Keszthelyi Szent Lőrinc körtemplom

Körtemplom Keszthely belvárosában

Bár nem olyan látványos templomrom, tekintve, hogy csupán alapfalai maradtak meg a történelem viharaiban, a felmenő falak teljesen eltűntek. Sőt, igazából napjainkban sem az eredeti alapok, hanem a feltárás és konzerválás során új falazattal kirajzolt, kerek hajójú, köríves apszisú centrális templom emlékei tárulnak a Keszthely belvárosába látogatók elé.

Szent Lőrinc körtemplom jelzett kövei Keszthelyen

A kör már a nagyon korai történelmi időkben is a teljesség, a tökéletesség szimbólumának számított, ez tulajdonképpen a mai napig így van. Nyugat-Európában Nagy Károly acheni palotakápolnája lehetett az első, a későbbi centrális katolikus templomoknak mintául szolgáló épület, amelynek építését még a VIII. század végén határozták el. Persze ennek is akadt bizánci előképe. Korai közép-európai körtemplomokat találunk a morva, a cseh és a lengyel területeken, Magyarországon a X. század utolsó éveiben jelentek meg.

De mitől különleges Keszthely egykori rotundája?

Körtemplomok Magyarországon jellemzően a X. század legvégétől a XIII. század második feléig épültek. A X. századból három ilyen épületet ismerünk, mindegyik fejedelmi/királyi területeken állt. Ezek Esztergom Szent Vid, Veszprém Szent György és Sárospatak köralakú kápolnái voltak. A XI. századból sem ismerünk sok kerektemplomot, de az egyik a keszthelyi Szent Lőrinc kápolna, amely szintén királyi birtokon épült.

Megoszlanak a vélemények a körtemplomok funkcionalitásáról. Az egyik funkció lehetett reprezentatív jellegű, királyi/uralkodói kápolna, erre ismerünk példákat Európából, és a legkorábbi magyar körtemplomok is királyi birtokokon vagy uralkodói központok területén épültek. Daragó László-Máté Balázs-Varga Géza kutatásában kiemeli, hogy a centrális tér nem kedvez a katolikus liturgia bemutatásának, egyszerűen nincs elég hely a hívek számára. Egy kb. 3 méter sugarú térben, ha feltételezzük, hogy az apszisban csak a pap állt, 20-30 embernél több nem fért el túl kényelmesen, ez igaz. Ehhez képest Gervers-Molnár Vera sok esetben falusi plébániatemplomokkal azonosítja a körtemplomokat. A korai templomokhoz az előző szerzőtrió keresztelőkápolna, térítőfunkciót is rendel. Kozák Károly például ezt a funkciót valószínűsíti egy olyan területen, amely fontos utak mentén állt, illetve a X. században a Vérbulcsú nemzetség szállásterülete volt „térítésre váró” besenyő és berény népelemekkel. Az ő területük volt Almád, Ezek a körtemplomok esetleg a későbbi korokban válhattak plébániatemplomokká, esetleg kibővített formában. Körtemplomok bővítésére találunk példákat, ilyen Szalonna, Rábaszentmiklós vagy Pápoc temploma, de a keszthelyi körtemplom is kapott egy téglalap alakú hajót a XIII. században.

Látszanak a téglalap alakú hajó toldásai

Emellett későbbi korokban, főként olyan területeken, ahol a templom körül temető is található, valószínűsíthető a temetőkápolna, esetleg ossarium funkció.

Keszthely a korai középkorban három központ köré szerveződött, lazán kapcsolódó településegyüttes volt. A három egyházi épülete nagyjából egy észak-déli tengelyre fűződött. Plébániatemploma a Festetics-kastély előtt lévő téren állt, Szent Márton templom. A második épület az ominózus Szent Lőrinc körtemplom, a harmadik pedig a mai Szent Miklós temetőben álló Szent Miklós kápolna. Érdekes analógia, hogy a közeli Tapolcán a vár területén volt megtalálható a plébániatemplom, és nyugatabbra az egykori Szent Miklós körtemplom, amelynek nem volt papja, tehát valószínűleg nem plébániatemplomként funkcionált.

A keszthelyi Szent Miklós kápolna romantikus stílusban átépített nyugati oldala

A déli és a keleti falakon megmaradt és restaurált középkori falfestmények

A Sznet Miklós templom körüli temető egyik sírján imádkozó angyal

Angyalfej a Szent Miklós kápolnán

A körtemplomok geometriája

A rotundák szerkesztési elve általában követ bizonyos matematikai elveket. Például a keszthelyi körtemplomról elmondható, hogy a hajó belső falíve köré írt négyzet egyik csúcsa megadja a szentély körívének középpontját. A szakirodalom 6 ilyen templomot említ a középkori Magyarország területén, a keszthelyit, a baj-kovácsit, a szászvárosit, a kallósdit, a gyulakeszit és a letenyeit. Építési koruk eltér ugyan, de a hatból 4, a keszthelyi, a kallósdi, a letenyei és a gyulakeszi viszonylag közel vannak egymáshoz, a középkorban mind Zala vármegye területén helyezkedtek el.

A Szent Lőrinc körtemplom pusztulása

Említettük, hogy Keszthelyen három szakrális építmény is állt, ebből kettő biztosan megvolt a XIII. században, a Szent Márton templomot 1247-ben említették először. Ez az épület az 1860-as évek elejéig létezett, akkor végleg lebontották. A Szent Miklós kápolna is középkori, a törökök elpusztították ezt a településrészt, a kápolna felújítására a XVIII. században került sor, de keleti és déli oldalán részben felszínre hozták és konzerválták a középkori falfestményeit. 

A Szent Lőrinc körtemplom közvetlen szomszédságában a XIV. században, 1386-ban Lackfi István nádor ferences templomot építtetett, ez a gótikus templom ma is áll. A helyi ismertetőtábla és több forrás is arról ír, hogy a körtemplomot a ferences teplom építésekor bontották le, annak köveit használták. Ennek két dolog némileg ellentmond. Az egyik, hogy eleinte úgy volt, hogy a városba érkező ferencesek a Szent Lőrinc templomot kapják meg, de ezt András keszthelyi plébános ellenezte, így a ferencesek új egyházat építettek. Ha András ellenezte, hogy a ferencesek megkapják a Szent Lőrinc templomot, amelyet 100-150 évvel azelőtt bővítettek ki, akkor miért hagyta, hagyták lebontani? A másik, hogy a források Keszthely országos vásártartási jogát Nagy Lajos királytól eredeztetik, aki 1382-ig élt. A feltehetően általa adományozott vásártartási jog alapján tartott vásárt Keszthely, mégpedig augusztus 10-én, Szent Lőrinc napján, a körtemplom búcsújának idején.

Keszthelyi egykori ferences, ma premontrei templom

Jobboldalon látható az egykori végvár rekonstruált bástyája

A törökök közeledtével a ferencesek elmenekültek Keszthelyről, a XVI. században a terület akkori birtokosai, a Gersei Pethők a ferences templomot erőddé alakítják, amelyet aztán a török nem is vett be. Giulio Turco 1571-72-es alaprajza erről tanúskodik. Bizonyítékunk nincs persze erre, de előfordulhat, hogy ekkor bontották le a körtemplomot, és a köveit az erődítéshez használták? Mindenesetre ezek a rajzok a körtemplomot már nem jelzik.

Alapfal rekonstrukciók a keszthelyi romkertben

Feltárását 1954-55-ben Sági Károly történész vezette, a mélyen megtalált alapfalakat visszatemették, de a templom alaprajzát a felszínen kirajzolták, ez látható napjainkban is.

Google térképen a keszthelyi Szent Lőrinc rotunda

Források:

Bozóki Lajos: Középkori falképek a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolnán
Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái 1972
Helyi ismertető tábla
Kozák Károly: Közép-Európa centralis templomai (IX—XI. század)
Daragó László-Máté Balázs-Varga Géza: Az Árpád-kori rotundák tervezése - a Magyar Királyság
körtemplomainak szerkesztési és térszervezési vizsgálata
Müller Róbert: A keszthelyi Fő tér
Hangodi László: Lapidáriumi esték - Tapolca eltűnt középkori egyháza, a Szent Miklós kerektemplom
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. 1972
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai 1963
Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc
Képek: Márián Gábor