Google+ Balatoni romok: 2012/08

2012. augusztus 9., csütörtök

Nagykeszi templomrom (Gyepükaján)

A nagykeszi templomrom rövid története (Kapui Ferenc)

A nagykeszi templomrom
A nagykeszi romról feltárt források megoszlanak az első, hiteles említéssel kapcsolatosan. Elvileg 1230-ban szerepel először a név. Feltételezhetjük, hogy a templom a XII.-XII. százdban épülhetett. 1421-ben említenek egy Szentkirálykeszi nevű helyet is a környéken, a XVI. században az adóösszeírásokban is ez a név szerepel, feltehetően azonos a ma Nagykeszinek nevezett rommal. Azt a templomot Szent Péter apostolnak szentelték. 1548-ban már pusztaként említik, feltehetően a török harcok során pusztult el a település, mint oly sok ezen a környéken.

A maradványok a romanika jegyeit viselik magukon, illetve több arra utaló jel is akad, hogy a templom védelmi funkciókat is ellátott. A falakon nem találhatók ablakok nyomai a megmaradt magasságig, a tornyon is csupán lőrésszerűek láthatók. A toronyba csak a karzat szintjén volt átjárás a hajóból. Az építmény körül fellelhetők a templomot körülvevő sánc nyomai. Az egyik forrás szerint a templomromtól 130 m-rel észak-nyugatra található egy kis földvár nyoma, amelyről ma csak az árok nyomvonala tanúskodik. A feltárások szerint az Árpád-kor második felében használták. Mi sajnos erről az emlékről nem tudtunk még ottjártunkkor, így erről nincsenek fotók.

Viszont a templomromról vannak. Nem akármilyen látvány a ligetes környezetben emelkedő torony, a templomtest és a hajóba belenőtt hatalmas fa együttese. Minden csendes, minden nyugodt, nem látni el a romtól a "civilizált világba", olyan, mintha a nyugalom szigetén lennénk. Szerencsére állagmegóvás is történt a romnál, feltételezésünk szerint 2000 körül, a templom mellé állított "emlékmű" ugyanis ekkor készült. Állítólag  Gyepükaján temploma elé is került egy nagy kő innen, amelynek hátoldalán felirat van, érdekes lenne megtudni a tartalmát. Sajnos erről sem tudtunk, amikor meglátogattuk a romot, így nincs róla fotónk. Még egy ok, hogy felkeressük ismételten a helyszínt.

Érdemes nyitott szemmel járni minden helyszínen, hiszen az ember sosem tudja, milyen élőlénybe akad. Nos itt egy kis ganéjtúró bogárral találkoztunk, ami önmagában nem is lenne olyan izgalmas, hiszen a környéken elég sokat lehet látni. Viszont neki olyan tisztán csillant meg a fény a páncélján, hogy fotósunk sziluettje tisztán kivehető.

Fényképek a nagykeszi templomromról (Márián Gábor)

Kereszt a templom közelében

A teljes rom

A rom, az első fa vonalában a hajdani sánc nyomaival

Győz a természet

Templombelső

Szökevény Noé bárkájáról

A nagykeszi rom előről

Templomrom a bejárattal

A torony

A torony lőrésszerű ablaka

A bejárat

Fel az égbe

Rés a falon

Fény az alagút végén

A torony belső tere

Torony

A torony lentről

A templom hátulról

A templom oldalról

Az út

A toron és a potrohon a fotós sziluettje

Corpus

A nagykeszi templomrom megközelítése

A szentkirálykeszi templomrom a Balatontól északra, Veszprém megyében, Gyepükaján környékén található. A romot mi Gyepükaján felől közelítettük meg. Gyepükaján határát Káptalanfa irányába elhagyva a műútról jobbra, egy kavicsos útra kell fordulni. Az út nyáron, száraz időben jól járható volt. Ezen kell kb. 2,57 km-t megtenni déli irányba, majd ott jobbra figyelni, a rom jól látható a földútról. A templomromhoz innen még pár száz métert kell autózni, vagy gyalog besétálni.


Nagykeszi templomrom (Gyepükaján) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A nagykeszi romról a jupiter.elte.hu oldalon
A rom leírása az mno.hu portálon
Leírás a templomromról a geocaching.hu oldalon

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Sörnyepusztai templomrom

A sörnyepusztai templomrom rövid története (Kapui Ferenc)

Rom a fák között
Ritka eset, hogy a blogon nem középkori templomromot mutatunk be (igaz volt már rá példa), de pár évtized múlva feltehetően egyre gyakoribbá fog válni ez a jelenség a hasonló oldalakon. Érzésünk szerint a magyar településszerkezet átalakulása sok kistelepülést fel fog emészteni a közeli jövőben. Hogy ez mennyire jelent problémát, vagy mennyire egy természetes folyamat része, ennek eldöntését rátok, olvasókra bízzuk.

Magáról a templomról nem sokat tudunk, kevés a forrás. 1835-ben emelték a kis templomot, a környező Sörnyepuszta tanyaegyüttesének lelki világát volt hivatott ápolni. Hajdan 500 ember is lakott a környező házakban, ma a templomtól délre található részen kb. 50-60 ember él, zömmel bevakolatlan házakban. A közeli Somogysárdon kastélyt bíró Somssich család birtoka volt ez a terület is, a templomocskát is ők emelték.

Az építmény még áll, a sekrestye felett meggyengült a tető, talán egy nagyobb hó már be is fogja szakítani. A templom teljes berendezését elvitték, az ablakokat kitörték, a kábeleket kibontották a falból. Falfestmények nincsenek, szobrok sem, egy nagyobb faszobor egyik kezének maradványait véltük felfedezni az egyik szobornak kialakított fali mélyedésben. A hely mindenesetre érdekes atmoszférával bír, a szemben lévő kis tisztásról kísérteties látványt nyújt az elhagyott templom. Sikerült lencsevégre kapni egy pókhálón táncoló falevelet, amely eltévedt lélekként lengett a rom mellett a semmiben.

És néhány szó a településről. A honfoglalás után a Bő nemzetség szálláshelye volt ez a terület, az ő egyik águk a Sörnyei család. A középkorban az ország egyik főméltósága, Sörnyei Miklós is lakott itt. Váruk nyomai a közelben találhatók (árok, sáncok), sajnos ezt nem örökítettük meg, nem tudtunk róla. Törökhagyás néven is ismert, feltehetően a török időkben pusztulhatott el. A temetőt sajnos szintén nem kerestük, feltehetően a templom melletti dzsungel rejtheti. A források szerint itt nyugszanak Berzsenyi Dániel nagyszülei. Illetve itt született Kozma Ferenc, híres magyar lótenyésztő, akinek bátyja, Kozma Sándor az első magyar főügyész volt. A szebb időket élt településre az 1960-as évekre sem jutott még el a villanyvilágítás, a TSZ miatt elvett földek sem segítették a maradást, illetve a zsákfalu közlekedési szempontból is elég problémásnak bizonyult. Megszűnt az iskola, amelynek ma már a nyomai sincsenek meg, a környező házakból sem leltünk már fel semmit a közvetlen közelben. Kár lenne a kicsiny templomért, ha a település sorsára jutna...

Fényképek a sörnyepusztai templomromról (Márián Gábor)

A sörnyepusztai rom bejárata

A templom előtti kereszt

Ajtózár

Az egykori szentély

A sekrestye bejárata

Penészfolt az ablak felett

A sekrestye bejárata közelről

Penészvirág

A csupasz falak

Kitört ablak

Templomi belsőtér a sekrestyéből

Még több penész

Templombelső a szentély felől fotózva

Szobortöredék és egy kis kereszt az egyik fülkében

A kapuzat

Az ajtó nyitva áll

Ablak

A sekrestye kívülről

A sekrestye és a templomfal

A sekrestye oldala

Omladozó tető

Beomló tetőrészlet

Pókhálón táncoló levél

Homlokzat részlet

Templom és kereszt

A teljes rom

Évekkel ezelőtt, még diákként jártam a Délvidéken, és ott egy szervezett túra keretében a következő verset olvasták fel az aracsi templomromnál. Bár a vers egyik fő mondanivalója a határon túli magyarság létének fő problémáit boncolgatja, azt hiszem, jelenlegi határainkon belül is fontos lehet a templom és az iskola, akár átvitt értelemben a hit és a tudás. Sörnyepuszta esetében az egyik már megsemmisült, talán a másikat még meg lehet óvni a jövő nemzedékeinek számára.

Reményik Sándor: Templom és iskola

Ti nem akartok semmi rosszat,
Isten a tanútok reá.
De nincsen, aki köztetek
E szent harcot ne állaná.
Ehhez Isten mindannyitoknak
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

E templom s iskola között
Futkostam én is egykoron,
S hűtöttem a templom falán
Kigyulladt gyermek-homlokom.
Azóta hányszor éltem át ott
Lelkem zsenge tavasz-korát!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

A koldusnak, a páriának,
A jöttmentnek is van joga
Istenéhez apái módján
És nyelvén fohászkodnia.
Csak nektek ajánlgatják templomul
Az útszélét s az égbolt sátorát?
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükben biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

1925

A sörnyepusztai rom megközelítése

Mi Somogyfajsz felől értük el földúton, ami száraz, nyári időben jól járható volt, leszámítva néhány kátyút. A települést jelző tábla után pár méterrel jobbra található az építmény a mellékelt térkép szerint.


Sörnyepuszta nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Rövid leírás a geocatching.hu oldalon

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!