2023/02/23

Hóvirágok, tőzikék a Balaton körül

A Balaton sokáig és sokak számára leginkább a nyári strandolást jelentette, de az utóbbi időben talán egyre többen merészkednek a tó nem közvetlen környékén fellelhető látnivalók közelébe. Szerencsére a vidék nem csak a nyári időszakban, hanem más évszakokban is kínál megannyi érdekességet. Néhány éve kaptunk rá, hogy a hóvirágok illetve tőzikék nyílásával indítsuk el a balatoni szezont, most ezekből az élményekből szemezgetünk, természetesen nem rommentesen :)


Középkori falrészlet a háttérben, az előtérben hóvirágok.

Almádi bencés kolostor romjai hóvirágokkal


Hóvirágos az Almádi bencés monostor romjainál


Első állomásunk, amelyet ajánlunk, Monostorapáti határában található. Az Almádi bencés kolostorrom amúgy is érdekes, évről évre zajlanak a régészeti feltárások a maradványoknál, és egyre látványosabb alapfalak kerülnek elő a föld alól, tekintve, hogy kb. 20 éve egy faldarabka tanúskodott arról (fenti kép), hogy ezen a helyen egykor kolostor állott, ma egy állagmegőrzésen átesett körtemplom, egy nagy templom és a kolostor alapjai is hirdetik ezt a tényt. 


Hóvirág az almádi rotundával

Hóvirágok az Almádi bencés monostornál

Hóvirágok a küszöbkövön túl


De ami a tél végén még izgalmasabbá teszi a rom környékét, az a látványos hóvirágmező. A fotók leginkább egy-egy közelivel adják át a hangulatot, mindenesetre a rom óvatos körbejárása a virágzás idején remek élményt nyújt a látogatónak. 2022-ben mi február 20-án jártunk itt, akkor a nyílás zenitjét sikerült elcsípni, persze az időjárási körülmények függvényében az időpont változhat. 


A körtemplom állagmegóvás után hóvirággal

Csúcstámadás


A rom körüli hóvirágfolt látványos, ugyan nem akkora, mint a Győr-Moson-Sopron megyében, Lébény határában található erdő, ami a kategóriájában a leglátványosabb talán Magyarországon, de a történelem szelleme itt plusz adalékot ad a látványhoz a majd ezeréves falak formájában.


Almád bencés monostorának feltárt romterülete

A feltárt és állagmegóváson átesett rotunda


Hóvirágok a Szentkút forrásnál


Nem is kell messzire menni a következő hóvirágosig, az Almádi romoktól néhány száz méterre találjuk a Szentkút forrást, amely kis vizenyős élőhelyet alakított ki maga körül jónéhány nyíló hóvirággal.


Hóvirágok a Szentkúti-forrásnál


A helyi ismertetőtábla szerint a forrás nevét egy jelenés után kapta. Az Atyusz nembeli Bánd, Almád falu földesura egy alkalommal e helyen imádkozott, amikor megjelent számára Szűz Mária. Ennek hatására elhatározta, hogy monostort alapít itt. Fogadalmát halála után fiai, Atyusz és Miske tudták beteljesíteni, az alapítást jegyző oklevél szerint a Boldogságos mindenkor Szűz Istenszülő Mária és az összes szentek tiszteletére 1117-ben templomot és kolostort emeltek a forrás közelében.


Szentkút-forrás Monostorapáti felett


Hóvirágok az Ify-kápolnánál


2021 utolsó Balatoniromok cikkében az egyik fejezetcím Emmaus-kápolna, a romlás virágai a Szent György-hegyen elnevezést kapta, tekintve, hogy nem sokkal azelőtt, valamikor november végén az Ify-kápolna tornya ledőlt.


Emmaus, az Ify-kápolna Balaton felé néző oldala

Az összedőlt Ify-kápolna

Őrző szobor a romnál


Tél végén meglátogattuk a pusztuló romokat, bár a helyszínen többször jártunk, Ify Lajos plébános sírját ekkor láttuk először. Két elhunyt házvezetőnője között nyugszik Ify Lajos a romok fölé vezető kanyarodó úton, sírjaikon tavasszal pedig nem a romlás virágai, hanem hóvirágok fehérlenek. Itt nem egy nagy virágmezőről, csupán néhány tíz tőről van szó, maga a látvány mégis érdekes, illetve a romot is érdemes felfedezni.


Ify Lajos és egykori házvezetőnőinek sírjai a rom felett

Ify Lajos temetkezési helye utolsó temploma közelében

Hóvirágok a sírokon

Hóvirágok a sírok körül

Balra a Szigligeti-vár, jobbra a Lengyel kápolna az Ify-kápolnához vezető útról


Tőzikék a Bakonyi Gyilkos-tónál


A Hubertlaki-tó, vagy a vízfelszín alól kikandikáló, elárasztott fák hegyei miatt Bakonyi Gyilkos-tónak is nevezett állóvizünk önmagában is olyan látványosság, ami megéri a kiadós túrát.


Kis patak kanyarog a dombok között

A Hubertlaki-tó minden évszakban izgalmas látvány

Az erdőben az avarból előbújnak a tőzikék


Ha a Gerence-völgyi pihenőtől sétálunk be, akkor az utolsó elágazásnál tábla jelzi, hogy haladhatunk a tó, illetve Hubertlak felé. Utóbbit választva tavasszal csodálatos tőzikés tárul pár lépés után a szemünk elé, mindössze pár száz méterre a tótól.


A tőzikéshez itt kell Hubertlak irányába menni


Egy kis patak mellett ezer és ezer tő fehérlik ki az avarból. Nem olyan nagy a terület, mint a Csáfordjánosfai tőzikés Győr-Moson-Sopron megyében, de a kis patak egészen unikálissá teszi az élményt!


Az avar vörösre színezi a fehér tőzikék között kanyargó patakot

Tőzikék csoportja

Tőzikés a Hubertlaki-tó közelében


Persze a környéken sem maradunk rom nélkül, a tótól délkeletre a Bakony lankáin találhatók Bakonyújvár vagy másként a Podmaniczky-vár alapjainak szerény maradványai. Ezt a kilátás miatt érdemes egy másik kirándulás alkalmával felkeresni.


Bakonyújvár, avagy a Podmaniczky-vár szerény maradványai


Kehidakustányi templomrom és a hóvirágok

Korábban írtunk a Kustányi templomrom történetéről is bővebben. Árpád-kori a templom eredete, a török korban megerősítették, a törökök lerombolták. Ezután rendbe hozták, így mai maradványain kevésbé érezzük a romanika nyomait. Sajnos a mocsaras területen a templom falainak egy részét árvízvédelmi építkezésekhez elhordták még az 1800-as években. Toronycsonkja tiszteletet parancsol. És ami csodálatos élmény, hogy tavasszal körbenövi a hóvirág a romot. Ottjárttunkkor egy korán ébredő erdei béka is gyönyörködött a virágokban és az éppen melegítő napsütésben.

Videónk a Kustányi templomromról


A Kehidai templomrom

A nyugati bejárat felől is impresszív a hóvirág szőnyeg

Torony és hóvirág

Itt a béka, hol a béka

Még mindig hóvirágok

A keleti oldal és a szentély felől is hóvirágok

Az atmoszférát kicsit rombolja a korban, anyagban, hangulatban elütő pihenő


Nagyvázsonyi hóvirágos erdő


Nagyvázsony környékén a Kinizsi-váron kívül több rom is a középkort kedvelő látogató útjába akadhat. Kettő körül pedig csodálatos hóvirágok nőnek kora tavasszal. Az egyik az egykori Tálod falu teplomának romja, amely a török időkben pusztult el, és holléte a feledés homályába veszett, amíg 1970-ben Dax Margit régész újra a nyomára nem akadt. 

Szent Ilona templomrom nyugati kapuzata

Az egykori Tálod falu templomának alapjai

Szent Ilona templomrom Nagyvázsony közelében


Elég elindulni a Kinizsi-vártól az országos kék jelzésen a Szent Mihály pálos kolostorrom felé, majd továbbhaladni. Kitartó séta után érjük el az említett Szent Ilona templomromot, az egykori Tálod kis falusi, keletelt templomocskájának alapjait, de már korábban az erdőben ránkkacsintgatnak a hóvirágok.


Szent Ilona templomrom hóvirágokkal

Falmaradványok dél felől hóvirágokkal


Innen már nincs messze a Tálodi kolostorrom, amelyből templomának nyugati homlokzata és a kolostor egy kis faldarabkája látható. A kolostorrom közvetlen közelében találjuk a Kinizsi-forrást, amelynek kellemes vize nyáron hűsíti a látogatót. A rom mellett találtunk egy már elvirágzóban lévő téltemető foltot, és rengeteg hóvirágot.


Tálodi kolostorrom hóvirágokkal

A templom nyugati homlokzata

Kolostorrom hóvirágokkal

A kolostor szerény falmaradványa

Kinizsi-forrás

Tálod

Téltemetők és hóvirágok


Védett növények


Magyarországon mind a tőzike, mind a hóvirág védett növény, séta és fotózás közben ne tapossuk le, pláne ne tépjük le, vagy ne ássuk ki semmiképpen. Őrizzük meg ezeket a csodálatos helyeket az utókornak, hogy ők is gyönyörködhessenek a tavasz fehér hírnökeiben.


Tőzike


Térkép a hóvirágos vagy tőzikés romokhoz



A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Fotók: Márián Gábor

Szöveg: Kapui Ferenc