A sóstókáli pusztapalota romjának rövid története (Kapui Ferenc)
Többször jártunk már a környéken, a sóstókáli templomromnál, ami tényleg pár 100 méterre van csupán a pusztapalota romjától, de igazából a kétes leírások, nyáron átvághatatlan bozótot emlegető források miatt nem is kerestük nagyon aktívan a pusztapalota nyomait. 2012-ben egy apróbb véletlen folytán sikerült minden gond nélkül megközelíteni.
Sajnos a romról keveset tudni, hiteles oklevél nem említi. A források emlegetnek római kori alapokat, a most látható nyomok szinte biztosan középkoriak, lehet, hogy a veszprémi püspökség Kál-völgyben lévő palotájának romjai. Két épület falai látszanak, a nagyobbik feltehetően emeletes volt, erre utalnak a falban lévő mélyedések, amelyek a gerendák helyei lehetnek. Érdekes még elhelyezkedése, hiszen pár száz méternyire áll az egykori Sóstókál falu templomromjától, illetve az azt hajdan körülvevő épületek köveitől, melyeknek nyomai a mai napig megfigyelhetőek a templomrom körül.
Hajdu László pilóta emlékműve a sóstókáli palotaromnál
A környékhez e romon kívül fűződik még egy furcsaság. A romhoz vezető ösvényen található egy emlékmű a következő felirattal: "Hajdu László, 1986.10.04. a földi hétköznapokból újra a kristály-ég ébreszt egy másik valóságra..." A földbe ágyazott emlék formája, jellege erősen emlékeztet egy stilizált sárkányrepülőre, így felmerült a gyanú, hogy az emlékműhöz esetleg valamilyen repülős szerencsétlenség köthető. Persze nem hagyott minket nyugodni az emlékmű magáról keveset eláruló titka, szerettük volna kideríteni, hogy miért is van itt, a rom közelében, és kinek is állít emléket. Kézenfekvőnek tűnt a táblán lévő adatok nyomán elindulni. A név és dátum nyomán nem sikerült előbbre jutni, de a versrészletre igazából egyetlen hasznos megfelelő keresési eredményt adott a Google. Így kis keresgélés után sikerült megtalálni az idézet szerzőjét is, Zsédely László ejtőernyőst, aki maga sem tudott arról, hogy versének egy részlete szerepel ezen az emlékművön. A költemény megjelent korábbi televíziós adásban, repüléssel foglalkozó kiadványokban, illetve repülős, ejtőernyős berkekben kézről kézre terjedt.
Idézve a szerző leveléből:
"Ezt a verset kitettem a Gödöllői Ejtőernyős Bázis hangárjának faliújságára, talán a sportklubéra is. Hajdu Lászlónak emlékművét állítók onnan keríthették az idézetet (annak ugyanis eléggé kicsi az esélye, hogy pontosan ugyanazt a két sort még egyszer valaki kitalálja), hogy '72-'73 táján, amikor a TV riportot készített a hazai ejtőernyős válogatott kerettel, az egyik nagylány, Pákozd Mariann, aki akkoriban került be a Keretbe (és később tehetséges versenyző lett; sajnos, már ő is meghalt négy éve) ezt a verset olvasta fel, mert nagyon megtetszett neki; szerinte jól kifejezi az ejtőernyős érzést..."
"Hajdu Laci a Veszprémi Sárkányrepülő Klub gyalogos és motoros sárkányrepülő pilótája volt. Amúgy hivatásos katona, Szentkirályon harci helikopter pilóta. A baleset, amelyben meghalt, egy motoros sárkánnyal történt ott, Köveskálon. Egy gyertyából visszacsúszva esett előrebukfencbe."
Így sajnos beigazolódott a gyanú, hogy a rom közelében valóban egy repülős tragédia történt. Ezzel a bejegyzéssel szeretnénk virtuálisan is emléket állítani Hajdu Lászlónak, nyugodjék békében! Segítőinknek szeretnénk megköszönni, hogy utánajártak az emlékmű történetének, és köszönjük, hogy teljes verset közzétehetjük a blogon. Ha valakinek esetleg van információja arról, hogy az emlékművet ki állíttatta, és a vers hogyan került rá, akkor szívesen vesszük, ha megosztja velünk!
Zsédely László:
Lebegés
Szeretnék a földtől elszakadni,
hinni, hogy enyém az ég és otthonom a tér…
Mert a Föld magának követel,
a levegőbe fogódzva védekezem,
siklom gravitáció-csápjai elől,
De minden erőm, ügyességem sem elég,
és az ész-alkotta puha szárny is
csak fékezi a gyötrő ölelést.
Mi hív a felhők közé, a mélykék égbe?
Csak az, hogy vannak felhők, és kék az ég!
Ám a Föld utánam nyúl, felébreszt: övé vagyok.
aztán a földi hétköznapokból
újra a kristály-ég ébreszt egy másik valóságra.
Így hányódom álmok és valóságok között,
hol a légörvényekbe karolva,
hol megsimogatva egy kedves földi bozót levelét.
1972
Fényképek a sóstókáli pusztapalota romjairól 2012 (Márián Gábor)
Falmaradvány a gerendák nyomával |
Kis rések a falon |
Falmaradvány oldalról |
Szétszóródott kövek |
A rom feltáratlan területe |
Egy alacsonyabb faldarab |
Az építmény és a természet küzdelme |
Falmaradvány távolabbról |
Fal a bozótban |
A két épület maradványai |
Hódít a természet |
Bozót és maradványok |
Faldarab |
A környék bozótosa |
A két épület nyomai |
Hódító természet |
Falból kinövő fa |
Faldarab tuskóval |
A múlt kövei |
Háttérben a csalitos |
A leomlott részek |
Az északi fal |
Egy állati koponyacsont |
Hajdú László emlékműve |
Az emlékmű közelebbről |
A sóstókáli pusztapalota maradványainak megközelítése
A sóstókáli pusztapalota romot a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, a Káli-medencében Köveskáltól nem messze találjuk. A romot könnyen megtalálhatjuk. Ha Kővágóörs felől tartunk a műúton Köveskál felé, bal oldalon találjuk a Kornyi-tavat. Látni nem látszik egy kis domb miatt az útról, de könnyen kivehető Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című 4 alakos alkotása az ominózus dombocska tetején. A Kornyi-tó északi vonalától kb. 300 métert kell egyenesen haladnunk, mikor egy jól járható földútra bukkanunk jobb kéz felől. Ezen kell továbbhaladni kb. 1 km-t. Bal kéz felől látni fogunk egy hosszú bozótot, ez rejti a pusztapalota romját. Ottjártunkkor egy tájékoztató tábla is mutatta az irányt a rom közvetlen közelében.
Sóstókáli pusztapalota romja (Köveskál) nagyobb térképen való megjelenítése
Felhasznált irodalom
A helyszínen elhelyezett tájékoztató tábla
A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!