A dabosi templomrom története (Kapui Ferenc)
Korábban már írtunk a környék egyik izgalmas romjáról, ez pedig a Hertelendy-kastélyrom, amely csupán pár száz méterre található a dabosi falmaradványoktól. Mindkét helyszín az erdő mélyén helyezkedik el, bemenni autóval csak engedéllyel lehet, gyalogosan viszont megközelíthető, így igazi nyugalom szigetének számítanak. Az odavezető úton rengeteg lepkét láttunk, a romnál pedig egy hatalmas, 200 Ft-os érme méretű aranyos rózsabogarat fotóztunk, ekkora példánnyal azóta sem találkoztunk. A közelben található a Király-kút nevű forrás is, amely 2011-es ottjárttunkkor remek, frissítő vizet szolgáltatott a megfáradt vándoroknak. A rom az egykori Dabos falu temploma lehetett, amelynek neve több hangalakban is fennmaradt, Dabas, Dabos, Dobos formában is, első említése 1324-ben Dobos néven történt. Építtetésében valószínűleg a a Rátóti-Gyulaffy család játszott szerepet, akik a környéken a tálodi pálos kolostort, a gyulafirátóti premontrei kolostort és a közeli bakonyszentjakabi pálos kolostort is építtették. Érdekesség, hogy a szakirodalom sokáig keverte a dabosi templomot, amelyet szintén Szent Jakabról neveztek, és a tőle légvonalban 5-6 km-re lévő bakonyszentjakabi kolostorromot. Viszont előbbi építése feltehetően a későbbi. A pálos kolostort 1218-ban alapították és 1263-as bejárása alkalmával keletkezett összeírásban nem említik a dabosi templomot. A templom építésekor Zala megyéhez tartozott. 1333-ban papja András volt.
A templom keletelt, egyhajós, íves szentélyzáródású, a hajó északi oldalán kb. négyemeletes toronnyal, amelynek a bejárata a hajóból nyílt. Ez a toronyelhelyezés teljesen atipikus, a környék templomainak jellemzően a nyugati oldalra kerültek, ritkábban keleti szentélytornyok voltak. Erre példa a vállusi, a bakonyszentjakabi vagy a taliándörögdi templomrom, északi tornyot legközelebb a somogyvámosi templomromnál találunk, de igazi ritkaságnak mondható. A templom kapuja déli oldalán volt, közel a nyugati falhoz. Dornyai Béla 1924-ben az oromfalon még köralakú ablakot írt le, ez ma már nem látható. Padlója téglapadló volt. A 2008-2011 között tartó részleges feltárás, konzerválás és rekonstrukció során előkerültek a kegyúri karzat oszlopindító kövei. A templom építését a stílusjegyek alapján a 13. század második felére teszik. Érdekes, hogy a templom tornya és a nyugati oldala között az északi falhoz tapasztott kis kápolnát tártak fel, amit eleinte osszáriumnak, azaz csontháznak gondoltak, ilyen található például az ecséri templomrom északi falszakaszához illesztve, de mivel egy oltárkő és emberi maradványok is is előkerültek az épületrészből, valószínűsíthető, hogy az alapító család temetkezési helyéül szolgáló oldalkápolna lehetett. A teplom körül kerítőfal, azaz cinterem található, amelyet megfigyelhetünk az ecséri és a nagykeszi templomromnál is. A 14. században a területet az alapítók valószínűleg átengedték a Dabosi család számára, a terület neve tőlük származik. A dabosi templomot és a falut feltehetően a török időkben hagyták el.
A templomromhoz való eljutás egy szép, hosszú gyalogtúra, de megéri az egyedülálló templomrom, a túraélmény és a közeli Hertelendy kastélyrom remek atmoszférájú környezete miatt.
Fényképek a dabosi templomromról (Márián Gábor)
|
A dabosi romtemplom tornya
|
|
Bejárat a hajó felől a toronyba |
|
A dabosi templomrom tornya
|
|
Kapu a toronyba
|
|
A kegyúri karzat pilléreinek oszlopindító kövei
|
|
Látványos oszlopindítások
|
|
Románkori résablak
|
|
A templom bejárata a déli falszakaszon
|
|
Románkori ablakocska
|
|
Felnézve a toronyba
|
|
A dabosi pusztatemplom apszisa
|
|
A derék méretekkel rendelkező rózsabogár
|
|
Impozáns templomtorony a rom északi oldalán
|
|
Nappali pávaszem a rom környékén
|
|
Dabosi pusztatemplom
|
|
Egykori feljárat helye a kegyúri karzatra
|
A dabosi templomrom megközelítése Google térképen
Mi Szőc felől jöttünk be, az út nagyrészén csak kocsi nélkül lehet bemenni, az út használatához engedély kell. Újabb leírások szerint az út egy szakaszán az erdészet zárt vaddisznókertje található, amelyet ki kell került, ottjárttunk idejéből erre mi nem emlékszünk.
Felhasznált irodalom
Várak, Kastélyok, Templomok folyóirat 2008. február (Paál József: A dabosi templomrom)
Várak, Kastélyok, Templomok folyóirat 2012. február (Paál József: A dabosi templomrom 2)
Régészeti Kutatások Magyarországon 2008 (Koppány András)
Régészeti Kutatások Magyarországon 2011 (Rainer Pál)
A Balaton-felvidék románkori templomai (Koppány Tibor)
A rom a Geacaching oldalán
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!