Alsóperei pusztatemplom (Olaszfalu templomrom)

Az alsóperei templom története

Az alsóperei templom története

Néha mi magunk is azt gondolhatnánk, hogy a Balaton tágabb környezetében minden arra érdemes romot felfedeztünk már, de évről évre bukkannak fel szerencsére számunkra még ismeretlen, vagy meg nem látogatott épület nyomok. Ilyen az alsóperei templomrom, amely szerény maradványaival nem vonz tömegeket, de az elhagyott épületek rajongóinak egy újabb lehetőség arra, hogy egy történelmi helyszínen magukba szívhassák a régmúlt emlékeit.

Alsóperei pusztatemplom

Pere egykoron a nem is oly távoli Bátorkő várához tartozott a keleti Bakony erdejében. A XIII. században a várat építtető Csák nemzetségé, a XIV-XV. században a várat birtokló Újlakiaké. Később a Nádasdy-család birtoka a környék, akiknek egy az 1780-as években emelt kis kastélya is állott a közelben, amelynek meglétéről elsősorban a kis angol park élővilága, és Rómer Flóris 1860-as publikációja árulkodik leginkább. Az építtető Nádasdy Ferenc, ezen a néven a VII., negyvenéves korában, fiatalon elhunyt, és a kastély romlásnak indult. Rómer atya így írt erről:

„Az itten romba dűlésre kárhoztatott—hajdan, mint hallám, nagy fénnyel és költséggel emelt — úrilak újra bánatos érzelmeket gerjesztett szívemben. Hány család, gondolám magamban, szűkölködik minden hajlék nélkül, és itt a XIX. század vandalizmusa elhagy enyészni egy, még kevés év előtt lakályos, palotát, melyről egy két tized múlva alapfalai után indulva, tudja isten, mit fog a nép regélni.”

Bizony az épület már 1860 körül romos állapotban találta a felfedezőt, napjainkra gyakorlatilag eltűnt. Rómer beszél még a közeli vadászlakról, amelyben kis kitömött állatgyűjteményt tudott megnézni, igaz csak az ablakon keresztül, lévén, nem talált a lakban otthon senkit. Nos, a területen ma is áll vadászház, szóval a vadgazdálkodási hasznosítása az megmaradt a környék erdeinek.

Flóris atya röviden megemlékezik a környék növényvilágáról is: „Az itten keresett kövületek közül semmit sem találtam, de annál nagyobb örömöt okozott az itt díszlett Asphodelus albus (királyné gyertyája, védett), melynek kóróit nagy mennyiségben láttam, valamint az ősz hírnökét is , a zászpa kikericset, mely a réteken mindenütt kidugá csinos fejét.”

A perei templomrom rövid leírása 

És persze a templomromról is írt:

„Az erdő szélén állnak egy puszta templom romjai; a terméskőből álló rom 4° hosszú, 2° széles, egyenesen elvágott karral. A benne álló fák 60 évnél régiebbek, jele annak, hogy mind a templom, mind a hajdan itt állott falu, melynek alapjai körös-körül láthatók, már mintegy század előtt elpusztulának. A minden dísz nélküli falak csak észak- és nyugat felé állnak, a kerítőfal pedig 5 ölnyire övezi a romot körös-körül.”

Középkori templomának alig felismerhető romjai ma is láthatók Alsópere pusztától keletre, az erdőben, jelenleg egy bozótos, aljnövényzettel benőtt, de megközelíthető területen, mi 2023 augusztusában jártunk a romnál. Középkori említését nem ismerjük, ránézésre tipikus kis falusi templomromnak tűnik, Koppány Tibor ír arról, hogy Zirctől mintegy 10 km-rel délkeletre, Alsópere puszta mellett, Zirccel egyező méretű Árpád-kori templom romja áll az erdőben. A felszín fölé csak északi, 80 cm vastag falának kb. 5 méter hosszú szakasza emelkedik jelenleg, ez az északi falszakasz. Rómer idejében még a nyugati falak is jobban kiemelkedtek. A keletelt, íves szentéllyel záródó templom alaprajza a terepen egyértelműen felismerhető Koppány szerint, ez ma is így van. Hajójának külső mérete 8×15 méter, amelyhez 7 méter átmérőjű apszis csatlakozik. A rom körül nagyjából 30 méteres átmérővel épített körítőfal látszik, amelynek déli oldalán mély árok húzódik, észak felé pedig lakóházak helye látszik. A középkori házak nyomait mi az aljnövényzettől nem tudtuk megfigyelni, ha egyáltalán még megfigyelhetőek. A körítőfal nyomai enyhén kiemelkednek, és az árok is kivehető.

Ha a környéken jár az ember, esetleg a tési szélmalmokat, vagy a közeli Bátorkő várát látogatja meg, érdemes lehet erre a látnivalóra is egy kis időt szentelni.

Kapui Ferenc

Források

Romer Flóris: A Bakony. Győr, I860,. 135.
A környékről a feol.hu-n
A romról a kozepkoritemplom.hu-n
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Fényképek az alsóperei templomromról (Márián Gábor, 2023)

Az alsóperei templomrom északi fala

Nyugat felől szemlélve a romterület

Észak felől a falmaradvány

Az egykori hajóból az északi fal

Az alsóperei templomrom megközelítése Google térképen

Mi Olaszfalu, Felsőperepuszta felől közelítettük meg, keskeny, aszfaltozott, jól járható út vezet a rom közeléig. Tábla jelzi a romot az erdő felé, itt pedig le lehet rakni az autót.

Az említett tábla 2023-ban

Veimpuszta, az eltűnt település

Veimpuszta, elhagyott település a Bakonyban

Magyarországon a török korban sok település elnéptelenedett. Sokan meghaltak vagy elmenekültek a törökdúlás következtében, és bizony számos település akadt, amely nem települt újra. De a települések elnéptelenedése, kiürülése bizony nem csak a hódoltság időszakára korlátozódik Magyarországon. Tűntek el falvak a 20. században, vagy éppen szemünk előtt tűnnek el ma is. Ilyen település részben Sörnyepuszta, Béndekpuszta vagy Zsörk. De mostani cikkünkben Veimpusztáról, az egykoron Nagyesztergár szomszédságában álló bakonyi településről ejtünk szót.

Veimpuszta impozáns magtára

Mit tudunk Veimről?

Ha Veim nevét említjük, egyszerre két terület is eszünkbe juthat. Az egyik hely Nagyasztergár határában álló kereszt közvetlen környéke, a másik az egykori magtár épület romjainak környezete. Előbbi lehetett a középkori Veim helye, utóbbi pedig az új, feltehetően a törökdúlás után újraalapított Veim. A két lokáció egymástól kb. 2 km-re helyezkedik el, nézzük előbb a középkori Veimet.

A magtár mellett látszik egy villanypózna már vezeték nélkül

Egy őszi kép tavaszias hangulatban

A magtár északi homlokzata

Kép nyugat felől a magtárra

Veim a középkorban

Az egykori templomocska helyén, illetve attól pár méterre észak felé ma egy emlékkereszt és egy ismertetőtábla tájékoztat bennünket arról, hogy egykoron itt templom állhatott. Az épület falai a föld alatt rejtőznek, de a kis dombból kiemelkedő földkupacok érzékeltetik a középkori, feltehetően egyhajós, keletelt kis falusi templom egykori fekvését. Egy 1478-as adat alapján tudjuk, hogy kőből épült, fa toronnyal. Feltehetően XII. vagy XIII. századi román templomocska lehetett. Ottjárttunkkor éppen összetalálkoztunk egy jelenleg Nagyesztergáron élő lokálpatrióta párral, akik meséltek kicsit a település történetéről. Az úr, sajnos a nevét nem tudjuk, állíttatta az emlékkeresztet, és ők gondozgatják a távolabbi, újkori temető megmaradt sírjait is. Ő mesélte, hogy rendszerváltás előtt a falak csekély darabjai még látszódtak itt, de a környékbeli fiatalok a dombos terepet crossmotorozásra használták, az épített emlékek és azok környéke részben sérült. 

Emlékkereszt a középkori templom helyén

A Magyarország Régészeti Topográfiája ír arról, hogy az ominózus domb peremén és oldalán sok Árpád-kori és későközépkori edénytöredéket: cserép bogrács-, fazék-, földfesték díszítésű korsó- és fültöredékeket találtak. Ezt a lelőhelyet a középkori Veim falu helyével azonosíthatjuk. 

A falut egy pápai tizedjegyzékben, az 1330-as években említik először írott források. Veim falu János nevű papja 1333-ban 40 kisdénár pápai tizedet fizetett. Feltételezhető a település személynévi eredete, Weni György neve alapján előfordulhat, hogy már 1394-ben a cseszneki várbirtokhoz tartozónak vélhetjük. Feltehetően, bár oklevelekkel nem igazolhatóan a bakonyi erdőispánsághoz, majd a Csákok birtokaihoz tartozhatott. Veimet 1478-ban már bizonyíthatóan a cseszneki uradalomhoz számítják, 1488-ban 23 Ft adót fizettek lakosai. 

A török kor itt is megtette hatását, Veim demográfiája az 1500-as években masszív csökkenést mutat. 1536-ban 8 és fél a portájából 5, 1542-ben 5 és fél, 1559-ben 2 az adózó, 1570-ben már a töröknek is adóznak. 1588 után az adóösszeírásokban nem szerepel, pedig a település feltehetően már a hódoltság korát követően újratelepült. 

Ismertetőtábla a veimi templomromnál

Az 1860-as években Rómer Flóris is járt a környéken, és Pusztaszentegyház néven dokumentálta az akkor még a föld felszínén is látszódó romot. Helyi kalauzunk megmutatta, hogy a templomocska alatti meredélyben forrás fakad. A környéken korábban habarcsos kövek és embercsontok is látszódtak, napjainkban már nem. Kincskeresők több ízben turkáltak a falak és a temetőkerítés környékén. Feltehetően a domb alatt, a templom közelében lehetett egy középkori temető is, magán a dombon pedig valószínűleg a II. világháború német és magyar áldozataiból is temettek. A szovjet hadak 1945. március 22-23-án érték el a térséget, itt húzódott egy bakonyi védvonal, ami igyekezett lassítani az előretörést. A védekező német és magyar egységek katonáit és civil férfiakat is mészároltak le az oroszok a környéken, a közeli Olaszfaluban 32 ártatlan fiatal civil férfit végeztek ki, akiket eltemetni is csak később engedtek. Feltehetően erre a dombra is temettek magyar és német katonákat, és talán civileket az elbeszélés szerint. Napjainkban a templomromnál évente a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én misét tartanak emlékezve az egykori településre.

Veimpuszta az újkorban

A település valószínűleg újratelepült a hódoltság után, és feltehetőleg már nem a régi helyén, hanem arrafelé, ahol ma Veim egykori magtárának épületének romjait találjuk. Veim a 20. század első felében lakott volt, 1966-ban még az áramot is bevezették, napjainkban is láthatóak a területen villanyoszlopok. Sőt, a vezetéskes víz is bevezetésre került. Elemi iskolája is volt a településnek. A 60-as években még közel 200-an lakták Veimet, a 70-es évek végére szinte teljesen elnéptelenedett. A szocializmus központosítási törekvéseit viszont már nem tudta átvészelni a falu. A lakosság egy jelentős részét a szomszédos Nagyesztergárra és a környék falvaiba költöztették.

Ajtónyílás a magtáron

A természet visszahódítja az elhagyott területet

Egykori ablaknyílás

A magtár belülről

A magtár fala az országos kéktúra útvonaláról

Napjainkban Veim egyik utcáján az országos kéktúra útvonala halad át. Az út mentén állnak az egykor 4 szintes magtár ma romjaiban is impozáns falai. Információink szerint a magtár leégett, ez okozta pusztulását. Az épület környékén a földön téglanyomok, épületmaradványok láthatóak. Közel a magtárhoz az erdőben található Veimpuszta temetője, elsősorban 20. századi sírokkal. Mi találtunk 1908-ra és 1962-re dokumentált temetkezést. Érdekesek azok a 20. század jellemzően első felében állított sírkövek, amelyeken a felirat egy enyhén süllyesztett mezőben szerepel. A sírkövek, ahol megvannak, jellemzően kicsik, nem sugallnak városias gazdagságot, de tisztességgel állítanak emléket az itt elhunytaknak. A kis erdőrészletben rejlő temető atmoszférája sajátos, ha erre járunk, érdemes meglátogatni, és akár itt is megemlékezni Veim egykori lakóiról.

Veim puszta temetője

Felújított temetői kereszt

Több régebbi síron is látható a bemélyített szövegmező

Erdei temető, tavasszal az elmondás szerint hóvirágok borítják.

Régi sír Veimen

Veimpuszta Google térképen

Forrás

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

Keszthelyi Szent Lőrinc körtemplom

Körtemplom Keszthely belvárosában

Bár nem olyan látványos templomrom, tekintve, hogy csupán alapfalai maradtak meg a történelem viharaiban, a felmenő falak teljesen eltűntek. Sőt, igazából napjainkban sem az eredeti alapok, hanem a feltárás és konzerválás során új falazattal kirajzolt, kerek hajójú, köríves apszisú centrális templom emlékei tárulnak a Keszthely belvárosába látogatók elé.

Szent Lőrinc körtemplom jelzett kövei Keszthelyen

A kör már a nagyon korai történelmi időkben is a teljesség, a tökéletesség szimbólumának számított, ez tulajdonképpen a mai napig így van. Nyugat-Európában Nagy Károly acheni palotakápolnája lehetett az első, a későbbi centrális katolikus templomoknak mintául szolgáló épület, amelynek építését még a VIII. század végén határozták el. Persze ennek is akadt bizánci előképe. Korai közép-európai körtemplomokat találunk a morva, a cseh és a lengyel területeken, Magyarországon a X. század utolsó éveiben jelentek meg.

De mitől különleges Keszthely egykori rotundája?

Körtemplomok Magyarországon jellemzően a X. század legvégétől a XIII. század második feléig épültek. A X. századból három ilyen épületet ismerünk, mindegyik fejedelmi/királyi területeken állt. Ezek Esztergom Szent Vid, Veszprém Szent György és Sárospatak köralakú kápolnái voltak. A XI. századból sem ismerünk sok kerektemplomot, de az egyik a keszthelyi Szent Lőrinc kápolna, amely szintén királyi birtokon épült.

Megoszlanak a vélemények a körtemplomok funkcionalitásáról. Az egyik funkció lehetett reprezentatív jellegű, királyi/uralkodói kápolna, erre ismerünk példákat Európából, és a legkorábbi magyar körtemplomok is királyi birtokokon vagy uralkodói központok területén épültek. Daragó László-Máté Balázs-Varga Géza kutatásában kiemeli, hogy a centrális tér nem kedvez a katolikus liturgia bemutatásának, egyszerűen nincs elég hely a hívek számára. Egy kb. 3 méter sugarú térben, ha feltételezzük, hogy az apszisban csak a pap állt, 20-30 embernél több nem fért el túl kényelmesen, ez igaz. Ehhez képest Gervers-Molnár Vera sok esetben falusi plébániatemplomokkal azonosítja a körtemplomokat. A korai templomokhoz az előző szerzőtrió keresztelőkápolna, térítőfunkciót is rendel. Kozák Károly például ezt a funkciót valószínűsíti egy olyan területen, amely fontos utak mentén állt, illetve a X. században a Vérbulcsú nemzetség szállásterülete volt „térítésre váró” besenyő és berény népelemekkel. Az ő területük volt Almád, Ezek a körtemplomok esetleg a későbbi korokban válhattak plébániatemplomokká, esetleg kibővített formában. Körtemplomok bővítésére találunk példákat, ilyen Szalonna, Rábaszentmiklós vagy Pápoc temploma, de a keszthelyi körtemplom is kapott egy téglalap alakú hajót a XIII. században.

Látszanak a téglalap alakú hajó toldásai

Emellett későbbi korokban, főként olyan területeken, ahol a templom körül temető is található, valószínűsíthető a temetőkápolna, esetleg ossarium funkció.

Keszthely a korai középkorban három központ köré szerveződött, lazán kapcsolódó településegyüttes volt. A három egyházi épülete nagyjából egy észak-déli tengelyre fűződött. Plébániatemploma a Festetics-kastély előtt lévő téren állt, Szent Márton templom. A második épület az ominózus Szent Lőrinc körtemplom, a harmadik pedig a mai Szent Miklós temetőben álló Szent Miklós kápolna. Érdekes analógia, hogy a közeli Tapolcán a vár területén volt megtalálható a plébániatemplom, és nyugatabbra az egykori Szent Miklós körtemplom, amelynek nem volt papja, tehát valószínűleg nem plébániatemplomként funkcionált.

A keszthelyi Szent Miklós kápolna romantikus stílusban átépített nyugati oldala

A déli és a keleti falakon megmaradt és restaurált középkori falfestmények

A Sznet Miklós templom körüli temető egyik sírján imádkozó angyal

Angyalfej a Szent Miklós kápolnán

A körtemplomok geometriája

A rotundák szerkesztési elve általában követ bizonyos matematikai elveket. Például a keszthelyi körtemplomról elmondható, hogy a hajó belső falíve köré írt négyzet egyik csúcsa megadja a szentély körívének középpontját. A szakirodalom 6 ilyen templomot említ a középkori Magyarország területén, a keszthelyit, a baj-kovácsit, a szászvárosit, a kallósdit, a gyulakeszit és a letenyeit. Építési koruk eltér ugyan, de a hatból 4, a keszthelyi, a kallósdi, a letenyei és a gyulakeszi viszonylag közel vannak egymáshoz, a középkorban mind Zala vármegye területén helyezkedtek el.

A Szent Lőrinc körtemplom pusztulása

Említettük, hogy Keszthelyen három szakrális építmény is állt, ebből kettő biztosan megvolt a XIII. században, a Szent Márton templomot 1247-ben említették először. Ez az épület az 1860-as évek elejéig létezett, akkor végleg lebontották. A Szent Miklós kápolna is középkori, a törökök elpusztították ezt a településrészt, a kápolna felújítására a XVIII. században került sor, de keleti és déli oldalán részben felszínre hozták és konzerválták a középkori falfestményeit. 

A Szent Lőrinc körtemplom közvetlen szomszédságában a XIV. században, 1386-ban Lackfi István nádor ferences templomot építtetett, ez a gótikus templom ma is áll. A helyi ismertetőtábla és több forrás is arról ír, hogy a körtemplomot a ferences teplom építésekor bontották le, annak köveit használták. Ennek két dolog némileg ellentmond. Az egyik, hogy eleinte úgy volt, hogy a városba érkező ferencesek a Szent Lőrinc templomot kapják meg, de ezt András keszthelyi plébános ellenezte, így a ferencesek új egyházat építettek. Ha András ellenezte, hogy a ferencesek megkapják a Szent Lőrinc templomot, amelyet 100-150 évvel azelőtt bővítettek ki, akkor miért hagyta, hagyták lebontani? A másik, hogy a források Keszthely országos vásártartási jogát Nagy Lajos királytól eredeztetik, aki 1382-ig élt. A feltehetően általa adományozott vásártartási jog alapján tartott vásárt Keszthely, mégpedig augusztus 10-én, Szent Lőrinc napján, a körtemplom búcsújának idején.

Keszthelyi egykori ferences, ma premontrei templom

Jobboldalon látható az egykori végvár rekonstruált bástyája

A törökök közeledtével a ferencesek elmenekültek Keszthelyről, a XVI. században a terület akkori birtokosai, a Gersei Pethők a ferences templomot erőddé alakítják, amelyet aztán a török nem is vett be. Giulio Turco 1571-72-es alaprajza erről tanúskodik. Bizonyítékunk nincs persze erre, de előfordulhat, hogy ekkor bontották le a körtemplomot, és a köveit az erődítéshez használták? Mindenesetre ezek a rajzok a körtemplomot már nem jelzik.

Alapfal rekonstrukciók a keszthelyi romkertben

Feltárását 1954-55-ben Sági Károly történész vezette, a mélyen megtalált alapfalakat visszatemették, de a templom alaprajzát a felszínen kirajzolták, ez látható napjainkban is.

Google térképen a keszthelyi Szent Lőrinc rotunda

Források:

Bozóki Lajos: Középkori falképek a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolnán
Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái 1972
Helyi ismertető tábla
Kozák Károly: Közép-Európa centralis templomai (IX—XI. század)
Daragó László-Máté Balázs-Varga Géza: Az Árpád-kori rotundák tervezése - a Magyar Királyság
körtemplomainak szerkesztési és térszervezési vizsgálata
Müller Róbert: A keszthelyi Fő tér
Hangodi László: Lapidáriumi esték - Tapolca eltűnt középkori egyháza, a Szent Miklós kerektemplom
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. 1972
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai 1963
Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

Szent Miklós templomrom (Veszprém)

Szent Miklós-szeg, templomrom rejtve a város közepén

Veszprém városa megannyi látnivalót, közöttük több középkori romot is tartogat a látogató számára, gondoljunk csak a Margit-romokra, a Gizella kápolnára, a várra, a Szent György kápolnára vagy épp a veszprémvölgyi apácakolostor romjaira. Talán kevésbé ismert a Szent Miklós templomrom története annak ellenére, hogy a város központi részén, a Laczkó Dezső Múzeum tőszomszédságában helyezkedik el. A Balaton tágabb környékén bizony találkozhatunk néhány Szent Miklósról nevezett korai templommal, ilyen a csopaki, azaz egykori kövesdi templomrom, a vállusi Szent Miklós kolostorrom vagy épp a keszthelyi Szent Miklós temetőkápolna. Valószínűleg nem véletlen a névválasztás, Miklós püspök, akit ma leggyakrabban a Mikulás alakjaként emlegetünk sok egyéb mellett a tengerészek védőszentje is, így egy nagyobb tó közelében nem lehet meglepő kiemelt tisztelete. Emellett az iparosok védőszentjeként is ismert, a környéken pedig több arra utaló régészeti leletet is találtak, hogy itt a középkorban iparosok telepedtek le, például kisméretű vasolvasztókemencéket. Az ismert leggkorábbi magyarországi Szent Miklós patrociniumú templom Esztergomhoz köthető (1156). A romterület nem is olyan régen került újra látókörbe, hosszú évekig a föld alatt pihentek az alapfalak. Megtalálásához is érdekes történet fűződik, kezdjük ezzel.

A veszprémi Szent Miklós templomrom

 

A templomrom első feltárása

Mint említettük, a falak hosszú évek óta a Kálvária-domb felszíne alatt pihentek, az emberi emlékezet által feledésbe merültek. Bár a régészet egészen biztosan nem állt azon a technikai színvonalon az 1920-as, 30-as években, mint napjainkban, egy szemfüles régésznek, Rhé Gyulának szöget ütött pár árulkodó nyom a fejében, hogy valami izgalmas dolgot rejthet a terület.
 
Középkori vízforrás, a Komakút. A romtól nyugatra található teret ma is Komakútnak hívják, de első fennmaradt említése a XIII. században történt, akárcsak a templomé. Sajnos a Komakút tér nevéhez egy szomorúbb, későbbi történeti esemény is kapcsolódik, a Veszprém környéki zsidóság számára itt hozták létre a gettót a vészkorszakban.
 
Földmunkáknál előkerülő emberi csontok. Középkori templomaink jelentős hányadára jellemző, hogy temetkeztek köréjük, így régészeti szempontból ez is vezethette a fókuszt.
 
„Csakis valamely az emlékezetből kiveszett régi okkal magyarázhatónak” tartotta Rhé Gyula, hogy az úrnapi körmenet útjába esett ekkoriban a terület.
 
A környéket az oklevelek Szent Miklós-szegként emlegették, és hivatkoztak egy azonos nevű templomépületre is, amelynek elhelyezkedése a feltárásig nem volt ismeretes.
 
Illetve a Kálvária-domb a „legutolsó időig magántulajdonokba beékelt egyházi terület volt."
 
Rhé Gyula ennek nyomán még 1929 telén ásatásba fogott, és a kutatóárokban talált is alapfalat, illetve néhány sírt. 1930-ban folytatódott a feltárás, előásták a templom alapfalait. A templom körül lévő temetőt valószínűleg már a templom megépülte előtt is használhatták, mert sírjaiból XI. századi uralkodóink – Salamon (1063-1074), I. László (1077-1095) és Kálmán 1906-1116) – pénzei is előkerültek. Ezek alapján Rhé még XI. századi építést feltételezett. Jelenleg a XIII. század első negyedét tartják az építés legvalószínűbb idejének, de fel-felmerül a XII. századi építés is.

 A Kálvária-domb és környéke a Szent Miklós-templom romjaival 1930 körül. Rhé Gyula rajza 

Szent Miklós szeg templomának története

A templom első említése 1237-ből ismert egy adásvétel kapcsán, az egyik földdarab a Szent Miklós egyház mellett feküdt, a templom feltehetően a XIII. század első negyedében keletkezett. A helyben bányászott dolomit törtkőből épült, keletelt, eredetileg egyhajós, kezdetben egyenes szentélyzáródású épületet többször bővítették, de a kutató régész szerint sem egyértelműek a bővítési fázisok. Nyugati végéhez tornyot, északi oldalához sekrestyét és csontházat, az osszárium északkeleti falvége nincs bekötve a sekrestye falába, ez biztosan későbbi hozzáépítés, déli oldalához előcsarnokot toldottak (a tornyot és a déli előcsarnokot sorolták az első építési, romanikai periódushoz is), majd a XV. században vagy a XVI. század elején hajóját két pillér közbeiktatásával kéthajóssá alakították. Hasonló megoldású templomok főként a Szepességből és a Csallóközből ismeretesek az 1430-as évektől kezdve. Az egyenes záródású szentélyt idővel a nyolcszög három oldalával záruló, sarkain támpillérekkel erősített szentély váltotta fel. Az első feltárás során még kerültek elő padlódarabok (18×18×4 cm-es tégla), illetve színes belső festésről árulkodó vakolatdarabok is. Valószínűleg a XVI. században keletkezett a keleti pillér közelében sziklába vájt mélyedés, amelyből 46 késő középkori fémtárgy került elő.

Szemben a szentély, balra (észak) távolabb a sekrestye, közelebb az osszárium falai, középen a hajót meggosztó tartópillérek

 
Kralovánszky Alán régész a templom arányait megfigyelve az alábbi következtetéseket vonja le: „Mint ismeretes, egy templom arányaira többnyire a szentély a meghatározó. Mivel esetünkben a 110 cm-es falvastagság és a szentély belső szélesség 630 cm-es, a számításba vehető lábméretek közül a 31,38 század-centiméteres rajnavidéki lábbal látszik összefüggésben lenni – a fal így 3,5 láb, a szentély szélessége 20 láb. A hajó szélességét a szentély szélesség fél falszélességgel bővült mérete határozta meg. A hajó hosszát pedig az antik, vitruviusi elvnek megfelelően a diagon, tehát a hajó szélességéből képzett négyzet átmérőjének köríve határozta meg. Ugyanez a diagonális szerkesztés mutatható ki a toronynál is. Feltételezésem szerint európai tanultságú mester tervezte, szerkesztette a templomot.” 

A Szt. Miklós-templom felső-rajnai lábbal történt szerkesztésmódja (Kralovánszky Alán rekonstrukciója)

 

A régész építtetőként a vallon származású Robertus veszprémi püspököt (1209-1226) feltételezi, aki később esztergomi érsekké vált. Szent Miklós magyarországi tiszteletét is vallon kereskedők közvetítésének tulajdonítja.

Szent Miklós-templom. Az 1978-as ásatás alaprajza (Kralovánszky Alán nyomán rajzolta Kulcsár Ágnes) 

 
A templomot több forrás is említi a XIII-XVI. század között. Az 1515-ben Veszprémben tartott egyházmegyei zsinaton elrendelték, hogy az úrnapi körmenet egyik állomása a Sztent Miklós plébániatemplom legyen. A körmenet pontos forgatókönyvét is leírták. Az oltári szentség fölé tartott baldachin négy rúdját a Keresztelő Szent János templomtól a Szent Miklós templomig a várbeli Mindenszentek egyház prépostja, a somogyi és a zalai főesperes, valamint az Örsi prépost vitték, a Szent Miklós templomtól pedig a hántai prépost, a segesdi, budai és fehérvári főesperes. Ez szúrt szemet többek között a templomot elsőként feltáró régésznek.
 
Az 1500-as évek adóösszeírásai fokozatosan egyre kevesebb adófizetőt mutattak, talán jelezvén is a nehezebb idők közeledtét, a török veszedelmet. Szent Miklós-szeg templomával együtt véglegesen feltehetően Veszprém első, 1552-es török ostromának eshetett áldozatul. Erre mutatnak a templom 1930-as ásatásakor talált, időrendben legutolsó, I. Ferdinánd királytól (1526-1564) 1528-ból és 1541-ből származó érmék. A plébániatemplomot egy 1550-es összeírás már elpusztultként említette.

A második, 1593-as török ostromról, a város körülzárásáról Baranyai Decsi János eképpen írt:
„Az éjszaka beálltával Fekete Benedek néhány válogatott lovassal kilopakodott a várból, és egy kápolnába vette be magát, hogy napkeltekor a biztonságban kószáló barbárokat váratlanul megrohanja. Nem is csalta meg reménysége, mert mihelyt megvirradt, a barbárok vezetői csekély kísérettel elindultak a védőtetők építkezéséhez, óvatlanul, készületlenül. Fekete Benedek pedig rájuk törve űzte, kergette őket, végezetre ujjongva visszavonult a várba.” Az említett kápolna lehetséges, hogy azonos a Szent Miklós templommal.
 
A templomromok fölé 1747-ben barokk kálváriát építettek. Főbb szobrait – Jézus, Szűz Mária, Mária Magdolna, Szent János – később a Szent László kápolna mellé (az 1930-as években már itt álltak), majd elé helyeztek át. A kommunista hatalomátvétel után a kálvária stációi pusztulásnak indultak, ami a Vegyipari Egyetem építése (1971) során teljesedhetett ki, ekkor részben elhordták a Kálvária-domb déli oldalát is. Az utolsó stációalapot az 1978-as Kralovánszky Alán és Éry Kinga vezette ásatás tüntette el. Ekkor 48 sírt is feltártak a szűk környéken.

Előtérben a sekrestye és a csontház, a magas épület pedig az egyetemé a Kálvária-domb elhordott részén

A Szt. Miklós-templom dél felől a feltárás során, 1978 (LDM Fotótár R/3416)

A templomromok és a kálvária stációi 1930 körül LDM Régészeti Adattár 3194 dr. Cholnoky Jenő ajándéka

A domb északi és nyugati lábát a XVIII-XIX. században a terjeszkedő város házai vették körül. Egy részük megsérült a II. világháborúban, és a XX. század második felére lebontották azokat, nyomaik manapság is láthatóak.

Az egykori házak romjai a templomromtól nyugatra (a vörös homokkő tömb gyanúsan a templomhoz tartozhatott)

Cikk: Kapui Ferenc
Színes képek: Márián Gábor

Google térkép a Szent Miklós templomromhoz

Források

Helyi ismertetőtábla
Séd 2020. VI/6. 10. oldal Tóth G. Péter
Séd 2020. VI/6. 25. oldal Rainer Pál
Rainer Pál: A veszprémi Szt. Miklós-szeg és temploma

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Volt egyszer egy Ify-kápolna

Emmaus-kápolna, a romlás virágai a Szent György-hegyen

Magam valamikor még a 2010-es évek előtt jártam az Ify-kápolnánál először. Épp a Szent György-hegyen tettünk a családdal látogatást egy egyetemi csoporttársamék pincéjénél. Valahogy szóba keveredett a romos épületek iránti vonzódásom, és erre örömmel újságolták, hogy egy templomrom akad a hegyen is, itt a közelben. Felkerekedtünk, és elmentünk "Emmausba". Sajnos akkor nem volt nálam fényképezőgép, a telefonom pedig még nem kamerás készülék lehetett, így fotódokumentáció nem áll rendelkezésre ebből az időből. 2013-ban aztán a Balatoniromok bloggal is felkerestük az épületegyüttest, ekkor már szerencsére készültek képek, ezeket tesszük közzé most a blogon. 

Ify-kápolna a Szent György-hegyen

2021. október 31-én ismét meglátogattuk a hegyet, a közeli Lengyel-kápolnánál elcsíptük a naplementét egy őszi túra után. Korán sötétedett, így az Ify-kápolnát kihagytuk. Akkor még nem sejtettük, hogy többé sosem láthatjuk olyan formában, mint korábban. November 27-én a Facebokon értesültünk róla, hogy a kis templom tornya nem bírta tovább az idővel való dacolást, leomlott. 

Az Ify-kápolna leomlott tornya

Miért Ify-kápolna az Ify-kápolna?

Az y-ból sejthetjük, hogy nem az épület korára utal az Ify szócska, bár ez a templomrom valóban nem túl régi. A források szerint a háború alatt épült egy része, majd élete során folyamatosan építgette Ify Lajos plébános, az épület, mi több, az épületegyüttes megálmodója.

Lengyel-kápolna

Tarányi-pince még a "felújítása" előtt szintén a közelben

Kereszt a remetelak előtt

Ki volt Ify Lajos?

Bár a kápolna és az azt övező épületegyüttes története viszonylag rövid, szerencsére Ify Lajosról elég sok cikk jelent meg a sajtóban, főként a háború előtti sajtóban. 

Ify Lajos portréja (Zalai Hírlap 2017)

A gimnáziumot Keszthelyen a premontrei rend iskolájában végezte. 1905-ben, I. osztályosként 16 korona ösztöndíjban részesült. 1909-ben arról értesülhettünk, hogy felvették a pécsi szemináriumba papnövendéknek. 1919-ben, az I. világháború utáni évben a Pécsi Egyházmegye és gróf Zichy Gyula megyéspüspök jóvoltából a megye több papjával együtt ruhabeszerzési segélyben részesül.

1920-ban az Uj-Somogy számol be arról, hogy Fonyódon önálló plébánia létesülését a gróf Zichy Béla nagylelkű földadománya révén. Az ügyet, dr. Ripka Ferenc, gázgyári vezérigazgató, és egyben a hitközség volági elnöke szorgalmazta. A 100 hold földből a plébánia 50 holdat, a templom 25-öt, a tanító 20-at, a dékány pedig 5 holdat kapott. Gróf Zichy Béla egyébként a Fonyódhoz tartozó Bélatelep névadója, az ő földjeit parcellázták fel üdülőtelepnek a területen.

1921. június 29-én Péter Pálkor (Szent Péter a halászok védőszentje) megtörtént a megnagyobbított kápolna, azaz immáron templom illetve a halászlegények zászlószentelési ünnepsége. A zászlóanya Ripka Ferencné, a gázgyári vezérigazgató felesége volt. Az ünnepségre ellátogatott a Keszthelyi Premontrei Gimnázium, Ify Lajos alma materének tanári kara. Balaton környéki keresztutak cikkünkben említettük a templomot illetve a környezetében látható keresztutat.

Fonyódi Nagy Boldogasszony templom, Ify Lajos szolgálati helye

1922-ben Ify Lajost tanúként hallgatták ki dr. Tószegi Freund Albert meggyilkolásának ügyében. Freundot az 1919-es tanácsköztársaság bukása után gyilkolták meg, azt feltételezve róla, hogy kommunista. Ify Lajosnak közvetlen tapasztalata nem volt az üggyel kapcsolatban. A Tószegi família története elég szerencsétlenül alakult. Albert özvegye váratlanul hunyt el pár évvel férje kivégzése után. 1926-ban két gyermekük közül lányuk egy külföldi nevelőintézetben tüdőgyulladást kapott, és fiatalon elhunyt 1926-ban.

1924-ben helyi képviselőtestületbe választották Ify Lajost Fonyódon, de az eredményt megfellebbezték. Az új, megismételt választás eredményeként Ify Lajost nem választották meg, kimaradt a testületből.

1924-ben a Pécsi Lapok tudósított egy érdekes ügyről. Ify Lajos konfliktusba került dr Vass József népjóléti miniszterrel, kalocsai nagypréposttal. Emlékszünk még Ripka Ferencre? Ő biztosította a telket a templomhoz. Egyetlen kikötése volt, hogy a templomnak ne legyen harangja, hogy a harangozás ne zavarja nyáron fonyódi pihenésében. 

"Mivel azonban templom harang nélkül még se maradhat, a fonyódi templom harangjai is meg­szólalnak s hangjuk messze elhallatszik a Balaton fölött. Ezért feszült a viszony Ify plébános és Ripka Ferenc között, aki házigazdája volt Vass József dr. miniszternek és Ripka Ferenc nem akarta megtisz­telni a helyi plébániát azzal, hogy tőle ősi szokás szerint kikérje a hozzájárulást, illetőleg a stólát, hogy a kalocsai nagyprépost és miniszter egy sze­mélyben a fonyódi templomban bemutathassa a reggeli misét. Kanapépörröl van tehát szó csak, melynél egyelőre a gerinces plébános maradta győztes, aki, ha arra fölkérik, megtiszteltetésnek vette volna, ha Vass József dr. misézik templomában."

Szintén ebben az évben Ify Lajos a Fonyódi fürdőtelepfejlesztő hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósági tagjává vált. Ez a pozíciója 1929-ig állt fenn.

Ify Lajos pártolta a kulturális rendezvényeket. 1925-ben a Lengyeltóti postás dalestély felülfizetője 50 000 koronával. Összehasonlítás képpen a már említett gróf Zichy Béla és a Tószegi Freund család egy tagja, Ferenc 200 000 koronával szerepeltek az esemény túlfizetői névsorában. De a későbbiekben is hallani hasonló támogatásokról, például "A Fonyódi leventék mű­kedvelő előadásai" révén. 

Szintén 25-ből kapunk hírt arról, hogy a Kaposvári Egyesületi Leánynevelő Intézet balatoni tanulmányi kirándulásaihoz nyújtott segítséget a plébános. 1931-ben szintén egy leányintézet növendékei érkeztek a tóhoz a madarak és fák napja alkalmából, akiket Ify Lajos kalauzolt.

1928-ban Fonyód állomásán Ify Lajos köszönti a Vatikánból hazatérő Serédi Jusztiniánt, Magyarország új hercegprímását. Az érsek útját megörökítette a filmhíradó is. Sajnos azt nehéz megállapítani, hogy a filmen melyik üdvözlés látható, mert együtt említik a fonyódit és a siófokit. 

A Budapesti Hírlap eképp emlékezett meg az eseményről: "Fonyó­don hosszabb időre állt meg. Az állomás előtt diadalkapu várta az egyházfejedelmet s fagyöngykoszorú pompázott az állomásépü­letek minden ablakában. A vasutasok sajátpénzükből díszítették fel az épületeket.

Díszbe öltözött hajdúk, leventék és tűz­oltók fogadták a prímást, feszes állásban, mögöttük zenekar, iskolák növendékei. A környékből tizenhét református és tizenöt evangélikus lelkész vezetésével jöttek el a protestáns hivők, hogy a magyar katoli­kus egyház fejét üdvözöljék. Üdvözlőbeszé­det Ify Lajos plébános és Weiselbach Iván báró, vármegyei főjegyző mondott."

Serédi Jusztinián fonyódi fogadtatása 1928 januárja (Pesti Hírlap)

1929 végére a fonyódi plébánost adminisztrátorrá nevezték ki.

Ify Lajos templomépítő és templomépíttető gyakorlatát már Fonyódon elkezdte, de több környékbeli templom építkezéséhez is hozzájárult anyagilag, 1930-ban a Kémesen építendőéhez is. 1932-ben a balatonfenyvesi templomépítést is támogatta, az erre a célra létrehozott gyűjtést koordinálta. 

Balatonfenyves egyházközségi képviselőtestület (Buza Péter: Balatonfenyves), Ify Lajos a középső sorban balról a 3.

1934. július 22-én a felszentelésére is sor került. 1935-ben ő celebrálta a fonyódligeti harangszentelés szertartását. 1937-ben két tantermes iskola építésére írt ki pályázatot a fonyódi egyházközség. 1937-ben a fonyódi templom új harangtornyot kapott, illetve részben felújították. 1937-ben Fonyódon Ify Lajos felszenteli az Iskolanővérek iskoláját. 1938-ban Ify Lajossal az egyházközség élén tárgyalások kezdődnek a balatonfenyvesi elemi iskola számára megvenni kívánt telekről. 1941-ben végül át is adták a megépült iskolát.

Balatonfenyvesi templom (Somogyi Ujsag 1934. október)

Lerakták a fonyódi Polgári iskola alapkövét. Az alapot Ify Lajos plébános áldotta meg, majd később hit- és erkölcstan oktatóként tanított is a falai között.

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola 1939

1942-ben a Somogyi Ujság foglalta össze Ify Lajos 25 éves plébánosi tevékenykedését annak alkalmából, hogy a plébános 1942. május 31-én tartotta ezüstmiséjét. "Az ő nevéhez fűződik a plébánia megalapításán kívül annak megépítése, a templom építése, majd később megnagyobbítása, a hősök oltárának, a kampanellának építtetése, harangok, orgona s a tel­jes belső templomi felszerelés be­szerzése, a régi iskola renoválása, új iskola építése, s négy egyházközség alakulása és 5 kápolna építése. Nincs az egyházmegyében még egy ilyen község, ahol 23 év alatt ennyi alkotást végzett volna egy személy. Soha sem fogja elfelejteni a fonyódi nép, hogy mit jelent számára Ify Lajos plébános, aki emellett a sze­gények jóságos segítője."

1930-ban Fonyódon Ify Lajos búcsúztatta a hazánkba látogató pápai legátus vezetőjét, Sincero bíborost.

Puszta érdekesség egy 1931-es hír, miszerint Ify Lajos bejelentést tett a csendőrségen egy hamis 1 Pengőst illetően, amit ismeretlentől kapott misepénz fejében.

Láthattuk, hogy Ify Lajos több területen is aktív közéleti szerepet vállalt, 1935-ben ismét újabb szerepkörben láthatjuk, az Uj-Somogy eképpen írt erről: "Fuzionálnak a Balaton somogyi oldalán levő Han­gya Szövetkezetek. Fonyódón Hangya-értekezlet volt, amelyen megbeszélés tárgyát képezte a Ba­laton déli oldalán levő Hangya-szövetkezetek fúziója, hogy ezáltal ol­csóbbá tegyék a fürdővendégek nyaralását. Ify Lajos plébános, az ér­tekezlet elnöke, meleg szavakkal üdvözölte Hann Miklós »Hangya«-központi referenst és a megjelent igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, majd átadta a szót Hann Miklós központi referensnek, aki részletesen ismertette a nagyszabá­sú tervet, majd' egyhangúlag elfo­gadták a javasolt fuzionálási terve­zetet. Az uj szövetkezet székhelye Fonyód lesz és elnökének Ify La­jos fonyódi plébánost igyekeznek megnyerni. Az értekezleten részt vett még Balatonboglár és Bala­tonszárszó Hangya szövetkezet igazgató­sága is. 1936-ban be is jegyezték Ify Lajos igazgatói tagságát.

1936-ból kapjuk a hírt, hogy Mécs László premontrei szerzetes, költő a Felvidéken újra visszakapta útlevelét, a csehszlovák hatóságok szorításából Magyarországra jöhetett, és a nyarat Ify Lajosnál tölthette Fonyódon. Mécs költészetén túl személyesen is fontos személyiség számomra, hiszen szülővárosomban, Csornán, a premontrei apátságban is hosszabb időt töltött élete folyamán. Költészetének egyik legszebb gyümölcse A királyfi három bánata című alkotása, megkockáztatom, hogy az egyik legmeghatóbb anyaság témájű mű, amely magyar nyelven született.

1938-ban Keszthelyen a karmeliták templomában orgonahangversenyt rendeztek, melynek megnyitó beszédét Ify Lajos mondta. Még Pécsett került közel az orgonákhoz, megtanulta az orgonajavítás rejtelmeit. A Szent György-hegyen is javított hangszereket, "Emmausban" komoly harmónium- és óragyűjteménnyel rendelkezett.

Az utolsó harmónium az Emmaus-kápolnában

1939-ben a Fonyódon is megalakuló KALOT, azaz Katolikus Legényegylet egyházi elnöke lett Ify Lajos.

Szobrok a kápolnán

Kilátás a Badacsonyra

Az egyik kiegészítőépület

Emmausi épületek

Lengyel-kápolna és Szigliget vára az Ify-kápolnától

Ma már nem ilyen az összkép

Emmaus

Míves zár

A torony, amit így már nem láthatunk többé

1942-ben adja hírül az Uj-Somogy, hogy Ify Lajos a Szent György-hegyen fekvő kis földjén egy meglévő épületet újítgat, illetve építkezik. A cikk beszél a harmóniumépítésről, illetve egy majdani kápolna építési terveiről is. Ify Lajos már 1942-ben azt tervezte, hogy idős korában felköltözik a hegyre, és minden nap istentiszteletet mutat be a kis kápolnában.

Emmus a remetelak

A háborús évek után a sajtó hallgatott Ify Lajosról. Az aktív közéleti szerepet is vállaló plébánost a kommunista államhatalom eltávolította a fonyódi plébánia éléről. A pap idő előtt visszavonult Szent György-hegyen álló remetelakjába, ahol órákat javított, harmóniumokat épített, és házvezetőnőivel élt 1967-es haláláig. Csak 3 évvel halála előtt kereste fel az Új Ember. A rövidke cikk említi, hogy a plébános sírhelye a házak feletti apró platón már készen állt, illetve az épületeknél Ify Lajos már ott tartotta tölgyfakoporsóját, készülve a túlvilágra. 

Ify Lajos és házvezetőinek sírján tavasszal hóvirágok nyílnak

1967. szeptember 19. óta nincs fent a magyar zászló az épületegyüttesnél, amely jelezte Ify Lajos jelenlétét birodalmában, ezen a napon egy másik birodalomba költözött.

Tornác beszakadt tetővel

A Kincskereső videója az Ify-kápolnáról.

Saját fényképeinket Márián Gábor készítette, a cikket pedig Kapui Ferenc írta.

Források

Iskolai értesítők, Keszthely - Premontrei katolikus gimnázium Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

Pécsi Napló, (18. évfolyam) 1909-07-03 / 148. szám

Dunántúl, 1919. január (9. évfolyam) 1919-01-17 / 13. szám

Uj-Somogy, 1920. augusztus (2. évfolyam) 1920-08-19 / 189. szám

Fonyód a Wikipédián

Uj-Somogy, 1921. július (3. évfolyam) 1921-07-03 / 149. szám

8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam) 1922-01-31 / 25. szám

Pesti Napló, 1926. május (77. évfolyam) 1926-05-11 / 105. szám

Uj-Somogy, 1924. augusztus (6. évfolyam) 1924-08-15 / 187. szám

Pécsi Lapok, 1924. május-augusztus (3. évfolyam) 1924-08-30 / 206. szám

Miskolczi Napló, 1924. szeptember (24. évfolyam) 1924-09-02 / 200. szám

Somogyi Ujsag, 1925. március (7. évfolyam) 1925-03-01 / 49. szám

Iskolai értesítők, Kaposvár - Egyesületi Leány Gimnázium Egyesületi Leány Gimnázium, Kaposvár, 1925

Uj-Somogy, 1927. március (9. évfolyam, 48-73. szám)1927-03-16 / 61. szám

Budapesti Hírlap, 1928. január (48. évfolyam, 1-25. szám)1928-01-20 / 16. szám

Pesti Hírlap, 1928. január (50. évfolyam, 1-25. szám)1928-01-20 / 16. szám

Központi Értesítő, 1929 (54. évfolyam)1929-01-24 / 4. szám

Pesti Hírlap, 1929. december (51. évfolyam, 274-297. szám)1929-12-13 / 284. szám

Dunántúl, 1930. január (20. évfolyam, 1-24. szám)1930-01-24 / 19. szám

Budapesti Hírlap, 1930. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)1930-08-26 / 192. szám

Friss Ujság, 1931. április (36. évfolyam, 74-93. szám)1931-04-11 / 81. szám

A Pécsi Római Katolikus Szent Erzsébet Leánygimnázium Évkönyve A Mi Asszonyunkról Nevezett Női Kanonok Szerzetrend Pécsi Róm. Kat. Szent Erzsébet Leánygimnáziumának Értesítője az 1931-1932. iskolai évről (Pécs, 1932)II. Adatok az 1931-32. iskolai év történetéhezKirándulások. Fonyódi kirándulás

Kis Ujság, 1932. augusztus (45. évfolyam, 171-194. szám)1932-08-02 / 171. szám

Uj-Somogy, 1934. július (16. évfolyam, 146-171. szám)1934-07-19 / 161. szám

Somogyi Ujsag, 1934. október (16. évfolyam, 222-246. szám)1934-10-21 / 238. szám

Uj-Somogy, 1935. január (17. évfolyam, 1-25. szám)1935-01-26 / 21. szám

Somogyi Ujsag, 1935. július (17. évfolyam, 147-172. szám)1935-07-09 / 153. szám

Uj-Somogy, 1936. július (18. évfolyam, 148-174. szám)1936-07-11 / 157. szám

Központi Értesítő, 1936 (61. évfolyam, 2. félév)1936-10-22 / 43. szám

Uj-Somogy, 1937. február (19. évfolyam, 26-48. szám)1937-02-14 / 36. szám

Somogyi Ujsag, 1937. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)1937-09-22 / 214. szám

Somogyi Ujsag, 1938. február (20. évfolyam, 25-47. szám)1938-02-11 / 33. szám

Somogyi Ujsag, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)1938-07-12 / 154. szám

Somogyi Ujsag, 1939. június (21. évfolyam, 131-154. szám)1939-06-14 / 141. szám

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola Szent István Polgári Iskola, Fonyód, 1939

Somogyi Ujság, 1940. június (22. évfolyam, 124-145. szám)1940-06-21 / 140. szám

Somogyi Ujság, 1941. február (23. évfolyam, 27-49. szám)1941-02-11 / 34. szám

Somogyi Ujság, 1942. június (24. évfolyam, 122-145. szám)1942-06-05 / 125. szám

Uj-Somogy, 1942. október (24. évfolyam, 222-246. szám)1942-10-03 / 224. szám

Somogyi Ujsag, 1942. október (24. évfolyam, 222-246. szám)1942-10-17 / 235. szám

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola Szent István Polgári Iskola, Fonyód, 1942

Buza Péter: Balatonfenyves. Fejezetek egy nyaralótelep életéből (Balatonfenyves, 1993)A templomtól az iskoláig

Új Ember, 1964 (20. évfolyam, 1-52. szám)1964-12-13 / 50. szám

Magyar Nemzet, 2016. március (79. évfolyam, 51-75. szám)2016-03-19 / 66. szám

Zalai Hírlap, 2017. szeptember (73. évfolyam, 204-229. szám) 2017-09-16 / 217. szám

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.