Somodori templomrom (Somodor)

A somodori templomrom története (Kapui Ferenc)

Somodor neve feltehetően a Sumudur személynévből származik, amely pedig som növény nevéből eredeztethető. Első előfordulásai 1264-ből, illetve egy 1332-37-es pápai tizedjegyzékből valók. Papja 1334-ben Lőrinc volt, egyháza a somogyi főesperesség alá sorolódott. A jelenlegi falut korábban Új-Somodor néven is emlegették, a régit, amelynek temploma a jelenlegi romtemplom lehetett pedig Pusztasomodor néven.

Somodori templomrom

1389-ben megnevezése villa wdwarnicalis Somodor alakban fordul elő, azaz királyi udvarnokok lakják.  Érdekesség, hogy 1398. szeptember 20-án somodori jobbágyok támadtak a nyúl-szigeti apácák belcsi birtokára. Ekkoriban mészáros és íjgyártó (arcupar) jobbágyokról is értesülünk. 1438-ban Hédervári Lőrinc nádor nyerte el királyi jóváhagyással Ozorai Pipó özvegyétől, a falu a Hédervári család birtoka lett. Földesurai 1536-ban gróf Farkas és Székely Lukács. 1550-ben egyháza 21 plébánia felett áll. 1555-ben a közeli Kaposvár török uralom alá került, a falut már 1563-tól a török kincstári fejadójegyzékben is megtalálhatjuk 40 házzal, az 1580-asban 61 házzal, népessége bővült. 1626-27-ben földesura Imrefy Farkas volt a földesura. A török idők megviselték ezt a területet is, Kaposvár csak 1686-ban szabadul fel az oszmán uralom alól. A somodori Szent Theodor templom 1724-ben Mernye filiája. 1726-tól pusztaként említik, a Batthyány család birtoka. 

Feltehetően a régi, középkori templom helyére, részben annak anyagából építették fel az új templomot, amelynek romjait ma láthatjuk a Temető-táblában. Erre utal keletelt állása is. A sekrestye északi oldalra való építése is jellemző a Balaton környék középkori templomaira, ezt itt is megfigyelhetjük. A romtemplom körül egy-egy sír maradványa megtalálható. Építtetőként gróf Batthyány Theodort említik a források. 1849 után a gróf Pergen családé lett a terület. Újranépesülése 1846-tól datálódik, Tolna megyéből származó németek települtek a vidékre.

A templom végleges pusztulása az 1950-es évektől indult. Elhagyják, a mozdítható dolgokat elviszik. Jelenleg a tetőszerkezet hiányzik, a sekrestye az alapfalakig összedőlt. A szentély boltozata a Geocaching oldalon talált fotók alapján 2009-ben még ép volt, 2014-ben viszont már beszakadt. Az épület nyílászárói hiányoznak, falai teljesen ki vannak téve a természet erőinek. A romok látványosak, felkeresésük nem nehéz, akár autóval is el lehet jutni a közvetlen közelükbe. A jelenlegi élő falu, Somodor templomaként a Kossuth utcán álló kicsi templomépület funkcionál.

Fényképek a pusztatemplomról (Márián Gábor)

A szentély felőli oldal

A romtemplom nyugati homlokzata belülről

A szentély beszakadt boltozata

Feltehetően a sekrestye ajtaja

Ablak a romon

A somodori pusztatemplom déli irányból

A rom helye nem véletlenül Temető-tábla

Romtemplom a gesztenyefa alatt

A somodori romtemplom a Google térképen

A somodori pusztatemplom a Somogy megyében fekvő Somodort elhagyva a déli irányba a Kossuth utcán, Somodorpuszta után a földút keleti oldalán található a bozótban.

 

Felhasznált irodalom

Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)
Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere - Somogyi Almanach 41. (Kaposvár, 1984)
Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)
Hajdó Lászlóné - Dr. Takács Éva: A kaposvári járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 21. (Kaposvár, 1984)
Geocaching bejegyzése

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.

Sörnyepusztai templomrom

A sörnyepusztai templomrom rövid története (Kapui Ferenc)

Ritka eset, hogy a blogon nem középkori templomromot mutatunk be (igaz volt már rá példa), de pár évtized múlva feltehetően egyre gyakoribbá fog válni ez a jelenség a hasonló oldalakon. Érzésünk szerint a magyar településszerkezet átalakulása sok kistelepülést fel fog emészteni a közeli jövőben. Hogy ez mennyire jelent problémát, vagy mennyire egy természetes folyamat része, ennek eldöntését rátok, olvasókra bízzuk.

Sörnyepusztai templomrom a fák között

Magáról a templomról nem sokat tudunk, kevés a forrás. 1835-ben emelték a kis templomot, a környező Sörnyepuszta tanyaegyüttesének lelki világát volt hivatott ápolni. Hajdan 500 ember is lakott a környező házakban, ma a templomtól délre található részen kb. 50-60 ember él, zömmel bevakolatlan házakban. A közeli Somogysárdon kastélyt bíró Somssich család birtoka volt ez a terület is, a templomocskát is ők emelték.

Az építmény még áll, a sekrestye felett meggyengült a tető, talán egy nagyobb hó már be is fogja szakítani. A templom teljes berendezését elvitték, az ablakokat kitörték, a kábeleket kibontották a falból. Falfestmények nincsenek, szobrok sem, egy nagyobb faszobor egyik kezének maradványait véltük felfedezni az egyik szobornak kialakított fali mélyedésben. A hely mindenesetre érdekes atmoszférával bír, a szemben lévő kis tisztásról kísérteties látványt nyújt az elhagyott templom. Sikerült lencsevégre kapni egy pókhálón táncoló falevelet, amely eltévedt lélekként lengett a rom mellett a semmiben.

És néhány szó a településről. A honfoglalás után a Bő nemzetség szálláshelye volt ez a terület, az ő egyik águk a Sörnyei család. A középkorban az ország egyik főméltósága, Sörnyei Miklós is lakott itt. Váruk nyomai a közelben találhatók (árok, sáncok), sajnos ezt nem örökítettük meg, nem tudtunk róla. Törökhagyás néven is ismert, feltehetően a török időkben pusztulhatott el. A temetőt sajnos szintén nem kerestük, feltehetően a templom melletti dzsungel rejtheti. A források szerint itt nyugszanak Berzsenyi Dániel nagyszülei. Illetve itt született Kozma Ferenc, híres magyar lótenyésztő, akinek bátyja, Kozma Sándor az első magyar főügyész volt. A szebb időket élt településre az 1960-as évekre sem jutott még el a villanyvilágítás, a TSZ miatt elvett földek sem segítették a maradást, illetve a zsákfalu közlekedési szempontból is elég problémásnak bizonyult. Megszűnt az iskola, amelynek ma már a nyomai sincsenek meg, a környező házakból sem leltünk már fel semmit a közvetlen közelben. Kár lenne a kicsiny templomért, ha a település sorsára jutna...

Fényképek a sörnyepusztai templomromról (Márián Gábor)

A sörnyepusztai rom bejárata

A templom előtti kereszt

Ajtózár

Az egykori szentély

A sekrestye bejárata

Penészfolt az ablak felett

A sekrestye bejárata közelről

Penészvirág

A csupasz falak

Kitört ablak

Templomi belsőtér a sekrestyéből

Még több penész

Templombelső a szentély felől fotózva

Szobortöredék és egy kis kereszt az egyik fülkében

A kapuzat

Az ajtó nyitva áll

Ablak

A sekrestye kívülről

A sekrestye és a templomfal

A sekrestye oldala

Omladozó tető

Beomló tetőrészlet

Pókhálón táncoló levél

Homlokzat részlet

Templom és kereszt

A teljes rom

Évekkel ezelőtt, még diákként jártam a Délvidéken, és ott egy szervezett túra keretében a következő verset olvasták fel az aracsi templomromnál. Bár a vers egyik fő mondanivalója a határon túli magyarság létének fő problémáit boncolgatja, azt hiszem, jelenlegi határainkon belül is fontos lehet a templom és az iskola, akár átvitt értelemben a hit és a tudás. Sörnyepuszta esetében az egyik már megsemmisült, talán a másikat még meg lehet óvni a jövő nemzedékeinek számára.

Reményik Sándor: Templom és iskola

Ti nem akartok semmi rosszat,
Isten a tanútok reá.
De nincsen, aki köztetek
E szent harcot ne állaná.
Ehhez Isten mindannyitoknak
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

E templom s iskola között
Futkostam én is egykoron,
S hűtöttem a templom falán
Kigyulladt gyermek-homlokom.
Azóta hányszor éltem át ott
Lelkem zsenge tavasz-korát!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

A koldusnak, a páriának,
A jöttmentnek is van joga
Istenéhez apái módján
És nyelvén fohászkodnia.
Csak nektek ajánlgatják templomul
Az útszélét s az égbolt sátorát?
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükben biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!

1925

A sörnyepusztai rom megközelítése Google térképpel

Mi Somogyfajsz felől értük el földúton, ami száraz, nyári időben jól járható volt, leszámítva néhány kátyút. A települést jelző tábla után pár méterrel jobbra található az építmény a mellékelt térkép szerint.

Sörnyepuszta nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Cikk Sörnyepusztáról a Somogyi Hírlap oldalán

Rövid leírás a geocatching.hu oldalon

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!