Szent Miklós-szeg, templomrom rejtve a város közepén
Veszprém városa megannyi
látnivalót, közöttük több középkori romot is tartogat a látogató számára,
gondoljunk csak a
Margit-romokra, a
Gizella kápolnára, a
várra, a
Szent György
kápolnára vagy épp a
veszprémvölgyi apácakolostor romjaira. Talán kevésbé
ismert a Szent Miklós templomrom története annak ellenére, hogy a város
központi részén, a
Laczkó Dezső Múzeum tőszomszédságában helyezkedik el. A
Balaton tágabb környékén bizony találkozhatunk néhány Szent Miklósról nevezett
korai templommal, ilyen a
csopaki, azaz egykori kövesdi templomrom, a
vállusi
Szent Miklós kolostorrom vagy épp a
keszthelyi Szent Miklós temetőkápolna.
Valószínűleg nem véletlen a névválasztás,
Miklós püspök, akit ma leggyakrabban
a Mikulás alakjaként emlegetünk sok egyéb mellett a tengerészek védőszentje is,
így egy nagyobb tó közelében nem lehet meglepő kiemelt tisztelete. Emellett az
iparosok védőszentjeként is ismert, a környéken pedig több arra utaló régészeti
leletet is találtak, hogy itt a középkorban iparosok telepedtek le, például
kisméretű vasolvasztókemencéket. Az ismert leggkorábbi magyarországi
Szent
Miklós patrociniumú templom
Esztergomhoz köthető (1156). A romterület nem is
olyan régen került újra látókörbe, hosszú évekig a föld alatt pihentek az
alapfalak. Megtalálásához is érdekes történet fűződik, kezdjük ezzel.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMPxctT8lMDnN366de57lkH_bN2gJEy-q_UXsMvDwMqo0ZmVrSsB6eaG2v17s3EW1bI_CC6ZDP6YsVjtZh9oJbxXXRNqx0vV_iHaThRecPfncuHub5cgIgTvq_JZReIzX-m1b4xlflgtPDt6ChHP8J--GI4yD6q29syv5B8R4qYIOYdhNTks9E8ioY/w640-h432/Veszpr%C3%A9m%20Szent%20Mikl%C3%B3s%20pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom%20balatoniromok%20(2).jpg) |
A veszprémi Szent Miklós templomrom |
A templomrom első feltárása
Mint említettük, a falak hosszú
évek óta a
Kálvária-domb felszíne alatt pihentek, az emberi emlékezet által
feledésbe merültek. Bár a régészet egészen biztosan nem állt azon a technikai
színvonalon az 1920-as, 30-as években, mint napjainkban, egy szemfüles
régésznek,
Rhé Gyulának szöget ütött pár árulkodó nyom a fejében, hogy valami
izgalmas dolgot rejthet a terület.
Középkori vízforrás, a Komakút. A
romtól nyugatra található teret ma is Komakútnak hívják, de első fennmaradt
említése a XIII. században történt, akárcsak a templomé. Sajnos a Komakút tér
nevéhez egy szomorúbb, későbbi történeti esemény is kapcsolódik, a Veszprém
környéki zsidóság számára itt hozták létre a gettót a vészkorszakban.
Földmunkáknál előkerülő emberi
csontok. Középkori templomaink jelentős hányadára jellemző, hogy temetkeztek
köréjük, így régészeti szempontból ez is vezethette a fókuszt.
„Csakis valamely
az emlékezetből
kiveszett régi okkal magyarázhatónak” tartotta Rhé Gyula, hogy az úrnapi
körmenet útjába esett ekkoriban a terület.
A környéket az
oklevelek Szent
Miklós-szegként emlegették, és hivatkoztak egy azonos nevű templomépületre is,
amelynek elhelyezkedése a feltárásig nem volt ismeretes.
Illetve a Kálvária-domb a
„legutolsó időig
magántulajdonokba beékelt egyházi terület volt."
Rhé Gyula ennek nyomán még 1929
telén ásatásba fogott, és a kutatóárokban talált is alapfalat, illetve néhány
sírt. 1930-ban folytatódott a feltárás, előásták a templom alapfalait. A
templom körül lévő temetőt valószínűleg már a templom megépülte előtt is
használhatták, mert sírjaiból XI. századi uralkodóink
– Salamon (1063-1074),
I.
László (1077-1095) és
Kálmán 1906-1116)
– pénzei is előkerültek. Ezek alapján
Rhé még XI. századi építést feltételezett. Jelenleg a XIII. század első
negyedét tartják az építés legvalószínűbb idejének, de fel-felmerül a XII.
századi építés is.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjolfME00eQWE0QmFyPpWYwsNOcqmduDm69JKmX5uu6H96tb4fBAVEXJd1890UN-edfwzfjFEgQFJrLhh8i42uDO7uvGfhE9MQWJlZYiH_XwEB1mds71ddF8bNfJFOE_r4datUM-b1yGnzoVQ8SQxykzMPf7F9Z5JsdNRGyXmCYYhHkfbgSV6lzxbsQ/w640-h538/Rh%C3%A9%20Gyula%20t%C3%A9rk%C3%A9pe%20a%20Szent%20Mikl%C3%B3s%20templomromr%C3%B3l.jpg) |
A Kálvária-domb és környéke a Szent Miklós-templom romjaival 1930 körül. Rhé Gyula rajza |
Szent Miklós szeg templomának
története
A templom első említése 1237-ből
ismert egy adásvétel kapcsán, az egyik földdarab a Szent Miklós egyház mellett
feküdt, a templom feltehetően a XIII. század első negyedében keletkezett. A helyben
bányászott dolomit törtkőből épült, keletelt, eredetileg egyhajós, kezdetben
egyenes szentélyzáródású épületet többször bővítették, de a kutató régész
szerint sem egyértelműek a bővítési fázisok. Nyugati végéhez tornyot, északi
oldalához sekrestyét és csontházat, az osszárium északkeleti falvége nincs
bekötve a sekrestye falába, ez biztosan későbbi hozzáépítés, déli oldalához
előcsarnokot toldottak (a tornyot és a déli előcsarnokot sorolták az első
építési, romanikai periódushoz is), majd a XV. században vagy a XVI. század
elején hajóját két pillér közbeiktatásával kéthajóssá alakították. Hasonló
megoldású templomok főként a
Szepességből és a
Csallóközből ismeretesek az
1430-as évektől kezdve. Az egyenes záródású szentélyt idővel a nyolcszög három
oldalával záruló, sarkain támpillérekkel erősített szentély váltotta fel. Az
első feltárás során még kerültek elő padlódarabok (18×18×4 cm-es tégla), illetve színes
belső festésről árulkodó vakolatdarabok is. Valószínűleg a XVI. században
keletkezett a keleti pillér közelében sziklába vájt mélyedés, amelyből 46 késő
középkori fémtárgy került elő.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHfQ5FBVe90L77FrP_z8uLsMVJaYkgu4FQasrSaSFvl0jdCXs4NVN8eTQCuzh4RLwV8TvMkuGtQVWcAq9VM99op1YHu1uUbj6NpWmCcapjg_TqWXVr2YSG2kpKVDRL5VLb8OK4muepb95kuP2Yyh_F0nn-qLUNXaFoILvY4xQU2_LtBXvw3Ll5WyU5/w640-h432/Veszpr%C3%A9m%20Szent%20Mikl%C3%B3s%20pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom%20balatoniromok%20(3).jpg) |
Szemben a szentély, balra (észak) távolabb a sekrestye, közelebb az osszárium falai, középen a hajót meggosztó tartópillérek |
Kralovánszky Alán régész a
templom arányait megfigyelve az alábbi következtetéseket vonja le: „Mint
ismeretes, egy templom arányaira többnyire a szentély a meghatározó. Mivel
esetünkben a 110 cm-es falvastagság és a szentély belső szélesség 630 cm-es, a
számításba vehető lábméretek közül a 31,38 század-centiméteres rajnavidéki
lábbal látszik összefüggésben lenni – a fal így 3,5 láb, a szentély szélessége
20 láb. A hajó szélességét a szentély szélesség fél falszélességgel bővült
mérete határozta meg. A hajó hosszát pedig az antik, vitruviusi elvnek
megfelelően a diagon, tehát a hajó szélességéből képzett négyzet átmérőjének
köríve határozta meg. Ugyanez a diagonális szerkesztés mutatható ki a toronynál
is. Feltételezésem szerint európai tanultságú mester tervezte, szerkesztette a
templomot.”
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHTcNKhQTkMu2I9rAp2pyImecFPZjdlCu0kdQxpfjk4djnHaDYx_4ZDzNzHWuKlqBFNCoJQB_mZ0rwPqF3BgxAkR-KwhNB-ruTZZoCl2Uz5n8FKwdJR4gmgydNhzxQn7bKBXxboI2LS3X_YIkP3Js2vWfYEZ5sWl7hTs3A1xD39bL5v3hj-SHWtIJb/w640-h438/A%20templom%20szerkeszt%C3%A9si%20m%C3%B3dja%20fels%C5%91-rajnai%20l%C3%A1bbal.png) |
A Szt. Miklós-templom felső-rajnai lábbal történt szerkesztésmódja (Kralovánszky Alán rekonstrukciója) |
| |
A régész építtetőként a vallon származású Robertus veszprémi püspököt
(1209-1226) feltételezi, aki később esztergomi érsekké vált. Szent Miklós
magyarországi tiszteletét is vallon kereskedők közvetítésének tulajdonítja.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgiMrVPtaw4Fe1fcA9lKOZGmAmXBhAsjgMxXMd8fs-ISyglmhjnBqu8TQtyyY9bCcTZPTD5JO0aTGvJ7zeAOEmjcCXvE3ZQ_G985-dblBer0aEYtWB0h_fegp55F-ycsRixPK_h_y8GWgRfBJdwNoDh_UymLqnAVsGGEEq52zIXpnpOIvPX6yTHB9Fv/w370-h640/Szt%20Mikl%C3%B3s%20templom%20%C3%B6sszes%C3%ADt%C5%91%20alaprajza.jpg) |
Szent Miklós-templom. Az 1978-as ásatás alaprajza (Kralovánszky Alán nyomán rajzolta Kulcsár Ágnes) |
A templomot több forrás is említi
a XIII-XVI. század között. Az 1515-ben Veszprémben tartott egyházmegyei
zsinaton elrendelték, hogy az úrnapi körmenet egyik állomása a Sztent Miklós plébániatemplom
legyen. A körmenet pontos forgatókönyvét is leírták. Az oltári szentség fölé
tartott baldachin négy rúdját a Keresztelő Szent János templomtól a Szent
Miklós templomig a várbeli Mindenszentek egyház prépostja, a somogyi és a zalai
főesperes, valamint az Örsi prépost vitték, a Szent Miklós templomtól pedig a
hántai prépost, a segesdi, budai és fehérvári főesperes. Ez szúrt szemet többek
között a templomot elsőként feltáró régésznek.
Az 1500-as évek adóösszeírásai
fokozatosan egyre kevesebb adófizetőt mutattak, talán jelezvén is a nehezebb idők közeledtét, a török veszedelmet. Szent Miklós-szeg templomával
együtt véglegesen feltehetően Veszprém első, 1552-es török ostromának eshetett
áldozatul. Erre mutatnak a templom 1930-as ásatásakor talált, időrendben
legutolsó, I. Ferdinánd királytól (1526-1564) 1528-ból és 1541-ből származó
érmék. A plébániatemplomot egy 1550-es összeírás már elpusztultként említette.
A második, 1593-as török
ostromról, a város körülzárásáról Baranyai Decsi János eképpen írt:
„Az éjszaka beálltával Fekete
Benedek néhány válogatott lovassal kilopakodott a várból, és egy kápolnába
vette be magát, hogy napkeltekor a biztonságban kószáló barbárokat váratlanul
megrohanja. Nem is csalta meg reménysége, mert mihelyt megvirradt, a barbárok
vezetői csekély kísérettel elindultak a védőtetők építkezéséhez, óvatlanul,
készületlenül. Fekete Benedek pedig rájuk törve űzte, kergette őket, végezetre
ujjongva visszavonult a várba.” Az említett kápolna lehetséges, hogy azonos a
Szent Miklós templommal.
A templomromok fölé 1747-ben
barokk kálváriát építettek. Főbb szobrait – Jézus, Szűz Mária, Mária Magdolna,
Szent János – később a Szent László kápolna mellé (az 1930-as években már itt
álltak), majd elé helyeztek át. A kommunista hatalomátvétel után a kálvária
stációi pusztulásnak indultak, ami a Vegyipari Egyetem építése (1971) során
teljesedhetett ki, ekkor részben elhordták a Kálvária-domb déli oldalát is. Az utolsó stációalapot az 1978-as Kralovánszky Alán és Éry
Kinga vezette ásatás tüntette el. Ekkor 48 sírt is feltártak a szűk környéken.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLY7wVtI0LzFlgOu5g6h-20QKs6VsemyFhV2gmSJBWPHPPMHAYonANwJlFAcCcao5i4vs7U2hct2qduRJZjJmrecXHYrXTZPaC9-CKmvyUR4z7e_B-_Yebt7QbLSK6u67M19zBh8bU0e-2M3JXtYFyCgW4zODNFpJqJ_gaIjPF35aRIWJKx5UXaeul/w640-h354/Veszpr%C3%A9m%20Szent%20Mikl%C3%B3s%20pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom%20balatoniromok%20(4).jpg) |
Előtérben a sekrestye és a csontház, a magas épület pedig az egyetemé a Kálvária-domb elhordott részén |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLloB9fftyDtpqNYQQ0BGlAB1VLuO5S7lPBZ3nq4id4aPWxrwkvpn8I8wUsVMuj5903A4Q2DLs7bmFp5b7kiKMjVvhs8ZIBxShv647vErDZAepJlM6LHYZXh3mRmr7tc7KUJDPGPOpnmOrkkIXeEDdap3Ijl3LIZ8cJV_wzYDentajlHez-YZGeTtw/w640-h604/Szent%20Mikl%C3%B3s%20templomrom%20fel%C3%BCln%C3%A9zetb%C5%91l.png) |
A Szt. Miklós-templom dél felől a feltárás során, 1978 (LDM Fotótár R/3416) |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEga7O21ubbtE6WzfC66pRpT7tapP4-x_BnabD9A5qT-mMPgwbZrei3BUr_c5fizVIQbHwEEdBgqx6b0Z68NXIJU-S3AbWo431X_BB4Zitn-6tbfNr_Y49FXdHedqtO66X0UCbHK9SHU2HLFkrkPr_FbOJx8IgSY3IGUYHl7EsyRKUPYWx-tHal0qMRR/w640-h228/Felt%C3%A1rt%20templomrom%20a%20k%C3%A1lv%C3%A1ria%20st%C3%A1ci%C3%B3ival%201930.png) |
A templomromok és a kálvária stációi 1930 körül LDM Régészeti Adattár 3194 dr. Cholnoky Jenő ajándéka
|
|
|
A domb északi és nyugati lábát a
XVIII-XIX. században a terjeszkedő város házai vették körül. Egy részük
megsérült a II. világháborúban, és a XX. század második felére lebontották azokat, nyomaik
manapság is láthatóak.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhqagyUMiAAJSmEnUWIvNdbq94uosPVotuORcNki-HbF9YKOVGh6merr7LEHFAtryPrgZL9zB_PyIJVFP0W-qeVORKeoG7l54ebp1YB4LoAjo7PObogT2QB0l-ulyap7ef-kLooAbrFUSDysVIGH2uJNEs4fH89Z7oRSI2tmxTicExvucl_mBpEXBc/w640-h432/Veszpr%C3%A9m%20Szent%20Mikl%C3%B3s%20pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom%20balatoniromok%20(1).jpg) |
Az egykori házak romjai a templomromtól nyugatra (a vörös homokkő tömb gyanúsan a templomhoz tartozhatott) |
Cikk: Kapui Ferenc
Színes képek: Márián Gábor
Google térkép a Szent Miklós templomromhoz
Források
Helyi ismertetőtábla
Séd 2020. VI/6. 10. oldal Tóth G.
Péter
Séd 2020. VI/6. 25. oldal Rainer
Pál
Rainer Pál: A veszprémi Szt.
Miklós-szeg és temploma
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.