Tapolca Lessner-pince, ózsinagóga és zsidó temető

Tapolca rejtett látnivalói

Tapolca kapcsán a legtöbbeknek a Tapolcai-tavasbarlang, a Malom-tó csodálatos környezete, esetleg a Kiskirálylány szobra jut eszébe, de Tapolca látnivalói túlmutatnak ezeken a méltán népszerű érdekességeken. 2021.07.04-én egy izgalmas városnéző túrán vettünk részt Hangodi László tapolcai történész vezetésével a Tapolcai Értékmegőrző Egyesület szervezésében, Neszler Dárius koordinálásával. A bejárás majdnem 3 órája alatt rengeteg érdekesség derült ki Tapolca rejtett, a zsidósághoz köthető látnivalóival kapcsolatban, ezekből szeretnénk néhányat bemutatni, és ezzel kedvet csinálni a további sétákon való részvételhez. A bejegyzés alján megadjuk a szervező egyesület elérhetőségeit, a túrákkal kapcsolatos aktuális információk az ő csatornáikon megtalálhatók.

Tapolcai Lessner pince egyik ága

Tapolca, Lessner-pince, egy 1700 nm-es pincerendszer a belváros alatt

A túrát a tapolcai Lessner-pince, azaz pincerendszer bejárásával kezdtük a Deák Ferenc utca 9. szám alatt. A tapolcai zsidóság a török háborúk után, az 1700-as évek elejént települt Tapolcára német területekről, elsősorban a Rajna vidékéről. Mind a magyar központi kormányzatnak, mind a megmaradt helyieknek érdekében állt a lakosságszám növelése, ez elengedhetetlen volt a gazdaság újbóli beindításához. A Lessner-család Lessner Júda betelepülésével vert gyökeret a városban, hamarosan borkereskedéssel kezdtek el foglalkozni. A Lessnerek, Bergerek, Frischek és más, zsidó származású borkereskedők a korban Európa-szerte vitték jó hírét a balatoni bornak, amely Tapolcán elsősorban a Szent György-hegy és a Badacsony nedűjét jelentette. A pincét az 1800-as években kezdték építeni, fénykorában 2100 nm-nél is nagyobb alapterületet foglalt el. A tapolcai állomáson külön csonkavágányt építettek a borvonatoknak, ezt hívták borcsonkának, éves szinten millió literekben lehetett mérni a tapolcai borexportot. Ekkor épült fel Tapolca főutcája is, amelyet a korban csak milliomos sorként emlegettek, és jellemzően a borkereskedelem révén meggazdagodott kereskedők által emelt, világszínvonalú ingatlanok voltak, többükben vezetékes víz és fürdőszoba is akadt, amely Magyarországon még az 1950-es években sem lett volna feltétlenül evidencia. A pinceágakat Lessner Sámuel, az építtető 8 gyermekéről nevezte el. Legjobb borait pedig egy úgynevezett bortrezorban, a pince egy ráccsal elzárt helyiségében tartotta.

Árurakodó nyílás

Elől fahordók, hátul pedig az egyik beépített hordó

Egy hosszú pinceág

Az egyik legújabb pincerész, csempézett

Metlaki szőlőfürt, már az államosítás időszakából

Az egykori bortrezor

Pinceablak

Tapolcai ózsinagóga és mikve

Tapolca ismertebb zsinagógája ma művelődési házként funkcionál, a korábbi építésű ózsinagóga nemrégiben került csak elő, a közelmúltban különféle vendéglátóipari egységeknek adott otthont, a jövőben pedig remélhetőleg a zsidósággal kapcsolatos múzeumként fog működni. Az épületet megtisztították a vakolattól, előkerültek íves ablakkeretei és a tóraszekrény helye a falban. Jelenleg rekonstrukciós munkák folynak benne. Az ózsinagóga 1813-tól kezdett imaházként működni, bár egy 1784-es katonai felmérés keretében készült térképen is épületet jeleztek a telken. Érdekessége, hogy dél felé iskola kapcsolódott hozzá, illetve az egyik pinceszinten mikve, rituális zsidó női fürdő is tartozott az épülethez. A mikve forrása a Tapolcai-tavasbarlang vízrendszerével áll összeköttetésben és ma is látható, túránk során megtekintettük. 

Tapolcai ózsinagóga tóratartó fülkéje

Tapolcai ózsinagóga

Fali füéke

Az egykori mikve szintje, a csatornafedél alatt a nyílás a vízhez

Tapolcai zsidó temető

A Balaton-felvidéken jónéhány vadregényes, elhagyatott izraelita temetővel találkozhatunk, a közeli karmacsi izraelita temetőről mi isírtunk korábban. Szerencsére egyre többet tisztítanak meg a gaztól lelkes önkéntesek, így történt ez a tapolcaival is. A séta utolsó állomásaként a nemrégiben rendbe hozott tapolcai izraelita temetőt ejtettük utunkba. A sírkertet feltehetően már az 1700-as évek óta használták, ravatalozója az 1800-as években épült. Egyik legdíszesebb sírja Lessner Sámuelé, amelyet fia, Lessner Manó barátja, Ferenczy Béni szobrászművész jegyez. Az idős családfő eleinte gyanakvással fordult fia bohém művészeti érdeklődése és barátai iránt, de Ferenczy Béni egy látogatása alkalmával egy márvány majomfejben végződő sétapálcával lepte meg Lessner Sámuelt, ami ezután olyannyira szívébe fogadta, hogy síremléke elkészítésével is megbízta a művészt. A carrarai márvány szarkofágon 8 szőlőfürt emlékeztet Lessner Sámuel 8 gyermekére és a sikeres borkereskedelmi múltra.

Lessner Sámuel sírja, Ferenczy Béni szobrászművész alkotása

Ravatalozó

Rengeteg érdekes történettel színesítette a sétát Hangodi László, természetesen mindet nem is tudjuk és nem is akarjuk leírni jelen posztunkban, akinek felkeltettük az érdeklődését, a túrával kapcsolatos elérhetőségeket alul megtalálja. Egy sztorit mégis megosztunk leírásunk végén, amely morbidsága, groteszksége a 20. század keserű esszenciájaként is felfogható.

Középen a tapolcai zsidó temető legrégebbi sírja, az 1700-as évekből

Mikor az orosz front elérte Tapolcát, német egységek a zsidó temetőben találtak fedezéket, néhány síron ma is látszanak a golyó- és repesznyomok. Maroknyi német katona itt adta meg magát a benyomuló szovjeteknek, akik nem ejtettek foglyokat. Egy fém fejfán mellmagasságban ma is láthatók a golyó ütötte lyukak. A német katonák holttesteit az izraelita temető kútjába dobták, és gránáttal berobbantották azt. Így néhány német katona, akik egy olyan eszme nevében harcoltak, amely a tapolcai zsidóság nagyrészét, köztük a Lessner-család legtöbb tagját is elhurcolta és megölte, a mai napig a tapolcai zsidó temető berobbantott kútjában nyugszik.

Golyónyomok az egyik fejfán mellmagasságban, a német katonák kivégzésének helye

Google térkép Tapolca rejtett látnivalóihoz

A túrát szervező Tapolcai Értékmegőrző Egyesület elérhetőségei

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Honlap

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Facebook

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Instagram

Szöveg: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor

Felhasznált irodalom

Hangodi László történész előadása a témáról

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Honlap

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Facebook

Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Instagram

Tapolcai Életrajzi Lexikon

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!