Volt egyszer egy Ify-kápolna

Emmaus-kápolna, a romlás virágai a Szent György-hegyen

Magam valamikor még a 2010-es évek előtt jártam az Ify-kápolnánál először. Épp a Szent György-hegyen tettünk a családdal látogatást egy egyetemi csoporttársamék pincéjénél. Valahogy szóba keveredett a romos épületek iránti vonzódásom, és erre örömmel újságolták, hogy egy templomrom akad a hegyen is, itt a közelben. Felkerekedtünk, és elmentünk "Emmausba". Sajnos akkor nem volt nálam fényképezőgép, a telefonom pedig még nem kamerás készülék lehetett, így fotódokumentáció nem áll rendelkezésre ebből az időből. 2013-ban aztán a Balatoniromok bloggal is felkerestük az épületegyüttest, ekkor már szerencsére készültek képek, ezeket tesszük közzé most a blogon. 

Ify-kápolna a Szent György-hegyen

2021. október 31-én ismét meglátogattuk a hegyet, a közeli Lengyel-kápolnánál elcsíptük a naplementét egy őszi túra után. Korán sötétedett, így az Ify-kápolnát kihagytuk. Akkor még nem sejtettük, hogy többé sosem láthatjuk olyan formában, mint korábban. November 27-én a Facebokon értesültünk róla, hogy a kis templom tornya nem bírta tovább az idővel való dacolást, leomlott. 

Az Ify-kápolna leomlott tornya

Miért Ify-kápolna az Ify-kápolna?

Az y-ból sejthetjük, hogy nem az épület korára utal az Ify szócska, bár ez a templomrom valóban nem túl régi. A források szerint a háború alatt épült egy része, majd élete során folyamatosan építgette Ify Lajos plébános, az épület, mi több, az épületegyüttes megálmodója.

Lengyel-kápolna

Tarányi-pince még a "felújítása" előtt szintén a közelben

Kereszt a remetelak előtt

Ki volt Ify Lajos?

Bár a kápolna és az azt övező épületegyüttes története viszonylag rövid, szerencsére Ify Lajosról elég sok cikk jelent meg a sajtóban, főként a háború előtti sajtóban. 

Ify Lajos portréja (Zalai Hírlap 2017)

A gimnáziumot Keszthelyen a premontrei rend iskolájában végezte. 1905-ben, I. osztályosként 16 korona ösztöndíjban részesült. 1909-ben arról értesülhettünk, hogy felvették a pécsi szemináriumba papnövendéknek. 1919-ben, az I. világháború utáni évben a Pécsi Egyházmegye és gróf Zichy Gyula megyéspüspök jóvoltából a megye több papjával együtt ruhabeszerzési segélyben részesül.

1920-ban az Uj-Somogy számol be arról, hogy Fonyódon önálló plébánia létesülését a gróf Zichy Béla nagylelkű földadománya révén. Az ügyet, dr. Ripka Ferenc, gázgyári vezérigazgató, és egyben a hitközség volági elnöke szorgalmazta. A 100 hold földből a plébánia 50 holdat, a templom 25-öt, a tanító 20-at, a dékány pedig 5 holdat kapott. Gróf Zichy Béla egyébként a Fonyódhoz tartozó Bélatelep névadója, az ő földjeit parcellázták fel üdülőtelepnek a területen.

1921. június 29-én Péter Pálkor (Szent Péter a halászok védőszentje) megtörtént a megnagyobbított kápolna, azaz immáron templom illetve a halászlegények zászlószentelési ünnepsége. A zászlóanya Ripka Ferencné, a gázgyári vezérigazgató felesége volt. Az ünnepségre ellátogatott a Keszthelyi Premontrei Gimnázium, Ify Lajos alma materének tanári kara. Balaton környéki keresztutak cikkünkben említettük a templomot illetve a környezetében látható keresztutat.

Fonyódi Nagy Boldogasszony templom, Ify Lajos szolgálati helye

1922-ben Ify Lajost tanúként hallgatták ki dr. Tószegi Freund Albert meggyilkolásának ügyében. Freundot az 1919-es tanácsköztársaság bukása után gyilkolták meg, azt feltételezve róla, hogy kommunista. Ify Lajosnak közvetlen tapasztalata nem volt az üggyel kapcsolatban. A Tószegi família története elég szerencsétlenül alakult. Albert özvegye váratlanul hunyt el pár évvel férje kivégzése után. 1926-ban két gyermekük közül lányuk egy külföldi nevelőintézetben tüdőgyulladást kapott, és fiatalon elhunyt 1926-ban.

1924-ben helyi képviselőtestületbe választották Ify Lajost Fonyódon, de az eredményt megfellebbezték. Az új, megismételt választás eredményeként Ify Lajost nem választották meg, kimaradt a testületből.

1924-ben a Pécsi Lapok tudósított egy érdekes ügyről. Ify Lajos konfliktusba került dr Vass József népjóléti miniszterrel, kalocsai nagypréposttal. Emlékszünk még Ripka Ferencre? Ő biztosította a telket a templomhoz. Egyetlen kikötése volt, hogy a templomnak ne legyen harangja, hogy a harangozás ne zavarja nyáron fonyódi pihenésében. 

"Mivel azonban templom harang nélkül még se maradhat, a fonyódi templom harangjai is meg­szólalnak s hangjuk messze elhallatszik a Balaton fölött. Ezért feszült a viszony Ify plébános és Ripka Ferenc között, aki házigazdája volt Vass József dr. miniszternek és Ripka Ferenc nem akarta megtisz­telni a helyi plébániát azzal, hogy tőle ősi szokás szerint kikérje a hozzájárulást, illetőleg a stólát, hogy a kalocsai nagyprépost és miniszter egy sze­mélyben a fonyódi templomban bemutathassa a reggeli misét. Kanapépörröl van tehát szó csak, melynél egyelőre a gerinces plébános maradta győztes, aki, ha arra fölkérik, megtiszteltetésnek vette volna, ha Vass József dr. misézik templomában."

Szintén ebben az évben Ify Lajos a Fonyódi fürdőtelepfejlesztő hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósági tagjává vált. Ez a pozíciója 1929-ig állt fenn.

Ify Lajos pártolta a kulturális rendezvényeket. 1925-ben a Lengyeltóti postás dalestély felülfizetője 50 000 koronával. Összehasonlítás képpen a már említett gróf Zichy Béla és a Tószegi Freund család egy tagja, Ferenc 200 000 koronával szerepeltek az esemény túlfizetői névsorában. De a későbbiekben is hallani hasonló támogatásokról, például "A Fonyódi leventék mű­kedvelő előadásai" révén. 

Szintén 25-ből kapunk hírt arról, hogy a Kaposvári Egyesületi Leánynevelő Intézet balatoni tanulmányi kirándulásaihoz nyújtott segítséget a plébános. 1931-ben szintén egy leányintézet növendékei érkeztek a tóhoz a madarak és fák napja alkalmából, akiket Ify Lajos kalauzolt.

1928-ban Fonyód állomásán Ify Lajos köszönti a Vatikánból hazatérő Serédi Jusztiniánt, Magyarország új hercegprímását. Az érsek útját megörökítette a filmhíradó is. Sajnos azt nehéz megállapítani, hogy a filmen melyik üdvözlés látható, mert együtt említik a fonyódit és a siófokit. 

A Budapesti Hírlap eképp emlékezett meg az eseményről: "Fonyó­don hosszabb időre állt meg. Az állomás előtt diadalkapu várta az egyházfejedelmet s fagyöngykoszorú pompázott az állomásépü­letek minden ablakában. A vasutasok sajátpénzükből díszítették fel az épületeket.

Díszbe öltözött hajdúk, leventék és tűz­oltók fogadták a prímást, feszes állásban, mögöttük zenekar, iskolák növendékei. A környékből tizenhét református és tizenöt evangélikus lelkész vezetésével jöttek el a protestáns hivők, hogy a magyar katoli­kus egyház fejét üdvözöljék. Üdvözlőbeszé­det Ify Lajos plébános és Weiselbach Iván báró, vármegyei főjegyző mondott."

Serédi Jusztinián fonyódi fogadtatása 1928 januárja (Pesti Hírlap)

1929 végére a fonyódi plébánost adminisztrátorrá nevezték ki.

Ify Lajos templomépítő és templomépíttető gyakorlatát már Fonyódon elkezdte, de több környékbeli templom építkezéséhez is hozzájárult anyagilag, 1930-ban a Kémesen építendőéhez is. 1932-ben a balatonfenyvesi templomépítést is támogatta, az erre a célra létrehozott gyűjtést koordinálta. 

Balatonfenyves egyházközségi képviselőtestület (Buza Péter: Balatonfenyves), Ify Lajos a középső sorban balról a 3.

1934. július 22-én a felszentelésére is sor került. 1935-ben ő celebrálta a fonyódligeti harangszentelés szertartását. 1937-ben két tantermes iskola építésére írt ki pályázatot a fonyódi egyházközség. 1937-ben a fonyódi templom új harangtornyot kapott, illetve részben felújították. 1937-ben Fonyódon Ify Lajos felszenteli az Iskolanővérek iskoláját. 1938-ban Ify Lajossal az egyházközség élén tárgyalások kezdődnek a balatonfenyvesi elemi iskola számára megvenni kívánt telekről. 1941-ben végül át is adták a megépült iskolát.

Balatonfenyvesi templom (Somogyi Ujsag 1934. október)

Lerakták a fonyódi Polgári iskola alapkövét. Az alapot Ify Lajos plébános áldotta meg, majd később hit- és erkölcstan oktatóként tanított is a falai között.

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola 1939

1942-ben a Somogyi Ujság foglalta össze Ify Lajos 25 éves plébánosi tevékenykedését annak alkalmából, hogy a plébános 1942. május 31-én tartotta ezüstmiséjét. "Az ő nevéhez fűződik a plébánia megalapításán kívül annak megépítése, a templom építése, majd később megnagyobbítása, a hősök oltárának, a kampanellának építtetése, harangok, orgona s a tel­jes belső templomi felszerelés be­szerzése, a régi iskola renoválása, új iskola építése, s négy egyházközség alakulása és 5 kápolna építése. Nincs az egyházmegyében még egy ilyen község, ahol 23 év alatt ennyi alkotást végzett volna egy személy. Soha sem fogja elfelejteni a fonyódi nép, hogy mit jelent számára Ify Lajos plébános, aki emellett a sze­gények jóságos segítője."

1930-ban Fonyódon Ify Lajos búcsúztatta a hazánkba látogató pápai legátus vezetőjét, Sincero bíborost.

Puszta érdekesség egy 1931-es hír, miszerint Ify Lajos bejelentést tett a csendőrségen egy hamis 1 Pengőst illetően, amit ismeretlentől kapott misepénz fejében.

Láthattuk, hogy Ify Lajos több területen is aktív közéleti szerepet vállalt, 1935-ben ismét újabb szerepkörben láthatjuk, az Uj-Somogy eképpen írt erről: "Fuzionálnak a Balaton somogyi oldalán levő Han­gya Szövetkezetek. Fonyódón Hangya-értekezlet volt, amelyen megbeszélés tárgyát képezte a Ba­laton déli oldalán levő Hangya-szövetkezetek fúziója, hogy ezáltal ol­csóbbá tegyék a fürdővendégek nyaralását. Ify Lajos plébános, az ér­tekezlet elnöke, meleg szavakkal üdvözölte Hann Miklós »Hangya«-központi referenst és a megjelent igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, majd átadta a szót Hann Miklós központi referensnek, aki részletesen ismertette a nagyszabá­sú tervet, majd' egyhangúlag elfo­gadták a javasolt fuzionálási terve­zetet. Az uj szövetkezet székhelye Fonyód lesz és elnökének Ify La­jos fonyódi plébánost igyekeznek megnyerni. Az értekezleten részt vett még Balatonboglár és Bala­tonszárszó Hangya szövetkezet igazgató­sága is. 1936-ban be is jegyezték Ify Lajos igazgatói tagságát.

1936-ból kapjuk a hírt, hogy Mécs László premontrei szerzetes, költő a Felvidéken újra visszakapta útlevelét, a csehszlovák hatóságok szorításából Magyarországra jöhetett, és a nyarat Ify Lajosnál tölthette Fonyódon. Mécs költészetén túl személyesen is fontos személyiség számomra, hiszen szülővárosomban, Csornán, a premontrei apátságban is hosszabb időt töltött élete folyamán. Költészetének egyik legszebb gyümölcse A királyfi három bánata című alkotása, megkockáztatom, hogy az egyik legmeghatóbb anyaság témájű mű, amely magyar nyelven született.

1938-ban Keszthelyen a karmeliták templomában orgonahangversenyt rendeztek, melynek megnyitó beszédét Ify Lajos mondta. Még Pécsett került közel az orgonákhoz, megtanulta az orgonajavítás rejtelmeit. A Szent György-hegyen is javított hangszereket, "Emmausban" komoly harmónium- és óragyűjteménnyel rendelkezett.

Az utolsó harmónium az Emmaus-kápolnában

1939-ben a Fonyódon is megalakuló KALOT, azaz Katolikus Legényegylet egyházi elnöke lett Ify Lajos.

Szobrok a kápolnán

Kilátás a Badacsonyra

Az egyik kiegészítőépület

Emmausi épületek

Lengyel-kápolna és Szigliget vára az Ify-kápolnától

Ma már nem ilyen az összkép

Emmaus

Míves zár

A torony, amit így már nem láthatunk többé

1942-ben adja hírül az Uj-Somogy, hogy Ify Lajos a Szent György-hegyen fekvő kis földjén egy meglévő épületet újítgat, illetve építkezik. A cikk beszél a harmóniumépítésről, illetve egy majdani kápolna építési terveiről is. Ify Lajos már 1942-ben azt tervezte, hogy idős korában felköltözik a hegyre, és minden nap istentiszteletet mutat be a kis kápolnában.

Emmus a remetelak

A háborús évek után a sajtó hallgatott Ify Lajosról. Az aktív közéleti szerepet is vállaló plébánost a kommunista államhatalom eltávolította a fonyódi plébánia éléről. A pap idő előtt visszavonult Szent György-hegyen álló remetelakjába, ahol órákat javított, harmóniumokat épített, és házvezetőnőivel élt 1967-es haláláig. Csak 3 évvel halála előtt kereste fel az Új Ember. A rövidke cikk említi, hogy a plébános sírhelye a házak feletti apró platón már készen állt, illetve az épületeknél Ify Lajos már ott tartotta tölgyfakoporsóját, készülve a túlvilágra. 

Ify Lajos és házvezetőinek sírján tavasszal hóvirágok nyílnak

1967. szeptember 19. óta nincs fent a magyar zászló az épületegyüttesnél, amely jelezte Ify Lajos jelenlétét birodalmában, ezen a napon egy másik birodalomba költözött.

Tornác beszakadt tetővel

A Kincskereső videója az Ify-kápolnáról.

Saját fényképeinket Márián Gábor készítette, a cikket pedig Kapui Ferenc írta.

Források

Iskolai értesítők, Keszthely - Premontrei katolikus gimnázium Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1905

Pécsi Napló, (18. évfolyam) 1909-07-03 / 148. szám

Dunántúl, 1919. január (9. évfolyam) 1919-01-17 / 13. szám

Uj-Somogy, 1920. augusztus (2. évfolyam) 1920-08-19 / 189. szám

Fonyód a Wikipédián

Uj-Somogy, 1921. július (3. évfolyam) 1921-07-03 / 149. szám

8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam) 1922-01-31 / 25. szám

Pesti Napló, 1926. május (77. évfolyam) 1926-05-11 / 105. szám

Uj-Somogy, 1924. augusztus (6. évfolyam) 1924-08-15 / 187. szám

Pécsi Lapok, 1924. május-augusztus (3. évfolyam) 1924-08-30 / 206. szám

Miskolczi Napló, 1924. szeptember (24. évfolyam) 1924-09-02 / 200. szám

Somogyi Ujsag, 1925. március (7. évfolyam) 1925-03-01 / 49. szám

Iskolai értesítők, Kaposvár - Egyesületi Leány Gimnázium Egyesületi Leány Gimnázium, Kaposvár, 1925

Uj-Somogy, 1927. március (9. évfolyam, 48-73. szám)1927-03-16 / 61. szám

Budapesti Hírlap, 1928. január (48. évfolyam, 1-25. szám)1928-01-20 / 16. szám

Pesti Hírlap, 1928. január (50. évfolyam, 1-25. szám)1928-01-20 / 16. szám

Központi Értesítő, 1929 (54. évfolyam)1929-01-24 / 4. szám

Pesti Hírlap, 1929. december (51. évfolyam, 274-297. szám)1929-12-13 / 284. szám

Dunántúl, 1930. január (20. évfolyam, 1-24. szám)1930-01-24 / 19. szám

Budapesti Hírlap, 1930. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)1930-08-26 / 192. szám

Friss Ujság, 1931. április (36. évfolyam, 74-93. szám)1931-04-11 / 81. szám

A Pécsi Római Katolikus Szent Erzsébet Leánygimnázium Évkönyve A Mi Asszonyunkról Nevezett Női Kanonok Szerzetrend Pécsi Róm. Kat. Szent Erzsébet Leánygimnáziumának Értesítője az 1931-1932. iskolai évről (Pécs, 1932)II. Adatok az 1931-32. iskolai év történetéhezKirándulások. Fonyódi kirándulás

Kis Ujság, 1932. augusztus (45. évfolyam, 171-194. szám)1932-08-02 / 171. szám

Uj-Somogy, 1934. július (16. évfolyam, 146-171. szám)1934-07-19 / 161. szám

Somogyi Ujsag, 1934. október (16. évfolyam, 222-246. szám)1934-10-21 / 238. szám

Uj-Somogy, 1935. január (17. évfolyam, 1-25. szám)1935-01-26 / 21. szám

Somogyi Ujsag, 1935. július (17. évfolyam, 147-172. szám)1935-07-09 / 153. szám

Uj-Somogy, 1936. július (18. évfolyam, 148-174. szám)1936-07-11 / 157. szám

Központi Értesítő, 1936 (61. évfolyam, 2. félév)1936-10-22 / 43. szám

Uj-Somogy, 1937. február (19. évfolyam, 26-48. szám)1937-02-14 / 36. szám

Somogyi Ujsag, 1937. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)1937-09-22 / 214. szám

Somogyi Ujsag, 1938. február (20. évfolyam, 25-47. szám)1938-02-11 / 33. szám

Somogyi Ujsag, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)1938-07-12 / 154. szám

Somogyi Ujsag, 1939. június (21. évfolyam, 131-154. szám)1939-06-14 / 141. szám

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola Szent István Polgári Iskola, Fonyód, 1939

Somogyi Ujság, 1940. június (22. évfolyam, 124-145. szám)1940-06-21 / 140. szám

Somogyi Ujság, 1941. február (23. évfolyam, 27-49. szám)1941-02-11 / 34. szám

Somogyi Ujság, 1942. június (24. évfolyam, 122-145. szám)1942-06-05 / 125. szám

Uj-Somogy, 1942. október (24. évfolyam, 222-246. szám)1942-10-03 / 224. szám

Somogyi Ujsag, 1942. október (24. évfolyam, 222-246. szám)1942-10-17 / 235. szám

Iskolai értesítők, Fonyód - Szent István Polgári Iskola Szent István Polgári Iskola, Fonyód, 1942

Buza Péter: Balatonfenyves. Fejezetek egy nyaralótelep életéből (Balatonfenyves, 1993)A templomtól az iskoláig

Új Ember, 1964 (20. évfolyam, 1-52. szám)1964-12-13 / 50. szám

Magyar Nemzet, 2016. március (79. évfolyam, 51-75. szám)2016-03-19 / 66. szám

Zalai Hírlap, 2017. szeptember (73. évfolyam, 204-229. szám) 2017-09-16 / 217. szám

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Szocialista pártüdülő Balatonaligán, az őrségváltás folytatódik

Balatonaliga pártüdülőjének sorsa a 2000-es évektől napjainkig

Folytatjuk cikksorozatunkat Aliga egykori pártüdülő komplexumáról. Korábban megismerkedhettünk a terület 1989 előtt történetével, a második részben az 1990-1999 közötti fordulatokról esett szó, most Aliga hattyúdala kerül terítékre, 2000-től napjainkig.

Balatonaligai Pártüdülő Park és Balaton part 

2000-2005, új évezred, régi nóta

2000-ben Gógl Árpád, az első Orbán kormány minisztere még zárt egészségügyi központ létrehozását szorgalmazta a területen, az egészségügyi minisztérium bejelentkezett a terület kezelőjének. A 168 Óra újságírója 4 milliárdos értékbecslést közölt ekkor a komplexummal kapcsolatosan, amelyet 10 milliárd Ft-ért lehetne rendbe hozni. 

Kádár villa (2000. 06. 168 óra)

95-ben került a Club Aliga a TB-hez, majd 97-ben a Kincstári Vagyonkezelői Igazgatósághoz. "Amikor megalakult az Orbán-kormány, a Fidesz képvisele­tében Aligára látogatott Balsay István, Németh Zsolt és Selmeczi Gabriella lelkesedtek a helyért, és azt ígérték a falu vezetőinek: nem adják el az üdülőt." - írta a 168 Óra 2000-ben. 

Sárkányszörfösökkel tarkított partszakasz

Kormánylátogatás alkalmával a Parlament SE az Orvosválogatottal játszott, Puskás Öcsi végezte a kezdőrúgást. A meccs előtt újrafestették a pályát, biztos ami biztos, nagy emberek érkeztek, ehhez helyben már hozzászoktak az elmúlt évtizedek során. Orbánt is várták, de nem érkezett meg a mérkőzésre, a fideszesek Kövér László vezetésével kikaptak 3-0-ra. 

2000-ben a Club Aliga Rt. igazgatója Tusa Péter, felügyelőbizottsági tagja pedig Siófok polgármestere dr. Balázs Árpád úgy nyilatkozik, hogy a rendezés keretében a világosi önkormányzat földtulajdont kapna a terület déli részén. Bóka István, a körzet fideszes képviselője (Balatonfüred későbbi polgármestere) arról beszélt, hogy a partszakaszon legalább 30% közszolgálati sétányt kell biztosítani. 

2001-ben Gógl Árpád Nemzeti Egészség Közhasznú Társaságot is álmodott, amelynek lemondása után az Aligát igazgató vezetője szeretett volna lenni nyugdíjas éveiben. Utódja, Mikola István viszont keresztbe húzta számításait, a kht-t nem hozták létre. Mikola 3 milliárdos felújítást tervezett a Széchenyi-terv keretében, új, 1200 fős konferenciaközponttal, később löszfalakra építendő szállodákkal. Ekkor Kállay Miklós a Club Aliga Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatóhelyettese bizakodott, hogy végre elindulhat valami Aligán 12 évvel a rendszerváltás után. 

III. hotel (2002. 05. Népszabadság)

2002-ben Tusa Péter egy új, 5 csillagos, 500 ágyas hotelről és konferenciaközpontról beszél, mert a meglévő 600 ágy, és az elmúlt 5 év 400 millió Ft korszerűsítési pénze nem teszi rentábilissá a helyet. 2002-ben a leköszönő rezsim nemzeti kinccsé, elidegeníthetetlenné nyilvánította a komplexumot, pedig elvileg befektető most kínálkozna, egy magát felfedni nem kívánó magyar hátterű cég.

2004-ben még mindig az egészségügyi tárca tartja fenn a Club Aligát, évente több száz millió Ft a fenntartása, terheli a minisztérium költségvetését. 

2005 októberében ismét étrtékesítési pályázatot írtak ki a komplexumra, a várható befolyó bevételből a sürgősségi betegellátásra szeretnének fordítani 4 milliárd Ft-ot, például a mentőautóparkot szeretnék megújítani. 

Kmetty villa (2001. 08. Népszabadság)

2006-2007, újabb tender, értékesítés

2006 igazi fordulópont az egykori pártüdülő történetében, elkelt. A komplexumra kiírt újabb pályázatra novemberig lehet árajánlatot adni, 5 pályázó jelentkezett, az ártárgyaláson hárman vettek részt. A korábban 10 milliárd forintért árult, 55 épülettel, 30 000 négyzetméternyi beépítéssel, 15 000 fával rendelkező ősparkos komplexumot kevesebb mint 6 milliárd (más forrás 5,5 milliárdban konkretizálja) forintért sze­rezte meg egy izraeli hátterű ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég. Így övé a terület nagy részének tulajdon- és kisebb részének keze­lői joga 49 évre (utóbbi a part menti sávra és a kikötőre vonatkozik). 

Club Aliga kikötő (2007. 06. Fejér Megyei Hírlap)

A Pro-mot Hungária Kft. a magyarországi SBI cso­port tagja. Egyelőre felmérik az ingatlant, 2007-ben szállóvendégeket nem fogadnak, de a kikötő 25%-kal drágább díjért,  a strand változatlan áron üzemel. A befektető természetesen korszerűsítéseken gondolkozik. 2007 decemberében az Origo írt arról, hogy a Pro-mot tulajdonosi szerkezete változott. Az egyik tulajdonos 50%-os tulajdonrészét egy holland és izraeli vállalkozásnak adja el. A Pro-mot Hungária Kft-t 2002-ben magánszemélyek alapították kereskedelmi cégként, az ingatlanberuházást  2006 decemberében, a pályázat elbírálásakor vette föl tevékenységi körébe főtevékenységként. Ekkor vásárolta meg ugyanis az SBI Méta Ingatlanforgalmazó Kft., amely 2007 februárjában továbbadta anyacégének, a Hollandiában bejegyzett SBI Real Estate Development B.V.-nek és a ciprusi, de izraeli hátterű Landano Ltd-nek. Zvi Frank a SBI Hungary ügyvezetője, a cég olyan projekteken dolgozott, mint a Rózsa-udvar lakópark, Izabella-kert, Új udvar, Stefánia-ház, Újpest irodapark.

2008-2017, tulajdonosváltástól tulajdonosváltásig

2008-ban arról ír a Napi Gazdaság, hogy egy retro party keretében újra bejárható a nyáron a lezárt terület. 2009-ben arról szólnak a hírek, hogy ezer hotelszobát, ezerötszáz lakást létesítene Club Aligában a befektető, a meglévő épületeket, köztük a Kádár villát is lebontanák - mondta Guranits Attila, a beruházás vezetője. A löszfal tetjére is terveztek egy 20 emeletes magasházat, amely kiváltotta a helyiek nemtetszését. 15-20 éves távlatban gondolkodnak, a sorompókat pedig 2010-től lebontanák (2021-ben még megvannak), ha az önkormányzattal rendeződik, hogy mely részek pontosan a közterületek.

Kádár villa nappalija (2009. 10. Magyar Nemzet)

A Kádár villa dolgózószobájában a szőnyeget már kiette a penész. Az íróasztala hiányzik. A csillárokat 2 hónapja ellopták. Az intarziás sakkasztal sincs már meg. A fürdőszoba is elég leharcolt már, a légcserélő alumíniumcsövei lógnak. 

Kádár villa víz felőli homlokzata (2009. 10. Magyar Nemzet)

2010-ben ismét csak tervek vannak, az önkormányzat a Balaton-törvény értelmében nem rendelkezik elővásárlási joggal, az ingyenes vízpart továbbra is el van zárva a helyiek elől, a településrész rendezési tervét pedig ismét ígéri az önkormányzat. Majd megegyeztek az ingyenes használatról, de a beruházást bíráló civil szervezet tagjaitól visszavonták az ingyenes strandlátogatás lehetőségét. 

2013-ban a Pro-mot Kft-vel kompromisszumos rendezési tervet készített az önkormányzat.

Kádár villa álmennyezet (2014. 08. Fejér Megyei Hírlap)

2014-ben Maukner Krisztián, a Club Aliga üzemeltetési igazgatója már úgy nyilatkozott a Kádár villáról, hogy bár nagyon lepusztult, és korábban üzemeltetésre alkalmatlanná minősítették, mégsem gondolnak lebontására, integrálni fogják a 75-80 milliárdos fejlesztési tervbe. Spiesz Botond ekkor az ügyvezető. 

Kádár villa háló (2014. 08. Fejér Megyei Hírlap)

2017-ben az Elnöki villa és a Kádár villa helyi védettséget kap az önkormányzattól

Kádár villa fürdőszoba (2014. 10. Zalai hírlap)

2018-2021, megérkezik a NER, a múltat végképp eltörölni

2018-ban a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekkörébe tartozó Appenin Holding felvásárolta a Pro-mot Kft-t. 2020-ban Tiborcz kiszállt a cégből, eladja részesedését a plázakirály Jellinek Dánielnek. 

Aliga lépcsők (2018. 02. Magyar Nemzet)

2020 augusztusában a kormány a Club Aliga projektet 25 balatoni projekttel együtt nemzetgazdaságilag kiemelt projektté minősítette (A Kormány 388/2020. (VIII. 7.) Korm. rendelete), ez azt jelenti, hogy a korábbi megállapodásokat, területrendezéseket vagy épp a helyi ingatlanépítési szabályokat a beruházónak nem kell betartani. A Kádár villáig tartó sétány területét a vízig nyúlóan 15 telekre fel is osztották, hogy azokat darabonként 1-1 milliárd forintért árulják. Így az új tulajdonosok döntése lesz, hogy elkerítik-e a saját kertjüket vagy sem.

Aliga étterem épülete (2018. 02. Magyar Nemzet)

A Kádár villa és az uszoda közötti telek a Balatonvilágos 294-es helyrajzi számú területe, felette, a szinte teljesen parkos sáv, amelyen Aliga II. egykori ebédlője is elhelyezkedik, a 292-es. Az alábbi szabályok vonatkoznak ezekre a kormányrendelet szerint:

292-es terület, jelenleg szinte teljesen növényzet borítja:

(2) A Balatonvilágos belterület 292, 295/5, 297, 301/1, 302 és 303/2 helyrajzi számú telkekre meghatározott sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények:

1. a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80%,

az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 15,0 méter,

4. a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,

5. a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 85%,

7. a telkeken vegyes, lakó, strand, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, kikötő és üdülő rendeltetésű épületek, illetve ezek kiszolgáló építményei elhelyezhetőek,

8. a hatályos településrendezési eszköz szerinti szabályozási vonalat nem kell alkalmazni,

12. a telken elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma nem korlátozott,

13. bármely épület által elfoglalt beépített alapterület meghaladhatja az övezetben kialakítható, legkisebb telekméret és a megengedett legnagyobb beépítési százalék szorzatának kétszeresét,

15. a meglévő épületek bővítése nem korlátozott,

16. magánút korlátozás nélkül létesíthető.

294-es helyrajzi számú területre vonatkozó szabályok (Kádár villa és uszoda közötti partmenti sáv):

(3) A Balatonvilágos belterület 294 helyrajzi számú telekre vonatkozó sajátos beépítési szabályok:

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%,

b) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 12,5 méter,

c) a kialakítható telek legkisebb területe 800 m2,

d) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 40%,

g) bármely épület által elfoglalt beépített alapterület meghaladhatja az övezetben kialakítható legkisebb telekméret és a megengedett legnagyobb beépítési százalék szorzatának kétszeresét,

h) a hatályos településrendezési eszköz szerinti szabályozási vonalat nem kell alkalmazni,

i) a telken elhelyezhető épületek és rendeltetési egységek száma nem korlátozott,

j) a telken vegyes, üdülő rendeltetésű épületek, illetve ezek kiszolgáló építményei elhelyezhetőek,

n) a telken, illetve az abból telekalakítással létrejövő telkeken parti sétány, közhasználat céljára szolgáló terület, közhasználat elől el nem zárható terület nem alakítható ki, illetve nem állhat fenn.

A Baltontipp közlése szerint: "a védettséget 2015 előtt még kötelezően be kellett jegyeztetni a telekkönyvbe, hogy a telek tulajdonosa véletlenül se mondhassa azt, nem szóltak neki. A bejegyzést előíró FVM rendelet 2015-ös módosítása, majd 2016-os hatályon kívül helyezése eltörölte ezt a kötelezettséget, s a településkép védelméről 2016-ban megalkotott törvény sem hozta vissza." Az online lap megvizsgálta a Kádár villa tulajdoni lapját, és természetesen a helyi védettséggel foglalkozó bejegyzés ott sem volt látható. Ellenőriztük mi is, valóban nem.

Aliga kibelezett szoba (2018. 02. Magyar Nemzet)

Röviden összefoglalva, az új szabály, hogy nincs szabály. Tulajdonképpen itt egy hatályos jogszabály arról, hogy nem lehet parti sétány a helyiek által igényelt sávon, amire immár 89 óta vártak.

Aliga II. étterem a Kádár-szigetről

Kádár-sziget pecabottartói

Kádár horgászszigete

Az önkormányzatnál a polgármester, Takács Károly ugyan független, de a 6 fős képviselőtestületben ő és 3 másik képviselő feltehetően a beruházás mellett áll. Feloszlatták a településfejlesztési bizottságot, majd utána kezdtek tárgyalni a Pro-mot Kft-vel, és titoktartási szerződést is kötöttek velük. A Pro-mot tulajdonosa az Appenin Kft., amely előbbit 4,4 milliárd forintért vette meg. A koronavírus járvány alatt nyertek 9,6 milliárd Ft-ot három részletben pályázaton. A helyiek attól félnek, hogy a Pro-mot kezelésében álló, de állami tulajdonban lévő 10 hektáros területet is privatizálják, majd értékesítik. 

A Kádár villa jelenlegi állapota a Telex videóján

A bomlás virágai, aligai veszteségek

Aliga II. villasorából csak a Kádár villa és az Elnöki villa áll még, kultúrtörténeti és építészetileg is érdekes Aczél villát már eltüntették. Érzékeny építészeti veszteség az V. V.a és VI. villák lerombolása, eltűnt az art deco domborműveket az oldalán viselő, egykor polgári villaként épített VII. és VIII. villa is. Valamint a földdel vált egyenlővé az 1940-es években magyar Monte Carlónak indult Csongor és Tünde Szállók épülete is. Az egykor itt állt és még itt álló épületeknek egy részét nem csak unokáink, hanem mi sem fogjuk már látni.

Aczél villa

VIII-as villa

V-ös villa a part felől

V-ös villa

Aligai kertmozi

Elvtársi garázsok

Korábbi cikkeink a témában

Pártüdülő Balatonaligán, luxus szocialista kivitelben

Szocialista pártüdülő Balatonaligán, őrségváltás a keleti parton

Saját képeinket Márián Gábor készítette. A cikket Kapui Ferenc írta.

Google térkép az egykori aligai pártüdülő épületeiről

Források

168 óra, 12. évfolyam, 2000-06-22 / 25. szám

Népszabadság, 59. évfolyam, 2001-08-25 / 198. szám

Népszabadság, 60. évfolyam, 2002-05-22 / 117. szám

Népszabadság, 62. évfolyam, 2004-03-10 / 59. szám

Figyelő, 49. évfolyam, 2005-11-24 / 47. szám

Fejér Megyei Hírlap, 52. évfolyam, 2007-06-14 / 137. szám

Napi Gazdaság, 18. évfolyam, 2008-06-20 / 119. szám

Fejér Megyei Hírlap, 54. évfolyam, 2009-07-28 / 175. szám

Magyar Nemzet, 72. évfolyam, 2009-10-03 / 271. szám

Barikád, 2. évfolyam, 2010-08-12 / 32. szám

Fejér Megyei Hírlap, 59. évfolyam, 2014-08-09 / 185. szám

Veszprémi Napló 70. évfolyam, 2014-08-21 / 194. szám

Zalai Hírlap, 70. évfolyam, 2014-09-06 / 208. szám

Magyar Nemzet, 74. évfolyam, 2018-02-24 / 47. szám

Magyar Közlöny 2020. évi 185. szám 5755

Origo a tenderről

Aliga az Origón 2007.12.

Aliga a Telexen 

Aliga a válaszonline-on 2021.06.

Aliga a Balatontippen

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Apáti őrtorony a Tihanyi-félszigeten

A Tihanyi-félsziget rengeteg látnivalót tartogat a turisták számára, a nagyobb turisztikai érdekességek mellett megannyi rejtett kincs is fellelhető a területen, ilyen például az egykori Apáti faluhoz tartozó őrtorony. Ha Tihany és őrtorony, akkor a legtöbbeknek az Őrtorony-kilátó, és a lankákon az őslevendulás jut eszébe, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a félszigetre. Esetünkben azonban másról van szó. Ezt az őrtornyot, vagyis alapjait a föld rejti, vagyis részben rejtette. Olvasónk, K. András, sajkodi lokálpatrióta jelezte, hogy tudomása szerint a 2020-21-es bicikliút építése, bővítése közben megsérülhettek a középkori rom megmaradt alapfalai. (Szerk.: Akinek ezzel kapcsolatban van további információja, esetleg képe, és úgy érzi, megosztaná, kérjük, vege fel velünk a kapcsolatot!) Ennek apropóján igyekszünk bemutatni az apáti őrtornyot, amelyet korábbi, Jőrös Bence által jegyzett vendégcikkünk is említett már.

Apáti falu felszínen is látható emléke, az Apáti templom

Apáti falu

Apáti a Tihanyi Bencés Apátság falva volt, a XIII. században, egy 1267-es oklevélben említik először Apáti néven, de feltételezhető, hogy korábban is lakott lehetett a terület, akár már a XI. századtól fogva. A falu leghíresebb, ma is megmaradt épített emléke az Apáti templom, amelyről bővebben mi is írtunk. 1861-ben Rómer Flóris is járt a környéken, az Újlaki templomromot lerajzolta, apáti környékét csak említi.

Rómer Flóris jegyzetei Tihany/"Sajkódról", a templomromot a végén említi

Másik izgalmas emlékét, az őrtornyot 2002-ben, a bicikliút építésének kapcsán hozták felszínre, majd a részleges feltárás után visszatemették. Ludwig Emil Apátiról szóló cikkében egyenesen arról írt, hogy az egész félsziget bejáratát a két öböl közötti erődített falrendszer védte a török időkben. Ennek egy szakaszán mindenesetre történt feltárás, amely alapján bemutatjuk az őrtornyot.

Tihany - Apáti őrtorony

Az őrtorony a sajkodi út elágazásától nyugatra, kb. 160 m-re, a 71-es út nyomvonala mentén, attól délre, a kis csatornától pedig keletre fekszik. Sajnos saját fotónk nincs róla, de egy archív, a 2002-es feltáráskor a Naplóban megjelent képet bemutatunk róla.

Tihany - Apáti őrtorony alapfalai (Napló, 2002, Andrónyi-fotó)

A torny 6,6 × 6,6 m külméretű, négyzetes alapú, 1,2 m falvastagságú az alapoknál, az Apátit és a félszigetet védő kőfal része volt. A falat 1416-ban említették először, a tornyot 1652-ben, majd egy katonai térkép 1781-ben tures vigiliarum, azaz őrtorony néven jelölte. A torony nyugati fala észak és dél felé is folytatódik, északon befut a 71-es út alá. Délen egy korábbi közműfektetés megszakítja. A törtkőből rakott torony kb. 1,5 méter magas falai állnak, ezekből 1 métert az alapozás tesz ki. A 2002-es feltárás során egy 1443-ban vert I. Ulászló dénár (1440-44) került elő, és késő középkori kerámiatöredék, állatcsont. 

A 71-es út északi oldalán, a sajkodi elágazáshoz közelebb előkerült egy késő középkori, kőfalú, 6 × 4 m-es belméretű pince maradványa is, illetve 2 újkőkori gödör és tűzhely, egy római kori kemence és egy középkori kemence.

Apáti falu és a fal pusztulását feltehetően a török idők hozták el, a település utolsó említése 1531-ből való. 1650-ben még az árkon kívüli része újratelepült, de feltehetően nem maradt tartósan lakott. 

Érdekesség, hogy az egykor, akár 10 m magasságot is elérő őrtoronyból látható volt a Csúcs-hegyen egykor állt, ötszög alapú torony. Az őrök jelzőtávolságra lehettek egymástól.

Csúcs-hegy az Őrtorony-kilátóból

Falmaradványok a Csúcs-hegyen

A Csúcs-hegy magassági pontja

Alapfalak a Csúcs-hegyen

A 2002-es feltárás során a falmaradványt Pethő Mária régész vette észre, a feltárát Perémi Ágota kezdte meg, majd Rajner Pál folytatta. Kövecses László régésztechnikus is közreműködött a munkálatok során. Pontos információink nincsenek arról, hogy a 2020-21-es bicikliút bővítésekor történt-e előzetes feltárás, a közzétett előzetes dokumentációban a régészeti dokumentációs melléklet sajnos csak egy fehér lap. Mi bízunk benne, hogy egyszer ezek az emlékek valamilyen formában visszaállítva, látogathatóvá téve a nagyközönség számára is láthatóvá válnak a jövőben, és nem válnak a földmunkák teljes martalékává.

Fényképek az Őrtorony-kilátóról és az Őslevendulásról (Márián Gábor)

Kilátás a tihanyi Külső-tóra

Tihany - Őrtorony-kilátó

Őslevendulás

Panoráma a Tihanyi apátságra

Belső-tó és a Balaton

Tihanyi Őslevendulás

Az apáti őrtorony helye a Google térképen

A cikk szövegét szerkesztette: Kapui Ferenc
Fényképek: Márián Gábor

Felhasznált irodalom

Régészeti kutatások Magyarországon 2002 Rainer Pál: 306. Tihany, Apáti 283. oldal

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/73295, 2021. október 25.

Napló, 2002.07.01. 7. oldal

Magyar Nemzet, 2007.09.08. 39. oldal Ludwig Emil

Balatoni Bringakör kerékpáros útvonal Tihany – Balatonalmádi közötti szakasz Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

Rómer Flóris jegyzőkönyvei III. 28. oldal

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!