Hóvirágok, tőzikék a Balaton körül

A Balaton sokáig és sokak számára leginkább a nyári strandolást jelentette, de az utóbbi időben talán egyre többen merészkednek a tó nem közvetlen környékén fellelhető látnivalók közelébe. Szerencsére a vidék nem csak a nyári időszakban, hanem más évszakokban is kínál megannyi érdekességet. Néhány éve kaptunk rá, hogy a hóvirágok illetve tőzikék nyílásával indítsuk el a balatoni szezont, most ezekből az élményekből szemezgetünk, természetesen nem rommentesen :)

Almádi bencés kolostor romjai hóvirágokkal

Hóvirágos az Almádi bencés monostor romjainál

Első állomásunk, amelyet ajánlunk, Monostorapáti határában található. Az Almádi bencés kolostorrom amúgy is érdekes, évről évre zajlanak a régészeti feltárások a maradványoknál, és egyre látványosabb alapfalak kerülnek elő a föld alól, tekintve, hogy kb. 20 éve egy faldarabka tanúskodott arról (fenti kép), hogy ezen a helyen egykor kolostor állott, ma egy állagmegőrzésen átesett körtemplom, egy nagy templom és a kolostor alapjai is hirdetik ezt a tényt. 

Hóvirág az almádi rotundával

Hóvirágok az Almádi bencés monostornál

Hóvirágok a küszöbkövön túl

De ami a tél végén még izgalmasabbá teszi a rom környékét, az a látványos hóvirágmező. A fotók leginkább egy-egy közelivel adják át a hangulatot, mindenesetre a rom óvatos körbejárása a virágzás idején remek élményt nyújt a látogatónak. 2022-ben mi február 20-án jártunk itt, akkor a nyílás zenitjét sikerült elcsípni, persze az időjárási körülmények függvényében az időpont változhat. 

A körtemplom állagmegóvás után hóvirággal

Csúcstámadás

A rom körüli hóvirágfolt látványos, ugyan nem akkora, mint a Győr-Moson-Sopron megyében, Lébény határában található erdő, ami a kategóriájában a leglátványosabb talán Magyarországon, de a történelem szelleme itt plusz adalékot ad a látványhoz a majd ezeréves falak formájában.

Almád bencés monostorának feltárt romterülete

A feltárt és állagmegóváson átesett rotunda

Hóvirágok a Szentkút forrásnál

Nem is kell messzire menni a következő hóvirágosig, az Almádi romoktól néhány száz méterre találjuk a Szentkút forrást, amely kis vizenyős élőhelyet alakított ki maga körül jónéhány nyíló hóvirággal.

Hóvirágok a Szentkúti-forrásnál

A helyi ismertetőtábla szerint a forrás nevét egy jelenés után kapta. Az Atyusz nembeli Bánd, Almád falu földesura egy alkalommal e helyen imádkozott, amikor megjelent számára Szűz Mária. Ennek hatására elhatározta, hogy monostort alapít itt. Fogadalmát halála után fiai, Atyusz és Miske tudták beteljesíteni, az alapítást jegyző oklevél szerint a Boldogságos mindenkor Szűz Istenszülő Mária és az összes szentek tiszteletére 1117-ben templomot és kolostort emeltek a forrás közelében.

Szentkút-forrás Monostorapáti felett

Hóvirágok az Ify-kápolnánál

2021 utolsó Balatoniromok cikkében az egyik fejezetcím Emmaus-kápolna, a romlás virágai a Szent György-hegyen elnevezést kapta, tekintve, hogy nem sokkal azelőtt, valamikor november végén az Ify-kápolna tornya ledőlt.

Emmaus, az Ify-kápolna Balaton felé néző oldala

Az összedőlt Ify-kápolna

Őrző szobor a romnál

Tél végén meglátogattuk a pusztuló romokat, bár a helyszínen többször jártunk, Ify Lajos plébános sírját ekkor láttuk először. Két elhunyt házvezetőnője között nyugszik Ify Lajos a romok fölé vezető kanyarodó úton, sírjaikon tavasszal pedig nem a romlás virágai, hanem hóvirágok fehérlenek. Itt nem egy nagy virágmezőről, csupán néhány tíz tőről van szó, maga a látvány mégis érdekes, illetve a romot is érdemes felfedezni.

Ify Lajos és egykori házvezetőnőinek sírjai a rom felett

Ify Lajos temetkezési helye utolsó temploma közelében

Hóvirágok a sírokon

Hóvirágok a sírok körül

Balra a Szigligeti-vár, jobbra a Lengyel kápolna az Ify-kápolnához vezető útról

Tőzikék a Bakonyi Gyilkos-tónál

A Hubertlaki-tó, vagy a vízfelszín alól kikandikáló, elárasztott fák hegyei miatt Bakonyi Gyilkos-tónak is nevezett állóvizünk önmagában is olyan látványosság, ami megéri a kiadós túrát.

Kis patak kanyarog a dombok között

A Hubertlaki-tó minden évszakban izgalmas látvány

Az erdőben az avarból előbújnak a tőzikék

Ha a Gerence-völgyi pihenőtől sétálunk be, akkor az utolsó elágazásnál tábla jelzi, hogy haladhatunk a tó, illetve Hubertlak felé. Utóbbit választva tavasszal csodálatos tőzikés tárul pár lépés után a szemünk elé, mindössze pár száz méterre a tótól.

A tőzikéshez itt kell Hubertlak irányába menni

Egy kis patak mellett ezer és ezer tő fehérlik ki az avarból. Nem olyan nagy a terület, mint a Csáfordjánosfai tőzikés Győr-Moson-Sopron megyében, de a kis patak egészen unikálissá teszi az élményt!

Az avar vörösre színezi a fehér tőzikék között kanyargó patakot

Tőzikék csoportja

Tőzikés a Hubertlaki-tó közelében

Persze a környéken sem maradunk rom nélkül, a tótól délkeletre a Bakony lankáin találhatók Bakonyújvár vagy másként a Podmaniczky-vár alapjainak szerény maradványai. Ezt a kilátás miatt érdemes egy másik kirándulás alkalmával felkeresni.

Bakonyújvár, avagy a Podmaniczky-vár szerény maradványai

Kehidakustányi templomrom és a hóvirágok

Korábban írtunk a Kustányi templomrom történetéről is bővebben. Árpád-kori a templom eredete, a török korban megerősítették, a törökök lerombolták. Ezután rendbe hozták, így mai maradványain kevésbé érezzük a romanika nyomait. Sajnos a mocsaras területen a templom falainak egy részét árvízvédelmi építkezésekhez elhordták még az 1800-as években. Toronycsonkja tiszteletet parancsol. És ami csodálatos élmény, hogy tavasszal körbenövi a hóvirág a romot. Ottjárttunkkor egy korán ébredő erdei béka is gyönyörködött a virágokban és az éppen melegítő napsütésben.

Videónk a Kustányi templomromról

A Kehidai templomrom

A nyugati bejárat felől is impresszív a hóvirág szőnyeg

Torony és hóvirág

Itt a béka, hol a béka

Még mindig hóvirágok

A keleti oldal és a szentély felől is hóvirágok

Az atmoszférát kicsit rombolja a korban, anyagban, hangulatban elütő pihenő

Nagyvázsonyi hóvirágos erdő

Nagyvázsony környékén a Kinizsi-váron kívül több rom is a középkort kedvelő látogató útjába akadhat. Kettő körül pedig csodálatos hóvirágok nőnek kora tavasszal. Az egyik az egykori Tálod falu teplomának romja, amely a török időkben pusztult el, és holléte a feledés homályába veszett, amíg 1970-ben Dax Margit régész újra a nyomára nem akadt. 

Szent Ilona templomrom nyugati kapuzata

Az egykori Tálod falu templomának alapjai

Szent Ilona templomrom Nagyvázsony közelében

Elég elindulni a Kinizsi-vártól az országos kék jelzésen a Szent Mihály pálos kolostorrom felé, majd továbbhaladni. Kitartó séta után érjük el az említett Szent Ilona templomromot, az egykori Tálod kis falusi, keletelt templomocskájának alapjait, de már korábban az erdőben ránkkacsintgatnak a hóvirágok.

Szent Ilona templomrom hóvirágokkal

Falmaradványok dél felől hóvirágokkal

Innen már nincs messze a Tálodi kolostorrom, amelyből templomának nyugati homlokzata és a kolostor egy kis faldarabkája látható. A kolostorrom közvetlen közelében találjuk a Kinizsi-forrást, amelynek kellemes vize nyáron hűsíti a látogatót. A rom mellett találtunk egy már elvirágzóban lévő téltemető foltot, és rengeteg hóvirágot.

Tálodi kolostorrom hóvirágokkal

A templom nyugati homlokzata

Kolostorrom hóvirágokkal

A kolostor szerény falmaradványa

Tálod

Téltemetők és hóvirágok

Védett növények

Magyarországon mind a tőzike, mind a hóvirág védett növény, séta és fotózás közben ne tapossuk le, pláne ne tépjük le, vagy ne ássuk ki semmiképpen. Őrizzük meg ezeket a csodálatos helyeket az utókornak, hogy ők is gyönyörködhessenek a tavasz fehér hírnökeiben.

Tőzike

Térkép a hóvirágos vagy tőzikés romokhoz

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Fotók: Márián Gábor

Szöveg: Kapui Ferenc

Volt egyszer egy Ify-kápolna

Emmaus-kápolna, a romlás virágai a Szent György-hegyen

Magam valamikor még a 2010-es évek előtt jártam az Ify-kápolnánál először. Épp a Szent György-hegyen tettünk a családdal látogatást egy egyetemi csoporttársamék pincéjénél. Valahogy szóba keveredett a romos épületek iránti vonzódásom, és erre örömmel újságolták, hogy egy templomrom akad a hegyen is, itt a közelben. Felkerekedtünk, és elmentünk "Emmausba". Sajnos akkor nem volt nálam fényképezőgép, a telefonom pedig még nem kamerás készülék lehetett, így fotódokumentáció nem áll rendelkezésre ebből az időből. 2013-ban aztán a Balatoniromok bloggal is felkerestük az épületegyüttest, ekkor már szerencsére készültek képek, ezeket tesszük közzé most a blogon. 

Ify-kápolna a Szent György-hegyen

2021. október 31-én ismét meglátogattuk a hegyet, a közeli Lengyel-kápolnánál elcsíptük a naplementét egy őszi túra után. Korán sötétedett, így az Ify-kápolnát kihagytuk. Akkor még nem sejtettük, hogy többé sosem láthatjuk olyan formában, mint korábban. November 27-én a Facebokon értesültünk róla, hogy a kis templom tornya nem bírta tovább az idővel való dacolást, leomlott. 

Az Ify-kápolna leomlott tornya

Miért Ify-kápolna az Ify-kápolna?

Az y-ból sejthetjük, hogy nem az épület korára utal az Ify szócska, bár ez a templomrom valóban nem túl régi. A források szerint a háború alatt épült egy része, majd élete során folyamatosan építgette Ify Lajos plébános, az épület, mi több, az épületegyüttes megálmodója.

Lengyel-kápolna

Tarányi-pince még a "felújítása" előtt szintén a közelben

Kereszt a remetelak előtt

Ki volt Ify Lajos?

Bár a kápolna és az azt övező épületegyüttes története viszonylag rövid, szerencsére Ify Lajosról elég sok cikk jelent meg a sajtóban, főként a háború előtti sajtóban. 

Ify Lajos portréja (Zalai Hírlap 2017)

A gimnáziumot Keszthelyen a premontrei rend iskolájában végezte. 1905-ben, I. osztályosként 16 korona ösztöndíjban részesült. 1909-ben arról értesülhettünk, hogy felvették a pécsi szemináriumba papnövendéknek. 1919-ben, az I. világháború utáni évben a Pécsi Egyházmegye és gróf Zichy Gyula megyéspüspök jóvoltából a megye több papjával együtt ruhabeszerzési segélyben részesül.

1920-ban az Uj-Somogy számol be arról, hogy Fonyódon önálló plébánia létesülését a gróf Zichy Béla nagylelkű földadománya révén. Az ügyet, dr. Ripka Ferenc, gázgyári vezérigazgató, és egyben a hitközség volági elnöke szorgalmazta. A 100 hold földből a plébánia 50 holdat, a templom 25-öt, a tanító 20-at, a dékány pedig 5 holdat kapott. Gróf Zichy Béla egyébként a Fonyódhoz tartozó Bélatelep névadója, az ő földjeit parcellázták fel üdülőtelepnek a területen.

1921. június 29-én Péter Pálkor (Szent Péter a halászok védőszentje) megtörtént a megnagyobbított kápolna, azaz immáron templom illetve a halászlegények zászlószentelési ünnepsége. A zászlóanya Ripka Ferencné, a gázgyári vezérigazgató felesége volt. Az ünnepségre ellátogatott a Keszthelyi Premontrei Gimnázium, Ify Lajos alma materének tanári kara. Balaton környéki keresztutak cikkünkben említettük a templomot illetve a környezetében látható keresztutat.

Fonyódi Nagy Boldogasszony templom, Ify Lajos szolgálati helye

1922-ben Ify Lajost tanúként hallgatták ki dr. Tószegi Freund Albert meggyilkolásának ügyében. Freundot az 1919-es tanácsköztársaság bukása után gyilkolták meg, azt feltételezve róla, hogy kommunista. Ify Lajosnak közvetlen tapasztalata nem volt az üggyel kapcsolatban. A Tószegi família története elég szerencsétlenül alakult. Albert özvegye váratlanul hunyt el pár évvel férje kivégzése után. 1926-ban két gyermekük közül lányuk egy külföldi nevelőintézetben tüdőgyulladást kapott, és fiatalon elhunyt 1926-ban.

1924-ben helyi képviselőtestületbe választották Ify Lajost Fonyódon, de az eredményt megfellebbezték. Az új, megismételt választás eredményeként Ify Lajost nem választották meg, kimaradt a testületből.

1924-ben a Pécsi Lapok tudósított egy érdekes ügyről. Ify Lajos konfliktusba került dr Vass József népjóléti miniszterrel, kalocsai nagypréposttal. Emlékszünk még Ripka Ferencre? Ő biztosította a telket a templomhoz. Egyetlen kikötése volt, hogy a templomnak ne legyen harangja, hogy a harangozás ne zavarja nyáron fonyódi pihenésében. 

"Mivel azonban templom harang nélkül még se maradhat, a fonyódi templom harangjai is meg­szólalnak s hangjuk messze elhallatszik a Balaton fölött. Ezért feszült a viszony Ify plébános és Ripka Ferenc között, aki házigazdája volt Vass József dr. miniszternek és Ripka Ferenc nem akarta megtisz­telni a helyi plébániát azzal, hogy tőle ősi szokás szerint kikérje a hozzájárulást, illetőleg a stólát, hogy a kalocsai nagyprépost és miniszter egy sze­mélyben a fonyódi templomban bemutathassa a reggeli misét. Kanapépörröl van tehát szó csak, melynél egyelőre a gerinces plébános maradta győztes, aki, ha arra fölkérik, megtiszteltetésnek vette volna, ha Vass József dr. misézik templomában."

Szintén ebben az évben Ify Lajos a Fonyódi fürdőtelepfejlesztő hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósági tagjává vált. Ez a pozíciója 1929-ig állt fenn.

Ify Lajos pártolta a kulturális rendezvényeket. 1925-ben a Lengyeltóti postás dalestély felülfizetője 50 000 koronával. Összehasonlítás képpen a már említett gróf Zichy Béla és a Tószegi Freund család egy tagja, Ferenc 200 000 koronával szerepeltek az esemény túlfizetői névsorában. De a későbbiekben is hallani hasonló támogatásokról, például "A Fonyódi leventék mű­kedvelő előadásai" révén. 

Szintén 25-ből kapunk hírt arról, hogy a Kaposvári Egyesületi Leánynevelő Intézet balatoni tanulmányi kirándulásaihoz nyújtott segítséget a plébános. 1931-ben szintén egy leányintézet növendékei érkeztek a tóhoz a madarak és fák napja alkalmából, akiket Ify Lajos kalauzolt.

1928-ban Fonyód állomásán Ify Lajos köszönti a Vatikánból hazatérő Serédi Jusztiniánt, Magyarország új hercegprímását. Az érsek útját megörökítette a filmhíradó is. Sajnos azt nehéz megállapítani, hogy a filmen melyik üdvözlés látható, mert együtt említik a fonyódit és a siófokit. 

A Budapesti Hírlap eképp emlékezett meg az eseményről: "Fonyó­don hosszabb időre állt meg. Az állomás előtt diadalkapu várta az egyházfejedelmet s fagyöngykoszorú pompázott az állomásépü­letek minden ablakában. A vasutasok sajátpénzükből díszítették fel az épületeket.

Díszbe öltözött hajdúk, leventék és tűz­oltók fogadták a prímást, feszes állásban, mögöttük zenekar, iskolák növendékei. A környékből tizenhét református és tizenöt evangélikus lelkész vezetésével jöttek el a protestáns hivők, hogy a magyar katoli­kus egyház fejét üdvözöljék. Üdvözlőbeszé­det Ify Lajos plébános és Weiselbach Iván báró, vármegyei főjegyző mondott."

Serédi Jusztinián fonyódi fogadtatása 1928 januárja (Pesti Hírlap)

1929 végére a fonyódi plébánost adminisztrátorrá nevezték ki.

Ify Lajos templomépítő és templomépíttető gyakorlatát már Fonyódon elkezdte, de több környékbeli templom építkezéséhez is hozzájárult anyagilag, 1930-ban a Kémesen építendőéhez is. 1932-ben a balatonfenyvesi templomépítést is támogatta, az erre a célra létrehozott gyűjtést koordinálta. 

Balatonfenyves egyházközségi képviselőtestület (Buza Péter: Balatonfenyves), Ify Lajos a középső sorban balról a 3.

1934. július 22-én a felszentelésére is sor került. 1935-ben ő celebrálta a fonyódligeti harangszentelés szertartását. 1937-ben két tantermes iskola építésére írt ki pályázatot a fonyódi egyházközség. 1937-ben a fonyódi templom új harangtornyot kapott, illetve részben felújították. 1937-ben Fonyódon Ify Lajos felszenteli az Iskolanővérek iskoláját. 1938-ban Ify Lajossal az egyházközség élén tárgyalások kezdődnek a balatonfenyvesi elemi iskola számára megvenni kívánt telekről. 1941-ben végül át is adták a megépült iskolát.

Balatonfenyvesi templom (Somogyi Ujsag 1934. október)

Lerakták a fonyódi Polgári iskola alapkövét. Az alapot Ify Lajos plébános áldotta meg, majd később hit- és erkölcstan oktatóként tanított is a falai között.

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola 1939

1942-ben a Somogyi Ujság foglalta össze Ify Lajos 25 éves plébánosi tevékenykedését annak alkalmából, hogy a plébános 1942. május 31-én tartotta ezüstmiséjét. "Az ő nevéhez fűződik a plébánia megalapításán kívül annak megépítése, a templom építése, majd később megnagyobbítása, a hősök oltárának, a kampanellának építtetése, harangok, orgona s a tel­jes belső templomi felszerelés be­szerzése, a régi iskola renoválása, új iskola építése, s négy egyházközség alakulása és 5 kápolna építése. Nincs az egyházmegyében még egy ilyen község, ahol 23 év alatt ennyi alkotást végzett volna egy személy. Soha sem fogja elfelejteni a fonyódi nép, hogy mit jelent számára Ify Lajos plébános, aki emellett a sze­gények jóságos segítője."

1930-ban Fonyódon Ify Lajos búcsúztatta a hazánkba látogató pápai legátus vezetőjét, Sincero bíborost.

Puszta érdekesség egy 1931-es hír, miszerint Ify Lajos bejelentést tett a csendőrségen egy hamis 1 Pengőst illetően, amit ismeretlentől kapott misepénz fejében.

Láthattuk, hogy Ify Lajos több területen is aktív közéleti szerepet vállalt, 1935-ben ismét újabb szerepkörben láthatjuk, az Uj-Somogy eképpen írt erről: "Fuzionálnak a Balaton somogyi oldalán levő Han­gya Szövetkezetek. Fonyódón Hangya-értekezlet volt, amelyen megbeszélés tárgyát képezte a Ba­laton déli oldalán levő Hangya-szövetkezetek fúziója, hogy ezáltal ol­csóbbá tegyék a fürdővendégek nyaralását. Ify Lajos plébános, az ér­tekezlet elnöke, meleg szavakkal üdvözölte Hann Miklós »Hangya«-központi referenst és a megjelent igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, majd átadta a szót Hann Miklós központi referensnek, aki részletesen ismertette a nagyszabá­sú tervet, majd' egyhangúlag elfo­gadták a javasolt fuzionálási terve­zetet. Az uj szövetkezet székhelye Fonyód lesz és elnökének Ify La­jos fonyódi plébánost igyekeznek megnyerni. Az értekezleten részt vett még Balatonboglár és Bala­tonszárszó Hangya szövetkezet igazgató­sága is. 1936-ban be is jegyezték Ify Lajos igazgatói tagságát.

1936-ból kapjuk a hírt, hogy Mécs László premontrei szerzetes, költő a Felvidéken újra visszakapta útlevelét, a csehszlovák hatóságok szorításából Magyarországra jöhetett, és a nyarat Ify Lajosnál tölthette Fonyódon. Mécs költészetén túl személyesen is fontos személyiség számomra, hiszen szülővárosomban, Csornán, a premontrei apátságban is hosszabb időt töltött élete folyamán. Költészetének egyik legszebb gyümölcse A királyfi három bánata című alkotása, megkockáztatom, hogy az egyik legmeghatóbb anyaság témájű mű, amely magyar nyelven született.

1938-ban Keszthelyen a karmeliták templomában orgonahangversenyt rendeztek, melynek megnyitó beszédét Ify Lajos mondta. Még Pécsett került közel az orgonákhoz, megtanulta az orgonajavítás rejtelmeit. A Szent György-hegyen is javított hangszereket, "Emmausban" komoly harmónium- és óragyűjteménnyel rendelkezett.

Az utolsó harmónium az Emmaus-kápolnában

1939-ben a Fonyódon is megalakuló KALOT, azaz Katolikus Legényegylet egyházi elnöke lett Ify Lajos.

Szobrok a kápolnán

Kilátás a Badacsonyra

Az egyik kiegészítőépület

Emmausi épületek

Lengyel-kápolna és Szigliget vára az Ify-kápolnától

Ma már nem ilyen az összkép

Emmaus

Míves zár

A torony, amit így már nem láthatunk többé

1942-ben adja hírül az Uj-Somogy, hogy Ify Lajos a Szent György-hegyen fekvő kis földjén egy meglévő épületet újítgat, illetve építkezik. A cikk beszél a harmóniumépítésről, illetve egy majdani kápolna építési terveiről is. Ify Lajos már 1942-ben azt tervezte, hogy idős korában felköltözik a hegyre, és minden nap istentiszteletet mutat be a kis kápolnában.

Emmus a remetelak

A háborús évek után a sajtó hallgatott Ify Lajosról. Az aktív közéleti szerepet is vállaló plébánost a kommunista államhatalom eltávolította a fonyódi plébánia éléről. A pap idő előtt visszavonult Szent György-hegyen álló remetelakjába, ahol órákat javított, harmóniumokat épített, és házvezetőnőivel élt 1967-es haláláig. Csak 3 évvel halála előtt kereste fel az Új Ember. A rövidke cikk említi, hogy a plébános sírhelye a házak feletti apró platón már készen állt, illetve az épületeknél Ify Lajos már ott tartotta tölgyfakoporsóját, készülve a túlvilágra. 

Ify Lajos és házvezetőinek sírján tavasszal hóvirágok nyílnak

1967. szeptember 19. óta nincs fent a magyar zászló az épületegyüttesnél, amely jelezte Ify Lajos jelenlétét birodalmában, ezen a napon egy másik birodalomba költözött.

Tornác beszakadt tetővel

A Kincskereső videója az Ify-kápolnáról.

Saját fényképeinket Márián Gábor készítette, a cikket pedig Kapui Ferenc írta.

Források

Iskolai értesítők, Keszthely - Premontrei katolikus gimnázium Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

Pécsi Napló, (18. évfolyam) 1909-07-03 / 148. szám

Dunántúl, 1919. január (9. évfolyam) 1919-01-17 / 13. szám

Uj-Somogy, 1920. augusztus (2. évfolyam) 1920-08-19 / 189. szám

Fonyód a Wikipédián

Uj-Somogy, 1921. július (3. évfolyam) 1921-07-03 / 149. szám

8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam) 1922-01-31 / 25. szám

Pesti Napló, 1926. május (77. évfolyam) 1926-05-11 / 105. szám

Uj-Somogy, 1924. augusztus (6. évfolyam) 1924-08-15 / 187. szám

Pécsi Lapok, 1924. május-augusztus (3. évfolyam) 1924-08-30 / 206. szám

Miskolczi Napló, 1924. szeptember (24. évfolyam) 1924-09-02 / 200. szám

Somogyi Ujsag, 1925. március (7. évfolyam) 1925-03-01 / 49. szám

Iskolai értesítők, Kaposvár - Egyesületi Leány Gimnázium Egyesületi Leány Gimnázium, Kaposvár, 1925

Uj-Somogy, 1927. március (9. évfolyam, 48-73. szám)1927-03-16 / 61. szám

Budapesti Hírlap, 1928. január (48. évfolyam, 1-25. szám)1928-01-20 / 16. szám

Pesti Hírlap, 1928. január (50. évfolyam, 1-25. szám)1928-01-20 / 16. szám

Központi Értesítő, 1929 (54. évfolyam)1929-01-24 / 4. szám

Pesti Hírlap, 1929. december (51. évfolyam, 274-297. szám)1929-12-13 / 284. szám

Dunántúl, 1930. január (20. évfolyam, 1-24. szám)1930-01-24 / 19. szám

Budapesti Hírlap, 1930. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)1930-08-26 / 192. szám

Friss Ujság, 1931. április (36. évfolyam, 74-93. szám)1931-04-11 / 81. szám

A Pécsi Római Katolikus Szent Erzsébet Leánygimnázium Évkönyve A Mi Asszonyunkról Nevezett Női Kanonok Szerzetrend Pécsi Róm. Kat. Szent Erzsébet Leánygimnáziumának Értesítője az 1931-1932. iskolai évről (Pécs, 1932)II. Adatok az 1931-32. iskolai év történetéhezKirándulások. Fonyódi kirándulás

Kis Ujság, 1932. augusztus (45. évfolyam, 171-194. szám)1932-08-02 / 171. szám

Uj-Somogy, 1934. július (16. évfolyam, 146-171. szám)1934-07-19 / 161. szám

Somogyi Ujsag, 1934. október (16. évfolyam, 222-246. szám)1934-10-21 / 238. szám

Uj-Somogy, 1935. január (17. évfolyam, 1-25. szám)1935-01-26 / 21. szám

Somogyi Ujsag, 1935. július (17. évfolyam, 147-172. szám)1935-07-09 / 153. szám

Uj-Somogy, 1936. július (18. évfolyam, 148-174. szám)1936-07-11 / 157. szám

Központi Értesítő, 1936 (61. évfolyam, 2. félév)1936-10-22 / 43. szám

Uj-Somogy, 1937. február (19. évfolyam, 26-48. szám)1937-02-14 / 36. szám

Somogyi Ujsag, 1937. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)1937-09-22 / 214. szám

Somogyi Ujsag, 1938. február (20. évfolyam, 25-47. szám)1938-02-11 / 33. szám

Somogyi Ujsag, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)1938-07-12 / 154. szám

Somogyi Ujsag, 1939. június (21. évfolyam, 131-154. szám)1939-06-14 / 141. szám

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola Szent István Polgári Iskola, Fonyód, 1939

Somogyi Ujság, 1940. június (22. évfolyam, 124-145. szám)1940-06-21 / 140. szám

Somogyi Ujság, 1941. február (23. évfolyam, 27-49. szám)1941-02-11 / 34. szám

Somogyi Ujság, 1942. június (24. évfolyam, 122-145. szám)1942-06-05 / 125. szám

Uj-Somogy, 1942. október (24. évfolyam, 222-246. szám)1942-10-03 / 224. szám

Somogyi Ujsag, 1942. október (24. évfolyam, 222-246. szám)1942-10-17 / 235. szám

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola Szent István Polgári Iskola, Fonyód, 1942

Buza Péter: Balatonfenyves. Fejezetek egy nyaralótelep életéből (Balatonfenyves, 1993)A templomtól az iskoláig

Új Ember, 1964 (20. évfolyam, 1-52. szám)1964-12-13 / 50. szám

Magyar Nemzet, 2016. március (79. évfolyam, 51-75. szám)2016-03-19 / 66. szám

Zalai Hírlap, 2017. szeptember (73. évfolyam, 204-229. szám) 2017-09-16 / 217. szám

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.