Hóvirágok, tőzikék a Balaton körül

A Balaton sokáig és sokak számára leginkább a nyári strandolást jelentette, de az utóbbi időben talán egyre többen merészkednek a tó nem közvetlen környékén fellelhető látnivalók közelébe. Szerencsére a vidék nem csak a nyári időszakban, hanem más évszakokban is kínál megannyi érdekességet. Néhány éve kaptunk rá, hogy a hóvirágok illetve tőzikék nyílásával indítsuk el a balatoni szezont, most ezekből az élményekből szemezgetünk, természetesen nem rommentesen :)

Almádi bencés kolostor romjai hóvirágokkal

Hóvirágos az Almádi bencés monostor romjainál

Első állomásunk, amelyet ajánlunk, Monostorapáti határában található. Az Almádi bencés kolostorrom amúgy is érdekes, évről évre zajlanak a régészeti feltárások a maradványoknál, és egyre látványosabb alapfalak kerülnek elő a föld alól, tekintve, hogy kb. 20 éve egy faldarabka tanúskodott arról (fenti kép), hogy ezen a helyen egykor kolostor állott, ma egy állagmegőrzésen átesett körtemplom, egy nagy templom és a kolostor alapjai is hirdetik ezt a tényt. 

Hóvirág az almádi rotundával

Hóvirágok az Almádi bencés monostornál

Hóvirágok a küszöbkövön túl

De ami a tél végén még izgalmasabbá teszi a rom környékét, az a látványos hóvirágmező. A fotók leginkább egy-egy közelivel adják át a hangulatot, mindenesetre a rom óvatos körbejárása a virágzás idején remek élményt nyújt a látogatónak. 2022-ben mi február 20-án jártunk itt, akkor a nyílás zenitjét sikerült elcsípni, persze az időjárási körülmények függvényében az időpont változhat. 

A körtemplom állagmegóvás után hóvirággal

Csúcstámadás

A rom körüli hóvirágfolt látványos, ugyan nem akkora, mint a Győr-Moson-Sopron megyében, Lébény határában található erdő, ami a kategóriájában a leglátványosabb talán Magyarországon, de a történelem szelleme itt plusz adalékot ad a látványhoz a majd ezeréves falak formájában.

Almád bencés monostorának feltárt romterülete

A feltárt és állagmegóváson átesett rotunda

Hóvirágok a Szentkút forrásnál

Nem is kell messzire menni a következő hóvirágosig, az Almádi romoktól néhány száz méterre találjuk a Szentkút forrást, amely kis vizenyős élőhelyet alakított ki maga körül jónéhány nyíló hóvirággal.

Hóvirágok a Szentkúti-forrásnál

A helyi ismertetőtábla szerint a forrás nevét egy jelenés után kapta. Az Atyusz nembeli Bánd, Almád falu földesura egy alkalommal e helyen imádkozott, amikor megjelent számára Szűz Mária. Ennek hatására elhatározta, hogy monostort alapít itt. Fogadalmát halála után fiai, Atyusz és Miske tudták beteljesíteni, az alapítást jegyző oklevél szerint a Boldogságos mindenkor Szűz Istenszülő Mária és az összes szentek tiszteletére 1117-ben templomot és kolostort emeltek a forrás közelében.

Szentkút-forrás Monostorapáti felett

Hóvirágok az Ify-kápolnánál

2021 utolsó Balatoniromok cikkében az egyik fejezetcím Emmaus-kápolna, a romlás virágai a Szent György-hegyen elnevezést kapta, tekintve, hogy nem sokkal azelőtt, valamikor november végén az Ify-kápolna tornya ledőlt.

Emmaus, az Ify-kápolna Balaton felé néző oldala

Az összedőlt Ify-kápolna

Őrző szobor a romnál

Tél végén meglátogattuk a pusztuló romokat, bár a helyszínen többször jártunk, Ify Lajos plébános sírját ekkor láttuk először. Két elhunyt házvezetőnője között nyugszik Ify Lajos a romok fölé vezető kanyarodó úton, sírjaikon tavasszal pedig nem a romlás virágai, hanem hóvirágok fehérlenek. Itt nem egy nagy virágmezőről, csupán néhány tíz tőről van szó, maga a látvány mégis érdekes, illetve a romot is érdemes felfedezni.

Ify Lajos és egykori házvezetőnőinek sírjai a rom felett

Ify Lajos temetkezési helye utolsó temploma közelében

Hóvirágok a sírokon

Hóvirágok a sírok körül

Balra a Szigligeti-vár, jobbra a Lengyel kápolna az Ify-kápolnához vezető útról

Tőzikék a Bakonyi Gyilkos-tónál

A Hubertlaki-tó, vagy a vízfelszín alól kikandikáló, elárasztott fák hegyei miatt Bakonyi Gyilkos-tónak is nevezett állóvizünk önmagában is olyan látványosság, ami megéri a kiadós túrát.

Kis patak kanyarog a dombok között

A Hubertlaki-tó minden évszakban izgalmas látvány

Az erdőben az avarból előbújnak a tőzikék

Ha a Gerence-völgyi pihenőtől sétálunk be, akkor az utolsó elágazásnál tábla jelzi, hogy haladhatunk a tó, illetve Hubertlak felé. Utóbbit választva tavasszal csodálatos tőzikés tárul pár lépés után a szemünk elé, mindössze pár száz méterre a tótól.

A tőzikéshez itt kell Hubertlak irányába menni

Egy kis patak mellett ezer és ezer tő fehérlik ki az avarból. Nem olyan nagy a terület, mint a Csáfordjánosfai tőzikés Győr-Moson-Sopron megyében, de a kis patak egészen unikálissá teszi az élményt!

Az avar vörösre színezi a fehér tőzikék között kanyargó patakot

Tőzikék csoportja

Tőzikés a Hubertlaki-tó közelében

Persze a környéken sem maradunk rom nélkül, a tótól délkeletre a Bakony lankáin találhatók Bakonyújvár vagy másként a Podmaniczky-vár alapjainak szerény maradványai. Ezt a kilátás miatt érdemes egy másik kirándulás alkalmával felkeresni.

Bakonyújvár, avagy a Podmaniczky-vár szerény maradványai

Kehidakustányi templomrom és a hóvirágok

Korábban írtunk a Kustányi templomrom történetéről is bővebben. Árpád-kori a templom eredete, a török korban megerősítették, a törökök lerombolták. Ezután rendbe hozták, így mai maradványain kevésbé érezzük a romanika nyomait. Sajnos a mocsaras területen a templom falainak egy részét árvízvédelmi építkezésekhez elhordták még az 1800-as években. Toronycsonkja tiszteletet parancsol. És ami csodálatos élmény, hogy tavasszal körbenövi a hóvirág a romot. Ottjárttunkkor egy korán ébredő erdei béka is gyönyörködött a virágokban és az éppen melegítő napsütésben.

Videónk a Kustányi templomromról

A Kehidai templomrom

A nyugati bejárat felől is impresszív a hóvirág szőnyeg

Torony és hóvirág

Itt a béka, hol a béka

Még mindig hóvirágok

A keleti oldal és a szentély felől is hóvirágok

Az atmoszférát kicsit rombolja a korban, anyagban, hangulatban elütő pihenő

Nagyvázsonyi hóvirágos erdő

Nagyvázsony környékén a Kinizsi-váron kívül több rom is a középkort kedvelő látogató útjába akadhat. Kettő körül pedig csodálatos hóvirágok nőnek kora tavasszal. Az egyik az egykori Tálod falu teplomának romja, amely a török időkben pusztult el, és holléte a feledés homályába veszett, amíg 1970-ben Dax Margit régész újra a nyomára nem akadt. 

Szent Ilona templomrom nyugati kapuzata

Az egykori Tálod falu templomának alapjai

Szent Ilona templomrom Nagyvázsony közelében

Elég elindulni a Kinizsi-vártól az országos kék jelzésen a Szent Mihály pálos kolostorrom felé, majd továbbhaladni. Kitartó séta után érjük el az említett Szent Ilona templomromot, az egykori Tálod kis falusi, keletelt templomocskájának alapjait, de már korábban az erdőben ránkkacsintgatnak a hóvirágok.

Szent Ilona templomrom hóvirágokkal

Falmaradványok dél felől hóvirágokkal

Innen már nincs messze a Tálodi kolostorrom, amelyből templomának nyugati homlokzata és a kolostor egy kis faldarabkája látható. A kolostorrom közvetlen közelében találjuk a Kinizsi-forrást, amelynek kellemes vize nyáron hűsíti a látogatót. A rom mellett találtunk egy már elvirágzóban lévő téltemető foltot, és rengeteg hóvirágot.

Tálodi kolostorrom hóvirágokkal

A templom nyugati homlokzata

Kolostorrom hóvirágokkal

A kolostor szerény falmaradványa

Tálod

Téltemetők és hóvirágok

Védett növények

Magyarországon mind a tőzike, mind a hóvirág védett növény, séta és fotózás közben ne tapossuk le, pláne ne tépjük le, vagy ne ássuk ki semmiképpen. Őrizzük meg ezeket a csodálatos helyeket az utókornak, hogy ők is gyönyörködhessenek a tavasz fehér hírnökeiben.

Tőzike

Térkép a hóvirágos vagy tőzikés romokhoz

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Fotók: Márián Gábor

Szöveg: Kapui Ferenc

Kustányi templomrom (Kehidakustány)

A kehidakustányi templomrom története (Kapui Ferenc)

Első, de minden bizonnyal nem utolsó posztunk Zala megye jelenlegi területéről Kehidakustány Árpád-kori templomromjáról szól. A településről elsősorban a termálfürdő ugrik be az emberek nagy részének, de azért akad más látnivaló is a faluban, azaz egykori falvakban.

A kehidakustányi templomrom

A jelenlegi települést a keletebbre lévő Kustány, a nyugati Kehida valamint Barátsziget települések együttese alkotja. Kehida neve feltehetően a "kőhíd" ejtésváltozatából ered, utalva a Zala-folyó egyik átkelőhelyére. Kustány ősi magyar név. Az ominózus templomrom az egykori Alsókustány, vagy Egyházaskustány település temploma volt, amelyet 1256-ban említ először hiteles forrás, építését korábbra teszik. A terület búcsújáról már az ezres évek elején is megemlékeznek, talán feltételezhetjük a nagyon korai építést. Maga a terület a Koppány nemzetség birtoka volt, Zala és Somogy jelentős részével együtt. Később a Kanizsai, Hédervári és a Szentkirályi családok birtoka a terület. A 16. században megerősítették a templom környékét, készülvén a török érkezésére, ami 1588-ban be is következett, és ezzel a település és a templom pusztulása is.

Videónk a Kustányi templomromról

A törökdúlás után hamarosan újranépesedett a környék már az 1600-as évek elején. A templomot is rendbe hozták, barokk átalakításokat eszközöltek rajta. Így ma már a román kori épületből semmi sem látható, a mai nyomok inkább a gótika és a barokk emlékeit őrzik. Az 1860-as években Rómer Flóris is járt a területen, ő még láthatta az erődítés nyomait, 1863-ban egy álló bástyát még leírtak. A templom vesztét végül az egykor biztonságot nyújtó mocsaras, ártéri vidék okozta, hiszen a maradványok nagy részét töltéshez, árvízvédelmi célokhoz hordták szét. A terület amúgy Barátsziget, vagy Remetesziget nevet is viselte, a környező romokról azt is gondolták, hogy kolostor nyomai lehetnek, de ezt igazoló, hiteles forrás eddig nem került elő, valószínűbb, hogy csak a templom erődítéséről lehetett szó. A helyi legendárium szerint a két utolsó remete egyikét egy szőrmebundában érte a halál, amikor is egy arrafelé vadászó ember medvének nézte, és lelőtte. Másikuk hosszú életet élt Hertelendy Anna pártfogoltjaként.

A templom korábbi méreteire csak következtetni lehet, 6 méter széles, 18 méter hosszú és kb. 7,5 méter magas lehetett. A leírások szerint tagolt volt, ez megerősítheti a későbbi korok hozzáépítését, a keletelt tájolás pedig a korai keletkezési időpontot. Ma a nyugati fal, és az arról kőkonzolokon induló torony fele látszik, egy 1962-es tavaszi vihar során repedt ketté a magaslat, azóta csonkán árválkodik. A déli és az északi falszakasznak csak kevés maradványa látható, az apszis oldala teljesen elpusztult. Kapuzata nyugatról nyílt. Bár 2007-ben felmerült rekonstrukciója, 2011-es látogatásunk során ennek nyoma egyelőre nem volt látható, bár maga a rom területe meg volt tisztítva az aljnövényzettől. Bízzunk benne, hogy az állagmegóvás megtörténik, és legalább a csonka tornyot még sokáig csodálhatják majd az utánunk következő nemzedékek.

Fényképek a kehidakustányi templomromról (Márián Gábor)

A torony csúcsa

Megmaradt téglafal

Itt futhatott a harangkötél

Megbújva a fák között

Alsókustány egykori temploma

A megmaradt fal oldalról

Az egykori kapu

Boltív

A torony csak az 1960-as években hasadt ketté

A torony belülről

A harangkötél csatornája

A falfestés nyomai

Rejtőzködés

Mikrovilág a rom mellett

A kehidakustányi templomrom megközelítése Google térképpel

A templomrom a Balatontól észak-nyugatra, Zala megyében, Kehidakustány határában található. Mi a keletebbre fekvő Kustányt és a nyugatabbra lévő Kehidát összekötő Malom utcáról fordultunk dél felé a Sportpálya utcán. Ezen az úton kell haladni kb. 1,5 km-t dél felé, majd egy elágazási lehetőségnél balra, azaz keletre kell venni az irányt, majd pár 10 m után ismét délre. A rom egy idős tölgyesek által övezett kis ligetben áll. Ottjártunkkor az úton néhol magas volt a fű, de autóval járható volt, szinte teljesen a romig. Esősebb időben érzésünk szerint probléma lehet a megközelítés, lévén ez a terület mégiscsak a Zala bővebb ártere.

Felhasznált irodalom

Kehidakustány a Wikipédián

A romtemplom a Zaol.hu-n

A rommal kapcsolatos történetek

A kustányi rom a Zalakanyar oldalán

A rom története a Turautak.com oldalon

A romról a Geocaching oldalán

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!