A bándi Essegvár története (Kapui Ferenc)
Essegvár, vagy másik nevén a bándi vár története az 1200-as évekig nyúlik vissza, feltehetően 1279 és 1309 között építették, eleinte nagyrészt fából, majd az 1300-as években átépítették kővárrá. A falut eleinte, az Árpád-korban az Atyusz nemzetség bírta Terra Seg sive Band néven, ekkor még vára nem ismert. A falu már egyházas hely, 1333-ban Sing, 1335-ben peding Band néven szerepel a pápai tizedjegyzékben.
 |
A bándi Essegvár romjai |
A falu az Igmándi, majd a Lőrinte nemzetség kezébe kerül. Utóbbiak felveszik az Essegvári vezetéknevet is. Lőrintét, a Károly Róbert párti nemest a nyugati országrész oligarchája, Kőszegi Iván megtámadta, elfoglalta várát, és lófarokra kötve végeztette ki. Hamarosan a királypártiak felülkerekedtével a vár visszakerül Lőrinte fiához, Tamáshoz. A XV. században már állt a várban egy lovagterem, ciszterna és a Szent György kápolna, szóval itt is egy templomromba botolhatnánk, de sajnos nyomai látogatásunkkor nem voltak kivehetők.
Közben a vár királyi kézbe is kerül, majd vissza az Essegváriakhoz. Essegvári Ferenc feleségül veszi 1499-ben Himfy Orsolyát, ezzel birtokába került egy másik Veszprém megyei vár, a döbröntei. Ezután a szerényebb méretű Essegvárat elhagyták, az lassan, de folyamatosan lepusztult. Valószínűleg az 1552-es veszprémi ostrom idején egy portyázó török lovascsapat okozta végső pusztulását. Az 1600-as években Bándot pusztaként írjál le. A Habsburg uralom idején telepítik újra, főként németajkúakkal. A várat és a II. világégésben elpusztított kálváriát lelkes helyiek újították, újítják fel, szívderítő módon. Plusz érdekesség, hogy a falu szülötte Mádl Ferenc, hajdani magyar államfő is.
A szűkebb környék további látnivalói
Bándtól nem messze találjuk Herendet, érdemes megtekinteni a porcelán manufaktúrát és a hozzá tartozó múzeumot, nagyon látványos. Alkalmanként a legfiatalabbak készíthetnek maguknak kis porcelánrózsát is. A vártól a térképen is jelölt módon pár perc alatt elérhetjük a szentgáli őstiszafást, ami Európa egyik legnagyobb őstiszafása. Kellemes élmény sétálgatni a világos törzsű, sötétzöld lombú fák között.
Fényképek a bándi Essegvárról (Márián Gábor)
 |
A bándi vár felkapaszkodva a dombra
|
 |
A legépebben megmaradt torony
|
 |
A torony és a szárazárok
|
 |
Az egykori szárazárok
|
 |
Kilátás a környékre
|
 |
Talán az egykori temető nyomai
|
 |
Keresztek
|
 |
Vár a várudvarból
|
 |
A panoráma sem rossz
|
 |
A vár most magyar kézen van
|
 |
Keresztek
|
 |
Essegvár tornya közelről
|
 |
Várfalrészlet a toronnyal
|
 |
| Rendbehozásra várakozó kövek |
 |
Elhagyott kövek
|
 |
Kőhalom és a várudvar
|
 |
Bánd
|
 |
A támadó szemszögéből
|
 |
Torony a gyümölcsösből
|
 |
Nagyobb falrészlet
|
 |
| Egy másik bástya maradványai |
 |
Essegvár
|
A bándi Essegvár megközelítése Google térképpel
Az Essegvár a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, Bándon fekszik. A Rákóczi utcában táblák jelzik a parkolót, innen a dombra rövid földút vezet fel. 2011-ben esős időben nem volt kellemes felmenni, elég sárossá vált a földút, de szép időben nem okoz kellemetlenséget a feljutás, pár száz méter séta egy nem túl meredek emelkedőn. A kilátás nagyon szép a falura és a szűkebb környékre.
Essegvár (Bándi vár) nagyobb térképen való megjelenítése
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket
Facebook oldalunkon!
