2014/07/06

Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom (Dörgicse)

Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom és a környező lakóépületek története (Kapui Ferenc)


Ahogy korábban írtuk, Dörgicse falu nem panaszkodhat templomokkal való ellátottságára, hiszen 4 működő és 3 rom állapotú egyházi épülettel is bír, amelyek közül a felsődörgicsei és a kisdörgicsei romot már bemutattuk, most az alsódörgicsein a sor. Alsódörgicsét korábban Füreddörgicsének vagy Boldogasszonydörgicsének is nevezték, a középkorban leginkább utóbbi néven emlegették. 1950-ben egyesült Felsődörgicsével, azóta neve csupán településrész-névként használatos. 

Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom
Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom

Alsódörgicse templomát először 1268-ban említik írásos források, ekkor a fehérvári őrkanonokság birtoka. Templomát Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. 1548-ban égette fel a falut először a török. A későbbi években többször is a török porta adófizetője. Az 1600-as években az evangélikusok vették birtokba, de 1754-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök katonai erővel visszaveszi a katolikusoknak és helyreállíttatja. A korabeli dokumentumok szerint 1778-ban működő szentes hely, de 1816-ban már romként írják le. 1938-ban történt meg első statikai megerősítése, 1967-68-ban pedig feltárták a területet. Jelenleg a körülötte lévő tisztáson szalonnasütő és piknikező helyeket alakítottak ki, amelyek hangulatát egyedivé teszi a patinás középkori rom és a remek kilátás a Balatonra.

Kilátás a romtól a Balcsira

A templomot nagy valószínűséggel a XIII. század közepén építették. Keletelt, nyugati homlokzatán magas, kb. 20-22 méter magas toronnyal, aminek a tetején pusztulása előtt sátortető és két nagy kereszt állt. A torony mérete kiemelkedik a hasonló, környéken található templomok tornyai közül. A fenti részében két eredeti és egy rekonstruált román kori ikerablak is található. A templomtoronyhoz csatlakozó egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomtest pedig aránytalanul kicsi. A templomot tornyán a külső és a belső oldalon is láthatóak vakolatdarabok, egykor festettek lehettek. Békefi Reming az 1900-as évek elején a külső falon még emberalakokra emlékeztető falfestmény-töredékeket írt le.

A templom légifotója
(Szerző: Civetran)

Egy későbbi, második építési periódusban a XIV. század végén a templomot megerősítették, mind a torony, mind az oldalfalak támpilléreket kaptak. A templomot egy kb. 60 cm vastag kerítőfallal, úgynevezett cinteremmel vették körül, és a szentély mellé északi oldalról sekrestyét emeltek. A cinterem építésekor bonthatták le a templomtól észak-nyugatra fekvő lakóépületet, melynek nyomai megvannak. Padlója öntött volt, és kb. 60 cm-rel volt lejjebb a korabeli járószintnél. Legvalószínűbb, hogy ebben élhetett a templom papja. Egyidős lehetett magával a templommal.

Egy harmadik építési, azaz átalakítási periódus is megemlíthető, amit már az 1600-as években az evangélikusok hajtottak végre. Elfalazták az apszist és a sekrestyéből ide vezető bejáratot. A templom falának északi részéhez szószéket emeltek, és úrasztalát építettek.

Feltehetően valamivel a kerítőfal építések után emelhették a templomtól délre eső L-alakú lakóépület komplexum északi, két helyiségből álló részét. Ez szinte bizonyosan a templom papjának lakhelyéül szolgált. Az északi rész nyugati szobája konyha lehetett egy feltárt kemencével, a keleti kisebb szoba pedig kamra lehetett. A délebbi épületkomplexum nagyobbik szobája szintén egy konyha lehetett, amely előtt keskenyebb tornác futott végig. A háznak feltehetően volt emelete is. A két nagyobb házat összekapcsoló helyiségsor gazdasági célokat szolgálhatott. a leletanyagokból, a kerámiák minőségéből feltételezhető, hogy a lakó nem volt szegény. Háztartási eszközök, kerámiák, szőlőművelő eszközök, lakatok, zárak és érmék kerültek elő a környékről, sőt, alsó-ausztriai I. Ferdinánd hamisított pfennigjéből is előkerült 5 db. A lakóházakat a 16. században érte a pusztulás, leégtek, valószínűleg török segítséggel. Helyükön a 17-18. században temető működött. Jelentős emléknek számítanak a magyarországi középkori lakóházak maradványai közül.

Kövessétek Instagram csatornánkat is még több romról készült képért!

Fényképek az impozáns tornyú alsódörgicsei Boldogasszony templomromról (Márián Gábor)


Az alsódörgicsei torony

Jól látszanak az ikerablakok és a vakolás

A torony az egykori apszis felől

Helyreállított ívek

A torony felső része

A torony déli oldala

A templom körüli alapfalak és a torony

Impozáns méretek

Hasadás a torony oldalán

A déli oldal rekonstrukció

Csodás látvány

Merőlegesen

Őszi hangulat

Jobbról a sekrestye alapfalai láthatók

A külső vakolat, az alakok már nem kivehetőek

A teljes, impozáns torony

Ősz

Az ikerablak trió

A torony alulról

Ablak a tornyon

Itt a piros hol a piros

Fel az égbe

Sokat látott kövek

Régi és új

A rekonstruált ikerablak

Nyílások

Vakolás és a tornyot erősítő támpillér

Az egykori lakóházak alapfalai

A torony keleti homlokzata

Nyílások

Ablak az égre

Ablakok másként

Hasadék

A torony a felsődörgicsei templomrom közeléből

Ködös Dörgicse

A bal oldali fehér épület a torony, fotó a Mencshely felől

Kilátás a romtól a Balatonra

Az alsódörgicsei Boldogasszony templomrom megközelítése (térkép)


A templomrom a Balatontól északra, Veszprém megyében, Dörgicse településen található. Balatonakali felől Dörgicsére beérve rögtön jobbra kell letérni, a Fő utcáról a templom tornya már látszik. A Gernyei utcában lévő kis tisztást kell keresni, itt parkolni is könnyű. Térképmellékletünkön a rom a legdélebbi. Díjfizetés nélkül látogatható.



A templomrom GPS koordinátái: 46.914922, 17.727321

Felhasznált irodalom

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!