrei templomának romjairól is híres, de a faluban található egy helyes kis kálvária is, a katolikus és a református templom utcájából vezet fel a dobra egy ösvény. A fentről remek kilátás nyílik Veszprém irányába. Az első fakeresztet a 18. században állították itt, a mai kőből készültet 1821-ben. A háború után pusztulásnak indult a kálvária, festett bádogképeit a 90-es években történt felújítás során lecserélték. Jézus corpuszát Blaskó János, a latrokat Várady Sándor szobrászművészek készítették. A stációk képei Fabók Gyula festőművész keze nyomát dícsérik.
 |
Gyulafirátóti kálváriához vezető út
|
 |
Gyulafirátóti stációk
|
 |
Remek panoráma a kálváriától
|
 |
Golgota Gyulafirátóton
|
Sólyi kálvária
Sóly több dologról is nevezetes. A faluban áll a mai református templom, melyben 800 éves freskókat és középkori sírokat tártak fel. Az egyetlen templom, amelynek 1009-es alapítása dokumentáltan Szent István nevéhez köthető. A falu határában állt a világ legnagyobb fakardja, amely az Árpád-kori templomot követően 1000 évvel később emlékezett meg István Koppány feletti győzelméről, amely feltehetően a környéken történt. Sajnos a kard kidőlt. 1700-as évek végi papírmalmának romjairól korábban blogunkban is beszámoltunk.
1846-os Visitatio Cannonica már említ egy bekerített kőkálváriát a településen. A dombnak igazán különös hangulata van, fenyők nőnek a köves talajon. A kálvária állapota viszont elkeserítő, helyenként a stációk közé kidőlt villanyoszlopok betontalapzatai tolakodnak, A fülkékből hiányoznak a képek, a jobb lator kőkorpusz gyakorlatilag letörött, a test enyhe lenyomata látszik a kereszten, amolyan "torinói lepel" módjára. A dombtetőn a Golgota jelenet mögött itt a tihanyival ellentétben nem hármas halom, hanem a vízművek oda nem illő építménye látható. Bízzunk abban, hogy a hányatott sorsú kálvária egyszer megújul, de a különleges, nyomokban posztindusztriális hangulat miatt érdemes meglátogatni.
 |
Sólyi kálvária fenyőkkel
|
 |
Sólyi stációk és villanyoszlop talapzat
|
 |
Sólyi Golgota és a vízmű
|
 |
Töredezett keresztek
|
 |
Sólyi lator
|
A bejegyzésben szereplő kálváriák elhelyezkedése a térképen
Felhasznált irodalom
Szilágyi István: Kálváriák (Corvina 1980)
Barnagi kihelyezett információs tábla
Márkón kihelyezett információs tábla
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése