2013/08/07

Essegvár (Bándi vár)

A bándi Essegvár története (Kapui Ferenc)


Essegvár, vagy másik nevén a bándi vár története az 1200-as évekig nyúlik vissza, feltehetően 1279 és 1309 között építették, eleinte nagyrészt fából, majd az 1300-as években átépítették kővárrá. A falut eleinte, az Árpád-korban az Atyusz nemzetség bírta Terra Seg sive Band néven, ekkor még vára nem ismert. A falu már egyházas hely, 1333-ban Sing, 1335-ben peding Band néven szerepel a pápai tizedjegyzékben.

Balra a bándi vár egy álló bástyái, középen fal, jobbra pedig egy szinte alapjáig lerombolt bástya falmaradványai.

A bándi Essegvár romjai


A falu az Igmándi, majd a Lőrinte nemzetség kezébe kerül. Utóbbiak felveszik az Essegvári vezetéknevet is. Lőrintét, a Károly Róbert párti nemest a nyugati országrész oligarchája, Kőszegi Iván megtámadta, elfoglalta várát, és lófarokra kötve végeztette ki. Hamarosan a királypártiak felülkerekedtével a vár visszakerül Lőrinte fiához, Tamáshoz. A XV. században már állt a várban egy lovagterem, ciszterna és a Szent György kápolna, szóval itt is egy templomromba botolhatnánk, de sajnos nyomai látogatásunkkor nem voltak kivehetők.

Közben a vár királyi kézbe is kerül, majd vissza az Essegváriakhoz. Essegvári Ferenc feleségül veszi 1499-ben Himfy Orsolyát, ezzel birtokába került egy másik Veszprém megyei vár, a döbröntei. Ezután a szerényebb méretű Essegvárat elhagyták, az lassan, de folyamatosan lepusztult. Valószínűleg az 1552-es veszprémi ostrom idején egy portyázó török lovascsapat okozta végső pusztulását. Az 1600-as években Bándot pusztaként írjál le. A Habsburg uralom idején telepítik újra, főként németajkúakkal. A várat és a II. világégésben elpusztított kálváriát lelkes helyiek újították, újítják fel, szívderítő módon. Plusz érdekesség, hogy a falu szülötte Mádl Ferenc, hajdani magyar államfő is.

A szűkebb környék további látnivalói


Bándtól nem messze találjuk Herendet, érdemes megtekinteni a porcelán manufaktúrát és a hozzá tartozó múzeumot, nagyon látványos. Alkalmanként a legfiatalabbak készíthetnek maguknak kis porcelánrózsát is. A vártól a térképen is jelölt módon pár perc alatt elérhetjük a szentgáli őstiszafást, ami Európa egyik legnagyobb őstiszafása. Kellemes élmény sétálgatni a világos törzsű, sötétzöld lombú fák között.

Fényképek a bándi Essegvárról (Márián Gábor)


A bándi vár felkapaszkodva a dombra

A legépebben megmaradt torony

A torony és a szárazárok

Az egykori szárazárok

Kilátás a környékre

Talán az egykori temető nyomai

Keresztek

Vár a várudvarból

A panoráma sem rossz

A vár most magyar kézen van

Keresztek

Essegvár tornya közelről

Várfalrészlet a toronnyal

Rendbehozásra várakozó kövek

Elhagyott kövek

Kőhalom és a várudvar

Bánd

A támadó szemszögéből

Torony a gyümölcsösből

Nagyobb falrészlet

Egy másik bástya maradványai

Essegvár


A bándi Essegvár megközelítése Google térképpel


Az Essegvár a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, Bándon fekszik. A Rákóczi utcában táblák jelzik a parkolót, innen a dombra rövid földút vezet fel. 2011-ben esős időben nem volt kellemes felmenni, elég sárossá vált a földút, de szép időben nem okoz kellemetlenséget a feljutás, pár száz méter séta egy nem túl meredek emelkedőn. A kilátás nagyon szép a falura és a szűkebb környékre.


Essegvár (Bándi vár) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom



A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!