Google+ Balatoni romok: 2012

2012. október 22., hétfő

Csobánc vára (Gyulakeszi)

A csobánci várrom rövid története (Kapui Ferenc)

Csobánci falmaradványok és tanúhegyek
Csodavilág Csobáncon
Hogy miért is ez az egyik kedvenc várromunk Csobánc vára a Balaton-felvidéken? Egyrészt bizton állíthatjuk, hogy innen nyílik az egész környék egyik legszebb, legteljesebb panorámája, pedig ez a vidék nincs híján a szép kilátásnak. 

Szép időben belátni az egész Tapolcai-medencét, Szigligetet, megannyi tanúhegyet, a hajdani hegyesdi vár kúpját. A távolban felsejlik Sümeg sziluettje, és nem utolsósorban a Balaton és a túlparton a Fonyód fölé magasodó dombok. Csobánc tetején nincs jelentős fás növényzet, így a kilátást semmi sem zavarja. (A vár mögötti földsáncon 1878 környékén még orgona, liliom és zsálya nyílt, ezeket a kultúrnövényeket az egykori várlakók kultúrnövényeinek hisszük.) Másrészt lelkes lokálpatrióták évről évre szépítik a romot, régészeti feltárás is folyik, illetve szakszerű rekonstrukciós munkákat végeznek. Megéri a fárasztó, de könnyen járható kaptatón felkapaszkodni még rekkenő hőségben is.

A kész várról 1270-ben tesz említést egy oklevél, de feltételezhetjük, hogy 1250 körül hozzáfogtak építésének diszeli nemesek. Az 1300-as években már a Rátót nembéli Gyulaffy-család tulajdona. Első ismert ura Gyulaffy Demeter, első várnagya Csaba mester. 1490-ben, Mátyás király halála után Habsburg Miksa betörései fenyegették Magyarország nyugati részét, Kinizsi Pál utasítására Csobáncot elkezdték megerősíteni. Hamarosan végvárrá vált a Török Birodalom határán. A várat több török támadás is érte az időszakban, de bevenni nem tudták az Oszmán Birodalom katonái. 1561-ben a szomszéd, hegyesdi vár elesett, melynek török urát Gyulaffy László, Csobánc hős kapitánya párbajban győzte le, mint arról Hegyesd váráról írt bejegyzésünkben szólunk. A kapitány több magyar vár visszavételében jeleskedett, hőstettei miatt és győztes párbajai révén az ellenségtől kiérdemelte a "magyar Achilles" nevet.

1664-ben a szentgotthárdi csatát elvesztő sereggel vonuló török utazó, Evilja Cselebi is elhalad csobánc alatt, és meg is említi leírásaiban. A török kiűzése után itt katonáskodott Béri Balogh Ádám. 1705-ig császári kézen volt az erősség, amit Domonkos Ferenc és Kisfaludy László vezetésével a kurucok megszereztek. 1707. február 25-én egy 1000 fős császári sereg vette ostrom alá a várat, de a kb. 60 fős védősereg hősies kitartása megakadályozta Csobánc elestét. 1709-ben azonban császári kézre került, és robbantásokkal lerombolták, hogy ne legyen többé erős, védhető pont.

A későbbiekben többek között Rómer Flóris bencés szerzetes, a magyar régészet atyja is említi, kutatja, felméri. 1953-ban állagmegóvó munka illetve régészeti feltárás is folyt a vár területén. 2004 óta többé-kevésbé folyamatosan zajlanak munkálatok a Csobánc Váráért Alapítvány és lelkes önkéntesek jóvoltából, melyeknek eredményei a több évet felölelő fotósorozatunkon is szépen megmutatkoznak. Szívderítő élmény látni, hogy egy helyi kezdeményezés milyen nagyszerű dolgokra képes. És mennyi környékbeli rom megérdemelné, hogy kicsit nagyobb figyelmet áldozzanak neki a helyiek.

A vár irodalmi alakjaink ihletőjéül is szolgált: írt róla Kis János, Vachot János, és Jókai is említi. Leghíresebb Kisfaludy Sándor elbeszélő költeménye, melyet Csobánc címmel írt a várról. Ebből idézünk egy rövid részletet, akinek van kedve, a címre kattintva elolvashatja az egész művet.

Kisfaludy Sándor: Csobánc
/részlet/

"Ülj mellém a kandallóhoz,
Fel van szítva melege,
Csobánc-várról, Édes-kedves,
Ím! halljad, egy agg rege:
Mult szüretkor Badacsonyon
Ezt Múzsámtól vettem én,
Egykor, midőn magam bolygék
A hegy szirtes tetején."

Fényképek a csobánci várromról 2008 (Márián Gábor)

2008-ban még részben föld alatt

Távolba néző

Rózsaszínben

Naplemente, amelyre rásegített pár távoli vulkán aktivitása

Balaton jobbra, Balaton balra


Fényképek Csobánc váráról 2011 (Márián Gábor)

Kilátás a Balatonra és a tanúhegyekre

Badacsony a Csobáncról

A romok feltárás alatt

Diszel és a hegyesdi kúp

Falmaradványok

Sátor és a 3 Grácia

A csobánci rosszög templomrom a hegyről

Kilátás Diszelre

A falmaradvány felett Szigliget integet

Örs, Tóti, Fonyód, Gulács, Badacsony

Gyulakeszi, jobbra Tapolca

A központi épületrész 2011-ben

Csobánci falmaradványok

Csobánci várrom

Gulács, Badacsony, Szigliget, Szent György-hegy

Falmaradványok

Szélcsend

Naplemente a háttérben

Előbújt a Hold

Falmaradványok

Fotóállvány kémleli a tájat

Fókuszban a Hold

Csodálatos naplemente

Fényképek a csobánci várromról 2012 (Márián Gábor)

Út Csobánc várához

Szigliget és a Szent György-hegy

Falmaradványok

Magányos őrző

Falmaradvány

Három falmaradvány a várból
Három Grácia

Magyar zászló a Csobáncon
Leng a lobogó

Felejthetetlen panoráma

Csodaország

Régi idők tanúi

Falmaradványok

Védőfalak

A vár központi magja 2012

Érezhető a fejlődés 2011 óta

Ablakmaradvány

Nemrég feltárt falmaradványok
Az alsó rész pár éve még föld alatt volt

Várvédő

Rendbe hozott kapuzat

Ciszterna vagy pince nyomai

Feltárás és konzerválás Csobánc várában
Megszépülő rom

A maradványok

Falak

Végtelen horizont


Csobánc várának megközelítése (térkép)

A vár Veszprém megyében, a Balaton északi oldalán található. Csobánc várát két faluból is könnyen megközelíthetjük, akár Gyulakesziből, akár Diszelből. A térképen a diszeli megoldást láthatjuk, mi innen szoktuk megostromolni az erősséget. Diszelt a Mikós utcánál hagyjuk el egy elég furán megkomponált kereszteződésben, amit egyenesen (ha ebben a kereszteződésben van ilyen) hagyunk el. Rövidesen jobbra, a hegy irányába lesz egy bekötőút, itt tábla jelzi a vár irányát. Ezen sokáig, szinte a csobánci "Rosszög templomig" fel lehet menni kocsival, igaz a parkolás szűkös, érdemesebb lentről gyalogolni. Itt el kell fordulni a kis templomrom mellett, és a csúcs irányába továbbhaladni.

Csobánc várának GPS koordinátái:
46°52'16.9"N 17°30'14.2"E
Látogathatóság: szabadon, bármikor



Csobánci várrom (Gyulakeszi) nagyobb térképen való megjelenítése

 Felhasznált irodalom
Csobánc Váráért Alapítvány oldala
Cikk az origón
Csobánc vára a Wikipédián
Gondolatok a romról
Kisfaludy Sándor: Csobánc (elbeszélő költemény)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!