A rádpusztai templomrom rövid története (Kapui Ferenc - Márián Gábor)
Ezúttal a Balcsi déli partján látogattunk meg egy középkori templomromot, melynek magja az Árpád-korban épült. Gondozott liget, tiszta környezet, sok helyen magasan álló falak fogadtak minket, jó volt látni a rendben tartott romot.
A templom eredetileg
egy lapos, jól kiégetett vörös színű téglából falazott félköríves szentélyből
(apszis) és egy ennél alig szélesebb hossznégyszögű hajóból állt. A kis templom falainak alapozása különleges, kb. 1 méter mély, és 1,25 m széles, mivel az épület homokos talajra épült, óvni próbálták a vízbemosódásoktól, talajmozgásoktól.
Az eredeti
románkori templomot több ízben érte átalakítás, bővítés. Ezek közül elsőnek a
XIII - XIV. század fordulójára keltezhető az új hajó hozzáépítése a korábbi
hajó nyugati végéhez. Így az eredeti templom egyetlen, nyugati bejárata eltűnt a nyugati fal teljes lebontásával. Az új hajót diadalív kötötte össze a régebbi - ezután már
szentélyként használt - hajóval. Ennek kiképzése úgy történt, hogy a korai
nyugati zárófalat csaknem teljesen eltávolították, kivéve az új diadalív
lábazata alatti csonkot. Ezt követően a templom bejárata a déli oldalra került. Továbbá karzat is emelkedett az új hajó nyugati
harmadában, tartóoszlopainak alsó részei ma is megfigyelhetők.
A XV. században került sor az oltárral ellátott sekrestye - kápolna
- hozzáépítésére a románkori hajó északi oldalához. Ezt az épületrészt teljes mértékben kőből falazták, ellentétben a korábbi templomrészekkel, amelyek főként téglákból álltak.
Az egykori Rád falu
templomáról egyedüli írásos forrásaink az 1333-35-ös pápai tizedjegyzékből
származó adatok, melyek megemlékeznek egy Péter nevű plébánosról. Részletesebb adatok szólnak azonban a Rád nemzetség tagjairól,
a Rádiakról, akikhez valószínűleg e kis templom építtetését köthetjük. A család egyik ága Pozsega vármegyébe került a XIII. századtól, egy másik ág egyik leszármazottja Benedek néven 1290-1309 között Veszprém püspöke. A család 3. ága pegig Rád, és pár környékbeli falu birtokosa.
A XII-XIII. századtól a pannonhalmi bencések és a fehérvári káptalan is rendelkezik itt birtokkal, jellemző a bencés rend térhódítása az ősfoglaló Rád nemzetség tagjaival szemben is.
1573-75 között megemlítik a falut a török adóösszeírások is, ekkor a hódoltsághoz tartozik a terület, és kétfelé adózik. A
faluról az utolsó ismert adatunk 1588-ból származik.
A tihanyi bencés apátság 1671-87 közötti összeírásában már puszta falunak említik Rádot, de feltehetően korábban elnéptelenedett, elpusztult a település.
Később a Festetich család szerez itt birtokot, de ők csak majorságot hoztak létre, a romot már nem támasztották fel, nem építették újjá.
Az idők folyamán többször megbolygatták a rádi templom romjait, feltehetően inkább építőanyagok után kutatva, mintsem kincskeresési szándékkal. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1959 őszén végeztette el a rádpusztai rom feltárását és konzerválását. Nyáron a források szerint a romnál tartanak komolyzenei koncerteket, sajnos ezekről nincs tapasztalatunk, de különleges hangulatuk lehet.
Update: nemrégiben (2016.11.30.) találtuk ezt a remek videót a romról. Köszönet a készítőnek!
Drónvideó a rádpusztai romról (Andris Air Youtube csatornájáról)
Update: nemrégiben (2016.11.30.) találtuk ezt a remek videót a romról. Köszönet a készítőnek!
Fényképek a rádpusztai templomromról (Márián Gábor)
A Rádpusztai templomrom kelet felől |
Magasabb falmaradványok |
Kereszt |
A rom körüli temető |
Egy régi sír |
Fémkereszt a temetőben |
A sekrestye |
Falmaradványok |
Belső tér |
A belső tér nyugati oldala |
A sekrestye ajtaja a templom felől |
A karzatot tartó oszlopok maradványai |
Rádpusztai falmaradványok |
A rádpusztai templomrom megközelítése Google térképen
A rádpusztai templomromot a Balaton déli oldalán, Somogy megyében találjuk. A 67-es útról az M7-es autópálya felől közeledve lekanyarodunk balra, és a 67-essel párhuzamosan Rádpuszta felé tartunk. A lovaspark ki van táblázva. Itt a térkép szerint letérünk a lovascentrum felé vezető útról, és egyenesen, egy rosszabb állapotú úton megyünk tovább, jobb kéz felől kis tábla jelzi a romot, amelyet a helyi temető övez. Ha eltévednénk, a helyiek biztosan segítenek.
A romhoz vezető temető kapuja |
Rádpusztai templomrom nagyobb térképen való megjelenítése
Felhasznált irodalom
Éri István leírása a romról, és annak feltárásáról
Balatonlelle.me leírása
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!
Nagyon jó bejegyzés.
VálaszTörlésA temető mikori? Még használatban van?
Meg kellene látogatni,nagyon csalogató!
VálaszTörlés@ribizlifozelek, a temetőben a most látható sírok nem túl régiek, igaz feltehetően korábban, a középkorban is használták, de annak feltárása nem történt meg az egyik forrásunk szerint, mivel a temető akkoriban, amikor a templomot feltárták, még használatban volt. Régi, pár száz éves sírkövekkel találkozhatsz Balatonudvari temetőjében, Balatonszőlős sírkertjében is van pár régi, szív alakú sírkő. Érdekes, elhagyott temető a papsokai templomrom környékén is van, ez Balatonfüreden található. Illetve Kapolcson nemrég kitisztították a dzsungelből a régi izraelita temetőt, ami pár száz méterre van a falutól, hangulata ennek is meghitt, érdekes. Ha valamelyik megközelítéséhez szeretnél segítséget kérni, írj nyugodtan, jártunk mindegyik említett helyen. Bocs a kései válaszért, de talán jobb későn, mint soha!
VálaszTörlés