Alsóperei pusztatemplom (Olaszfalu templomrom)

Az alsóperei templom története

Az alsóperei templom története

Néha mi magunk is azt gondolhatnánk, hogy a Balaton tágabb környezetében minden arra érdemes romot felfedeztünk már, de évről évre bukkannak fel szerencsére számunkra még ismeretlen, vagy meg nem látogatott épület nyomok. Ilyen az alsóperei templomrom, amely szerény maradványaival nem vonz tömegeket, de az elhagyott épületek rajongóinak egy újabb lehetőség arra, hogy egy történelmi helyszínen magukba szívhassák a régmúlt emlékeit.

Alsóperei pusztatemplom

Pere egykoron a nem is oly távoli Bátorkő várához tartozott a keleti Bakony erdejében. A XIII. században a várat építtető Csák nemzetségé, a XIV-XV. században a várat birtokló Újlakiaké. Később a Nádasdy-család birtoka a környék, akiknek egy az 1780-as években emelt kis kastélya is állott a közelben, amelynek meglétéről elsősorban a kis angol park élővilága, és Rómer Flóris 1860-as publikációja árulkodik leginkább. Az építtető Nádasdy Ferenc, ezen a néven a VII., negyvenéves korában, fiatalon elhunyt, és a kastély romlásnak indult. Rómer atya így írt erről:

„Az itten romba dűlésre kárhoztatott—hajdan, mint hallám, nagy fénnyel és költséggel emelt — úrilak újra bánatos érzelmeket gerjesztett szívemben. Hány család, gondolám magamban, szűkölködik minden hajlék nélkül, és itt a XIX. század vandalizmusa elhagy enyészni egy, még kevés év előtt lakályos, palotát, melyről egy két tized múlva alapfalai után indulva, tudja isten, mit fog a nép regélni.”

Bizony az épület már 1860 körül romos állapotban találta a felfedezőt, napjainkra gyakorlatilag eltűnt. Rómer beszél még a közeli vadászlakról, amelyben kis kitömött állatgyűjteményt tudott megnézni, igaz csak az ablakon keresztül, lévén, nem talált a lakban otthon senkit. Nos, a területen ma is áll vadászház, szóval a vadgazdálkodási hasznosítása az megmaradt a környék erdeinek.

Flóris atya röviden megemlékezik a környék növényvilágáról is: „Az itten keresett kövületek közül semmit sem találtam, de annál nagyobb örömöt okozott az itt díszlett Asphodelus albus (királyné gyertyája, védett), melynek kóróit nagy mennyiségben láttam, valamint az ősz hírnökét is , a zászpa kikericset, mely a réteken mindenütt kidugá csinos fejét.”

A perei templomrom rövid leírása 

És persze a templomromról is írt:

„Az erdő szélén állnak egy puszta templom romjai; a terméskőből álló rom 4° hosszú, 2° széles, egyenesen elvágott karral. A benne álló fák 60 évnél régiebbek, jele annak, hogy mind a templom, mind a hajdan itt állott falu, melynek alapjai körös-körül láthatók, már mintegy század előtt elpusztulának. A minden dísz nélküli falak csak észak- és nyugat felé állnak, a kerítőfal pedig 5 ölnyire övezi a romot körös-körül.”

Középkori templomának alig felismerhető romjai ma is láthatók Alsópere pusztától keletre, az erdőben, jelenleg egy bozótos, aljnövényzettel benőtt, de megközelíthető területen, mi 2023 augusztusában jártunk a romnál. Középkori említését nem ismerjük, ránézésre tipikus kis falusi templomromnak tűnik, Koppány Tibor ír arról, hogy Zirctől mintegy 10 km-rel délkeletre, Alsópere puszta mellett, Zirccel egyező méretű Árpád-kori templom romja áll az erdőben. A felszín fölé csak északi, 80 cm vastag falának kb. 5 méter hosszú szakasza emelkedik jelenleg, ez az északi falszakasz. Rómer idejében még a nyugati falak is jobban kiemelkedtek. A keletelt, íves szentéllyel záródó templom alaprajza a terepen egyértelműen felismerhető Koppány szerint, ez ma is így van. Hajójának külső mérete 8×15 méter, amelyhez 7 méter átmérőjű apszis csatlakozik. A rom körül nagyjából 30 méteres átmérővel épített körítőfal látszik, amelynek déli oldalán mély árok húzódik, észak felé pedig lakóházak helye látszik. A középkori házak nyomait mi az aljnövényzettől nem tudtuk megfigyelni, ha egyáltalán még megfigyelhetőek. A körítőfal nyomai enyhén kiemelkednek, és az árok is kivehető.

Ha a környéken jár az ember, esetleg a tési szélmalmokat, vagy a közeli Bátorkő várát látogatja meg, érdemes lehet erre a látnivalóra is egy kis időt szentelni.

Kapui Ferenc

Források

Romer Flóris: A Bakony. Győr, I860,. 135.
A környékről a feol.hu-n
A romról a kozepkoritemplom.hu-n
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Fényképek az alsóperei templomromról (Márián Gábor, 2023)

Az alsóperei templomrom északi fala

Nyugat felől szemlélve a romterület

Észak felől a falmaradvány

Az egykori hajóból az északi fal

Az alsóperei templomrom megközelítése Google térképen

Mi Olaszfalu, Felsőperepuszta felől közelítettük meg, keskeny, aszfaltozott, jól járható út vezet a rom közeléig. Tábla jelzi a romot az erdő felé, itt pedig le lehet rakni az autót.

Az említett tábla 2023-ban

Cserfekvési templomrom

Cserfekvés - egy százéves falu eltűnése

Éppen 100 éve 1924-ben engedélyezte a belügyminiszter a somogyi Hosszúvíz és Cserfekvés puszták kisközséggé alakulását ideiglenesen Cserfekvés néven. 1925-ben az állandó elnevezése Hosszúvíz lett. 1930-ban a két települést együttesen 325-en lakták. Cserfekvést pedig 1931-es források szerint majdnem százan. 2024-ben Cserfekvés temploma romos, az összedőlés szélén áll, őslakos már nem él a településen, néhány nyugalmat kereső betelepülő alkotja az állandó lakosságot, nagyjából 4-5 ház lakott.

Cserfekvési templomrom

Milyen utat járt be az egykor iskolával, templommal, tejcsarnokkal és bolttal rendelkező település a 20. században a szinte teljes elnéptelenedésig? Érdekes történet a falupusztulásról.

20. században elhagyott települések Magyarországon

Az elhagyott településekről legtöbbeknek talán egy vadnyugati, ördögszekerek járta főutca ugrik be, pedig hazánkban is találni szép számmal elnéptelenedett falvakat. Korábban a somogyi Sörnyepusztáról és elhagyott templomáról, illetve Veim-pusztáról írtunk már. Cserfekvés közelében állt Virágospuszta, Háromház, Kak, amelyek gyakorlatilag szinte teljesen eltűntek a térképről.  De kezdjük az elején.

A rom északi irányból

A templomhajó belseje 2024-ben

Cserfekvési templom dél felől a három ablakkal

Cserfekvés születése

Hosszúvíz környéke a 19. században Hunyady (nem az a Hunyadi) birtok volt, és a gyenge, homokos, néhol mocsaras földeken dohányt termesztettek. Ezután a repce termesztés, majd a libatenyésztés jelentette a környékbeliek megélhetését. 1873-ban már említik Cserfekvést, mint tanyát. A név eredetéről azt tartják, hogy egy csertölgyes irtáson sokáig otthagyták a kivágott fatörzseket fekve, így lett a tanya neve Cserfekvés. Ez nem is olyan elképzelhetetlen, hiszen a terület maga erdős, csertölgyek ma is találhatók a környéken, és az, hogy egy tanya egy irtás területén létesül nem szokatlan esemény.

A templom mögött épült egy vadászles

A torony tetőzete már nagyon rossz állapotban van

A nyugati oldalhoz épült vadászles közelebbről

A toronyablakon át látható gerendák

1924-ben tanyából kisközséggé alakult, a források szerint valamikor a 20-as években épülhetett harangtornya, amely a mai templom tornyával azonos. A 20-as évekből a templomtól kicsit délre találunk még egy emléket, mégpedig egy kőkeresztet, amelyet Lehner Mátyás és Vadál Katalin emeltettek 1926-ban. Hosszúvíz település arculati kézikönyve szerint helyreállításáról nem kívánnak gondoskodni a helyiek, és helyi védelemre sem ajánlott, ahogy a temető düledező kőkeresztje sem.

A templomhoz közeli kereszt 1926-ból

A templom építési idejéről nem sok adatot találunk. A következő hírünk egy 1944-es újságcikkben bukkan fel. „Műkedvelő előadás Cserfekvéspusztán. A Mesztegnyő községhez tartozó Cserfekvés pusztán a levente fiúk és lányok nagysikerű műkedvelő előadást rendeztek. Színre került a Rózsamajor virága című 4 felvonásos színmű. A derék leventék az előadás jövedelmét az épülő kápolna költségeire fordítják.”  Egy jóval későbbi, 2016-os cikkben Paár Károlyné nyilatkozta, hogy férjével ők voltak az elsők, akik 1955-ben esküdtek a templomban. Tehát a templomhajó építését 1944 és 55 közé tehetjük. Elvileg a háború után éptették fel a helyiek, mindenfajta külső segítség vagy támogatás nélkül. Oltárképe és berendezése csak ezután lett. A helyi plébános elkerült Karmacsra (melynek izraelita temetőjéről írtunk korábban), és az ott felújított templom régi berendezését adományozta a cserfekvési egyháznak.

"Korai lenne még elsiratni"

Az 1970-es években a templomban még hetente miséznek. Két újsághírt is kapunk a településről 1971-ben. Az egyikben Pár Károlyné boltvezető nyilatkozik (feltehetően azonos a korábban említett Paár Károlynéval, de itt elírhatták a nevét). 38 házból 9 már üresen áll, a településre napi 25 db Somogyi Néplap érkezik. A gyerekek iskolába már Mesztegnyőre járnak. A másik cikkben Paár Károly szavait olvashatjuk. A cím beszédes: „Korai volna elsiratni!” – Paár Károly arról számol be, hogy levelezett lapokkal, minisztériumokkal, de mégsem sikerült elérni, hogy aszfaltozott út vezessen Cserfekvésre. Ez 2024-ben sincs másképp. Az út helyenként homokos, másutt murvás, esetleg saras, gödrös. 1968-ban bevezették az áramot a faluba, házhelyeket még mértek ki, de Marcaliban a járásnál már nem adtak ki építési engedélyeket. A falu egy része a helyi TSZ-ben dolgozott, de például a gyerekek iskolába járása, egyeseknek a munkába járás, a nagyobb városok megközelítése nem volt triviális. Ebben az időben messze nem volt mindenkinek autója. Érdekes, hogy 1971-ben a tanács vásárolt egy TV-t, hogy az iskola épületében tudjon TV-t nézni az is, akinek nem volt saját készüléke. Magyarországon hivatalosan 1957 ót van TV sugárzás. Paárék ekkor már úgy nyilatkoznak, hogy épül a házuk Marcaliban, hamarosan otthagyják a cserfekvési ingatlanjukat, amelynek eladása ekkor már gyakorlatilag kilátástalan.

A torony aljában üresen álló szoborfülke

A torony alján nyíló bejárat részlete

A cserfekvési toronytetőn még dacol a kereszt az idővel

Az utolsó házasságkötésre a 80-as években került sor a cserfekvési templomban. 1986-ban már arról olvasatunk, hogy a templom harangját elvitték Mesztegnyőre, a faluház előtt van kiállítva egy fa haranglábon. A templom a végelszámolt TSZ területén áll, az épület kivett gazdasági épületként szerepel a földhivatali bejegyzésekben. A termelőszövetkezet megszűntével elárverezték, 2007-ben magántulajdonba került. Felmerült, hogy a település vagy az egyház visszakaphatja, de a földhivatali adatok szerint 2011 óta ugyanaz a magánszemély szerepel a templom és a cirka 600 négyzetméteres terület okiratain egyedüli tulajdonosként.

Cserfekvési templom 2014-ben

A cserfekvési templomrom 2024-ben

A Cserfekvési templomrom leírása

Az épület nagyjából kelet-nyugati tájolású, apszisa a középkori hagyományokkal ellentétben nyugat felé néz. Tornya, a korábban épített, ma egy nagy repedéssel el is vált a hajótól, keleten helyezkedik el. Déli falon három nagy ablakot találunk. Az épületből gyakorlatilag minden mozdíthatót elvittek már néhány csekély padmaradványtól eltekintve. A falakat összefirkálták, a tető valószínűleg hamarosan be fog szakadni, rossz állapotban van. A templommal szembeni ház sárga oromfala még áll. Bár a cserfekvési kápolna építészetileg nem mondható jelentősnek, története figyelemre méltó, tipikus példája a 20. századi magyar falvak pusztulásának. A templom megmaradásához sok pénzre, vagy valamiféle csodára lenne szükség. Talán már elsiratni is késő.

Az oltár

A keleti bejárat az apszis felől

A déli fal ablakai belülről

Kapui Ferenc

Fényképek a Cserfekvési templomromról (Márián Gábor)

A képek legtöbbje 2024-ben készült. Jártunk a romnál 2014-ben is, a 14-es képeknél zárójelben feltüntetjük az évszámot.

A toronybelső faszerkezete (2014)

A templomhajó padmaradványokkal és ágakkal (2014)

Egy rendhagyó "hívő" (2014)

Cserfekvési templom dél felől (2014)

Cserfekvési templom dél felől (2024)

Egy kút vízzel (2014)

Megmaradt kútkáva (2014)

Épületrom a templom közelében

A templommal szembeni ház homlokzata

Épületrom az elhagyott pusztán

A Cserfekvési templomrom megközelítésa Google térképen

A romhoz több úton is el lehet jutni, figyelembe kell venni, hogy rossz, saras idő esetén nehézségekbe ütközhetünk. Autóval mi a térkép szerinti Hosszúvíz felőli megközelítést javasoljuk, kevesebb gödörrel járt, mint a Mesztegnyő felőli. Libickozma és Nagybajom felől egy szakasz olyan gödröket tartalmazott (2024 tavaszán), hogy azt sima gépkocsival mi járhatatlannak ítéltük.

Források

Budapesti Hírlap, 1925. november 45. évfolyam 262. szám 9. oldal

Hosszúvíz településképi arculati kézikönyv, készült: 2017. évben

Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 12. Somogy megye (1997)

Somogyi Ujság, 1944. április 26. évfolyam 93. szám 3. oldal

Somogyi Hírlap, 2016. 27. évfolyam 161. szám 5. oldal

Somogyi Néplap, 1971. 27. évfolyam 139. szám 8. oldal

Szabad Föld, 1971. 27. évfolyam 29. szám 2. oldal

Szabad Föld, 1986. 42. évfolyam 5. szám 12. oldal

Uj-Somogy, 1931. 13. évfolyam 112. szám 2. oldal

Vasárnap, 1924. január-június 5. évfolyam 19. szám 7. oldal

Gamászapusztai templomrom

Volt egyszer egy Gamásza

Most egy különleges, eldugott, nem agyonposztolt helyre kalauzoljuk el olvasóinkat a Balaton környékén, amely nem más, mint Gamásza. És azáltal, hogy bizony nem gyakran emlegetik, együtt jár, hogy viszonylag kevés a rendelkezésre álló, arról fellelhető információ. Ettől függetlenül megpróbáltunk ezzel kapcsolatosan minden elérhetőt felhajtani, és pár érdekességet találtunk - mutatjuk.

Gamásza tornya a bevezető tagútról

Gamásza, azaz Gamászapuszta ma Balatonszabadi település külterületi része, nem épült egybe szervesen a falutesttel, attól távolabb néhány kilométerre található. Igazából Siófok sóstói részéhez közelebb is helyezkedik el. Egy szerény útjelzőtábla mutatja, hol kell lekanyarodni a 7-es útról. Aszfaltozatlan út vezet be Gamászára, amely egy részben elhagyott majorság benyomását kelti. Gamászának egykor saját megállóhelye is volt a Balaton déli oldalán futó vasútvonalon, amely jelentőségteljesebb múltról tanúskodik, de ez ma már nem létezik. A parton a Gamászai strand őrzi nevét, de maga a településrész sem elhagyott teljesen, papíron 46 körüli lakója van, és 18 lakóházzal rendelkezik, ezek hosszúkás, egykori cselédlakások lehettek. Ottjárttunkkor mi nem találkoztunk senkivel, de látszott, hogy némelyik ház lakott.

Gamászapusztai templomrom nyugat felől

Ma Gamásza Somogy megyében található, közel Fejér megyével közös megyehatárhoz, a megyerendezés előtt Veszprém megye része volt, szintén a megyehatárhoz közel, akkor a Veszprém-Somogy határhoz. És, ez azért érdekes, mert egykoron állt egy Gamászai csárda, amelyet a megyehatár pont kettészelt nagyivója gerendájának vonalában. Feltehetően a korban a szomszéd vármegyék rendfenntartó erői nem intézkedhettek a szomszéd vármegyében, így a leírások szerint a csárda kedvelt ivóhelye volt a környék betyárainak is. A csárda helyét mi nem kerestük, valahol a vasút környékén helyezkedett el, közelében 6 bronzkori urnasírt találtak.

A toronysisak és a kereszt még megvan

Gamásza néveredete

Maga a település neve is érdekes hangzású. A közelben, Balatonlellétől délre található határrész, amelyet Gamásnak neveznek, egy Gamás nevű település, amelyet középkori iratok is említenek. Sőt, szó esik Gamásról például az 1055-ös Tihanyi alapítólevélben. A citált Kovács Éva tanulmány szerint lehet kapcsolat, legalább etimológiai kapcsolat a közeli Gamás és Gamásza között, de ez nem alátámasztott. Felmerülhet a személynévi néveredet, de erre nincs bizonyíték. A gam- előtag görbülést jelentő szórész, akár ehhez is lehet köze. A tájnyelvi szó a "gamó" amúgy kampót jelent. Tolnában ismeretes egy Gamó nevű hely még, illetve az egykori Temes vármegyében is található Gamza helységnév.

A nyugati, feltehetően karzatra vivő egykori ajtónyílás.

Gamászai asszonyok

A faluról keresgélve sikerült belebotlani a Tolnai Világlapja hasábjain egy kis történetbe, tanmesébe, amely röviden arra az időre emlékezik vissza, amikor a nagy amerikai kivándorlások történtek. Gamászának a bő esztendők után szűk esztendők jutottak, a férfiak felkerekedtek szerencsét próbálni Amerikába. Közben az otthonmaradott asszonyok próbálták megmutatni, hogy mire képesek. Serényen művelték a földeket, összefogtak. Együtt értékesítették a termékeiket, és újra jólétbe fordították a falut. Ezt megírták az Amerikában lévő férfiaknak, akik hazatértek, és maguk is elcsodálkoztak, illetve felrótták maguknak azt, hogy akár ezt ők is megtehették volna. A cikk közöl egy rövid dalocskát is a Gamászai asszonyokról:

"Gamászai menyecskék.
Hejh, híresek azok még; 
Míg az uruk odajár,
Kivirul a nagy határ.

Gamászai menyecskék,
Hejh, híresek azok még;
Hogy az uruk hazatér: 
Kész a leves, hát egyél!
Gamászai menyecskék."

Egy leszakadt ablakszárny, amely nem biztosít további kilátást.

Gamászai templomrom

No de, blogunk főprofilját ugye a Balaton környéki romok és azok történetei képezik, itt mégis kicsit bajban vagyunk. A romról gyakorlatilag semmilyen épkézláb, hiteles adatot nem találtunk, Gamászáról sem sokmindent. A fenti történetecske, amely 1931-es már említ templomot, sőt papot is Gamászán. Azt írja, hogy a templom melletti nagy hársfánál jöttek össze az asszonyok megbeszélni a tennivalókat. Napjainkban hársfa nincs, egy szilvafa fordult épp termőre a torony mellett ottjárttunkkor. A környéken, Somogyban jártunk más hasonló helyeken, például Sörnyepusztán, Béndekpusztán, Hosszúvíz-Cserfekvés környékén, esetükben a történet hasonló. Egy major, egy tanyaközpont a békeidőkben létesült vagy épp már létezett, de gazdaságilag fellendült. Létesült templom, iskola, bolt. Aztán a modernebb időkben, az 1900-as évek közepén nem kapott aszfaltos utat, nem kanyarodott be a busz, a mezőgazdasághoz már kevesebb munkavállaló is elég volt, és elnéptelenedett.

Ez fészek is megtapasztalta az elnéptelenedést

A templom tornya nem tűnik réginek. A falazások déli és nyugati irányba mutatnak nyomokat, tájolása nagyjából észak-déli lehetett, ami nem utal középkori előzményekre. A torony földszinti részén nyugat és dél felől található ajtónyílás, a délit téglával berakták. A nyomok alapján arra következtethetünk, hogy mindkét ajtó egy másik helyiségbe nyílt. A torony nyugati falán kb. egy emelet magasságban ajtónyílás látszik, talán a karzatra vezethetett fel. A toronysisak ép, a tornyon látható a kereszt. A tabi plébánia honlapján a következőket olvashatjuk: "Dr. Takács Lajos apát-plébános 1985-ben megvásárolta Gamásza puszta 40 kilógrammos harangját, és a településnek adományozta." Mégpedig a szintén somogyi Lullának.

Gamásza

A templom építését mi az 1800-as évek közepére, végére tennénk, de az 1900-as évek eleje sem teljesen elvethető, 1931-ben nagy valószínűséggel már állt. A turistautak.hu említi a település egykori temetőjét, a temetői kereszten egy 1899-es dátum olvasható (legközelebb mi is felkeressük), persze ez a dátum nem datálja a templomot. A harang eladásának története arra enged következtetni, hogy Gamásza elhagyása a 80-as években már előrehaladott állapotban lehetett. Természetesen minden Gamászával kpcsolatos további információra nyitottak vagyunk, írjatok fórumainkon bizalommal!

A Gamászapusztai templomrom a Google térképen

Források

Gamászáról a Hunmix.hu-n
Kovács Éva: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban

Tolnai Világlapja 1931. 19. szám

Turistautak Gamászáról

Draveczky Balázs-Sági Károly-Takáts Gyula: A Somogy Megyei Múzeumok Régészeti Adattára,  Somogy Megyei Muzeumok Igazgatósága Kaposvár 1964

Tabi plébánia

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor

Volt egyszer egy Ify-kápolna

Emmaus-kápolna, a romlás virágai a Szent György-hegyen

Magam valamikor még a 2010-es évek előtt jártam az Ify-kápolnánál először. Épp a Szent György-hegyen tettünk a családdal látogatást egy egyetemi csoporttársamék pincéjénél. Valahogy szóba keveredett a romos épületek iránti vonzódásom, és erre örömmel újságolták, hogy egy templomrom akad a hegyen is, itt a közelben. Felkerekedtünk, és elmentünk "Emmausba". Sajnos akkor nem volt nálam fényképezőgép, a telefonom pedig még nem kamerás készülék lehetett, így fotódokumentáció nem áll rendelkezésre ebből az időből. 2013-ban aztán a Balatoniromok bloggal is felkerestük az épületegyüttest, ekkor már szerencsére készültek képek, ezeket tesszük közzé most a blogon. 

Ify-kápolna a Szent György-hegyen

2021. október 31-én ismét meglátogattuk a hegyet, a közeli Lengyel-kápolnánál elcsíptük a naplementét egy őszi túra után. Korán sötétedett, így az Ify-kápolnát kihagytuk. Akkor még nem sejtettük, hogy többé sosem láthatjuk olyan formában, mint korábban. November 27-én a Facebokon értesültünk róla, hogy a kis templom tornya nem bírta tovább az idővel való dacolást, leomlott. 

Az Ify-kápolna leomlott tornya

Miért Ify-kápolna az Ify-kápolna?

Az y-ból sejthetjük, hogy nem az épület korára utal az Ify szócska, bár ez a templomrom valóban nem túl régi. A források szerint a háború alatt épült egy része, majd élete során folyamatosan építgette Ify Lajos plébános, az épület, mi több, az épületegyüttes megálmodója.

Lengyel-kápolna

Tarányi-pince még a "felújítása" előtt szintén a közelben

Kereszt a remetelak előtt

Ki volt Ify Lajos?

Bár a kápolna és az azt övező épületegyüttes története viszonylag rövid, szerencsére Ify Lajosról elég sok cikk jelent meg a sajtóban, főként a háború előtti sajtóban. 

Ify Lajos portréja (Zalai Hírlap 2017)

A gimnáziumot Keszthelyen a premontrei rend iskolájában végezte. 1905-ben, I. osztályosként 16 korona ösztöndíjban részesült. 1909-ben arról értesülhettünk, hogy felvették a pécsi szemináriumba papnövendéknek. 1919-ben, az I. világháború utáni évben a Pécsi Egyházmegye és gróf Zichy Gyula megyéspüspök jóvoltából a megye több papjával együtt ruhabeszerzési segélyben részesül.

1920-ban az Uj-Somogy számol be arról, hogy Fonyódon önálló plébánia létesülését a gróf Zichy Béla nagylelkű földadománya révén. Az ügyet, dr. Ripka Ferenc, gázgyári vezérigazgató, és egyben a hitközség volági elnöke szorgalmazta. A 100 hold földből a plébánia 50 holdat, a templom 25-öt, a tanító 20-at, a dékány pedig 5 holdat kapott. Gróf Zichy Béla egyébként a Fonyódhoz tartozó Bélatelep névadója, az ő földjeit parcellázták fel üdülőtelepnek a területen.

1921. június 29-én Péter Pálkor (Szent Péter a halászok védőszentje) megtörtént a megnagyobbított kápolna, azaz immáron templom illetve a halászlegények zászlószentelési ünnepsége. A zászlóanya Ripka Ferencné, a gázgyári vezérigazgató felesége volt. Az ünnepségre ellátogatott a Keszthelyi Premontrei Gimnázium, Ify Lajos alma materének tanári kara. Balaton környéki keresztutak cikkünkben említettük a templomot illetve a környezetében látható keresztutat.

Fonyódi Nagy Boldogasszony templom, Ify Lajos szolgálati helye

1922-ben Ify Lajost tanúként hallgatták ki dr. Tószegi Freund Albert meggyilkolásának ügyében. Freundot az 1919-es tanácsköztársaság bukása után gyilkolták meg, azt feltételezve róla, hogy kommunista. Ify Lajosnak közvetlen tapasztalata nem volt az üggyel kapcsolatban. A Tószegi família története elég szerencsétlenül alakult. Albert özvegye váratlanul hunyt el pár évvel férje kivégzése után. 1926-ban két gyermekük közül lányuk egy külföldi nevelőintézetben tüdőgyulladást kapott, és fiatalon elhunyt 1926-ban.

1924-ben helyi képviselőtestületbe választották Ify Lajost Fonyódon, de az eredményt megfellebbezték. Az új, megismételt választás eredményeként Ify Lajost nem választották meg, kimaradt a testületből.

1924-ben a Pécsi Lapok tudósított egy érdekes ügyről. Ify Lajos konfliktusba került dr Vass József népjóléti miniszterrel, kalocsai nagypréposttal. Emlékszünk még Ripka Ferencre? Ő biztosította a telket a templomhoz. Egyetlen kikötése volt, hogy a templomnak ne legyen harangja, hogy a harangozás ne zavarja nyáron fonyódi pihenésében. 

"Mivel azonban templom harang nélkül még se maradhat, a fonyódi templom harangjai is meg­szólalnak s hangjuk messze elhallatszik a Balaton fölött. Ezért feszült a viszony Ify plébános és Ripka Ferenc között, aki házigazdája volt Vass József dr. miniszternek és Ripka Ferenc nem akarta megtisz­telni a helyi plébániát azzal, hogy tőle ősi szokás szerint kikérje a hozzájárulást, illetőleg a stólát, hogy a kalocsai nagyprépost és miniszter egy sze­mélyben a fonyódi templomban bemutathassa a reggeli misét. Kanapépörröl van tehát szó csak, melynél egyelőre a gerinces plébános maradta győztes, aki, ha arra fölkérik, megtiszteltetésnek vette volna, ha Vass József dr. misézik templomában."

Szintén ebben az évben Ify Lajos a Fonyódi fürdőtelepfejlesztő hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósági tagjává vált. Ez a pozíciója 1929-ig állt fenn.

Ify Lajos pártolta a kulturális rendezvényeket. 1925-ben a Lengyeltóti postás dalestély felülfizetője 50 000 koronával. Összehasonlítás képpen a már említett gróf Zichy Béla és a Tószegi Freund család egy tagja, Ferenc 200 000 koronával szerepeltek az esemény túlfizetői névsorában. De a későbbiekben is hallani hasonló támogatásokról, például "A Fonyódi leventék mű­kedvelő előadásai" révén. 

Szintén 25-ből kapunk hírt arról, hogy a Kaposvári Egyesületi Leánynevelő Intézet balatoni tanulmányi kirándulásaihoz nyújtott segítséget a plébános. 1931-ben szintén egy leányintézet növendékei érkeztek a tóhoz a madarak és fák napja alkalmából, akiket Ify Lajos kalauzolt.

1928-ban Fonyód állomásán Ify Lajos köszönti a Vatikánból hazatérő Serédi Jusztiniánt, Magyarország új hercegprímását. Az érsek útját megörökítette a filmhíradó is. Sajnos azt nehéz megállapítani, hogy a filmen melyik üdvözlés látható, mert együtt említik a fonyódit és a siófokit. 

A Budapesti Hírlap eképp emlékezett meg az eseményről: "Fonyó­don hosszabb időre állt meg. Az állomás előtt diadalkapu várta az egyházfejedelmet s fagyöngykoszorú pompázott az állomásépü­letek minden ablakában. A vasutasok sajátpénzükből díszítették fel az épületeket.

Díszbe öltözött hajdúk, leventék és tűz­oltók fogadták a prímást, feszes állásban, mögöttük zenekar, iskolák növendékei. A környékből tizenhét református és tizenöt evangélikus lelkész vezetésével jöttek el a protestáns hivők, hogy a magyar katoli­kus egyház fejét üdvözöljék. Üdvözlőbeszé­det Ify Lajos plébános és Weiselbach Iván báró, vármegyei főjegyző mondott."

Serédi Jusztinián fonyódi fogadtatása 1928 januárja (Pesti Hírlap)

1929 végére a fonyódi plébánost adminisztrátorrá nevezték ki.

Ify Lajos templomépítő és templomépíttető gyakorlatát már Fonyódon elkezdte, de több környékbeli templom építkezéséhez is hozzájárult anyagilag, 1930-ban a Kémesen építendőéhez is. 1932-ben a balatonfenyvesi templomépítést is támogatta, az erre a célra létrehozott gyűjtést koordinálta. 

Balatonfenyves egyházközségi képviselőtestület (Buza Péter: Balatonfenyves), Ify Lajos a középső sorban balról a 3.

1934. július 22-én a felszentelésére is sor került. 1935-ben ő celebrálta a fonyódligeti harangszentelés szertartását. 1937-ben két tantermes iskola építésére írt ki pályázatot a fonyódi egyházközség. 1937-ben a fonyódi templom új harangtornyot kapott, illetve részben felújították. 1937-ben Fonyódon Ify Lajos felszenteli az Iskolanővérek iskoláját. 1938-ban Ify Lajossal az egyházközség élén tárgyalások kezdődnek a balatonfenyvesi elemi iskola számára megvenni kívánt telekről. 1941-ben végül át is adták a megépült iskolát.

Balatonfenyvesi templom (Somogyi Ujsag 1934. október)

Lerakták a fonyódi Polgári iskola alapkövét. Az alapot Ify Lajos plébános áldotta meg, majd később hit- és erkölcstan oktatóként tanított is a falai között.

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola 1939

1942-ben a Somogyi Ujság foglalta össze Ify Lajos 25 éves plébánosi tevékenykedését annak alkalmából, hogy a plébános 1942. május 31-én tartotta ezüstmiséjét. "Az ő nevéhez fűződik a plébánia megalapításán kívül annak megépítése, a templom építése, majd később megnagyobbítása, a hősök oltárának, a kampanellának építtetése, harangok, orgona s a tel­jes belső templomi felszerelés be­szerzése, a régi iskola renoválása, új iskola építése, s négy egyházközség alakulása és 5 kápolna építése. Nincs az egyházmegyében még egy ilyen község, ahol 23 év alatt ennyi alkotást végzett volna egy személy. Soha sem fogja elfelejteni a fonyódi nép, hogy mit jelent számára Ify Lajos plébános, aki emellett a sze­gények jóságos segítője."

1930-ban Fonyódon Ify Lajos búcsúztatta a hazánkba látogató pápai legátus vezetőjét, Sincero bíborost.

Puszta érdekesség egy 1931-es hír, miszerint Ify Lajos bejelentést tett a csendőrségen egy hamis 1 Pengőst illetően, amit ismeretlentől kapott misepénz fejében.

Láthattuk, hogy Ify Lajos több területen is aktív közéleti szerepet vállalt, 1935-ben ismét újabb szerepkörben láthatjuk, az Uj-Somogy eképpen írt erről: "Fuzionálnak a Balaton somogyi oldalán levő Han­gya Szövetkezetek. Fonyódón Hangya-értekezlet volt, amelyen megbeszélés tárgyát képezte a Ba­laton déli oldalán levő Hangya-szövetkezetek fúziója, hogy ezáltal ol­csóbbá tegyék a fürdővendégek nyaralását. Ify Lajos plébános, az ér­tekezlet elnöke, meleg szavakkal üdvözölte Hann Miklós »Hangya«-központi referenst és a megjelent igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, majd átadta a szót Hann Miklós központi referensnek, aki részletesen ismertette a nagyszabá­sú tervet, majd' egyhangúlag elfo­gadták a javasolt fuzionálási terve­zetet. Az uj szövetkezet székhelye Fonyód lesz és elnökének Ify La­jos fonyódi plébánost igyekeznek megnyerni. Az értekezleten részt vett még Balatonboglár és Bala­tonszárszó Hangya szövetkezet igazgató­sága is. 1936-ban be is jegyezték Ify Lajos igazgatói tagságát.

1936-ból kapjuk a hírt, hogy Mécs László premontrei szerzetes, költő a Felvidéken újra visszakapta útlevelét, a csehszlovák hatóságok szorításából Magyarországra jöhetett, és a nyarat Ify Lajosnál tölthette Fonyódon. Mécs költészetén túl személyesen is fontos személyiség számomra, hiszen szülővárosomban, Csornán, a premontrei apátságban is hosszabb időt töltött élete folyamán. Költészetének egyik legszebb gyümölcse A királyfi három bánata című alkotása, megkockáztatom, hogy az egyik legmeghatóbb anyaság témájű mű, amely magyar nyelven született.

1938-ban Keszthelyen a karmeliták templomában orgonahangversenyt rendeztek, melynek megnyitó beszédét Ify Lajos mondta. Még Pécsett került közel az orgonákhoz, megtanulta az orgonajavítás rejtelmeit. A Szent György-hegyen is javított hangszereket, "Emmausban" komoly harmónium- és óragyűjteménnyel rendelkezett.

Az utolsó harmónium az Emmaus-kápolnában

1939-ben a Fonyódon is megalakuló KALOT, azaz Katolikus Legényegylet egyházi elnöke lett Ify Lajos.

Szobrok a kápolnán

Kilátás a Badacsonyra

Az egyik kiegészítőépület

Emmausi épületek

Lengyel-kápolna és Szigliget vára az Ify-kápolnától

Ma már nem ilyen az összkép

Emmaus

Míves zár

A torony, amit így már nem láthatunk többé

1942-ben adja hírül az Uj-Somogy, hogy Ify Lajos a Szent György-hegyen fekvő kis földjén egy meglévő épületet újítgat, illetve építkezik. A cikk beszél a harmóniumépítésről, illetve egy majdani kápolna építési terveiről is. Ify Lajos már 1942-ben azt tervezte, hogy idős korában felköltözik a hegyre, és minden nap istentiszteletet mutat be a kis kápolnában.

Emmus a remetelak

A háborús évek után a sajtó hallgatott Ify Lajosról. Az aktív közéleti szerepet is vállaló plébánost a kommunista államhatalom eltávolította a fonyódi plébánia éléről. A pap idő előtt visszavonult Szent György-hegyen álló remetelakjába, ahol órákat javított, harmóniumokat épített, és házvezetőnőivel élt 1967-es haláláig. Csak 3 évvel halála előtt kereste fel az Új Ember. A rövidke cikk említi, hogy a plébános sírhelye a házak feletti apró platón már készen állt, illetve az épületeknél Ify Lajos már ott tartotta tölgyfakoporsóját, készülve a túlvilágra. 

Ify Lajos és házvezetőinek sírján tavasszal hóvirágok nyílnak

1967. szeptember 19. óta nincs fent a magyar zászló az épületegyüttesnél, amely jelezte Ify Lajos jelenlétét birodalmában, ezen a napon egy másik birodalomba költözött.

Tornác beszakadt tetővel

A Kincskereső videója az Ify-kápolnáról.

Saját fényképeinket Márián Gábor készítette, a cikket pedig Kapui Ferenc írta.

Források

Iskolai értesítők, Keszthely - Premontrei katolikus gimnázium Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

Pécsi Napló, (18. évfolyam) 1909-07-03 / 148. szám

Dunántúl, 1919. január (9. évfolyam) 1919-01-17 / 13. szám

Uj-Somogy, 1920. augusztus (2. évfolyam) 1920-08-19 / 189. szám

Fonyód a Wikipédián

Uj-Somogy, 1921. július (3. évfolyam) 1921-07-03 / 149. szám

8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam) 1922-01-31 / 25. szám

Pesti Napló, 1926. május (77. évfolyam) 1926-05-11 / 105. szám

Uj-Somogy, 1924. augusztus (6. évfolyam) 1924-08-15 / 187. szám

Pécsi Lapok, 1924. május-augusztus (3. évfolyam) 1924-08-30 / 206. szám

Miskolczi Napló, 1924. szeptember (24. évfolyam) 1924-09-02 / 200. szám

Somogyi Ujsag, 1925. március (7. évfolyam) 1925-03-01 / 49. szám

Iskolai értesítők, Kaposvár - Egyesületi Leány Gimnázium Egyesületi Leány Gimnázium, Kaposvár, 1925

Uj-Somogy, 1927. március (9. évfolyam, 48-73. szám)1927-03-16 / 61. szám

Budapesti Hírlap, 1928. január (48. évfolyam, 1-25. szám)1928-01-20 / 16. szám

Pesti Hírlap, 1928. január (50. évfolyam, 1-25. szám)1928-01-20 / 16. szám

Központi Értesítő, 1929 (54. évfolyam)1929-01-24 / 4. szám

Pesti Hírlap, 1929. december (51. évfolyam, 274-297. szám)1929-12-13 / 284. szám

Dunántúl, 1930. január (20. évfolyam, 1-24. szám)1930-01-24 / 19. szám

Budapesti Hírlap, 1930. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)1930-08-26 / 192. szám

Friss Ujság, 1931. április (36. évfolyam, 74-93. szám)1931-04-11 / 81. szám

A Pécsi Római Katolikus Szent Erzsébet Leánygimnázium Évkönyve A Mi Asszonyunkról Nevezett Női Kanonok Szerzetrend Pécsi Róm. Kat. Szent Erzsébet Leánygimnáziumának Értesítője az 1931-1932. iskolai évről (Pécs, 1932)II. Adatok az 1931-32. iskolai év történetéhezKirándulások. Fonyódi kirándulás

Kis Ujság, 1932. augusztus (45. évfolyam, 171-194. szám)1932-08-02 / 171. szám

Uj-Somogy, 1934. július (16. évfolyam, 146-171. szám)1934-07-19 / 161. szám

Somogyi Ujsag, 1934. október (16. évfolyam, 222-246. szám)1934-10-21 / 238. szám

Uj-Somogy, 1935. január (17. évfolyam, 1-25. szám)1935-01-26 / 21. szám

Somogyi Ujsag, 1935. július (17. évfolyam, 147-172. szám)1935-07-09 / 153. szám

Uj-Somogy, 1936. július (18. évfolyam, 148-174. szám)1936-07-11 / 157. szám

Központi Értesítő, 1936 (61. évfolyam, 2. félév)1936-10-22 / 43. szám

Uj-Somogy, 1937. február (19. évfolyam, 26-48. szám)1937-02-14 / 36. szám

Somogyi Ujsag, 1937. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)1937-09-22 / 214. szám

Somogyi Ujsag, 1938. február (20. évfolyam, 25-47. szám)1938-02-11 / 33. szám

Somogyi Ujsag, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)1938-07-12 / 154. szám

Somogyi Ujsag, 1939. június (21. évfolyam, 131-154. szám)1939-06-14 / 141. szám

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola Szent István Polgári Iskola, Fonyód, 1939

Somogyi Ujság, 1940. június (22. évfolyam, 124-145. szám)1940-06-21 / 140. szám

Somogyi Ujság, 1941. február (23. évfolyam, 27-49. szám)1941-02-11 / 34. szám

Somogyi Ujság, 1942. június (24. évfolyam, 122-145. szám)1942-06-05 / 125. szám

Uj-Somogy, 1942. október (24. évfolyam, 222-246. szám)1942-10-03 / 224. szám

Somogyi Ujsag, 1942. október (24. évfolyam, 222-246. szám)1942-10-17 / 235. szám

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola Szent István Polgári Iskola, Fonyód, 1942

Buza Péter: Balatonfenyves. Fejezetek egy nyaralótelep életéből (Balatonfenyves, 1993)A templomtól az iskoláig

Új Ember, 1964 (20. évfolyam, 1-52. szám)1964-12-13 / 50. szám

Magyar Nemzet, 2016. március (79. évfolyam, 51-75. szám)2016-03-19 / 66. szám

Zalai Hírlap, 2017. szeptember (73. évfolyam, 204-229. szám) 2017-09-16 / 217. szám

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.