2023/11/07

Veimpuszta, az eltűnt település

Veimpuszta, elhagyott település a Bakonyban


Magyarországon a török korban sok település elnéptelenedett. Sokan meghaltak vagy elmenekültek a törökdúlás következtében, és bizony számos település akadt, amely nem települt újra. De a települések elnéptelenedése, kiürülése bizony nem csak a hódoltság időszakára korlátozódik Magyarországon. Tűntek el falvak a 20. században, vagy éppen szemünk előtt tűnnek el ma is. Ilyen település részben Sörnyepuszta, Béndekpuszta vagy Zsörk. De mostani cikkünkben Veimpusztáról, az egykoron Nagyesztergár szomszédságában álló bakonyi településről ejtünk szót.

Kopár kőfalak nyílásokkal, tető nélkül a fák között
Veimpuszta impozáns magtára



Mit tudunk Veimről?


Ha Veim nevét említjük, egyszerre két terület is eszünkbe juthat. Az egyik hely Nagyasztergár határában álló kereszt közvetlen környéke, a másik az egykori magtár épület romjainak környezete. Előbbi lehetett a középkori Veim helye, utóbbi pedig az új, feltehetően a törökdúlás után újraalapított Veim. A két lokáció egymástól kb. 2 km-re helyezkedik el, nézzük előbb a középkori Veimet.

A magtár mellett látszik egy villanypózna már vezeték nélkül

Egy őszi kép tavaszias hangulatban

A magtár északi homlokzata

Kép nyugat felől a magtárra


Veim a középkorban


Az egykori templomocska helyén, illetve attól pár méterre észak felé ma egy emlékkereszt és egy ismertetőtábla tájékoztat bennünket arról, hogy egykoron itt templom állhatott. Az épület falai a föld alatt rejtőznek, de a kis dombból kiemelkedő földkupacok érzékeltetik a középkori, feltehetően egyhajós, keletelt kis falusi templom egykori fekvését. Egy 1478-as adat alapján tudjuk, hogy kőből épült, fa toronnyal. Feltehetően XII. vagy XIII. századi román templomocska lehetett. Ottjárttunkkor éppen összetalálkoztunk egy jelenleg Nagyesztergáron élő lokálpatrióta párral, akik meséltek kicsit a település történetéről. Az úr, sajnos a nevét nem tudjuk, állíttatta az emlékkeresztet, és ők gondozgatják a távolabbi, újkori temető megmaradt sírjait is. Ő mesélte, hogy rendszerváltás előtt a falak csekély darabjai még látszódtak itt, de a környékbeli fiatalok a dombos terepet crossmotorozásra használták, az épített emlékek és azok környéke részben sérült. 

Emlékkereszt a középkori templom helyén



A Magyarország Régészeti Topográfiája ír arról, hogy az ominózus domb peremén és oldalán sok Árpád-kori és későközépkori edénytöredéket: cserép bogrács-, fazék-, földfesték díszítésű korsó- és fültöredékeket találtak. Ezt a lelőhelyet a középkori Veim falu helyével azonosíthatjuk. 

A falut egy pápai tizedjegyzékben, az 1330-as években említik először írott források. Veim falu János nevű papja 1333-ban 40 kisdénár pápai tizedet fizetett. Feltételezhető a település személynévi eredete, Weni György neve alapján előfordulhat, hogy már 1394-ben a cseszneki várbirtokhoz tartozónak vélhetjük. Feltehetően, bár oklevelekkel nem igazolhatóan a bakonyi erdőispánsághoz, majd a Csákok birtokaihoz tartozhatott. Veimet 1478-ban már bizonyíthatóan a cseszneki uradalomhoz számítják, 1488-ban 23 Ft adót fizettek lakosai. 

A török kor itt is megtette hatását, Veim demográfiája az 1500-as években masszív csökkenést mutat. 1536-ban 8 és fél a portájából 5, 1542-ben 5 és fél, 1559-ben 2 az adózó, 1570-ben már a töröknek is adóznak. 1588 után az adóösszeírásokban nem szerepel, pedig a település feltehetően már a hódoltság korát követően újratelepült. 

Ismertetőtábla a veimi templomromnál



Az 1860-as években Rómer Flóris is járt a környéken, és Pusztaszentegyház néven dokumentálta az akkor még a föld felszínén is látszódó romot. Helyi kalauzunk megmutatta, hogy a templomocska alatti meredélyben forrás fakad. A környéken korábban habarcsos kövek és embercsontok is látszódtak, napjainkban már nem. Kincskeresők több ízben turkáltak a falak és a temetőkerítés környékén. Feltehetően a domb alatt, a templom közelében lehetett egy középkori temető is, magán a dombon pedig valószínűleg a II. világháború német és magyar áldozataiból is temettek. A szovjet hadak 1945. március 22-23-án érték el a térséget, itt húzódott egy bakonyi védvonal, ami igyekezett lassítani az előretörést. A védekező német és magyar egységek katonáit és civil férfiakat is mészároltak le az oroszok a környéken, a közeli Olaszfaluban 32 ártatlan fiatal civil férfit végeztek ki, akiket eltemetni is csak később engedtek. Feltehetően erre a dombra is temettek magyar és német katonákat, és talán civileket az elbeszélés szerint. Napjainkban a templomromnál évente a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én misét tartanak emlékezve az egykori településre.

Veimpuszta az újkorban


A település valószínűleg újratelepült a hódoltság után, és feltehetőleg már nem a régi helyén, hanem arrafelé, ahol ma Veim egykori magtárának épületének romjait találjuk. Veim a 20. század első felében lakott volt, 1966-ban még az áramot is bevezették, napjainkban is láthatóak a területen villanyoszlopok. Sőt, a vezetéskes víz is bevezetésre került. Elemi iskolája is volt a településnek. A 60-as években még közel 200-an lakták Veimet, a 70-es évek végére szinte teljesen elnéptelenedett. A szocializmus központosítási törekvéseit viszont már nem tudta átvészelni a falu. A lakosság egy jelentős részét a szomszédos Nagyesztergárra és a környék falvaiba költöztették.

Ajtónyílás a magtáron

A természet visszahódítja az elhagyott területet

Egykori ablaknyílás

A magtár belülről

A magtár fala az országos kéktúra útvonaláról



Napjainkban Veim egyik utcáján az országos kéktúra útvonala halad át. Az út mentén állnak az egykor 4 szintes magtár ma romjaiban is impozáns falai. Információink szerint a magtár leégett, ez okozta pusztulását. Az épület környékén a földön téglanyomok, épületmaradványok láthatóak. Közel a magtárhoz az erdőben található Veimpuszta temetője, elsősorban 20. századi sírokkal. Mi találtunk 1908-ra és 1962-re dokumentált temetkezést. Érdekesek azok a 20. század jellemzően első felében állított sírkövek, amelyeken a felirat egy enyhén süllyesztett mezőben szerepel. A sírkövek, ahol megvannak, jellemzően kicsik, nem sugallnak városias gazdagságot, de tisztességgel állítanak emléket az itt elhunytaknak. A kis erdőrészletben rejlő temető atmoszférája sajátos, ha erre járunk, érdemes meglátogatni, és akár itt is megemlékezni Veim egykori lakóiról.

Veim puszta temetője

Felújított temetői kereszt

Több régebbi síron is látható a bemélyített szövegmező

Erdei temető, tavasszal az elmondás szerint hóvirágok borítják.

Régi sír Veimen


Veimpuszta Google térképen


Forrás

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

2023/10/31

Badacsonytomaji izraelita temető

Rejtőzködő zsidó temető Badacsonytomajon

A romok mellett előszeretettel keresünk fel régi temetőket is a Balaton környékén. Jóval többnél jártunk, mint amennyit a blogon dokumentáltunk eddig, és ez nem csak a temetőkre, de a romokra is áll. A Google térképét böngészve 2023-ban figyeltem fel a „Badacsonytomaji zsidó temető” feliratra, amely nem kis meglepettséget okozott számomra, ugyanis korábban sosem hallottam róla. A dolgot még érdekesebbé tette, hogy a 90-es évek végének és a 2000-es évek elejének nyarain meglehetősen sokat tartózkodtam anyai nagyszüleim egykori nyaralójában, amely mindössze 500 méterre feküdt a temetőtől légvonalban. Nem is kellett több hozzá, 2023 nyarán felkerekedtünk, és meglátogattuk a térképen jelzett helyet.

Álló sírkő az akácosban
Badacsonytomaji izraelita temető


A térkép az egykori Eszterházy Csángó-pince melletti úton vezetett be minket. Amikor vonalba értünk, a földút mellett leparkoltuk a kocsit, és kisebb akadályba ütköztünk. Az út mellett egy mélyebb, gyomos árok húzódik, amelyen át kell vágni, mire az ember kis bolyongással a dűlőn egy akácosban találja magát. Nyáron elég sok a csalán, és bőséges az aljnövényzet, de kis keresgélés után néhány álló és néhány ledőlt sír nyomaira bukkanhatunk. Akadnak héber és magyar feliratos sírok is. Néhányon ki tudtuk olvasni az évszámot, az egyik sír egy 1887-es temetkezés mementója. Több elhagyott és több kitisztított Balaton-felvidéki temetőnél jártunk, de talán ez tűnt a legelhagyatottabbnak az összes közül. Mi kb. 7-8 sírkő maradványát tudtuk beazonosítani. Ezek közül 4 állt.

Héber-magyar feliratú sírkő 1910-ből

Egy héber feliratú sír


Forráskutatásnál rátaláltunk Oberlander Báruch írására, amely röviden megemlékezik a temetőről. Más, érdemi és bőséges forrást nem nagyon leltünk fel. Badacsonytomajban van a MAZSÖK szervezet üdülője. A Lauder iskola növendékei megtisztították 2019-ben a sírok környékét, ők megtalálták Oberlander Chánáé (1842–1888) jó állapotban lévő sírját, mi sajnos nem, lehet, hogy ottjártunkkor eltakarta már az aljnövényzet.

Egy 1887-es temetkezés mementója

Több sírkövet még ennél is jobban benőtt a növényzet


Badacsonytomaj zsidóságáról nem sok adatot találtunk. Az bizonyos, hogy voltak befolyásos zsidó emberek, akik Badacsonytomajhoz kapcsolhatóak. Például Freund Ferenc, aki a badacsonyi bazaltbánya tulajdonosa volt a 20. század elején. A településen nem élt nagy diaszpóra, 1910-ből 56 főnyi a létszám, 1941-ben már csupán 9. Feltételezhetjük, hogy a temető sem volt nagy.


Egy mára teljesen lekopott feliratú sírkő


Aki nem riad meg a kicsit kalandosabb megközelítéstől, annak ajánljuk a badacsonytomaji izraelita temető meglátogatását.

Cikk: Kapui Ferenc
Fotók: Márián Gábor


A Badacsonyi zsidó temető a Google térképen



Források


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

2023/07/31

Gamászapusztai templomrom

Volt egyszer egy Gamásza

Most egy különleges, eldugott, nem agyonposztolt helyre kalauzoljuk el olvasóinkat a Balaton környékén, amely nem más, mint Gamásza. És azáltal, hogy bizony nem gyakran emlegetik, együtt jár, hogy viszonylag kevés a rendelkezésre álló, arról fellelhető információ. Ettől függetlenül megpróbáltunk ezzel kapcsolatosan minden elérhetőt felhajtani, és pár érdekességet találtunk - mutatjuk.

Gamászapuszta templomromjának tornya kereszttel az útról.
Gamásza tornya a bevezető tagútról

Gamásza, azaz Gamászapuszta ma Balatonszabadi település külterületi része, nem épült egybe szervesen a falutesttel, attól távolabb néhány kilométerre található. Igazából Siófok sóstói részéhez közelebb is helyezkedik el. Egy szerény útjelzőtábla mutatja, hol kell lekanyarodni a 7-es útról. Aszfaltozatlan út vezet be Gamászára, amely egy részben elhagyott majorság benyomását kelti. Gamászának egykor saját megállóhelye is volt a Balaton déli oldalán futó vasútvonalon, amely jelentőségteljesebb múltról tanúskodik, de ez ma már nem létezik. A parton a Gamászai strand őrzi nevét, de maga a településrész sem elhagyott teljesen, papíron 46 körüli lakója van, és 18 lakóházzal rendelkezik, ezek hosszúkás, egykori cselédlakások lehettek. Ottjárttunkkor mi nem találkoztunk senkivel, de látszott, hogy némelyik ház lakott.

Templomtorony az előtérben kukoricással, hátul majorsági épületek.
Gamászapusztai templomrom nyugat felől

Ma Gamásza Somogy megyében található, közel Fejér megyével közös megyehatárhoz, a megyerendezés előtt Veszprém megye része volt, szintén a megyehatárhoz közel, akkor a Veszprém-Somogy határhoz. És, ez azért érdekes, mert egykoron állt egy Gamászai csárda, amelyet a megyehatár pont kettészelt nagyivója gerendájának vonalában. Feltehetően a korban a szomszéd vármegyék rendfenntartó erői nem intézkedhettek a szomszéd vármegyében, így a leírások szerint a csárda kedvelt ivóhelye volt a környék betyárainak is. A csárda helyét mi nem kerestük, valahol a vasút környékén helyezkedett el, közelében 6 bronzkori urnasírt találtak.

Templomtorony kibújik a fák közül.
A toronysisak és a kereszt még megvan

Gamásza néveredete

Maga a település neve is érdekes hangzású. A közelben, Balatonlellétől délre található határrész, amelyet Gamásnak neveznek, egy Gamás nevű település, amelyet középkori iratok is említenek. Sőt, szó esik Gamásról például az 1055-ös Tihanyi alapítólevélben. A citált Kovács Éva tanulmány szerint lehet kapcsolat, legalább etimológiai kapcsolat a közeli Gamás és Gamásza között, de ez nem alátámasztott. Felmerülhet a személynévi néveredet, de erre nincs bizonyíték. A gam- előtag görbülést jelentő szórész, akár ehhez is lehet köze. A tájnyelvi szó a "gamó" amúgy kampót jelent. Tolnában ismeretes egy Gamó nevű hely még, illetve az egykori Temes vármegyében is található Gamza helységnév.

Templomtorony maradványa.
A nyugati, feltehetően karzatra vivő egykori ajtónyílás.

Gamászai asszonyok

A faluról keresgélve sikerült belebotlani a Tolnai Világlapja hasábjain egy kis történetbe, tanmesébe, amely röviden arra az időre emlékezik vissza, amikor a nagy amerikai kivándorlások történtek. Gamászának a bő esztendők után szűk esztendők jutottak, a férfiak felkerekedtek szerencsét próbálni Amerikába. Közben az otthonmaradott asszonyok próbálták megmutatni, hogy mire képesek. Serényen művelték a földeket, összefogtak. Együtt értékesítették a termékeiket, és újra jólétbe fordították a falut. Ezt megírták az Amerikában lévő férfiaknak, akik hazatértek, és maguk is elcsodálkoztak, illetve felrótták maguknak azt, hogy akár ezt ők is megtehették volna. A cikk közöl egy rövid dalocskát is a Gamászai asszonyokról:

"Gamászai menyecskék.
Hejh, híresek azok még; 
Míg az uruk odajár,
Kivirul a nagy határ.

Gamászai menyecskék,
Hejh, híresek azok még;
Hogy az uruk hazatér: 
Kész a leves, hát egyél!
Gamászai menyecskék."

Fa ablakszárny a templomtorony alsó szintjén.
Egy leszakadt ablakszárny, amely nem biztosít további kilátást.

Gamászai templomrom

No de, blogunk főprofilját ugye a Balaton környéki romok és azok történetei képezik, itt mégis kicsit bajban vagyunk. A romról gyakorlatilag semmilyen épkézláb, hiteles adatot nem találtunk, Gamászáról sem sokmindent. A fenti történetecske, amely 1931-es már említ templomot, sőt papot is Gamászán. Azt írja, hogy a templom melletti nagy hársfánál jöttek össze az asszonyok megbeszélni a tennivalókat. Napjainkban hársfa nincs, egy szilvafa fordult épp termőre a torony mellett ottjárttunkkor. A környéken, Somogyban jártunk más hasonló helyeken, például Sörnyepusztán, Béndekpusztán, Hosszúvíz-Cserfekvés környékén, esetükben a történet hasonló. Egy major, egy tanyaközpont a békeidőkben létesült vagy épp már létezett, de gazdaságilag fellendült. Létesült templom, iskola, bolt. Aztán a modernebb időkben, az 1900-as évek közepén nem kapott aszfaltos utat, nem kanyarodott be a busz, a mezőgazdasághoz már kevesebb munkavállaló is elég volt, és elnéptelenedett.

Törött tojáshéjak egy fészekben.
Ez fészek is megtapasztalta az elnéptelenedést

A templom tornya nem tűnik réginek. A falazások déli és nyugati irányba mutatnak nyomokat, tájolása nagyjából észak-déli lehetett, ami nem utal középkori előzményekre. A torony földszinti részén nyugat és dél felől található ajtónyílás, a délit téglával berakták. A nyomok alapján arra következtethetünk, hogy mindkét ajtó egy másik helyiségbe nyílt. A torony nyugati falán kb. egy emelet magasságban ajtónyílás látszik, talán a karzatra vezethetett fel. A toronysisak ép, a tornyon látható a kereszt. A tabi plébánia honlapján a következőket olvashatjuk: "Dr. Takács Lajos apát-plébános 1985-ben megvásárolta Gamásza puszta 40 kilógrammos harangját, és a településnek adományozta." Mégpedig a szintén somogyi Lullának.

Gamászai templomtorony maradványa.
Gamásza

A templom építését mi az 1800-as évek közepére, végére tennénk, de az 1900-as évek eleje sem teljesen elvethető, 1931-ben nagy valószínűséggel már állt. A turistautak.hu említi a település egykori temetőjét, a temetői kereszten egy 1899-es dátum olvasható (legközelebb mi is felkeressük), persze ez a dátum nem datálja a templomot. A harang eladásának története arra enged következtetni, hogy Gamásza elhagyása a 80-as években már előrehaladott állapotban lehetett. Természetesen minden Gamászával kpcsolatos további információra nyitottak vagyunk, írjatok fórumainkon bizalommal!


A Gamászapusztai templomrom a Google térképen



Források

Gamászáról a Hunmix.hu-n
Kovács Éva: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban
Tolnai Világlapja 1931. 19. szám
Draveczky Balázs-Sági Károly-Takáts Gyula: A Somogy Megyei Múzeumok Régészeti Adattára,  Somogy Megyei Muzeumok Igazgatósága Kaposvár 1964

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

2023/05/31

A veszprémvölgyi apácakolostor romjai (Veszprém)

A veszprémvölgyi görög apácakolostor romjai

A veszprémi Séd partján láthatóak Magyarország egyik legkorábbi női zárdájának romjai, és egyben Veszprém városának legrégebbi megmaradt épületegyüttese is ez. Nem a Margit-romokról beszélünk, nem a Gizella-kápolnáról, nem a Szent Miklós templomromról és nem is a Szent György rotundáról, pedig ezek az építmények sem maiak, és bővelkednek izgalmas történetekben. 


Előtérben középkori falmaradványok. Kicsit hátrébb jobbra ajezsuita templom álló, fehér falai.

A Veszprémvölgyi görög apácakolostor romjai (hátrébb a jezsuita templom)


Szokatlan görög nyelvű alapítólevél

Eredeti, görög nyelvű alapítólevele Szent István egyetlen hiteles oklevele, amely Könyves Kálmán 1109. évi átiratában maradt az utókorra. Ez a Magyar Országos Levéltár legrégebbi oklevele és jogi írásbeliségünk legkorábbi emléke. A Kálmán-kori másoló az eredeti görög szöveget is átírta a hártya felső részére. Ennek a vulgáris görögsége a kancellária korabeli kezdetlegességét sugallja. A korabeli Magyarországon a monostorok alapítólevelei jellemzően latinul íródtak, az oklevél latin átirata kitér arra, hogy „az alapító nyelve szerint íratott görögül”, azaz „iuxta linguam auctoris monasterii grece scriptum”. Itt az auctor valószínűleg nem közvetlen alapítót jelentett, mert Szent István anyanyelve nem a görög volt, hanem feltehetően létesítőt jelent inkább, és Imre herceg név szerint nem ismert bizánci jegyesére utalhat. Szent István király a zárdát valószínűleg fia, Imre herceg bizánci jegyesének neveltetése céljából alapította valamikor 1010 után, valószínűleg 1018-ban. A hely kiemelkedő jelentőségére utal az is, hogy I. István király kivette a zárdát a megyés püspök fennhatósága alól, és közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alá rendelte.  A hercegnő kíséretében érkező bazilissza, görög ortodox apácákat a 12. században bencés, majd 1240 után ciszterci apácák váltották fel.


A kolostor feltárt falai


A kolostoregyüttes épületei

A kolostoregyüttes legkorábbi épületének egy feltehetően XI. század eleji egenes szentélyzáródású román templomot, erről egykor nyugatra álló tornyát, és a torony szélességével majdnem egyező, dél felé húzódó épületszárnat tartják.


Előtérben a zárda feltehetően legkorábbi épületének maradványai dél felől

A rendház Árpád-kori épületei közé tartozott egy nagy, téglalap alaprajzú épület, ennek rekonstruált tégla boltíve ma is látható a feltárt romterületen. Az Árpád-kori templomtól nyugatra állt a templom hajójával majdnem megyegyező szélességű templomtorony. Ettől nyugatra egy kétosztatú, egyemeletes épület, melynek földszintjén egy betegszoba (pro infirmorio), és egy melegedőhelyiség (pro estuario), emeletén pedig egy hálóterem (pro dormitorio) volt található.


A boltíves helyiség, amelyet az 1387-es szerződésben említett új épületszárny

A románkori kis templomtól délre egy kb. 20 m2-es kis temető helyezkedett el, jellemzően összekulcsolt kezű női csontvázak arra engednek következtetni, hogy ez volt a nővérek temetője.


A bal oldalon húzódtak a román kori templom falai, délebbre a kicsiny apácatemető

A korai, feltehetően XI. századi templom a mai Jezsuita templom déli, azaz Séd felőli oldalán állt. A 14. század elején ez a korai, románkori, egyenes szentélyzáródású templom egy oldalkápolna formájában északi bővítést kapott. Oldalkápolnájának szentélye alatt a 14. században egy magasrangú egyházi vagy világi főméltóság kriptája kapott helyet. A kripta freskótöredékei az épület díszes kifestését bizonyítják, és valószínűleg Szent Imrét és a Szűzanyát is ábrázolják.

Az 1370-es években a korábbi kápolnát elbontották, helyébe egy nagyobb, gótikus templom épült, mely ma nagyrészt a Jezsuita templom alatt található, a templom keleti kapuja előtt a kövezetben jelzik a sokszögzáródású, gótikus apszist. A gótikus templom tehát részben az oldalkápolnára, részben pedig a román templom északi oldala mellett húzódó régi temetőre épült. Az egyenes szentélyzáródású román templom feltehetően az új, gótikus templom oldalkápolnájaként szolgált a későbbiekben. 


A gótikus templom feltárt szentélye Kupovics Renáta felvételén (Héczey-Markó – Koppány)

Az egykori gótikus templom szentélyének felszínen jelölt alapfalai a jezsuita templom keleti oldalán

Az 1387. évi építési szerződés szerint egy új, kétszintes épületet is kialakítottak, fűtött ebédlővel, betegszobával és boltozott hálóteremmel. 1500 körül történt az utolsó jelentős átépítés, amikor reneszánsz keretekkel láthatták el az új épületek ablakait és ajtóit. 1543-ban a zárda lakói a török veszély elől Körmendre költöztek. Veszprém 1552. évi ostroma során az egykori monostor területén táborozott le a török testőrkatonaság, és itt mészárolták le az elfogott keresztény katonákat is, kiknek csontjai állítólag még sokáig láthatóak voltak.


A már említett boltíves szárny kelet felől

A területen három korszakban is történt feltárás és helyreállítás. Az első az 1930-as években. A második 1998-2002 között Juan Cabello, majd Fülöp András vezetésével. A legutóbbi pedig 2010-ben Koppány András vezetésével.


A magyar koronázási palást és a veszprémvölgyi apácakolostor

A hagyomány szerint itt készült a koronázási palást Gizella királyné és udvarhölgyei közreműködésével. Az értékes ruhadarab eredetileg miseruha (kazula) volt, elkészülte után Gizella királyné a fehérvári Nagyboldogasszony Bazilikának ajándékozta 1031-ben. Feltehetően a 12. században itt alakíthatták át koronázási palásttá. Gizella királyné – ahogy a palást felirata is jelzi   megrendelőként és adományozóként játszott szerepet a kazula történetében. A koronázási palástot utoljára 1916 decemberében használták IV. Károly (és felesége, Zita királyné) Budai várban történt koronázásakor. 1945-től harminchárom éven át az Egyesült Államokban, Fort Knoxban őrizték, illetve amerikai letétben tartották a Szent Koronával és a koronaékszerekkel együtt, majd 1978-ban visszakerült Magyarországra. Azóta a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.


Szöveg: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor

További képek a veszprémvölgyi apácakolostorról


Kolostorudvar

Jezsuita templom az egykori kolostorudvar felől

Egy középkori küszöbkő

A veszprémvölgyi apácakolostor és a jezsuita templom

Az egykori gótikus templom falaira ráépült barokk jezsuita templom


Google térkép a Veszprémvölgyi apácakolostorhoz




Felhasznált irodalom


Fülöp András - Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor  régészeti kutatása (1998-2002)
Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai
Veres Lujza: A veszprémvölgyi apácakolostor templomának régészeti ásatása során előkerült falképtöredékek 
Héczey-Markó Ágnes–Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatásának legújabb eredményei

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2023/04/29

Keszthelyi Szent Lőrinc körtemplom

Körtemplom Keszthely belvárosában

Bár nem olyan látványos templomrom, tekintve, hogy csupán alapfalai maradtak meg a történelem viharaiban, a felmenő falak teljesen eltűntek. Sőt, igazából napjainkban sem az eredeti alapok, hanem a feltárás és konzerválás során új falazattal kirajzolt, kerek hajójú, köríves apszisú centrális templom emlékei tárulnak a Keszthely belvárosába látogatók elé.

A keszthelyi templom déli oldalánál található körtemplom nyomai. Balra egy nagyobb köralakú hajó, jobbra hozzá csatlakozik egy kisebb köralakú apszis.
Szent Lőrinc körtemplom jelzett kövei Keszthelyen

A kör már a nagyon korai történelmi időkben is a teljesség, a tökéletesség szimbólumának számított, ez tulajdonképpen a mai napig így van. Nyugat-Európában Nagy Károly acheni palotakápolnája lehetett az első, a későbbi centrális katolikus templomoknak mintául szolgáló épület, amelynek építését még a VIII. század végén határozták el. Persze ennek is akadt bizánci előképe. Korai közép-európai körtemplomokat találunk a morva, a cseh és a lengyel területeken, Magyarországon a X. század utolsó éveiben jelentek meg.

De mitől különleges Keszthely egykori rotundája?

Körtemplomok Magyarországon jellemzően a X. század legvégétől a XIII. század második feléig épültek. A X. századból három ilyen épületet ismerünk, mindegyik fejedelmi/királyi területeken állt. Ezek Esztergom Szent Vid, Veszprém Szent György és Sárospatak köralakú kápolnái voltak. A XI. századból sem ismerünk sok kerektemplomot, de az egyik a keszthelyi Szent Lőrinc kápolna, amely szintén királyi birtokon épült.

Megoszlanak a vélemények a körtemplomok funkcionalitásáról. Az egyik funkció lehetett reprezentatív jellegű, királyi/uralkodói kápolna, erre ismerünk példákat Európából, és a legkorábbi magyar körtemplomok is királyi birtokokon vagy uralkodói központok területén épültek. Daragó László-Máté Balázs-Varga Géza kutatásában kiemeli, hogy a centrális tér nem kedvez a katolikus liturgia bemutatásának, egyszerűen nincs elég hely a hívek számára. Egy kb. 3 méter sugarú térben, ha feltételezzük, hogy az apszisban csak a pap állt, 20-30 embernél több nem fért el túl kényelmesen, ez igaz. Ehhez képest Gervers-Molnár Vera sok esetben falusi plébániatemplomokkal azonosítja a körtemplomokat. A korai templomokhoz az előző szerzőtrió keresztelőkápolna, térítőfunkciót is rendel. Kozák Károly például ezt a funkciót valószínűsíti egy olyan területen, amely fontos utak mentén állt, illetve a X. században a Vérbulcsú nemzetség szállásterülete volt „térítésre váró” besenyő és berény népelemekkel. Az ő területük volt Almád, Ezek a körtemplomok esetleg a későbbi korokban válhattak plébániatemplomokká, esetleg kibővített formában. Körtemplomok bővítésére találunk példákat, ilyen Szalonna, Rábaszentmiklós vagy Pápoc temploma, de a keszthelyi körtemplom is kapott egy téglalap alakú hajót a XIII. században.

Látszanak a téglalap alakú hajó toldásai

Emellett későbbi korokban, főként olyan területeken, ahol a templom körül temető is található, valószínűsíthető a temetőkápolna, esetleg ossarium funkció.

Keszthely a korai középkorban három központ köré szerveződött, lazán kapcsolódó településegyüttes volt. A három egyházi épülete nagyjából egy észak-déli tengelyre fűződött. Plébániatemploma a Festetics-kastély előtt lévő téren állt, Szent Márton templom. A második épület az ominózus Szent Lőrinc körtemplom, a harmadik pedig a mai Szent Miklós temetőben álló Szent Miklós kápolna. Érdekes analógia, hogy a közeli Tapolcán a vár területén volt megtalálható a plébániatemplom, és nyugatabbra az egykori Szent Miklós körtemplom, amelynek nem volt papja, tehát valószínűleg nem plébániatemplomként funkcionált.

A keszthelyi Szent Miklós kápolna romantikus stílusban átépített nyugati oldala

A déli és a keleti falakon megmaradt és restaurált középkori falfestmények

A Sznet Miklós templom körüli temető egyik sírján imádkozó angyal

Angyalfej a Szent Miklós kápolnán

A körtemplomok geometriája

A rotundák szerkesztési elve általában követ bizonyos matematikai elveket. Például a keszthelyi körtemplomról elmondható, hogy a hajó belső falíve köré írt négyzet egyik csúcsa megadja a szentély körívének középpontját. A szakirodalom 6 ilyen templomot említ a középkori Magyarország területén, a keszthelyit, a baj-kovácsit, a szászvárosit, a kallósdit, a gyulakeszit és a letenyeit. Építési koruk eltér ugyan, de a hatból 4, a keszthelyi, a kallósdi, a letenyei és a gyulakeszi viszonylag közel vannak egymáshoz, a középkorban mind Zala vármegye területén helyezkedtek el.

A Szent Lőrinc körtemplom pusztulása

Említettük, hogy Keszthelyen három szakrális építmény is állt, ebből kettő biztosan megvolt a XIII. században, a Szent Márton templomot 1247-ben említették először. Ez az épület az 1860-as évek elejéig létezett, akkor végleg lebontották. A Szent Miklós kápolna is középkori, a törökök elpusztították ezt a településrészt, a kápolna felújítására a XVIII. században került sor, de keleti és déli oldalán részben felszínre hozták és konzerválták a középkori falfestményeit. 

A Szent Lőrinc körtemplom közvetlen szomszédságában a XIV. században, 1386-ban Lackfi István nádor ferences templomot építtetett, ez a gótikus templom ma is áll. A helyi ismertetőtábla és több forrás is arról ír, hogy a körtemplomot a ferences teplom építésekor bontották le, annak köveit használták. Ennek két dolog némileg ellentmond. Az egyik, hogy eleinte úgy volt, hogy a városba érkező ferencesek a Szent Lőrinc templomot kapják meg, de ezt András keszthelyi plébános ellenezte, így a ferencesek új egyházat építettek. Ha András ellenezte, hogy a ferencesek megkapják a Szent Lőrinc templomot, amelyet 100-150 évvel azelőtt bővítettek ki, akkor miért hagyta, hagyták lebontani? A másik, hogy a források Keszthely országos vásártartási jogát Nagy Lajos királytól eredeztetik, aki 1382-ig élt. A feltehetően általa adományozott vásártartási jog alapján tartott vásárt Keszthely, mégpedig augusztus 10-én, Szent Lőrinc napján, a körtemplom búcsújának idején.

Keszthelyi egykori ferences, ma premontrei templom

Jobboldalon látható az egykori végvár rekonstruált bástyája

A törökök közeledtével a ferencesek elmenekültek Keszthelyről, a XVI. században a terület akkori birtokosai, a Gersei Pethők a ferences templomot erőddé alakítják, amelyet aztán a török nem is vett be. Giulio Turco 1571-72-es alaprajza erről tanúskodik. Bizonyítékunk nincs persze erre, de előfordulhat, hogy ekkor bontották le a körtemplomot, és a köveit az erődítéshez használták? Mindenesetre ezek a rajzok a körtemplomot már nem jelzik.

Alapfal rekonstrukciók a keszthelyi romkertben

Feltárását 1954-55-ben Sági Károly történész vezette, a mélyen megtalált alapfalakat visszatemették, de a templom alaprajzát a felszínen kirajzolták, ez látható napjainkban is.

Google térképen a keszthelyi Szent Lőrinc rotunda



Források:


Bozóki Lajos: Középkori falképek a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolnán
Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái 1972
Helyi ismertető tábla
Kozák Károly: Közép-Európa centralis templomai (IX—XI. század)
Daragó László-Máté Balázs-Varga Géza: Az Árpád-kori rotundák tervezése - a Magyar Királyság
körtemplomainak szerkesztési és térszervezési vizsgálata
Müller Róbert: A keszthelyi Fő tér
Hangodi László: Lapidáriumi esték - Tapolca eltűnt középkori egyháza, a Szent Miklós kerektemplom
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. 1972
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai 1963
Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor